Bulletin de l'Institut International de Statistique. Tome XXIII.

10. szám.

kivül hasznos és hézagpótló szerepet tölt be a ma- gyar gazdasági viszonyok iránti érdeklődés kielé- gítésének és felkeltésének szolgálatában. A kézi- könyv — mint németnyelvű kiadvány —— elsősor- ban a külföld tájékoztatására van szánva, de na-

gyon értékes szolgálatot tesz az országban bent is azoknak, akik a gazdasági élet fontosabb, aktuális megnyilvánulásaiba betekintést kívánnak szerezni.

A könyv, amely a magyar viszonylatot te- kintve a maga nemében egyedülálló, kitűnően oldja meg azt a feladatot, hogy egyrészt szakszerűen megválogatott statisztikai adatokra támaszkodva, másrészt a statisztikailag fel nem deríthető ténye—

zők feltárásával a magyar gazdasági életet plasz—

tikus vetületekben mutassa be. E feladat megol- dása a szerkesztésnél nagy áttekintést és gyakor—

lati érzéket, az egyes cikkek megirásánál széles—

körű és alapos tárgyismeretet igényel. Mindezeket a feltételeket úgy a szerkesztőknek, mint a mun- katársaknak a személye teljes mértékben bizto- sítja. Az olvasónak éreznie kell, hogy minden pro—

blémát, amely az ország gazdasági életében ezidő—

szerint jelentőséggel bír, elébe tár ez a munka 5 az ilyen problémákkal összefüggő viszonyokat éles megvilágításban és nagy tárgyila—gossággal vázolja.

Az általános tájékoztatás feladatát kitűnően oldja meg Gratz Gusztávnak a magyar kormány gazda- sági programmjáról és az ország aktuális gazda- sági problémáiról szóló cikke; sorban következnek ez után az egyes szakkérdésekről szóló ismerteté- sek és fejtegetések a következő fejezetek szerint:

mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, vámpolitika, kereskedelmi mérleg, forgalom, pénzügy, biztosí- tásügy és szociálpolika, kormányzat.

A munkatársak, amint említettük, az általuk tárgyalt kérdéseknek alapos ismerői; elegendő ta- lán ennek a bizonyítására, ha ezek sorából

Gratz Gusztávon kivül Fellner Frigyes, Fenyő Miksa, Ferenczi Izsó, Kállay Tibor, Éber Antal, Tormay Béla és Pap Dezső nevét említjük.

Az Ungarisches Wirtschaftsjahrbuch által ki- fejtett propagatív tevékenység eredményes voltát mutatja az a körülmény, hogy a külföldön nem—

csak Németországban, illetve a német nyelvterüle- ten, hanem más államokban is számos olyan ta-

nulmány és folyóirati közlemény jelent meg, amely a Magyarországra vonatkozólag általa kö—

zölt adatok és megállapítások forrásaként a Jahr- buchot nevezi meg. Sokszor idézett forrása egye- bek között a Jahrbuch Pasvolsky Leo ,,Eeonomie Nationalism of the Danubian States" címü New- Yorkban megjelent és nagy érdeklődést keltett

munkájának.

A Grill-féle könyvkereskede'snél (V.,

Dorottya-u. 2.) megrendelhető könyv ára 20 pengő.

udvari

Szigeti Gyula dr.

— 1103 —— 1929

Bulletin de l'lnstitut International de Statis—

tigue. Tome XXIII.

Kiadja a Nemzetközi Statisztikai Intézet. Kairó, 1928.

Két részben (könyvben). X—i— 355 és VI 4- 777 ! Publiéc par l'Instiíut International de Statistigzw. Cain,

1.928. En deux livV—aísons. X—l— 355 rt Vl—l— 777 p.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1885-ben tör—

tént megalakulása óta nemcsak kétévenkinti'ülésein kifejtett tanácskozó munkásságával, hanem kiad—

ványai útján is törekszik alapszabályaiban kitűzött céljának megvalósítására: a közigazgatási és tudo—

mányos statisztika fejlesztésére, nemzetközi öSsze- hasonlíthatóságának emelésére. E célok szolgálatá- ban álló publikációs tevékenysége tulajdonképen két ágra oszlik: az egyiket a ,,Bulletin de lilnstitut International de Statistigue" e. kiadványsorozat határozatlan időközökben megjelenő terjedelmes köteteinek szerkesztése alkotja, míg a másikat az 1913—ban létesített hágai ú. n. Állandó hivatal köz- leményei képezik. Az előbbiek mintegy az Intézet egyesületi jellegű munkásságáról számolnak be s az ülések jegyzőkönyvein kívül elsősorban — sőt ezidőszerint kizárólag —— az ülésszakok elé terjesz—

tett javaslatokat és egyéb tanulmányokat foglalják össze, utóbbiak pedig az egyes országos statisztikai szervek kiadványaihoz hasonlóan nagyobb '— a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendeltetésének meg- felelően természetszerűleg nemzetközi jellegű — adatgyüjteme'nyeket hoznak nyilvánosságra; ebbe a második csoportba tartoznak tehát a tisztán szám—

anyagot egybefoglaló összes kiadványok, ú. m. a havi közlemények, az évkönyvek illetve évkönyv- szerű közlemények és az Intézet speciális tárgyú egyéb kiadványai. Az Intézet kiadványainak e két

