9. szám,
———819——
tianzitóáruk nyertek elhelyezést, az 1935. évben jelentékeny mennyiségű szeszt sikerült eladni Né- metország belső területén történő felhasználásra a német szeszegyedárúságnak. 13
gazdasági alapja az volt, hogy
tétel eladásának Magyarországnak bizonyos cikkekre volt szüksége, amelyek részére külön kompenzációs alapot kellett teremteni, vi—
szont Németország a motorikus célokra tör—
ténő szeszl'ogyasztásnak rendkívül gyors emelke—
dése következtében szivesen látta a magyar szesz szállítását. Ilyen módon ugyanis e
további megfelelő
állanak a szeszegyedárt'iság lentékeny
forgalomnak szesztartalékok rendelkezésére. E je- szeszszállitások ellenében német
emelkedésénél
rész- ről koksz—, vas— és szer-számgépszállitások történ—
tek, amelyek viszont Magyaro]szánnak különböző exportok lebonyolítását tették lehetővé.
Az 1934. naptári és korábbi évekkel szemben hiányoznak az átvevő országok soraban Görög—
Görögország az 1935. évben teljesen áttért az önellátásra úgy, hogy oda ide—
gen szesz csak olyan országokból szállíttatott ese—
ország és Uruguay.
kxély mérvben, amely országok bort vettek át, például Hollandia.
magától értetődőleg bort nem
egyúttal görög Magyarország vehet át, mert hi—
szen saját maga is borkivitelre van utalva. így te—
hát a Magyarországból Görögország felé irányuló szeszkivitelnek nem volt megfelelő cserealapja: a görög dohánykivitelnek pedig más cikkek képez- ték ellentételét. Uruguay—ba az 1935.
gyarországból szeszszállítás nem történt, mert az évben Ma- Uruguayban fennálló devizanehézségeket nem si—
kerűlt áthidalni.
Ami végül a belföldi piacot illeti, vevőképessége az utolsó években
annak fel- lassú javulást mutat, ami a gazdasági helyzet javulásának a bi—
zonysága.
1936
Az 1932. évben belföldön felhasználtatott 178300 hl.
Az 1933. ,, ,, ,, 188300 ,,
Az 1934. ,, ,, ,, 202400 ,,
Az 1935. ,, ,, ,, 227400 ,,
Végül Saxlelmer Kálmán m. kir. kormányfő- tanácsos jelentése az ásványvízpiac helyzetét így jellemezte:
Ami az 1935. évi termelési és forgalmi viszo- nyokat illeti, úgy sajnálattal kell megemlíteni, hogy az ásványvíz—szakma az 1934. évinél keveseb- bet termelt és kevesebbett adott el, ami az, álta' lános rossz gazdasági viszonyoknak tudható be elsősorban, másodsorban pedig az egyes külföldi államok forgalmi és devizakorlátozásának és el—
zárkózottságának. Az árviszonyok csak a terme—
lésnél változtak, amennyiben a szükséges csoma- goló nyersanyagok árai emelkedtek, továbbá az egyes cikkek forgalmi adója a fázisadó bevezetése
Óta szintén emelkedett, Az ásványvízre külön meg—
terhelést jelent Budapesten a fürdőügyi bizottság fenntartására és propagálására szolgáló gyógy- helyi illeték is. Az eladási árak alig változtak, könnyebbséget hoz némileg az export utáni fel- áraknak a megtérítése, ami azonban nem sokat jelent, mert hiszen a külföldi propagandát idegen valutákból kell fedezni és azért ellentételként az igénylési magasabb felárat kell számítani. Ezidő- szerint a propagandaköltség a forgalom értékének nagy százalékát teszi ki, amit a forrásvállalatok az export fenntartása érdekében áldoznak. A hazai
piacon a fogyasztás lényegesen csökkent.
A szakosztály ezek után az italok, a tápszerek, az idetartozó takarmányfélék s a szőlővesző egy- ségértékeit állapította meg.
A Bizottság elnökségét az ülésen Farkas Já- nos dr. min. tanácsos, h. elnök képviselte. Az elő- adó vitéz Pap László dr. min. s.—titkár, a Bizott—
ság titkára volt.
Nemzetközi Statisztikai lntézet.
Institut International de Statistigue.
Az Intézet XXIII. (athéni) ülésszaka.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1936 szep- tember 27— október 3-án Athénben rendezte meg XXIII. ülésszakát. A világ statisztikusainak e fél-
százados multú, előkelő testülete az athéni ülés- szakra gazdag és változatos tudományos program—
mot dolgozott ki: a napirenden 46 jelentés és köz—
lemény szerepelt. Részben ennek, de talán részben a régi görög kultúra pompás emlékeinek köszön- heti az ülésszak nagy vonzóerejét is: az Intézet tagjainak ezúttal több mint egyharmada (75 tag) gyűlt össze Athénben, mint meghivott pedig 46 külföldi és 12 görög statisztikus hallgathatta meg az előadásokat és a hozzájuk fűződő, sokszor igen
magvas felszólalásokat s a kísérők és családtagok száma is a szokottnál nagyobb volt. Magyarország részéről a m. kir. kormány hivatalos képviseleté- ben Konkoly Thege Gyula dr. min. osztályfőnök, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke és Fellner Frigyes dr. egyetemi ny. r. tanár, az Inté- zet rendes tagja jelent meg az athéni ülésszakon.
Rajtuk kívül az ezúttal négy szakosztályban (1.
demografiai, 2. gazdaság-, 3. szociális és ezúttal elsőizben: 4. matematikai statisztika) és teljes ülé- seken folyó munkában résztvettek még az Intézet magyar tagjai közül Illyefalvi I. Lajos dr. m. kir.
kormányfőtanácsos, Budapest székesfőváros Sta-
,.
