Az olasz Központi Statisztikai Intézet személyzete

4. szám — 422 — l937

Az olasz Központi Statisztikai Intézet személyzete.

Personale dellllstituto Centrale di Statésiíca del Reyna cl7ltalia.

Rmssuntola muggiorv(li/I'vl—(fnza truidue ordiua— az olasz hivatalos statisztikai szolgálat menti — per ció che riguunlu l'arganízzazione (lel

personale degli u/I'ici (li siutísíícu italiani (: unglzeresi

—— consiste nelle condizioni seguenti: íI personale dell'lstitula italiana (? avventizia, assunlo (( con- tratlo, mentre guella (l()ll"L'/]'icio

cepisti, statislim' e

personale (li molo con (lirítto alla pensione. I can—

cepisti hanno in base ull'uriicola XIX della 16990 1929, ,,il titolo e carattere uguale a gizella dei concepistí ministeriali'í

Per ció che riguarda il camplctamento del personale, ambedue gli

degli esami: l'ordine italiana bandisce dei comrorsi, l'ordine zmghercse invece richicde degli esami speciali oltraccia nellbrdinamcnto (lell'U/ficio un—

gherese ha grande impartanz'a, per la nomina dell, impiegata, liattivitá svolta dal candidalo, guale impiegato prouvisoria, almeno per due anni

prima di In guesto

periodo si pas—Gona conosccre le sue attitudini e gualitá individuali.

Esaminando le condizioni di pagamenta si pur") constatare che oggi gli ímpiegati

pagati meglia degli ungheresi, mentre nelliante—

guerra le condizioni dí pagamento ungheresi vrano piü favorevoli delle italionc.

ungherese (con—

impiegali umminislmtivz') (?

ordinamenli richieu'ono

venire ammcsso (1in esami.

italiani sona

%:

Az 1926. évben megszervezett ,olasz Központi Statisztikai Intézet annyira szé- les feladatkört kapott, hogy annak ellátá—

sára a régi Statisztikai Vezér-igazgatóság személyzete egyáltalán nem volt elegendő.

Ezért az Intézet felállításakor a tisztviselő—

kar újjászervezése és nagyarányú kiépítése volt egyike a legfontosabb és legsürgősebb feladatoknak. Másrészről, mivel a dolgok természetéből kifolyólag épen a személyi vonatkozások: a megfelelő munkaerők ki—

választása és begyakorlása mind olyan kérdések, amelyek csak hosszú idő multán intézhetők el véglegesen, az Olasz Statisz—

tikai Intézet vezetői először ideiglenes meg—

oldásokkal voltak kénytelenek megelé- gedni s azután csak lassan, évről-évre fej- lesztették tovább az Intézet tisztikarát al)- ban az irányban, amely az elméleti kívá—

nalmaknak és a gyakorlati tapasztalatok- nak legjobban megfelelt. Az Intézet létesí- tése óta már több mint 10 esztendő telt el, de az Intézet vezetősége még mindég nem látja véglegesnek azt a szervezetet, amely

ügyeit intézi.

A Központi Statisztikai Intézet megala—

kitásakor 18, fizetési osztályba sorozott, tisztviselőt vétt át a régi Statisztikai Vezér—

igazgatóságtól, s ezekből átmeneti létszá—

mot alkottak azzal a megkötessel, hogy újabb tisztviselő általában már csak szer—

ződéssel alkalmazható. A tisztviselőkön kí- vül 136 ideiglenes alkalmazott és 11 altiszt állt rendelkezésre az összes munkák ellátá—

sára. Ez a személyzet végezte az 1921. évi népszámlálás feldolgozását is Az Intézet tehát aránylag rendkívül csekély létszámú tisztikarral kezdte meg működését, aminek az volt a magyarázata, hogy a régi Statisz- tikai Vezérigazgatóság tobbnyire más ha- tóságok útján gyűjtötte be és dolgoztatta tel az adatokat s számára már csak legfel- jebb az eredmények összesítése és közzé—

tételre való elkészítése maradt, amely munkálatok kis létszámmal is elvégezhe—

tők voltak Mivel azonban a Statisztikai Intézet az adatgyűjtések és adatfeldolgo—

zások munkáját egyie inkább saját ha- táskörébe vette át és új nagyszabású fel—

vételeket is kezdeményezett, rövid idő—

mul'a a létszám fokozatos emelése vált szükségessé.