—— mondhatnók egyesületi és hiVatalí -— ágra osz—

lása azonban csak az Állandó hivatal megalapítása—

kor következett be, addig az egyetlen kiadvány az említett ,,Bulletín" volt, melynek XXIII. kötete az elmult télen került a könyvpiacra. A "Bulletin"—

sorozat e legutolsó kötetének ismertetése elött a közlemény multjáról és rendszeréről kell elsősorban röviden megemlékezünk.

A ,,Bulletin"-sor0zat legelső kötete rövid idő—

vel az Intézet megalapítása után: 1886-ban hagyta

el a sajtót. Kezdetben az egyes kötetek (,,Tome") négy, később azonban többnyire csak két—három részre, rendszerint önálló könyvekre (,,Livraison")

oszlottak. Az első mintegy kétévtized alatt az Inté—_

zet kétévenkinti kongresszusai és az egyes kötetek közötti kapcsolat nem volt olyan szoros, mint nap—, jainkban: a sorozat első köteteinek csupán egy, vagy legfeljebb két része (könyve) terjeszkedett ki a szessziók munkálataira, míg a többi az Intézet tag- jainak különféle tárgykörből származó elméleti és gyakorlati irányú önálló dolgozatait publikálta;

a kiadvány tehát ebben az időben tulajdonképen tudományos gyüjtemény—munka jelleget öltött ma- gára, söt a kilencvenes évek körül szinte folyóirat-

— "e .ww _mwwwm

10. szánn

szerű közleményként —— hírekkel, bibliográfiai anyaggal kiegészítve —— jelent meg. Ezzel szemben az újabb ,,Bulletin"—kötetek nemcsak időpontban, de tartalomban is teljesen az egyes szessziókhoz símulnak: az egy-egy szesszió munkálatairól beszá- moló kötetnek a következő kongresszusig terjedő időszak alatt (tehát két éven belül) kell megjelennie, tartalmilag pedig az újabb közlemények az üléssza- kok részletes jegyzőkönyvein s egyéb beszámolókon kívül csupán azokra a kisebb—nagyobb terjedelmű tudományos elaborátumokra terjeszkedhetnek ki, amelyek az illető ülésszak tárgyrendjével valami—

lyen összefüggésben vannak, illetve külön a szesszió alkalmából készültek s ha ott tárgyalásra nem is kerültek, de legalább nyomtatásban a kongresz—

szusi résztvevőknek bemutattattak. Eltérés mutat- kozik a ,,Bulletin"—sorozat régi és új számai között még annyiban is, amennyiben a korábbi kötetek önálló részei (könyvei) közül azok, amelyek a fen- tiek értelmében egy vagy más ülésszak munkálatai- val egyáltalában nem foglalkoztak, a nagyobb tu- dományos munkálatokon kívül rendszerint terje- delmesebb nemzetközi adatgyüjteményeket is nyil—

vánosságra hoztak egy—egy fontosabb kérdésről s ezáltal gyakorlatilag is egyengették a nemzetközi statisztika útjait. Minthogy ezeketasokszor úttörő jellegű nemzetközi adatgyüjteményeket újabban az Állandó hivatal említett adatközlő kiadványai he—

lyettesítik, a ,,Bulletin"-sorozat legutolsó néhány

közleményében csak az Állandó hivatal kiadvá- nyaiban egyáltalában nem tárgyalt, vagy csupán főbb vonásokban érintett speciális kérdésekről je- lent meg egy-egy nemzetközi számanyagot publi- káló terjedelmesebb dolgozat. —— Bár így a ,,Bulletin"- kötetek szerkezete a multtal szemben lényegesen megváltozott, a kötetek tartalma újabban is válto—

zatlanul' gazdag maradt főleg tudományos becsű értekezésekben, s ezidőszerint is gyakran olvasha- tunk az egyes közleményekben érdekes cikkeket a különböző államok statisztikai szervezetéről, egy-egy újszerűbb felvétel módszereiről stb. Az immár huszonhárom közleményből álló kiadványso- rozat tehát nagyszámban publikált alapvető értékü ér- tekezésével nemcsak a nemzetközi összehasonlító sta—

tisztika szempontjából alkotja a statisztikai munká—

latoknak szinte kifogyhatatlanul bő tárházát, hanem az egyes nemzetek tudományos és közigazgatási statisztikája tekintetében is olyan elsőrangú ősfor—

rás, melyben csaknem minden lényeges statisztikai probléma kutatója tanulságos és nélkülözhetetlen útmutatásokat találhat munkájához.

