STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
975
MOORE, w;
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG STATISZTIKAI PROGRAMJA
(Das statistische Program der Europáischen Gemeins—
chaft für l993 bis 1997 —— Statistik für die Europáische Union.) — Wirtschaft und Statístik. 1993. ll. sz. 799——
805. p.
Az Európai Közösség Tanácsa 1993 júliusában keretprogramot fogadott el a statisztikai tájékozta- tásra vonatkozó intézkedésekről az 1993-tól 1997—ig terjedő időszakra, E program a korábbiaknál hatá- rozottabb követelményeket állít fel, bár lényegében továbbra is ajánlásként értelmezhető. Kialakítását az EUROSTAT és a tagállamok statisztikai hivata- lai közötti együttműködés tette lehetővé. A munka kiinduló alapjául az Európai Unióról (EU) kötött szerződés szolgált, amely meghatározza az egységes statisztikai rendszer kereteit és az azzal szemben támasztható követelményeket. Az EU—szerződés az egységes európai belső piac megteremtésén túl a gazdasági és társadalmi élet, a tudomány és a kultú-
ra számos területén ír elő feladatokat, amelyeknek
teljesítése érdekében létre kell hozni a döntéshozó és végrehajtó szerveket, a megfelelő tanácsadó testüle—
teket, továbbá biztositani kell az infrastrukturális, jogi és igazgatási kereteket. Közép— és hosszú távra meg kell valósítani a nemzeti jogrendszerek és állam—
igazgatási szervezetek összhangba hozását.
A szerződés végrehajtása során a statisztikai szolgálatokra többletfeladatok hárulnak és itt is előtérbe kerülnek az egységesítéssel kapcsolatos kö- vetelmények.
Az 1993—1997 évekre szóló statisztikai program a következő témák kiemelt kezelését írja elő:
— belső piac, -— szociálpolitika,
— gazdasági és pénzügyi unió,
—— az EK-országok és más területek közötti kapcsola—
tok,
5—- a statisztikai technika és az emberi erőforrások fej- lesztése.
A Maastrichtban létrejött szerződés alapján, két fontos feladat adódik: a belső piaccal kapcsolatos információbázis kidolgozása, valamint a gazdasági és pénzügyi unió előkészítését szolgáló információs rendszer alapjainak lerakása. A következő lépcső- fok lenne a legszélesebb értelemben vett szociális és munkaerőpiaci statisztika ügyének felkarolása.
Gondoskodni kell a továbbiakban a szakstatisz- tikák összehangolásáról a mezőgazdasági informá- ció—rendszertől kezdve egészen a szolgáltatásokig.
Mindehhez elengedhetetlen a kellő technológiai korszerűsítés végrehajtása.
Végül, de fontosságát tekintve nem utolsósorban említhető az Európai Közösséghez nem tartozó, de földrajzilag ehhez a régióhoz sorolható országok statisztikai hivatalaival való együttműködés elmé- lyítése, a közép— és kelet—európai államok statiszti- kai szervezeteit, sőt az egykori Szovjetunió utódál- lamainak intézményrendszerét is beleértve. Ennek az együttműködésnek lényeges eleme az Európai Közösség nómenklatúráinak, osztályozási rendsze- reinek a megismertetése és alkalmazásuk előmozdí- tása. Utalni kell például az Európai Közösség sta—
tisztikai programja keretében felülvizsgált ágazati osztályozásra (NACE Rev. 1.) és a termékjegyzék- re. Nélkülözhetetlen feltétel természetesen mindeh—
hez, hogy az Európai Közösségen belül megoldják az összehasonlítás alapját képező módszertani kér—
déseket.
A szakmai tanácsadás és a döntések előkészítése céljából három bizottságot hoztak létre, a követke- zők szerint:
— a Statisztikai Program bizottsága;
_ a valuta- és pénzügyi kérdésekkel, valamint a fizetési mérleggel foglalkozó statisztikai bizottsag;
—— a gazdasággal és a társadalommal kapcsolatos sta- tisztikai információkkal foglalkozó bizottság.
Az első két testület főként a statisztikai hivata- lokkal, a második e mellett az érdekelt országok nemzeti bankjaival tartja a kapcsolatot, a harmadik testület tevékenységében pedig a statisztikai infor- mációk felhasználói játszanak meghatározó szere- pet. A bizottságok állásfoglalásokat, ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek azonban nem kötelező erejűek.
A program terjedelmét mutatja, hogy annak ka- talógusa a különböző szakterületek vonatkozásá- ban összesen 200 pontban sorolja fel az előirányzott tennivalókat. E pontok nagyrészt információs igé- nyeket fogalmaznak meg. Az igények részletes ki- mutatása, továbbítása a tagországokhoz és a végre- hajtás koordinációja az EUROSTAT feladatát ké- pezi.
Az Európai Közösség statisztikai programját nemzetközi összefüggésben is vizsgálni kell. Az Eu- rópai Közösségnek mint az ENSZ regionális szerve—
zetének kell működnie, tehát tekintetbe kell vennie az ENSZ valamennyi elvárását. Más nemzetközi szervezetek közül elsősorban az OECD-vel célszerű tevékenységét összehangolnia. A nemzetközi szer—
vezetek igényeinek a koordinációja lényegesen eny- hiti az érdekelt államok statisztikai intézményeire háruló terheket (a párhuzamos munkák elkerülésé—
vel, az értekezletekre, a munkacsoportokban való részvételre fordított idő csökkentésével stb.). Folya-
976
matos koordinációnak kell érvényesülnie a nemzet- közi szervezetek között a statisztikai módszertan, valamint az osztályozási rendszerek fejlesztése te- kintetében.