Az első két esztendő az újonnan alko- tott szervezet munkakörének megállapítá sával és munkábaállításának megszervezé sével telt el Az új munkakörőknek megfe- lelő ellátására alkalmas tisztviselők csak nagyon gyéren akadtak. Itt tűnt ki kézzel- foghatólag, hogy a statisztikai munkálatok milyen magasfokú képzettséget és szakér- telmet igényelnek, különösen a vezető tiszt—

viselőktől. A hiánvon más közigazgatási ágazatoknál szolgálatot teljesítő tisztvise—

lók berendeléséve] iparkodtak segíteni.

1926—ban még csak 1, 1928—ban már 14 s 1936— ban 33 berendelt tisztviselő teljesített szolgálatot az Intézetnél A berendelt tiszt—

viselőkkel szerzett tapasztalatok azonban az Intézet szempontjából nem a legelőnyö- sebhek. Tekintettel arra, hogy a törvény értelmében az Intézetnél tisztviselő csak

szerződéses viszonylatban alkalmazható, a

más hatóságoktól berendelt, fizetési osztá—

lyokba sorozott, tisztviselők az Intézetnél végleges és nyugdíjképes elhelyezésre nem számíthatnak. Következőleg a berendelt tisztviselőknél állandóan észlelhető az

A 4. szám —— 423 —— 1937 1. Az olasz Központi Statisztikai Intézet állandó személyzete.

Personale stabile delrlstituto Centrale di Statistica del Regno d'Italia.

e Szerződéses személyzet —— Personale impiegaío a contratto . § ;) § .

§; ; . ._ .a s ;. § § % § "§ §

Időpont %e.—§ § § §§ [. oszt. ,Il. oszt. III. oszt. Egyéb— É %% § 84 $$$ § ; %%

—s :—§ sug . . . . . " % msg; sz.—;; a E *53

;: "es a: statisztikai txsztvxselo v, 0 E m. 4 : mc: _ § NHS

Anno e mese És %% §? Umciah' di statistica di % §§D§É§J %% §§§_ § § § ! §

es 25 62 ? m;. 1 M. M. 3223 § es szg-§ se § És?: :e s %m

I 1 1 ! !

1926 júl. 1 —— Luglio 18 1 — _ _— — —— — —— —— —— 4 23

1927 jan.1——Gewnaio 18 7 —- —— _— —— —— — —— —— 7 4 36

1928 ,, 1 ,, 20 14 —- — — —— 66 12 —— 78 13 4 129

1929 ,, 1 ,, 20 14 8 3 29 43 —— 8 —— 91 7 12 144

1930 ,, 1 ,, 29 17 10 8 28 33 —— 7 5 86 6 12 150

1931 ,, 1 ,, 28 16 24 6 32 58 —— 7 8 135 4 12 195

1932 ,, 1 ,, 29 19 28 6 29 84 -— 8 7 162 2 12 224

1933 ,, 1 27 18 33 6 80 84 _— 9 2 164 2 14 225

1934 ,, 1 ,, 28 15 46 18 27 118 — 5 — 214 1 14 272

1935 ,, 1 ,, 28 15 47 20 31 118 —— 5 —— 219 1 14 277

1936 márc.1.—Marzo 28 38 59 21 26 282 —— 6 —— 394 1 14 470

l !

a törekvés, hogy saját hivatalukba vissza- kerüljenek, nehogy távollétük hátrányos legyen előmeneteli lehetőségeik szempont—

jából.