A ,,Bulletin" két terjedelmes részből (könyv- ből) a'IIó XXIII. kötete is számos új és értékes ada-

lékkal gazdagítja a nemzetközi statisztikai irodal- mat. Az első könyv (rész) ezúttal is egy ülésszak ——

a kairói —— munkálatairól számol be és ezenkívül csupán az egyesületi jellegű ügyeket öleli fel. Mióta

—— 1104 —— 1929

1886—ban a legelső kötetben v. Neumann—Spaliart megírta az Intézet megalapításának előzményeit és történetét, ezek az ülési és tisztikari jelentések két- évenkint pontosan napvilágot láttak, úgyhogy az Intézet munkásságának multja, sőt azon túl, a nem- zetközi statisztika tudományos mozgalmainak váz- latos története is könnyen rekonstruálható. Ezért, és miután az Intézet munkásságát a tudomány ha—

ladásán kívül elsősorban a gyakorlati statisztikai szükségletek irányították, valóban egyetemes ér- téket tulajdoníthatunk a ,,Bulletin'í—köteteknek nem- csak az elmélet és módszertan, valamint a gyakor- lat, hanem a statisztika története szempontjából is.

Az előttünk fekvő mű első fejezete az 1927 decem—

ber 29 — 1928 január 5—i kairói (XVII.) ülésszak teljes és részletes jegyzőkönyve; itt különösen az egyes szakosztályok és a plénum tárgyalásairól szóló legterjedelmesebb alfejezet érdemel figyelmet:

a kongresszusi témákhoz fűződő, gyakran igen be- ható hozzászólások és viták ugyanis módszertani s praktikus tekintetben egyformán bővelkednek ér- tékes eszmékben és gondolatokban, miáltal az 01- vasó nemcsak a véglegesen kialakult nézetekkel, javaslatokkal és megállapodásokkal ismerkedhetik meg, hanem több oldalról, ellentétes nézőszögből megvilágítva tekintheti át az egyes problémákat.

A kongresszuson leszűrődött megállapodásokat a ,,Voeux et auís" c. alfejezet foglalja össze, melyet különlenyomatban az Intézet vezetősége a kairói ülésszak határozatainak foglalataként az egyes álla—

mok kormányaíhoz is szétküldött. Kiterjeszkedik még a XXIII. kötet első könyve a kairói szesszió előkészítésének ismertetésére, valamint közli a részt—

vevők'névsorát, a kirándulásokat és az ülésszakkal kapcsolatos egyéb eseményeket. Az Intézetre vonat- kozó általános adatokat (alapszabály, tisztikar, tag—

létszám, tagnévsor, stb.) összefoglaló hosszabb feje—

zet után az Intézetnek az 1925—4927. években el- hunyt tizenhat tagjáról megemlékező s a statisztika történetéhez becses adatokat szolgáltató nekrológ- fejezel zárja be az első könyvet.

Tudományos értékét tekintve lényegesen töb—

bet nyujt, tartalmasabb és terjedelemben is jóval bővebb a XXIII. kötet első részénél a közlemény második része (könyve). Ez a könyv a kairói ülés- szakon benyujtott jelentéseket és dolgozatokat, vala—

mint néhány tárgyalás alá nem vett, de szintén be—

mutatott tanulmányt publikál. Minthogy ezek egy részéről a Szemle még annak idején, a kairói ülés—

szak munkálatairól elhangzott beszámolókban ll

1) V. 6. Kovács Alajos dr.: A kairói ülésen tár—

gyalt demográfiai kérdések. Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.) évf. 240—247. !. —— és Fellner Frigyes dr.: A kairói ülésen tárgyalt gazdaságsta—

tisztikai kérdések. Magyar Statisztikai Szemle 1928.

(VI.) évf. 247—252. !.

10. szám.

— 1105 — 1929

részletesen megemlékezett, itt megelégedhetünk az- zal, hogy az ebbe a csoportba tartozó tanulmá- nyoknak csupán csak a címét, illetve tárgyát idézzük és az igen gazdag és változatos tartalmú könyv cikkanyagából egyedül csak azokat az ela- borátumokat emeljük ki, amelyekről az emlitett be- számolók akkoriban nem tudósítottak.

