vinni.-lll-ul-l-ll-n-Ilu.II-ul-u.II-u.-nun-n..-ni...-n-lni-Ill.Inn-Il!-lui-I'l-I::-nnn---uuuun.-n-vuull-u'l-lM-I—Inn-I'lllllllill
EGYÉBe
Ill-llillllnl-nllll'n'-Illll-llllllnllnnnnnhl-nllllllllln'lllllnlllIll-IIIIIIIIII-UCI-nlll-Banki-l-llllllllllll-ulilllnlllllllllll
A ,,Nemzetközi Statisztikai intézet" 15. ülése,
158 session de l'Inslt'tat International de Slatistigae.
Tíz évi szünetelés után újra összeülnek okt. l-én Brüsszelben a statisztika művelői, hogy a gazdasági statisztikai adatgyűjtések egy- öntetű nemzetközi szervezése kérdését meg- vitatás tárgyává tegyék. Különös jelentősége lesz határozataiknak annak folytán, hogy azok a Népek Szövetsége Tanácsa elé terjesztendők s így megvan a remény arra, hogy fogana—
tosításuk is megtörténik.
Még a génuai konferencia megbízta ugyanis a Népek Szövetsége Gazdasági Bizottságát, hogy a gazdasági statisztika egyöntetű szer—
vezésére vonatkozólag tegyen javaslatot. A Bizottság egy albizottság kiküldését hozta javaslatba, mely a nemzetközi Statisztikai Intézet és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kiküldötteivel Vegyes—Bizottságot alakítva, összeállítaná a Tanulmányi Bizottságot. E Bizottság albizottságaiban tárgyalná meg a gazdasági statisztika egyes ágaira vonatkozó adatgyűjtések szervezését és elaborátumait a Nemzetközi Statisztikai intézet brüsszeli ülése megvitatná. Az itt hozott határozatok azután a Népek Szövetsége Tanácsa elé lennének ter—
jesztendők.
A Tanács a Gazdasági Bizottság ejavas- latát elfogadta, mire a Vegyes-Bizottság mult évi december hó 4-én Londonban megalakí—
totta a Tanulmányi Bizottságot, melynek tagjai a következők lettek: Delatonr A. elnök (Pá- rizs), March L. alelnök (Párizs), Flux A. W.
(London), Hanosek B. dr. (Prága), Jensen A.
(Kopenhága), Julin A. (Brüsszel), Loveday A.
(N. Sz. titkársága, Genf), Mataja dr. (Bécs), Meeker R. dr. (Nemzetk. Munkaü. Hiv, Genf), Methorst (Hága), Ricci (Róma), Rew H. (Lon—
don), Verrijn-Stuart dr. (Utrecht), Würzbnrger dr. (Lipcse). A Tanulmányi Bizottság négy albizottságot küldött ki s ezek javaslatai ke- rülnek megvitatásra a brüsszeli ülésen. A tárgyalandó kérdések három főcsoportra oszt- hatók: 1. Nemzetközi kereskedelmi statisztika, 2. termelési statisztika, 3. árstatisztika szer- vezése. Magyarország részéről a kongresszus résztvevői: a Nemzetközi Statisztikai Intézet magyar tagjai közül Fellner Frigyes dr. egyet.
tanár és Thrrring Gusztáv dr., a székesfővá- rosi statisztikai hivatal igazgatója, továbbá Buday László dr. műegyet. tanár, a m. kir.
központi statisztikai hivatal volt igazgatója és Szabóky Alajos dr., a m. kir. központi
statisztikai hivatal igazgatója, kinek kísé- retében Dobrovits Sándor dr., a Magyar Sta- tisztikai Szemle szerkesztésével megbízott min. titkár is kintazik Brüsszelbe.
A Népek Szövetsége Egészségügyi Osztálya részéről Kovács Alajos min. taná- csos, a m. kir. központi statisztikai hivatal demográűai osztályainak vezetöje meghívást kapott az ezen osztály Járványügyi Alosztálya által végzendő munkálatokban való részvé- telre. Az alosztály a különböző államok nép- mozgalmi és közegészségügyi statisztikáit s az itt alkalmazott módszereket teszi vizsgálat tárgyává s igyekszik úgy az eljárásra, mint az adatok közzétételére nézve egységes irány—
elveketvmegállapítani. A munkálatokban s az ezekkel összekötött tanulmányútakon Brazi- lia, Cseh-Szlovákia, Magyarország, Olasz-, Lengyel- és Oroszország meghívott szakem—
berei vesznek részt s valószínűleg még két más állam is meghívást kap.
Budapest Székesfőváros Statisztikai Évköny- ve. 1913—1920. A székesfőváros statisztikai hivatala a napokban adta ki az 1913—1920. évek viszonyait tárgyaló Evkönyvét. A kiadvány, mely békeidőkben a szakirodalomnak nemzetközi viszonylatban is elis—
merten magas szinvonalán állott, adatainak részletes—
ségével pedig a külföldi városi évkönyvek legnagyobb részét felülmulta, kisebb terjedelemben (ezúttal mel- lőzi a közigazgatási magyarázó szöveg közzétételét), de a régi előkelő szinvonalon ismerteti fővárosunk küzdelmes 8 évének történetét. Növeli a székesfővá—
rosi statisztikai hivatal teljesítményének értékét az a körülmény, hogy bár a személyzet legnagyobb része, élén a hivatal illusztris igazgatójával, a hábo- rús közélelmezési igazgatásba volt bevonva, s hogy a hivatal működése a forradalom s a kommunizmus alatt úgyszólván teljesen megbénult, megfeszített munkával sikerült e nehézségek ellenére az adat- gyűjtés hiányait kipótolni és a nagy fáradsággal összegyűjtött adatokat a nagyközönség számára hozzá- férhetővé tenni. A legteljesebb elismerés illeti meg érte a statisztika kiváló művelőjét, Thirring Gusztáv dr. igazgatót, aki az Evkönyvet szerkeszt—ette és hű- séges munkatársait.
Az Évkönyv adatai, különösen a telek-, épület—
és lakásviszonyok, álló népesség, népmozgalom, közegészségügy, közoktatásügy, közművelődés, ipar, kereskedelem, hitelviszonyok, közélelmezés főbb feje—
zetek cime alatt összefoglalt adatok nélkülözhetetle- nek mindenki számára, akik fővárosunknak e 8 év aiatti küzdelmes életét meg akarja ismerni.
A több mint 300 oldalas vaskos munka alapára 5 K, mely a mindenkori könyvkereskedelmi szorzó—
szám (jelenleg 1500) felével szorzandó.