Az első szerződéses alkalmazottak fel- vétele 1927 májusban történt, amidőn 66 statisztikai tisztviselői és 12 írnoki állást töltött be az Intézet elnöke. A személyek kiválasztásánál a legkülönbözőbb szem- pontok szerint jártak el, mivel a legfonto- sabb kellék) képességeik ismerete nem volt meg. A kiválasztás tehát vagy általános in- formációk alapján, vagy az 1921. évi nép—

számlálásnál számlálóbiztosi minőségben kimutatott eredményeik alapján történt.

1928-ban a statisztikai tisztviselői szerződé- ses állásokat 3 csoportba (I., II. és III. osz—

tály) osztották és létszámukat 5-tel felemel- ték, valamint ekkor kezdték meg a fogal—

mazási állásoknak szerződéses alkalmazot—

takkal való betöltését is. 1929-ben még csak 8, 1936-ban már 59 szerződéses fo—

galmazási tisztviselő teljesített szolgálatot, a statisztikai tisztviselők száma pedig 75- ről 329-re emelkedett. A személyzet kiegé- szítése a későbbi években részben egyéni meghívások, legnagyobb részben azonban versenyvizsgák rendezésével történt. Külö- nösen nagy ugrás mutatható ki a tisztvise—

lők 1935. és 1936. évi létszáma között az 1934. évi törvény következtében, amely ki- mondja, hogy átlag minden 21/2 esztendő- ben nagyobb felvételekkel kell az Inté—

zetnek foglalkozni. Ez az új munka- terv a nagy felvételi munkák állandósítá'

sát jelentette és szükségképen a tisztviselői kar megfelelő kiegészítésével járt.

A nagyobb szakképzettséget nem igénylő tömegmunkák elvégzésére az ideig—

lenes személyzet (personale provvisorio) áll rendelkezésre. Az ideiglenes alkalma—

zottak létszáma az Intézet alakulásakor 136 volt, ezeknek számát a következő év—

ben selejtezés útján 100-ra csökkentették.

Ezeknek nagyrésze 1928-ban és 1929-ben a statisztikai tisztviselői állások betöltésé—

nél szerződéses alkalmazáshoz jutott. Lét—

számuk emelkedése 1929—ben az ipari számlálás, majd a népszámlálás eredmé—

nyeinek feldolgozásakor ugrásszerűen emel—

kedett és 1933 március 16-án 1.388 fővel 2. A Központi Statisztikai Intézet ideiglenes

személyzete.

Personale avventiz'io dell'Istituto Centrale di Slatistic del Regno d'Italia.

? 35-11; Lé'é'g' Ö a'.) a

" 55— 3 'É-§ § ": $ 93

Idopont %%ÉEVÉÉ §§§£

Anno e mese §§§§1§§§§§1

sas es: :%s—gas

1926 VII. 1 ... 186 11 —— 147

1927 l. 1 ... 100 8 _, 108

1928 ,, 1 ... 10 9 —— 19

1929 ,, 1 ... 35 1 —— 36

1930 ,, 1 ... 178 5 ——'- 183

1931 ,, 1 ... 226 4 2 222

1932 ,, 1 ... 373 4 -— 377

1938 ,, 1 ... 1.163 4 —- 1.177 1933 III. 16 ... 1.388 4 — 1.392

1934 I. 1 ... 706 4 —,— 710

1935 ,, 1 ... 344 4 —— 348

1936 III. 1 ... 196 5 —-- 201

00 ,.a

4. szám

——424——

érte el tetőpontját. Azóta a létszám évről évre csökken és 1936 márciusban 196-ra esett vissza, amelyből 60 a női alkalmazott.

Mint mindenütt a világon, úgy Olaszor- szágban is megállapították, hogy az ideig—

lenes alkalmazottak elbocsátása, különösen a gazdasági válság esztendeiben, igen nehéz.

Ennek ellenére az Olasz Statisztikai Intézet az ideiglenes alkalmazottak létszámcsök—

kentését a nagy számlálások befejeztével végrehajtotta.