A kairói ülésszak munkarendjének megfele—

lően ez a könyv: a tanulmányok és jelentések gyüj- teménye három részre oszlik, ú. m.: 1. elmélet és demográfia; 2. gazdaságstatisztika; 3. szociális statisztika. Érdekes, hogy ámbár az Intézet újabb ülésszakait általában a gazdaságstatisztika problé- mái domináltak, a kötet nagyobbik felét az elmé—

leti és népesedési dolgozatok foglalják el, míg a mű kisebb fele kb. egyenlően oszlik meg a máso—

dik és harmadik fejezet: a gazdasági és társadalmi statisztikai értekezések között. A Szemle fent em- litett cikkeiben már részletesen ismertetett elabo—

rátumok közül az első rész tartalmazza a francia Huber-nek a haláloki nomenklatúra negyedik de- cennális revíziója előkészítő munkálatairól beszá- moló terjedelmes jelentését, Thirring Gusztáv re—

ferátumát a nemzetközi

évkönyv készülőfélben lévő újabb évfolyamáról, Willcozr (Egyesült Államok) fejtegetéseit a ritka népességű területek születési és halálozási anya-

nagyvárosi statisztikai

könyvezéséröl, az olosz Livi eszmefuttatását Olaszország élveszületési mozgalmának időszaki hullámzásáról, Gini (Olaszország) gyakorlati ta- pasztalatokon nyugvó megállapításait a reprezen- tatív módszer alkalmazási lehetőségeiről és rész- leges eredményességéről, a német Zahn cikkét a statisztika és ankét kapcsolatairól és végül Kovács Alajos dolgozatát (Huber tanulmánya után a kötet legterjedelmesebb értekezését), mely ,,A nyelvis- meret, mint a nemzetiségi statisztika ellenőrzője"

címen a Szemle hasábjainl) magyar nyelven is meg—

jelent; a második részben Flur, angol statisztikus dolgozata a termelőtevékenyse'g indexeiről, az ugyan—

csak angol Loveday-é a cukorkészletek statisztiká- járól s honfitársáé, Bowley—é a munkabérekről, me- lyet gazdag bibliográfia egészít ki, továbbá Ricci

(Olaszország) grafikai ábrákkal kísért értékes fejte- getései a gabona— —-— különösen búza— _— készletek statisztikájáról, Cadoux (Franciaország) rövid je- lentése az idegenforgalmi statisztika alapelemeiről és az egyiptomi Craig munkálata a belföldi fuva- rozási statisztika feladatairól, a harmadik rész- ben pedig a francia March alapos és részletes je—

lentése az intellektuális statisztikáról, Huber (Fran—

ciaország) összefoglalása a reálmunkabérek nem—

zetközi összehasonlításáról, a német Würzburger—

nek inkább az elméleti kérdések közé kívánkozó néhány tanulságos összeállításaastatisztika egye- temi oktatásáról 8 de Roos (Hollandia) rövid refe-

1) 1928. (VI.) évf. 1—13. és 133—156. l.

rátuma a bűnügyi statisztika problémáiról tartoz- nak még a jelentések és értekezések részletesebb

ismertetést nem igénylő e csoportjába.

A felsorolt cikkeken kívül az elméleti és de—

mográfiai fejezetben találjuk a belga Jacguart ta-

nulságos dolgozatát a legújabb és egyben első tö- rök nép—, mezőgazdasági és ipari üzemi számlálá—

sokrólf) melyek egy, nem eléggé ismert ország vi- szonyait lesznek hivatva részletesen feltárni, továbbá Willcox (Egyesült Államok) szintén alig ismert, sta- tisztikailag kellőleg fel nem tárt terület: Kína 1910.

évi népességével foglalkozó cikkét. Utóbbi tanul- mány különösen érdekes és figyelmet érdemlő, hiszen alig van állam —— és még hozzá olyan nagy népességű állam —— a világon, melynek lélekszámáról eltérőbb és bizonytalanabb adatok állanának rendelkezésre, mint Kina. Újabb szám- lálások, helyesebben becslések például 428—441 millióra teszik a Kínai Birodalom lélekszámát;

WiIIcox e számokkal szemben, melyeket erősen túlzottaknak tart, az 1909—1910-ben foganatosí- tott nagy összeírás kevéssé ismert eredményeire támaszkodva próbálja pontosabban megállapítani Kína népességének háború előtti létszámát. Mint—

hogy azonban ez a számlálás is csak a háztartások számát állapította meg eléggé megfelelő pontos—

sággal s még ezt sem teljesen minden tartománya ról, Willcoa: is kénytelen becslésekhez folyamodni.

