IRODALMI SZEMLE
Inn-l.-Ill-Inl-III-lun-ll.-....ult-Ill-n....un-nlu-nlllcnn-n...illir-Ilnlllllll-ll-I-ll-llll-lllni-ll-nnuunnnIII-unlnl-Illl-nlnn-l- II.-In.n.!ul-l-e-ll-uunullnuln-IIIIIIII Ill.-IIl-ll-IIll-llllllll-I-lill-II-nlnla-nnil-II-llu"I-'i'-ll...-ll-l-nI-nlnul-nnll-lnll:
Könyvísmertetések.
Chronigue de livres.
Statistiuue intellectuelle de la France. Ta- bleauw relatifs Zi l'enseignement public, ama bibliolhé- gues, (mm spectacles, ame publications, prépare's sous les cluspices de lllnstitul International de Cooperation Intellectuelle el de l'Institul de Slatistigue (le l'Uni—
versite' de Paris, par Titicma Beresovski-Chestov.
'Azme'e 1923—24, Paris. VII, 4—124 oldal.
A háború után a nemzetközi tudományos élet történetében új korszak indult meg. Ennek az új időszaknak a törekvései a Nemzetek Szövetsége ke- retében kezdtek kibontakozni. A Nemzetek Szövet- sége átérezve azt, hogy a nemzetek szellemi életé—
nek támogatásában, fejlesztésében, egymással való
összhangba hozásában s így az intenzív nemzetközi szellemi élet megteremtésében reá nagy feladatok várnak, az 1922. év augusztusában megalakította az Értelmi Együttműködés Bizottságát (Comission de Cooperation Intellectuelle). Ez a 14 tagból álló bi- zottság széleskörű mimkaprogrammot adott, négy albizottságot alakított s hatása alatt a legtöbb (kb.
35) államban (köztük 1923-ban nálunk is) megala- kultak az Értelmi Együttműködés Nemzeti Bizott- ságai.
A francia kormány később javaslatot tett egy, anyagi eszközökkel és helyiségekkel bíró, a nem- zetközi szellemi élet céljait szolgáló és az Értelmi Együttműködés Bizottságát támogató, azt mintegy kiegészítő állandó szervezet felállítására. így ala- kult meg és kezdte el (az 1926. év elején) működ—e'—
sét Párizsban az Értelmi Együttműködés Nemzet-
közi Intézete (Institut Internationale de Coopera- tion Intellectuelle). Ez az intézet megalakulása óta erős tevékenységet fejt ki abban az irányban, hogy a nemzetközi kultúrstatisztika alapjait megvesse.
L've'gből számos ankétot tartott már és az előmun—
kálatok során érintkezésbe lépett valamennyi kul-
túrállammal, köztük Magyarországgal s a magyar statisztikai hivatallal is.
Az intézetnek ezen a téren két irányban is nehézségekkel kell megküzdenie; egyrészt ugyanis oly munkaprogramm megszerkesztése, mely a keresztülvihetőség reményét nyujtja, homogén anyagnak az összeállítása, mely a nemzetek statisztikai munkásságának a határaira figyelem- mel van, már egyedül nehéz feladat; még ne—
hezebb azonban a nemzetközi kultúrstatisztikának a megalapozása akkor, amikor ez a statisztikai ág a legtöbb s még a legműveltebb államokban is még alig fejlődött ki vagy többnyire csak rendszertelen
formában van meg. Az egvség, az egvöntetűség hiánya a statisztika művelésének semmilyen más területén nem érezhető annyira, mint éppen itt; hi—
szen a. legtöbb ország statisztikai adatközlései közt a kultúrstatisztika szerepel legritkább számsorokkal s annak még a legfontosabb része, úgyszólván ge- rince, a közoktatásügyi statisztika is a legtöbb lie- lyiitt alig van kiépítve, adatközlései nem rendsze- resek, sok lényeges körülményt figyelmen kívül hagynak. A háború utáni újjáépítés munkája egyébként is a gazdasági statisztika kifejlődés-ének
kedvezett inkább; a szellemi élet statisztikája csak
újabban került előtérbe.
