• Nem Talált Eredményt

AZ INTÉZET ÉLETÉBŐL

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "AZ INTÉZET ÉLETÉBŐL"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

AZ INTÉZET ÉLETÉBŐL

<

A Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiai Kézikönyvéről

Az Irodalomtörténeti Intézet — felismerve, hogy az összegező magyar irodalomtörténetet legjobban a bibliográfia készítheti elő — 1957 őszén megindította a Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiai Kézikönyvének előmunkálatait. Három év alatt mintegy 72 000 címfelvétel gyűlt össze, s így elérkezett az ideje annak, hogy az általános jellegű irodalomtörténeti gyűjtés időszakát hamarosan lezárva, részletesen kidolgozott konstrukció szerint, az egyes irodalom­

történeti korszakoknak megfelelően épüljön tovább az összeállítás. Az Intézet Tudományos Tanácsa nemrégiben megtárgyalta a Magyar Irodalomtörténet Bibliográfiai Kézikönyvének Kérdését, meghatározta a mű jellegét, célját, és határozatban körvonalazta azokat a feladato­

kat, amelyeket e régóta várt és méreteiben is nagy vállalkozásnak minél előbb be kell töltenie.

A Kézikönyv — a tervek szerint — a magyar irodalom történetével foglalkozó tanulmányok bibliográfiája lesz; egy általános (bevezető) részre és a magyar irodalom nagy korszakainak megfelelően (régi, felvilágosodás- és reformkori, kiegyezés-kori és XX. századi) történeti részre, illetőleg kötetre oszlik majd, és magas színvonalú tudományos segédkönyv lesz.

A Kézikönyv tehát mindenekelőtt az irodalomtörténet szakmai kiadványa: össze­

gyűjti és a lehető legjobb áttekintést nyújtó rendszerben közzéteszi mindazokat a publikáció­

kat (akár könyvben, akár periodikában jelentek meg), melyek tudományos szempontból nél­

külözhetetlenek. Ezek szerint nem törekszik és nem is törekedhetik teljességre abban az értelemben, hogy minden irodalommal kapcsolatos írást regisztrál: ez nemcsak azzal a veszéllyel járna, hogy áttekinthetetlenné és anyagában vegyes értékűvé duzzadna a Kézikönyv, hanem azzal is, hogy elkészültének időpontja igen messzire kitolódna. A teljesség irodalomtörténeti szakcikkekre (tanulmányok, szakrecenziók, kritikák, vitacikkek, közlemények, adatközlések stb.) értendő — a bibliográfiának tehát valamennyi irodalomtörténeti kiadványunk teljes anyagát tartalmaznia kell. Ez a fontos — és a válogatást igen megkönnyítő — alapelv azonban nem értelmezhető mereven: az egyes részek (kötetek) anyagában a korszak természete szerint, a rendelkezésre álló publikációk figyelembevételével nyilvánvalóan lesznek különbségek az adatok minőségének tekintetében. (Nem kétséges például, hogy míg a régi magyar irodalom­

mal foglalkozó kötet szinte kizárólag a szakmai közleményekre, tanulmányokra támaszkod- hatik, addig a XX. századi összeállítás annál nagyobb mértékben használja fel a kortársi kritikák, irodalmi viták anyagát, minél inkább közeledik a mához.)

A tervek szerint 1961. szeptember 15-ig a Kézikönyvvel kapcsolatos összes központilag elvégzendő munkálatnak be kell fejeződnie, s ettől az időponttól kezdve már a korszakonként autonóm csoportok gyűjtő és szerkesztő tevékenysége folyik majd. Ennek a második — s a mű elkészülése szempontjából döntő — fázisnak az előkészítésére már ez év első negyedében meg­

kezdődött részint az egész kiadvány egységes formai profiljának, részint az egyes kötetek belső szerkezeti-gyűjtőköri kérdéseinek részletes tisztázása. Az öt kötetben egységes címfelvételi szabályok alapján, a tárgyalt kor jellegzetességeit figyelembe véve oszlanak majd el, meghatá­

rozott szisztéma szerint, az adatok. Az Intézet különféle osztályai és bizottságai a kötetek szer­

kezeti felépítésében már eddig is segítséget nyújtottak, s a továbbiakban még inkább szükség lesz az egyes korszakok szakembereinek közreműködésére. Különösen az egyes periódusok általános, nem kifejezetten egy szerzőt érintő tanulmányainak elhelyezésénél; itt a kisebb szakaszok megállapításával és a gyűjtőcímek kialakításával kapcsolatosan kell a legalkalma­

sabb tudományos rendszert felállítani. Az egyes szerzőkre vonatkozó irodalom elhelyezésére viszont ugyanakkor nem az időrendi-tematikus, hanem a betűrendes megoldás látszik a leg­

megfelelőbbnek. Márciusban a régi magyar és a XX. századi osztály, valamint a XIX. század szakembereinek csoportja vitatta meg az egyes kötetek vázlatát, s a másik két kötet vitája is készül, hogy ebben az évben már részletes vázlat alapján indulhasson az egyes kötetek össze­

állításának munkája, s 1965. december 31-ig a kéziratokat már a nyomdának lehessen átadni.

• Sz.Gy.

513

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az „Irodalom és Szocializmus&#34; sorozat 137 A Vörösmarty kritikai kiadás munkálatairól 137 A régi magyar nyomtatványok fakszimile kiadása 138 Az Irodalomtörténeti

Béládi Miklós bevezetésként elmondotta, hogy a vita legfőbb célja, hogy a mai magyar irodalomtudomány elméleti kérdéseire irányítsa a figyelmet.. Wehrli rendkívül érdekes,

Balasov professzor hangsúlyozta, hogy a realizmus és antirealizmus örök harcáról szóló koncepció elvetése nem gyöngíti a harcot a nyugati tudománynak a realizmust

14-én megvitatta Czine Mihály tanulmányát három költő — Juhász Ferenc, Nagy László és Simon István — útjáról.. Czine bevezetőjében

jetunióban működő magyar kommunista (emigráns) irodalmi szervezetek, továbbá a proletár és forradalmi írók nemzetközi szervezete anyagának felkutatása; és azon

Träger (Berlin), Angyal Endre, Gáldi László, Rlaniczay Tibor, Horváth Károly és Vajda György Mihály vettek részt. 29.) plenáris ülése foglalkozott végül a

ségek, küzdelmek és ártatlan meghurcoltatás után baráti közösségre találtál Intézetünkben, s közvetlen munkatársaid körében, de ez a néhány év is elég volt

A Kézikönyv tudományos igényű irodalomtörténeti szintézis: terjedelmét, tárgyalási rendjét, szerkezetét a konkrét irodalomtörténeti anyag belső