Beesléseinél annak a néhány tartománynak ada- taira támaszkodhatott, amelyekben nemcsak a ház—

tartások (családok) száma, hanem maga a lélek- szám is pontosan megállapíttatott. Kétféle átszá—

mítási kulcs alapján eszközölt becslésének ered- ményeképen tulajdonképeni Kína 1910. évi lélek- számát 277'5, ill. 290'4 millióra, további mérlege—

lések után pedig kereken 280 millióra teszi. Majd ehhez hozzáadva atöbbi kínai birtokok (Tibet, Mongolország, Manzsúria stb.) becsléseredményeit megállapítja, hogy végeredményben egész Kína

1910. évi lélekszáma 295 millió főre tehető, tehát messze marad azoktól a lélekszámadatoktól, ame-

lyeket Kínáról kevésbbé megbízható alapokon ál- talában közölni szoktak. Willcox tanulságos esz- mefuttatását az olasz Beniní dolgozata követi, melyben a szerző egy újabb adalékkal járul a matematikai statisztika módszertanához. Érdek- lődésre tarthat még számot az elméleti és demo- gráfiai fejezet utolsó cikke: Bojorguez mexikói statisztikus beszámolója Mexikó 1923—ban újjá- szervezett hivatalos statisztikai szolgálatáról.

A gazdaságstatisztikai fejezet fentebb sorra nem vett tanulmányai közül a holland van Zanten né- hány észrevétele a munkabérstatisztika különféle típusairól tulajdonképen inkább a szociális feje-

1) E tanulmánynak a török népszámlálás előkészítésére vonatkozó részét a Szemle f. é. első számában a 14. és köv.

lapokon ismertettük (Törökország statisztikája és az 1927.

évi török népszámlálás első eredményei" címen.

10. szám.

zetbe, Huber ott helyet foglaló rokontémájú refe- rátuma mellé lett volna sorozandó. Viszont meg- felelő helyen, Craig dolgozata után következnek gróf Yanagisawa japán statisztikusnak részletes táblázatokkal kisért fejtegetései Japán belföldi forgalmi statisztikájának rendszeréről és ered- ményeiről. Hasonlóképen Yanagisawa foglalja ösz—

szeegy másik rövidebb jelentésben a tervbevett japán mezőgazdasági számlálás közérdeklődésre számottartó alapelveit és karakterisztikumait, míg az 1930. évi mezőgazdasági világ—összeírás előkészü- leteiről az amerikai Esiabroolc számol be referá—

tumában. — A szociális statisztikai fejezetnek négy olyan cikkéről kell még megemlékeznünk, me- lyekről eddig Szemlénkben nem volt szó. Ezek közül Fallmer Smith Mária (Szovjet'Oroszország) cikke a szovjet állam főiskoláinak statisztikai okta—

tásáról. Würzburgemek a statisztika egyetemi oktatá—

sának helyzetét bemutató fentebb említett jelen- tését egészíti ki — tehát szintén inkább az első fejezetbe való —; érdemes itt feljegyezni, hogy a statisztika iránti érdeklődés a szovjet birodalom- ban is oly nagy méreteket öltött, hogy az egyete—

mek eddigi statisztikai előadásait speciális statisz- tikai oktatással kellett kiegészíteni. Jobban a szo- ciális statisztika tárgykörébe vág Bulhoes Car—

valho (Brazilia) beszámolója hazája szociális tör- vényhozásáról; itt főleg a munkabaleseti törvény- hozás statisztikai vonatkozású rendelkezéseit be- mutató fejtegetések emlitendők. A társadalmi sta- tisztikai fejezetet és egyben az egész kötetet Yana- gisawa (Japán) két közlése zárja be. Az elsőben a családi budgetek vizsgálatának első japán kí—

sérleteivel —— de csupán a kísérletek módszerével és terjedelmével, nem pedig azok eredményeivel

—— foglalkozik a jeles japán statisztikus; ezekbe a ktsérletekbe közel nyolcezer egyént vont be a ja—

pán statisztika s hogy a felvétetvalóban megfelelő

érdeklődéssel találkozott, azt az a tény is mutatja,

hogy a kiosztott kis budget-könyvecskék 82—8%-a érkezett be rendszeresen és gondosan bejegyzett

adatokkal, tehát csupán 17—2% maradt el, illetve

tolt hiányos. Yanagisawa második közleménye né—

hány főbb adatot mutat be Tokió város második (1927. évi) munkaügyi (üzemi) statisztikai felvéte—

lének előzetes eredményeiből.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet ,,BulletinU—je legújabb kötetének ez a rövid ismertetése is azt igazolja, hogy az Intézet élénk, változatos munkás- ságot produkál s tevékenységében nemcsak az el- mélet, de a gyakorlat kérdéseinek és ami nem ke—

vésbbé fontos, az aktuális kérdéseknek mindenkor bő teret juttat. ,,Bulletin"-kötetjeinek tartalma így sohasem válik unalmassá, állandóan új és új prob—

témákat hoz !felszínre és napirendre tűzi szükség esetén a revízióra szoruló régi problémákat is. Mun—

kássága eredményeinek, a kongresszusi tárgyalások

—— 1106 — 19—29

lefolyásának közreadása tehát a nemzetközi statisz- tika szempontjából határozott értéket képvisel s ta—

lán csak "azt az egyet kell kifogásolnunk, hogy az egyes ülésszakok után nagy késéssel (gyakran más- fél—két évvel később) jelennek meg a tartalmas be!