A Statisztikai Intézet összes tisztviselőit és alkalmazottait a vezérigazgató kivételével az Intézet elnöke veszi fel, lépteti elő és be—

csátja el. Az a körülmény, hogy az Intézet új tisztviselőket csak szerződéses alapon ve- het fel, (éspedig a 4., 6. és 7. rangfokozatban határozatlan időre 2 havi felmondással, a többi rangfokozatban 3—5 éves szerződés—

sel), már több alkalommal vitát támasztott illetékes körökben atekintetben, hogy ez a jelenlegi rendszer fenntartandó—e vagy sem.

A szerződéses állapot ugyanis ideiglenessé—

géből kifolyólag arra ösztönzi a tisztvise—

lőket, hogy más igazgatási ágaknál he—

lyezkedjenek el, ahol a magyar rendszer- hez hasonló előlépési lehetőségeket, állandó alkalmaztatást és nyugdíjigényt élveznek.

Ennélfogva az Intézet szerződéses tisztvi—

selői közül aránytalanul nagy volt az ön- kéntes kiválások száma, különösen a fo—

galmazási szakon. Másrészt, épen a legki—

válóbb képességű tisztviselők szerepeltek főként a kilépők soraiban, akik a Statiszti- kai Intézetnél szerzett tudásukat más igaz- gatási ágak szolgálatában gyümölcsöztették tovább. A legfőbb statisztikai tanács köz- igazgatási bizottsága ezért már foglalko- zott azzal a gondolattal, hogy javaslatot tesz a Statisztikai Intézet tisztviselőinek állami tisztviselőkké való átminősítésére.

Egyelőre még a szerződéses rendszer to—

vábbi fenntartása mellett döntöttek, cél- szerűnek vélvén azonban az állandóság biztosítását hosszabblejáratú, 10 éves tar- tamra kötött szerződések útján. Az Intézet

különben a szerződéses határidők be nem

tartását és az idő előtti kiválásokat részben bírság kikötésével, részben pedig a jobb minősítésű személyzet gyorsabb előlépteté—

sével akarja megakadályozni. Ez a kérdés azonban a szerződésés viszony fentartásá—

val nehezen oldható meg.

Az olasz Központi Statisztikai Intézet alkalmazottainak illetményviszonyait a 3.

sz. tábla szemlélteti. A tisztviselő vagy al- tiszt kinevezésekor az illető rangfokozat- ban rendszeresített kezdőtizetés élvezetébe

1937 VVVVV

3. Évi illetmények (1930).

Salari annuz' (1930).

§ e kLeÉlib Legtb

$ .;g . . ise magasa

ÉSÉ Alias megnevezese Minimo? Massimo

?; § Posizione _—T____,_._,7W

s: (s mi évx fizetes liraban 9: N %

salario annuo in lira

Fogalmazási szak.

Oategoria di concetto.

4. Vezérigazgató — Direttore

Generale ... . .

6. Osztályfőnök—Capo Reparto 44.000 50.600

7. Helyettes osztályfőnök ——

Sotto Capo Reparto . . . 30.000 34.800 8. Hivatalvezető— Capo U/ficio 23.200 27.400

9. Első titkár — Primo

Segretarz'o ... 20.000 23 600 10. Titkár — Segreíario . . . 16.800 19.800 11. Segédtitkárv- Vice Segrctario 14.400 16.800

Statisztikai szak.

Categorz'a d'ordz'ne.

10. I. oszt. statisztikai tiszt.

Uficiale di Stat. 1a classe . 13.600 16.600 11. II. oszt. statisztikai tiszt.

Ufz'ciale di Stat. 211 classe . 11.400 13.800 12. III. oszt. statisztikai tiszt.

Uffíciale di Stat, 34 classe . 9.400 11.200 13. Gépíró és telefonista ——

Dattilogmfo e telefonista . 7.200 8.400

Altisztek.

Personale subaltemo.