A közös program végrehajtása az Európai Unió- ban részt vevő valamennyi ország statisztikai tevé—
STATISZTIKAI iRODALMI FIGYELÖ
kenységét előmozdítja, és a közép— és kelet—európai országokban, a volt Szovjetunió utódállamaiban, valamint a fejlődő országokban működő statiszti—
kai szolgálatokra is kedvező hatást gyakorol.
(Ism: Fóti János)
GAZDASÁGSTATISZTIKA
BEECKMAN, M. M.——STRUIJS, P.:
A FOGALMAK És DEFINICIÓK HATÁSA A GAZDASAGSTATISZTIKARA
(The onality of economic concepts and definitions.)
—— Statislical Journal of the United Nations ECE. 1993, 1.
sz. IVIS p,
A statisztika minősége nehezen értelmezhető fo—
galom. Az ENSZ—nek a statisztika szervezetére vo—
natkozó kézikönyve csak néhány általános irányel—
vet tartalmaz, tehát a statisztika outputjának minő—
ségére semmiféle nemzetközi standard nem létezik.
A szerzők kisérletet tesznek a minőség legfontosabb kritériumainak összefoglalására a statisztika fel- használóinak és készítőinek szemszögéből. Vizsgál—
ják, hogy a definíciók és osztályozások megválasz- tása miképpen hat a gazdaságstatisztika minőségé—
re, és bemutatják a nemzetközi gazdaságstatisztika kialakulófélben levő rendszerét. '
A gazdaságstalisztika rendszere. Az ENSZ által kifejlesztett nemzetközi számlarendszer (System of National Accounts —— SNA) és az Európai Gazda- sági Közösség által ebböl továbbfejlesztett European System of Aocounts (ESA) általános és speciális sta—
tisztikai célokhozis kitűnő keretet nyújt fogalmaival és definícióival. A piacgazdaságban végbemenő gaz—
dasági események lehetnek pénzügyi és reálfolyama- tok. Az SNA és az ESA két alrendszere is e szerint különül el. Az egyik a szervezetek pénzügyi folyama—
tait, a másik a tevékenységek szerinti reálfolyamato- kat követi nyomon. Az ún. ,,szervezeti" statisztika
—— melynek kategóriáit az SNA és az ESA tartalmaz- za —— a gazdasági jelenségeket a gazdasági szereplők különböző csoportjai szerint vizsgálja. Ezzel szem- ben az ún. ,,tevékenységi" statisztika, melynek kate- góriáit a Gazdasági TevékenységekStandard Nem—
zetközi Osztályozása (International Standard In—
dustrial Classification — ISIC) rögzíti, elvonatkoz- hat a gazdasági szereplőktől, és a reálfolyamatokat helyezi előtérbe.
A gazdaság valódi egységeiben a financiális és reálfolyamatok párhuzamosan zajlanak, és értel- metlen lenne ezeket homogenitási vagy egyéb szem- pontok szerint megosztani.
A gazdaság szereplőit az SNA és az ISIC a tulaj—
donosság és a felügyelet típusa szerint intézményi egységeknek nevezi. A gazdaság legfontosabb ilyen egysége a vállalat, amely elkülönült pénzügyi és termelési szervezet.— Tevékenysége nem feltétlenül homogén, ezért az_ ISIC a termelés elszámolására használja a KAU (Kind—of-Activity Units) elneve- zést, amely a vállalat egy bizonyos tevékenységet végző része. A nemzetközi szervezetek által elkülö- nített vállalattípusokat az országok saját viszonya—
ikra alkalmazhatják, ám ezek definiálása nagymér—
tékben befolyásolja a statisztika minőségét.
A gazdaságstatisztika legfontosabb feladata a különböző gazdasági kategóriákban —' forgalom,
felhasználás, munkaerőállomány, foglalkoztatás,
beruházás, fogyasztás stb. —— való adatszolgáltatás.
Ezen fogalmak egy része a tevékenységi, más része a szervezeti, némelyek mindkét statisztikában hasz—
nálatosak. A nemzetközi szervezeteknek az ipar—, a foglalkoztatás- stb, statisztikára vonatkozóan is vannak ajánlásaik, melyek adaptálhatók a helyi viszonyokra. Az átfedések elkerülése érdekében rendkívül fontos az adatgyűjtések összehangolása.
A statisztikában bármilyen osztályozásnak a kö- vetkező alapkövetelményeknek kell megfelelnie:
— a felállított kategóriák egymást kölcsönösen kizárók legyenek, fedjék a teljes megfigyelt jelenséget, amelynek minden része egy és csakis egy kategóriába sorolható le- gyen,
——á megfigyelés tárgyát az osztályozási kategóriák felállítása előtt kell definiálni
Sokféle nemzetközi osztályozási rendszer műkö—
dik. Az ágazati osztályozási rendszerek közül már volt szó az ENSZ rendszeréről (ISIC). Az Európai Gazdasági Közösség ágazati osztályozási rendsze—
re, a (Nomenclature générale des Activités Econo- migues dans les Communautés Européennes — NACE) részletesebb, és kompatibilis az előzővel.
— A termékosztályozásnak is több nemzetközi rendszere van. A vámnómenklatúra rendkívül pon—
tos osztályozás. Elsősorban a külkereskedelmi sta- tisztikában használt, és az importvámok kivetésé- nek eszköze.