számoló közlemények. Igaz ugyan, hogy a javaslatok, jelentések és egyéb dolgozatok túlnyomó része már magukon az ülésszakokon nyomtatásban — de gyak- ran csak előzetes és részben rövidített szövegezés- ben —— a kongresszusi résztvevők között szétosz—

tásra keriil, azonban ezek a csupán zárt körben terjesztett nyomtatványok az Intézet munkásságá—

ról teljes részletességgel beszámoló köteteket tá—

volról sem helyettesíthetik. Úgy tudjuk, hogy a közelmultban némileg megjavult azlntézet anyagi helyzete; egyidejűleg határozottan megélénkült publikációs tevékenysége is, remény van tehát arra, hogy a jövőben ez a késés a minimálisra lesz redu- kálható, ami nemcsak az Intézetnek, hanem az egész statisztikai életnek is érdeke.

Jelen ismertetés, mely röviden a "Bulletin"—

sorozat multjával is foglalkozott, még egy tekintet—

ben szorul kiegészítésre. Ismeretes ugyanis, hogy abban a munkában, melyet a Nemzetközi Statisz—

tikai lntézet négy és fél évtized óta kifejt, a ma- gyar statisztika, (1 hazai statisztikusok tevékeny részt vettek. A ,,Bulletin"—sorozat számos kötetében

magyar statisztikus tollából egy—egy javaslat és nagyobb dolgozat. Minthogy ezek egy- részt az idők folyamán feledésbe mentek, másrészt a szakkörökön kívül a hazai olvasóközönség sok—

szor tudomást sem szerezhetett róluk, bibliográfiai szempontból sem lesz talán teljesen érdektelen, ha alábbi összeállításban felsoroljuk a magyar statisz—

jelent meg

tikusok mindazon dolgozatait, jelentéseit és egyéb közleményeit (nekrológok stb.), melyek mint ön- álló cikkek és tanulmányok jelentek meg a ,,Bul' letin"-sorozat első huszonhárom kötetében, meg—

jegyezve azonban, hogy az ülésszakok jegyzlőkönyvei is sok esetben közöltek a magyar statisztikusok tollából gyakran többoldalas, tartalmilag is igen

becses referátumokat, beszédeket és felszólalásokat,

amelyeket —— minthogy önálló cikként nem jelen—

tek meg —— alábbi bibliografiai jegyzékbe nem 50-- rozhattunk be?)

1) A magyar statisztikusoknak az Intézet éle—

tében kifejtett tevékenységét Szemlénk már egy íz—

ben röviden méltatta. V. 6. Thirríng Lajos dr.: Ada—

tok a Nemzetközi Statisztikai Intézet szervezetéről és történetéből. Magyar Statisztikai Szemle 1927.

(V.) évf. 277—286. ]. —— A kisebb felszólalásokat stb. illetőleg utalnunk kell a ,,Bulletin'í—sorozat első 21 kötetének 1924—ben megjelent összefoglaló tartalommutatójára (Tome XXI. Supplément. Tahles de matieres), melynek szerzők szerinti mutatója azokra is kiterjeszkedett.

10. szam,

—- 1107 ——- 1929

Magyar statiszfíkusoknak a Bulletin de Z'Instítut International de Statistígue I—XXIII.

kötetében önállóan (ne'zvaIáírással) megjelent munkái. 1)

Bedő Albert: Statistigue forestiere internationale XIII. k. 1. I'. 309—312. 1.

Buday László: Antoine Vizaknai. (Nekrológ.) XIX.

k. 1.'r. 439—442. 1.

—— —— Mandello Jules. (Neki—olog.) XXI. k. 1. r.

_358—360. ].

Fellner Frigyes: Llévaluation de la richesse natio- nale. XIII. k. 2. r—. 96—136. l.

-— — Die Schátzung des Volkseinkommens. XIV, k. 3. r. 109—151. ].

-— — Oscar von Meltzl. (Nekrológ.) XV. k. 2. r.

459. l.

—— _ La dette hypothécaire et les charges publi- gucs des immeubles en Hongrie. XVIII.

k. 1. r. 372—396. l.