07
9. szám.
——820— 1935—
tisztikai Hivatalának igazgatója, a székesfőváros kiküldötte és Kovács Alajos dr. ny. államtitkár, a Ma.
gyar Statisztikai Társaság elnöke, továbbá mint
meghívottak Dobrovits Sándor dr. min. tanácsos, Farkasialvi (Sándor dr. min. o.—tanácsos, 'I'hirríng Lajos dr, min. s.—titkár és Varga István dr., a Ma- gyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója. Fellner Frigyes dr., aki Magyarország adótehereloszlásának főbb adatait ismertető előadásával is szerepelt az ülésszakon, Athénben a szociális statisztikai szak- osztály egyik alelnökévé választatott meg. A sze—
mélyi események közül megemlíthető még, hogy az ülésszakon elnöklő Zahn Frigyes professzor (Németbirodalom) az általa 1931 óta betöltött el—
nöki méltóságról lemondott s tiszteletbeli elnökké választatott meg. Az Intézet új elnöke Julia A. (Bel- gium) lett, míg alelnökökké Huber M. (Francia- ország), Savorgnan F. (Olaszország), Willcox W.
F. (A. Egyesült Államok) és Wagemaim E. (Né—
metbirodalom), főtitkárrá újból Meihorst H. NV.
(Hollandia), pénztárossá pedig sir Stamp J. (Nagy- Britannia) választatott meg. Megemlíthetjük még, hogy a görög rendezőség több estéllyel és kirándu—
lással törekedett színesebbé tenni az ülésszakot.
A következő ülésszak időpontja az 1938, év, szin- belye pedig Prága lesz, míg 1939—re az American Statistieal Association százéves jubileuma alkalmá- ból az U. S. A. Washingtonba hívta meg az Inté- zetet. —— Az athéni ülésszak tárgyalásaival a Szemle még részletesen fog foglalkozni.
'l'agválasztás.
Az athéni ülésszak alkalmából az Intézet egybe—
gyült tagjai a legutolsó választási menet befejező szakaszában rendes taggá választották meg Mar—
shall H. kanadai statisztikust.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet Xlll. közgyűlése.
La XIII': Assemblée Générale de l'Instítut International d*Agriculture.
Ez a közgyűlés 1935 október ö—IO—én az Inté- zet székhelyén, Rómában zajlott le s azon a m.
kir. kormány képviseletében Márffy—Mantuano Rezső dr. rendkívüli követ és meghatalmazott mi- niszter és Konkoly Thege Gyula dr. min. osztály—
főnök, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal el- nöke vett részt.
A közgyűléssel kapcsolatosan statisztikai er—
tekezlet volt, amelyen a különböző államok sta—
tisztikai szakértői — magyar részről Konkoly Thege Gyula dr. — megvitatták az 1930. év körül világszerte végrehajtott
statisztikai felvétel tapasztalatait és egyezmény—
lervezetet dolgoztak ki ennek amagyfontosságú statisztikai felvételnek az 1940,
megismétlése tekintetében.
mezőgazdasági üzem—
év tájékán való
Spanyolország gazdasági adatai.
Données économigues sur l'Espagne.
A spanyolországi események, melyek a világ figyelmét ismét ez állandóan forrongó ország felé terelték, teszik időszerűvé Spanyolország legfonto- sabb gazdasági adatainak összefoglaló táblázatban való bemutatását.
A 25 milliós lélekszámú ország népszaporo- dási viszonyai aránylag kedvezőek. Az élveszületési arány, eső irányzata ellenére, ezer lélekre még 25—61) felül van Magyarország 20 ezrelék körül mozgó arányszámával szemben. A halálozási arányt ezer lélekre közel 20—as magasságából az utolsó évtized folyamán 15-3-re tudták fokozatosan leszorítani.
de még így is messze jár a nyugateurópai államok halálozási arányától, sőt Magyarország arányszáma nál is valamivel kedvezőtlenebb. Az ezer lélekre 10 körül mozgó természetes szaporodási arány európai viszonylatban ma már kedvezőnek mond—
ható.
Az ország mezőgazdasága sokoldalú, bár terü- letének több mint harmadrésze nem áll művelés alatt. A gabonafélék közül főleg a búza, másod—
sorban az árpa kerül termelésre. A b—úzatermés jobb években meghaladja az 50 millió (I—t, az árpaterrnés néha megközelíti a 310 millió g-t. Míg a búza árpa és zal) vetésteriilete negyedszázad alatt szó- pen fejlődött, a rozsterinelést erősen korlátozták A burgonyateriilet is igen megnövekedett nagyobb időtávlatban, az évi termelés az utóbbi években 50 millió (; körül mozgott. A kereskedelmi növé- nyek és a gyümölcs (déligyümölcs is) a kivitelben főtétel, ideértve a bort is. amelyből az évi terme- lés 20 millió hl körül ingadozik.
Az ország ásványi kincsekben való gazdagságát mutatja a táblázatban közölt néhány adat is. A kő—
széntermelés emelkedő irányzatú, 1935—ben 7 millió
tonnán felül volt. Viszont a vasérctermele's, a réz-, ólom- és horganyérelermelr'essel egyetemben erősen nagy szerep jut az örökös forradalmaknak s az exportnehézségeknek.
Higanytermelése jelentős.
A külkereskedelmi forgalom, az értékadatokat csökken, amiben bizonyára
tekintve, úgy a behozatali, mint a kiviteli oldalon.
