7. szám
őszén átlagosan 21 P-vel lettek szabályozva. A napraforgóolaj ára ezzel arányosan 83 P—ben lett megállapítva.
A kókuszolaj—fogyasztás a kormány elhatáro- zása folytán az előző évi szinten mozgott. A kor- mány ugyanis évi 7.500—8.000 tonnáig terjedő kopra behozatalát engedélyezte. A külkereske- delmi adatok mégis kereken 10.400 tonna import- ját tüntetik fel, ami arra vezetendő vissza, hogy a kormányzat az 1938. év őszén uralkodott hábo- rús veszély miatt előbb engedélyezte az 1938/39.
évi kampányra szolgáló kopramennyiségek beho—
zatalát. Az ,1939. év folyamán tehát majd kevesebb kopra jön be és a két évi számadatnak egybe- vetése a behozatal normális képét fogja mutatni.
A kókuszolajárak a kopra áresése folytán 1938 folyamán visszaestek és átlagosan 70—80 P körül mozogtak.
A hazai tepceolai-termés az előző évi 4.500 tonnával szemben kereken 9.000 tonnát tett. Eb- ből kereken 4.400 tonna kivitelre került és 4.600 tonnát a hazai gyárak dolgoztak fel. A termés emelkedése az előző évi magas, 30—32 pengős árakra vezetendő vissza. A jelentés évében — a nagy termésre való tekintettel — az árak átlago- San 28 P-re mérséklődtek, a repceolajárak pedig 100 P körül mozogtak.
-—-— 917 —— ' *1939
Az ipar nyersanyagellátása általában, a koprabehozataltól eltekintve, teljesen antark volt.
A szükséges len-, napraforgó- és repcemag úgy- szólván teljes egészében hazánkban termett, a kormányzat az év vége felé a kopra behozatalát is úgy szabályozta, hogy junktimot állított fel a koprabehozatal és a napraforgómagátvétel között.
Kopra behozatalára elvben engedélyt csak az ka- pott, aki kötelezte magát arra, hogy 100 kg kopra behozatalának engedélyezése esetén 350 kg napra- forgómagot, illetve 77 kg napraforgóolajat átvesz.
Ezzel az intézkedéssel -—— amelynek keresztülvitele még folyamatban van —— az ipar nyersanyagellá- tása szabályoztatott. A kormányzat megállapította a lenolaj és a napraforgómagolaj árát és szabá- lyozta a kész gyártmánynak, vagyis a szappannak az árát is. Az ipar működése tehát úgyszólván teljes egészében a kormány felügyelete alatt ál—
lott.
Az 1938. év forgalma átlagban kielégítőnek volt mondható, az év vége felé azonban depresszió előjelei mutatkoztak, ami az 1939. év elején érez- teti hatását.
A szakosztály ezek után áttért az ásványi, nö- vényi és állati eredetű olajok, zsírok, viaszok és ezek termékei egységértékeinek megállapitására.
Nemzetközi Statisztikai Intézet.
Institut International de Statist'ígue.
Tagválasztás. —— Election de membres.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1939. évi tag- választásainak első menete 1939 június 16-án záró- dott le. Az Intézet 206 tiszteletbeli és rendes tagja közül tütű-an külditek be (postai úton) szavazatai-—
kat, ami meglehetősen nagy érdeklődésre, a tagok—
nak az Intézet életében való elég erőteljes nészyé- telére mutat. A választás első menetére megálla- pított kétharmados többség megszerzéséhez ezúttal 109 szavazatra volt szükség. Az 1939. évi tagválasz- tás alkalmából az Intézet 3 rendes tagja volt tisz—
teletbeli tagságra ajánlva s mindhárman elnyerték
—-— éspedig ketten elég lényeges többlettel —— a szük- séges szavazatszámot, míg a 31 betöltésre váró rendes tagi 'helyre javaslatba hozott 36 statisztikus közül az első menetben szokásos szavazat—szétfor- gácsolódas miatt csak tíz került be az Intézet ren-
des tagjai sorába.