-— —— Das Volksvermögen Österreich

garns. XX. k. 2, I'. 503—574. l.

—— —— Le bilan des payements internationaux de la Hongrie actuelle. XXI. k. 2. r. 339—

370. ].

Földes Béla: Die Statistik der Recidivitát in Ungarn.

VI. k. 1. r. 93—101. ]. A

—— —— [Note on the course of wheat prices in va- , rious countries. XV. k. 2, r. 423—426. ].

—- —— Proposition sur la statistigue des prix des

grains.__XVII. k. 89*——91.* 1.

—L— Les bases mathématigues et statistigues de

la condamnabilité. XVII. k. 378*-——394*.l.

—— — Statistigue des prix des grains. XVIII. k.

2. r. 109—110. l.

-—-—— Rapport sur la statistigue des grains. XIX. k. 2. r. 75—88. ].

Hegyeshalmy Lajos: De la méthode suivie pour l'enguéte statistigue, fait en Hongrie en

1899, sur la production industrielle.

XIII. k. 2. r. 137—162. 1. _ Hennyey Vilmos: La statistigue postale de la Hon—

, gríe. XIII. k. 1. r. 361—367. l.

Jankovich Béla: Index numbers. X'lX. k. 3. r.

136—156. ].

Jekelfalussy József: Charles Keleti. (Nekrológ.) VII.

k. 1. r. 155—157. 1.

—— —— Organisation du pouvoir législatif dans le ' royaume de Hongrie. VIl. k. 2. r. 271—

272. ].

Keleti Károly: L'alimentation en Hongrie. Essai

§ d'un nouveau systeme pour établir la statistioue de la consommation natio- nale. II. k. 1. r. 76—91. ].

und Un-

prix des

1) Magyarázat k. : kötet (,,tome"); r.:rész ill. könyv (,,livraison").

— —— Jean Hunfalvy. (Nekrológ.) IV. k. 1. r. 293—

294. l. (

Béla: The method of Strike—statistics in Hungary. XVII. k. 2. r. 359*——365*. 1.

Kovács Aladár: Joseph de Jekefalussy. (Nekrológ) XII. k. 2. r. 153—155. l. '

Kovács Alajos: La Connaissance des langues comme contröle de la statistigue des Nationali—

tés. XXIII. k. 2. r. 246—346. 1.

Kőrösy József: Propositions pour arriver a une icomparabilité internationale des ouvra- Kenéz

ges de recensement. II. k. 1. r. 200—

224. !.

—— — Observations présentées au Comité spécial des recensements sur l'interprétation a donner a guelgues résolutions du Con- grés de Statistigue tenu a Saint-Peters- bourg en 1872. II. k. 1. r. 225—234. ].

—— —— Proposition ,en vue de reviscr les decisions prises au Congres de Budapest relative—

ment au calcul de la mortalité dans les grandes villes. IV. k. 2. r. 233—235. l.

—— Communication sur la statistigue interna—

tionale du [mouvement de la population et des finances des grandes villes. IV. k.

2. r. 269f—271. l. ,

— —— Bericht über die internationale Statistik der Gross-Stádte. VI. k. 1. r. 303—306. ].

— — Mortalitáts-Coefficient und Mortalitáts-Index.

VI. k, 2. r. 305. l. (a—bk jellel, 64 lap).

——- —— Zur Erweiterung der Natalitáts- und Frucht- barkeits—Statistik. VI. k. 2. r. 307. ].

(a—z —l— z—zzz jellel, 28 lap).

— — über dief'Berechnnng eines internationalen

Sterblichkeitsmasses (Mortalitáts-IndexL VIII. k. 1. r. 133-——147. ]. '

— —— Die internationale Classificierung der Be—

rufsarten. VIII. k. 1. r. 148—f176. l.

—— —-— Rapport concernant la détermination des groupes, d'áge. XI. k. 1. r. 169—171. 1.

—— — Sur la possibilite' dlun recensement sécu- laire du monde en 1900. XI. k. 1. r.

200—207. ].

— — Le recensement séculaíre du monde en 1900,

XI. k. 1. Lean—250. 1.

_ —- Beitrag zu einer einheitlichen Aufarbeitung der Geburtsstatistik. XII. k. 1. r. 294—

305. 1. . , '

— —— Weitere Beitráge zur Statistik der ehelichen Fruchtbarkeit. XIII. k. 3. r. 1—20. l.

—— —— Neue Béitráge zur Sexualproportion der Ge—

hurten. XIV. k. 4. r. 8—18. ].

10. szám.

—— — Résolutions relatives á la statistigue de la fécondité des familles. XV. k. 2. r.

402—403. l.

—— Uber die Statistik der Ergiebigkeit der Ehen. XV. k. 2. r. 404—416. l.