A fenti címmel megjelent francia munkát, mely az emlitett párizsi intézett, továbbá a párizsi egye—
tem statisztikai intézetének a támogatásával jelent meg, mint ennek az új szellemi munkának egyik első termékét kell köszöntenünk. A kultúrsta'tisztika kifejlődésének az útján egyike ez az első állomá—
soknak, amely után a továbbiakat érdeklődéssel kell várnunk. A könyv adatai ugyanis az 1924. évig terjednek, de ígéretet tesz a munka előszava arra nézve, hogy az újabb és bővebb adatokat tartalmazó
Következő kötet is mielőbb meg fog jelenni.
A könyv előszava előur'eboesátja azt is, hogy az egybegyiijtött anyag rendkívül hiányos, minthogy a szellemi életre vonatkozó adatgyüjtés még Fran- ciaországban is sok kívánni valót hagy maga után s így a kibocsátott közlemény is tulajdonképen kísérletnek tekinthető. Különösen kiemeli az előszó a közoktatásügy terén a magánoktatásra, továbbá a tanári személyzetre, a szakoktatás egyes ágai'ra vonatkozó adatok hiányát. A képzőművészeteknél
hiányzanak a múzeumokra vonatkozó adatok; a kultúrára, valamint a kiadott
könyvekre nézve is csak igen hézagos adatok álla,- színházakra, zenei
inak rendelkezésre. Ugyancsak hiányosak a szellemi
élet egyes vonatkozó
adatok.
Az ismertetett munka legnagyobb (kb. 4/5) ré- szét a közoktatásra vonatkozó fejezetek és táblák 1. elemi, 2.
képzőművészeti, 5.
ágainak költségvetésére
foglalják le a következő sorrendben:
középfokú, 3. felsőfokú, 4.
technikai és kereskedelmi, (i. mezőgazdasági okta- tás és végül 7. a jelzett közoktatási ágak költség- vetése. Az első hat fejezet élén hosszabb-rövidebb ismertetéseket találunk a megfelelő közoktatási ág szervezetére A könyv hátralevő része a könyvtárak, színházak, szórakozó helyek s végül a
nézve,
4. szám. _
363 —— 1927
Konyvkiadványttk meglevő, de egészben véve reml- kív'iil hiányos adatait közli.
Kétségtelen, hogv e munka alapján, amint az
előszó is megjegyzi, l'runcizmrszzig szellemi termelé—
sének nagyságu, mineműsóge távolról sem becsül—
hető fel s maga a könyv is inkább a közoktatás ál—
lapotánuk
egész szellemi életnek tükre de erős impulzust a(l vázlatos ismertetése s legkevésbbé az
A m. kir. közp. statisztikai hív.
a szellemi élet statisztikájának továbbfejlesztésére s így a lÖlllJl országokat is serkenti arra nézve.
hogy statisztikai működésüket erre a területre is kiterjesszék. limiek a célnak a megvalósításában az egyes országoknak nagy segítségére lehet az Insti—
tut Intellectuelle,
mely a fentiek szerint a terv w'xgrehajtz'tsán mun—
A. J. (Ir.
Internationale de Coopération
kúlkodik.
könyvtárába érkezett munkák.
Özttiragcs arricés a la bibliothégae (lc l70fflce central royal hongrois (le statistigae
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkak. (Publicatimis fl'inte'rét international et de ' thc'orie générale.) —— Annaaire cln/ monde musnlinan.
Statistigue, historiauc, social et économigue. Seconde edition. (1925) Paris.
Bulletin de lllnstitat international de statistigae.
Tomé XXII. 2., 3.1ivraisou. lnst. intem, de stat.
Roma. 1926.