Az Intézet újonnan megválasztott tiszteletbeli tagjai:
Gini Corrado (Olaszország), a milánói, genfi és a Harvard-egyetem tiszteletbeli doktora, a római egyetem statisztika tanára, statisztikai intézetének igazgatója s statisztikai, demográfiai és biztosítás—
ügyi rfaklultásának elnöke, _az olasz Központi Sta- tisztikai Intézet és Legfelsőbb Statisztikai Tanács 19W—19324ben volt elnöke és újjászervezője, a magyar, londoni, mandhesteri, amerikai, belga, mexikói, argentínai, brit-indiai statisztikai társula- tok tiszteletbeli tagja, a Nemzetközi Szociológiai In- tézet alelnöke, a ,,Metron" c. folyóirat megalapítója
és szerkesztője. Rendkívül nagy és sok szempont- ból új utakon járó irodalmi munkásságában a sta- tisztika elméletének s a matematikai és biológiai ágaknak különösen bö teret juttatott. A nemek ará—
nyáról, a népesség ciklikus emelkedéséről és esésé- ről, a közgazdasági patológia alapjairól írt művei s statisztikai és demográfiai kézikönyvei külön is említést érdemelnek. A Nemzetközi Statisztikai lm- tézetnek 1923 óta rendes tagja.
Jensen Ado-lphe Ludvig Otto (Dánia), a dán statisztikai hivatal volt igazgatója, a dán antropoló—
giai bizottság tagja, hosszabb időn át a Nemze—
tek Szövetsége gazdasági bizottságának tagja, több tudományos egyesület, köztük a Magyar Statiszti- kai Társaság tiszteletbeli tagja. Nemcsak a dán thi- vatalos statisztikai kiadványokat szerkesztette hosz- szú időn át, hanem számos, különösen népesség- elméleti vonatkozású könyvet [és tanulmányt is írt; a reprezentatív módszernek a statisztika terén való alkalmazásáról szóló dolgozata alapját al- kotta az idevonatkozó nemzetközi megvitatásoknak.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1923-ban megvá- lasztott rendes tagja.
Liesse Andné (Franciaország), az ,,Institut de France" tagja, a statisztika volt tanára több főis- kolán, így a politikai tudományok főiskoláján.
Nagyobb könyvei közül ,,A statisztika. Nehézségei, módszerei és eredményei" c. alapmunkájának 1908—ig öt kiadása jelent meg. ,,La guestion Sociale"
c. műve német nyelven is megjelent, a francia hi-
7. szám
tel- és bankügynek alakulását a francia nemzeti bank alapításáig visszamenőleg tárgyaló munkája pedig angol nyelven hagyta el a sajtót. 1905-ben lett a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagja.
Az Intézet új rendes tagjai:
Angélopoulos (Angélos (Görögország, született 1904), a pénzügytan és a statisztika tanára az athéni egyetemen, a görög legfelsőbb közigazgatási tanács igazgatója. Több statisztikai alapon nyugvó tanulmányt irt a jővedelemmegoszlásról, a közter—
hekről, közületi kiadásokról és az egyenes adták—
ról.
Carr—Saunders Alexander Morris (Nagy—Britan- nia, született 1886), a közgazdasági .és politikai tu—
dományok londoni egyetemének igazgatója. A né- pességi problémáról és a világ népességéről írott művei általánosan elterjedtek. Nagyobb dolgozato- kat irt az eugenikáról, a foglalkozásokról s Anglia és Wales társadalmi szerkezeténől is.
Davis Joseph Stanclilflfe (Amerikai Egyesült Ál—
lamok, született 1885), a közgazdaságpolitika ta- nára és kutatóintézeti igazgató a StanfordLegyete- men, az Amerikai Statisztikai Társaság volt elnöke.
Az amerikai farm-kérdéssel és más mezőgazdasági kérdésekkel különös előszeretettel foglalkozott iro- dalmi munkáiban.
Dobrovits Sándor (Magyarország, szül.
1889), miniszteri osztályfőnök, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Országos Sta- tisztikai Tanács ügyvezetője, a Statisztikai Szakvizsmabizottság elnöke, a kormányje—
lentés szerkesztésére alakitott vegyesbizott- ság elnöke, a Magyar Statisztikai Szem- lének megalapításától volt szerkesztője, a Magyar Statisztikai Társaság volt fő- titkára és a Journal de Société Hon- groise de Statistigue-nek közel tíz éven át volt szerkesztője. Számos bel- és külföldön publikált tanulmányában foglal- kozott a nemzetközi statisztika s a statiszti- kai szolgálat megszervezésének kérdéseivel, valamint az egyesületek statisztikájával és a szociális statisztika problémáival. A ma- gyar hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat és szervezeti szabályzatok .s az 1932—33. évi összefoglaló statisztikai munkaterv szerkesztője. Nagyobb könyve jelent meg Budapest egyesületeiről és ——
francia nyelven, a Nemzetek Szövetsége kia- dásában — Magyarország közegészségügyi szerveiről.