—— Főajtónálló —— Capo Usciere 9.450 10.650

—— Ajtónálló —— Uscz'ere 8.100 9.000

— Szolga — Inserviente . . . 6.770 7.370

jut s ezután ötévenkint kap magasabb illet—

ményeket, s ha közben magasabb rang—

fokozatba ki nem nevezik, 15 év mulva jut ugyanabban a rangfokozatban a legmaga—

sabb illetmények élvezetébe. A 3. sz. táb—

lán kimutatott illetményeket az 1930 no—

vember 20—án kelt törvény l2%—kal mér—

sékelte.

A Statisztikai Intézet az utóbbi években állandóan törekedett az ideiglenes személy—

zet helyzetének fokozatos javítására, annál is inkább, mert az alaptörvényben és a rendeletekben a segédszemélyzetről nem történt gondoskodás. Az 1930. évi minisz—

terelnöki rendelet az ideiglenes alkalma—

zottaknak 2 heti szabadságot engedélyez évenkint —— az egyiket fizetéssel, a másikat fizetés nélkül. Későbbi rendelet már 2 heti flzetéses szabadságot engedélyez azok ré- szére, akik már legalább 2 év óta szolgál—

nak. A rendelet a katonaviselteket és a Marcia su Roma időpontja előtt már a fasiszta párthoz tartozókat külön kedvez- ményekben részesíti. Házasság esetén még

4, szám

külön 7—14 napi szabadság jár az alkal- mazottaknak. 1934-ben és 1935-ben az óra- díjak felemeléséről szóló intézkedést az összes alkalmazottakra kiterjesztették. 1930 január 10—e óta a családosok segélyben ré- szesülnek, amely rendelkezést 1934 decem—

berében a segédszemélyzetre is kiterjesz- tették. Külön alapot létesítettek továbbá segélyek folyósítására, amely lehetővé tette, hogy orvosi, gyógyszer- és pénzse—

gélyt nyujtsanak a rászorulóknak. Az Inté—

zet az egész személyzetnek díjtalanul élet- biztosítási kötvényt szerzett a Nemzeti Biz—

tosítóintézetnél, s a női személyzetet havi 800 lirás illetményhatár alatt a nemzeti

——425 —— 1937

anyasági alapba is beiratták. Az Intézet bőségesen hozzájárult végül az Opera Na—

zionale Dopolavoro működésének előmoz- dításához helyiségek, bútorzat stb. felaján- lásával és házi étkezdének felállításával.

Ezidőszerint további szociális termé—

szetű javaslatok várnak megvalósításra:

családi pótlék kiutalása, a szolgálat meg- szünése vagy elhalálozás esetén beálló anyagi zavaroknak valamilyen módon való enyhítése, Végül az előlépési lehetősé- gek javítása és 10 éves szolgálati szerződé—

sek kötésének engedélyezése.

Dubravszkg László dr.

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába katalógusának megjelenése

Opera italiana o di riferimento italiana arrivate alla biblioteca del R. Uff'icio Centrale Ungherese oli Slatisllca alapo la pabblicazione del calalogo (giagno 1934).

Annuario statistico del comune di Napoli,

1932. Ufiicio di statistica del eomune. Napoli.

Annuario statistico italiana. 1934-1936. Istituto centrale di statistica. Roma.

Catasto agrarío, 1929. 5. füzet. Torino. 9. füzet.

Spezia. L'L füzet. Bergamo. 12. füzet. Brescia. 14.

füzet. Cremona. 17. füzet. Pavia. 18. füzet. Sondrío.

19. füzet. Varese. 20. füzet. Bolzano. 21. füzet.

Trento. 25. füzet. Trevíso. 29. füzet. Vicenza. 32.

füzet. Pola. 33. füzet. Trieste. 34. füzet. Zara, 35.

füzet. Bologna. 36. füzet. Ferrara. 37. füzet. Forli.

38. füzet. Modena. 39. füzet. Parma. 41. füzet. Ra—

venna. 44. füzet. Firenze. 46. füzet. Livorno. 48.

füzet. Massa e Carrara. 49. füzet, Pisa. 51. füzet.

Siena. 52. füzet. Ancona. 53. füzet. Ascoli Piceno, 54. füzet. Macerata. 55. füzet. Pesaro e Urbino.