La troisiemc conference internationale des sta—
tisticiens (la travail. Tenue a Geneve du 15 au 28 octobre 1926. Bureau international du travail. Geneve.
1926. (Etudes et documents. N/12.)
Llorganisation scienti/igae da travail en Europe.
Bureau international du travail. Geneve. 1927. (Etudes et documents. B/17.)
Die Wanderangsbewegnng, 1920—1924. Interna—
tiónales Arbeitsamt. Genf. 1926. (Studien und Be-
richte. 0132.)
L'inspection médicale da travail, Compte rendu de la premiere Réunion internationale (les Inspec—
teurs—médecins du travail; Düsseldorf, 15—16 sep- tembre 1926. Bureau international du travail. Geneve.
(Etudes et documents. F/10.)
Kende, Dr. Oskar: Erde and Wirtschaft in Zahlen. Hamburg. 1926.
Conférence e'conomignc internationale. Geneve, le 4 mai 1927. Documentation: L'émigration dans ses différentes formes. — Llorganisation scientitigue du travail en Europe. —— Memorandum sommaire sur les diverses industries. — lndustrie de la soie naturelle.
—— Industrie du coton. —— Röle (les organisations ccopératives dans le commerce international du blé, des produits laitiers et de guelgues autres produits agricoles. — Le rapport du coút du travail agricole au coüt total de la production dans llagriculture. ——
Industrie chimigue. — Rapport sur les législations relatives aux mouvements de la main dtoeuvre et aux migratíons én général. —— lnésultats de guelgues—
unes des enguétes établissant la comparaisón entre les prix de détail du commerce privé et ceux des sociétés coopératives de consommation. — Mémoire sur la legislation de divers Etats concernant la pro- tection contre le dumping,notammentle dumping des changes. —— Abolitíon des prohibitions et restrictions
a l'importation et a l'exportation. —- Constructions
navales, —— _
Page, M. W. T.: Illémorandam sur les tarifs européens de négociation. Soumis au Comité prepa- ratoire. Société des Nations. Section économigue iutern. Geneve. 1927.
Page, M. W. T.: illérnorandam sur les classifi- cations doaanicres discriminantcsl. Soumis au Comité préparatoire. Société des Nations. Section économigue ( intern, Geneve. 1927.
(guralid, William : Les ententes indastrielles inter—
nationales et leurs conse'gaences sociales; la defense des travaillears et (les consonimatenrs. Préparé pour le Comité préparatoire de la Conférence économigue internationale. Société des Nations. Bureau intern. du travail. Geneve. 1926.
Macgregor, D. H.: Les cartels internationaum.
Préparé pour le Comité préparatoire de la Confé- rence économigue internationale. Société des Nations.
Section économigue et financiére. Geneve. 1927.
Wiedenfelcl, Dr Kurt: Les cartels et les trusts.
Préparé pour le Comité préparatoire de la Confé—
rence économigue internationale. Société des Nations.
Section économigue et financiére. Geneve. 1927.
Ronsiers, Paul de: Les cartels et les trusts et leur évolution. Préparé pour le Comité préparatoire de la Conférence économigue internationale. Société des Nations. Section économigue et financiere. Ge- néve. 1927.
Branet, M. J.: La stabilité des tarifs douaniers.
Préparé pour le Comité préparatoire de la Confé- rence économigue internationale. Société des Nations.
Section économigue et financiere. Geneve. 1927.
Jordan, Charles: Statistigae mathe'matigue. Avec une préface de M. d*Ocagne, VlIl—l—344 ]. Paris.
1927.
Harwicz, Elias: Der nene Osten. Wandlungen und Aussichten. 201 ]. Berlin. 1927.
Temperley, H. W. V.: A history of the peace conference of Paris. V., VI. Published under the auspices of the Institute of International Affairs.
London. 1921., 1924.
Cseh-Szlovákia. (Tchéco—Slooaouie.) —— Volksza'h—
lany in der Ce'choslovakischenv Republik com 15. Fe-