Hőíjer Ernst Jonas (Svédország, szül. 1884), a svéd központi statisztikai hivatal- p. i. igazgatója.
Dolgozatai kivált az agrárstatisztika köréből szár-
—918— 1939
utaznak; nagyobb könyve forog közkézen a svéd mezőgazdaságról is. Szerkesztője a svéd hivatalos statisztikai kiadványoknak.
Jenny Oscar Hugó (SváJc, szül. 1876), a bázeli statisztikai hivatalnak 1910 óta igazgatója s e hiva- tal kiadványainak szerkesztője. Bázel tejellátását, megélhetési költségeinek változását, választásait, csecsemőhalandóságá—t s a foglalkozásválasztások kérdését dolgozta fel többek közt önálló műveiben.
Svájc) városi statisztikájáról szolo tanulmánya a Journal de la Société Hongroise de Statistigue ba- sálbjain német nyelvven jelent meg.
Lolka Alfred James (Amerikai Egyesült Álla—
mok, szül. 1880), a legnagyobb amerikai életbiztosí- tási intézet statisztikusa. Népesedéselméleti és né- peSs—égfejlődési dolgozatai az alkalmazott újszerű számítási módszereknél sfogva világszerte ismertek.
Irt nagyobb műveket a biológiából, a maláriakmta—
tásról s a népességfejlődés struktúrájáról is.
Olbrecbts Raymond Auguste Josepzh (Belgium, szül. 1888), a brüsszeli egyetem tanára, a belga köz—
ponti statisztikai bizottság tagja. Dolgozatair közül a pénzér-ték stabilizálásának egy új tervéről, az al—
koholizmus statisztikájáról s a Kína népességéről írottakat emeljük ki a témakör változatosságának jellemzése céljából.
Snow íErnest Charles (Nagy—Britannia, sziill.
1886), szövetkezeti igazgató, az angol Királyi Sta—
tisztikai Társaság titkára és külzfölgdi főtitkára, szá- mos matematikai statisztikai, cikk, továbbá népese- déselméleti s az indexszámokat, az ipari termelés és a külkereskedelem kérdéseit taglaló dolgozatok szerzője.
Zagoroif Slavtoho (Bulgária, szül. 1898), a hol—
gár Központi Statisztikai Hivatal igazgatója, a szófiai egyetem statisztika-tanára és jogi kari dékánja. Bfullgária fizetési mérlegéről, földbirtok—
megoszlásáról, népesség-ének reprodukrziújáról, az indexszámok elméletéről és más módszertani kér- désekről értekezett nagyobb munkáiban.
Eszerint az Intézet 10 új rendes tagja közt 2 angol, 2 egyesül-t államokbeli, 1 belga, 1 bolgár, 1 görög, 1 svájci, 1 svéd és 1 magyar statisztikus fog- lal helyet. Dobrovits Sándornak még mint a Köz- ponti Statisztikai Hivatal alelnökének és már az első választási menetben történt megválasztása a statisz- tika számos területén folytatott munkásságának igen értékes elismerése; de taggáválasztása nem- csak szép személyi siker, hanem egyben kifejezése a külföldi államok túl-nyomórészében a tudomá—
nyos körök részéröl Magyarország s a magyar tu- dományos világ ili-ám megnyilatkozó általános rokonszenvnek.
A legújabb tangálasztás után az Intézet 16 tisz-
teletbeli és 199 rendes tagból álló, vagyis 215 főnyi
? . szám
—919-—- [939
taglétszámának) országonkinti megoszlása a követ—
kező:
Tiszte-
letbeli Rendes
tag Mg
Amerikai Egyesült Államok. 2
Argentina. . .
Ausztrália . . . . Belgium
Brazília Brit- India Bulgária
Cseh—morva protektorátus
Dánia . .
Délafrikai Unió Egyiptom
Észtország Finnország Franciaország Görögország. . .
Ir szabad állam .
Japán . .
Jugoszlávia Kanada Kína . . Lengyelország Lettország
Magyarország Mexikó . . Nagy-Britannia Németalföld Németország Norvégia . Olaszország . Portugália
Románia . . Spanyolország .
Svájc
Svédország .