56. füzet. Perugia. 57. füzet. Terní. 61; füzet. Vi—

terbo. 63. füzet. Campobasso. 64. füzet. Chieti. 67.

füzet. Avellino. 68. füzet. Benevento. 70. füzet.

Salerno. 72. füzet. Brindisi. 74. füzet. Lecce. 75.

füzet. Taranto. 77. füzet, Potenza. 84. füzet. Enna.

86. füzet. Palermo. 87. füzet. Ragusa. 88. füzet.

Siracusa. 90. füzet. Cagliari. 91. füzet, Nuoro. Ösz- szefoglaló füzet. II. rész. Tavole. Istituto centrale di statistiea. Roma.

Calasto forestale, 1929. 11. füzet. Provincía di Bergamo. Istituto centrale di statistiea. Roma.

Censímento generale delllagl'icollura, 1980. l, köt. Censimenlo del bestiame. 1. rész. Relazione generale. 2. rész. Tavole. ll. köt. Censimcnlo delle aziende agrioolei 1. rész. Relazione generale. 2.

rész. Tavole. lV. kötet. Misure localí per le supel'íicie agral'ie. Istituto eentrale (li statistica. Roma.

Censimento generale della popolazione, 1931.

II. köt. Popolazione dei comuni e delle ftazioní di censimento. 3. rész. Elenco alfabetico dei comani e delle frazioni di censimento. IH. köt. 1-94. füzet.

Minden füzet egy—egy provincia adatait tartalmazza.

IV. köt. Relazíone generale. 1. rész,. Tesla. 2, rész.

Tavole. V. köt. Colonie e possedímenli. VI. köt.

Indagine sulla fecconditá della donna, VII. köt.

Centrí abitati. Istituto centrale dí statistica. Roma.

Censimento genel'ale della popolazione, 19364 ll. köt. Prouincie. 53. füzet. Ancona. 64. füzet.

Aguila degli Abruzzi. 66. füzet. Chieti. 67. füzet.

Pescara. 68. füzet. Teramo. 75. füzet Foggia. 76.

füzet. Jonio. ('l'arnntof; 78. füzet. Matera. Istituto eentrale (li statistiea. Roma.

Compendio statisiieo ítaliano. 1'933—1936. Istituto centrale di statistica. Roma.

Contributí del laboratorio di statistica. Ill.

Serie, 460 1. IV. Serie. 229 l. Milano. 1934., 1936.

(Pubblieazioni della Universita cattolica del saero coure. VIII/T, 9.)

Economía italiana, L' —, 1919/1929. Tavole statistiche. Comitato per gli indiei del movimento economico italiano. XXII 4— 165 l. Roma.

Emigrazione e colonie. Verso l'impero del lauoro. 27 !. Roma. (Guaderm' de liAssistenza so—

ciale. 3.)

Finances publigues, 1928/1935.

Italie. Société des nations. Geneve.

Indag'ine sugli studenli iscrítti nelle universltá e negli istitutí superiori, 1931/2. Istituto centrale di statistica. Roma.

lndagine sulle abitazioni, 1931. I. rész. Tesla.

XVI. füzet.

II. rész. Tavole. lstituto centrale di statistica.

Roma.

lstítuto centrale di statistica. Decennale, 1926/1936. 173 1. Roma.

[stiluto nazionale delle assicurazioni. Atti. VI—

IX. (1933-19363 Roma.

Istitalo nazionale delle assicurazioni. 1913/1933.

145 l. Roma.

Isiitulo nazionale faseisia della previdenza so- ciale. 106 ]. Roma. 1934.

Llactivíté de lilnslítut national fasciste de pré- voyance sociale. 30 l. Roma. 1935.

Le opere pubbliche. 1932, 1933. Ministero dei lavori pubblici. Roma.

Movimento commerciale.

delle íinanze. 1934. I., statistica. Roma.

1931-1933. Ministero 1935. l. Istituto eentrale di

31*