Kresser Emil: Milovan Zoricié. (Nekrológ.) XX. k.

1. r. 292—294. l.

Láng Lajos br.: Jules Kautz. (Nekrológ.) XVIII. k.

1. r. 674—675. l.

Mandella Gyula: Currency reform in Austria-Hun—

gary. VIII. k. 1. r. 47—49. 1.

—— — Statistigue des salaires agricoles. XIII. k. 1.

r. 391—409. l.

—- —— Zweck und Methode der historischen Lohn- statistik. XIV. k. 3. r. 261—278. l.

—— —— The future of Slatistics. XV. k. 2. r. 390—

397. l.

—— —— Rapport sur le projet diun vocabulaire des termes de l'économie polili'uma et de la

statistigue. XVlII. k. 1. r. 474—485. 1.1)

—— Creation d'un Office international de sta—

tistigue. XIX. k. 1. r. 22—33. 1.

Ráth Zoltán: Communication sur la méthode de la statistigue criminelle de la Hongrie, ré—

organisée en 1900. XIII. k. 1. r. 425—

449. l.

-— W Sur la méthode la plus simple de mesu- rer la fécondite' des mariages. XIII. k.

2. r. 264—283. l.

Szterényi József br.: Des moyens de la poliligue índustrielle en Hongrie et ses résultats.

-— 1108 ——- 1929

Thírring Gusztáv: Plan einer internationalen Sta- tistik der Wanderungen. XIII. k. 1. r.

457—476. ].

— — Joseph de Kőrösy. (Nekrológ.) XVI. k. 1.

r. 150—154. l.

—— —— Annuaire statistigue internationale des grandes villes. XVIII. k. 1. r. 429—437. l.

— —— Bericht über die Herausgabe des Internatio- nalen statistischen Jahrbuches der Gross-

stádle. XX. k. 2. r. 361—367. l.

— -— Das statistische Jahrbuch der ungarischen Stádte. XX. k. 2. r. 368—377. ].

— —— LlAnnuaire statistigue des grandes XXI. k. 2. r. 390—392. 1.

_ —— Buday, (De) Dr. Ladislas. (Nekrológ.) XXII.

k. 1. r. 307—311. !.

_ —— L'Annuaire statistigue des XXII. k. 2. r. 274—279. l.

— — Rapport sur les travaux de l'Annuaire' sta- tistigue des grandes villes. XXIII. ki 2.

r. 167—169. 1.

Vargha Gyula: Considérations générales sur la sta—

tisligue du commerce exlérieur. XIII.. k.

1. r. 477—492. l.

—— — Zoltán Ráth. (Nekrológ.) XIII. k. 1. r. 501—

villes.

grandes villes.

504. l.

—— — Láng, Baron Louis. (Nekrológ.) XXI. k. 1.

I'. 341—343. l.

Vizalcnai Antal: Des points de vue sociaux et óco—

nomigues dans les de'nombrements effec- iués á la fin du XIXe et au commence—

XIII. k. 2. r. 322—340. ]. ment du XXe siecle. XIII. k. 2. r. 369—

434. l.

1) Otlet P.—vel közösen.

Th. L. dr.

Könyvtár-forgalom.

Mouvement de la bibliothégue de l70/fice hongrois de staiz'stigue.

. A M. kir. Központi Stalisztikai Hivatal nyilvános 35 § Olvasásra kiadatott * II a m, prétg' konyvtara az 1929. ev elejen 157147 kotet konyvet Hónap ággá az Olvasóteremben akönyvtáronkív.hasz- foglalt magában. A folyó év első kilenc hónapjában ggg; danslasalledeledm'É miialatra— au dehors a könyvtár állománya 2.442 darabbal gyarapodott MOiS ÉÉÉÉ "olvasónak kötet kikülcsön— kötet

, , ,, a ? %% á comb. de zők—ácomb.

16.670'91 P ertekben. A f. ev elso három negyedé- m ) 20 hmm; volumes dgpmmrs volumes nek gyarapodásából 116 kötet esett vételre, 844

cserére, 323 ajándékra és 1.159 a köteles példá- 1- 26 122 322 _175 484

nyokra II. 23 118 296 122 303

' ,, , , ,, , III. 24 189 715 147 341

A konyvtar forgalma az 1929. ev elso kilenc IV. 25 250 1153, 141 370

hónapjában a következőképen alakult?) V, 24 167 1282 126 314

VI. 25 133 536 92 274

VII. —— 173 555 187 38

1) A könyvtár július és augusztus hónapok fo- VIII. __ 139 379 100 273 lyamán rendezés és takarítás miatt zárva volt, a IX, 25 M 153 ' 557 136 432 könyvkiadás azonban nem szünetelt.