Szoviet-Oroszország . Törökország
Új—Zéland .
Összesen .
Együtt
M ;—
23
mum—mmwiíw—m—w—plewwa—r—
nx, Huwrho-wnbr—cw—-—megamm—a—e—wmwmw—wy—wgsw-wwm—r— wv N
l w l l l l l l l l m l l l l — l l l l l l l
N) MMMM M HHWHBUWIOIFHMHBWOOUINOH
JJ le M
M
l l l l l l l l w — t
... G?
199 215 1) Alapszabály szerint a tiszteletbeli tagok száma nem lehet több mint 25, a rendes tagoké pedig legfeljebb 225-re emelkedhet. — '*') Az össze- állításnál Teleszlcy János időközben történt halála még nem volt figyelembevéve; nélküle a rendes tagok száma 7, az összes tagoké pedig 9. ——
8) ,1 tiszteletbeli elnök és 1 tiszteletbeli tag.
Említést érdemel, hogy az alapszabályok érlelt- mében egy állam tiszteletbeli! tagjainak a száma.
sem haladhatja meg az ötöt, a rendes tagoké pedig a 25-öt. Fenti kimutatásunk pontosan ragaszkodik az Intézet eredeti közléséhez, melynek összeállításánál Teleszlcy Jánosnak alig néhány nappal a választá- sok lezárása előtt bekövetkezett váratlan elhúnyta még nem volt figyelembevéve. De még ha ezt a saj- nálatos t'aglétszámcsökkené'st tekintet—be is vesszük,, Magyarország akkor is igen tekintélyes helyet mondhat sajátjának a statisztikusok zártkörű világ—
akadémiájában: hiszen tiszteletbeli: tagjainak száma 2, tehát ugyanannyi, mint az egyesült államokbeli, a francia, az angol, a német, az olasz és a holland tiszteletbeli tagoké; s összes taglétszámát csak a nagyhatalmaké: Nagy-Britanniáé (25), az Amerikai Egyesült Államoké s Németországé (23—23), Olasz-v országé (22) és Franuciaorsrzágé (21), vagyis mind—
össze öt államé hala-dja meg. A rangsorban elfog- lalt hatodik helyével hazánk 31 államot előz meg;
a kisebb országok közül csak Németalföld (8) áll hozzá közel, de már például az Intézet lengyel tag-—
jainak száma mindössze 6, a japán tagoké 5, a ro—
mán tagoké 4, stb. '
Befejezés—ül ideiktatjuk az Intézet jelenlegi ma—
gyar tagjainak névsorát, zárójelben feltüntetve tag- gáválasztásuk évét is:
Tiszteletbeli tagok:
Földes Béla (1885: tb. tag: 1928).
Thirring Gusztáv (1903; tb. tag: 1937).
Rendes tagok:
Dobrovits Sándor (1939).
Fellner Frigyes (1909).
Illyefalvi I. Lajos (1929).
Kenéz Béla (1933).
Konkoly Thege Gyula (1937).
Kovács Alajos (19127).
Laky Dezső (119315).
Mint említettük, a legutóbbi Intézeti tagnév- sorban a magyar rendes tagok közt ott szerepel még, a közelmúltban elhunyt Tele'szky János (1913), neve is.
Személyi hírek. — Nouvelles.
Teleszky János 1' (1868—1939). A magyar köz- élet kíváló reprezentánsának, Teleszky Jánosnak 1939 június 13—án történt váratlan elhalálozásával a magyar statisztika problémái iránt mindig érde-k- lődő egyéniséget, a Magyar Statisztikai Társaság pedig alaupítótagjainak egyikét *vesztette el. Teleszlcy Nagyváradon született 1868 szeptember 15—én. Kö—
zépiskolai és részben jogi tanulmányait is szülővá- rosában végezte, majd a budapesti Kir. Magyar Páz-
mány Péter tudományegyetemen fejezte be. 1889-—
ben pénzügyi fogalmazóként a pénzügyminisztérium kötelékébe lépett. Itt kiváló képességeivel és szak- ismeretéveli igen gyorsan haladt előre; már 1903- ban mint osztálytanács-os vezette a költségvetési és.
zárszámadási osztály igen nagy horderejű munká- latait s ebben az állásában Wekerle oldalán Bécs—
ben számos közös pénzügyi tárgyaláson vett ered-—
ményesen részt. 1909-ben miniszteri tanácsos lettr
