Klebelsberg Kunó gróf dr. 1875–1932

10. szám. —876— 1982

számításnak tulajdonképeni lényegéről. Az in- dex a változatlan fogyasztás elvén épül fel, a fogyasztás átalakulását tehát nem veszi figye- lembe, A létfenntartási költségeknek tehát csak ,,névleges" változását mutathatja, névlegeset, mert csak az árak változnak, a tényleges fo—

gyasztást azonban állandónak tekinti. Az effek- tiv kiadások — a létfenntartási költségek tény- leges változásai _ bízvást lehetnek nagyobbak vagy kisebbek, mint az index mutatja. Nagyob- . bak, ha az áremelkedéssel együtt jár a minősé—

gek javulása és a jövedelmek növekedése és ez- zel együtt az életstandard emelkedése. Kiseb- bek pedig bérleszállításnál, 'ha ezt nem követi azonnal egyenlő arányú árcsökkenés és ha fo—

gyasztásbeli eltolódás áll be a magasabbrendű életszükségletek rovására; ebben az esetben a fogyasztó előnyben részesíti az olcsóbb és gyen—

gébb minőségeket, vagyis más szóval takarékos- kodással igyekszik a drágulást ellensúlyozni.

A ,,tényleges drágulást", mely ár-, jövede- lem- és fogyasztásbeli eltolódásoknak az ered- ménye, az index természetszerűen sohasem mu- tatja a maga teljességében. De lényegesen kö- zelebb jut a céljához, ha feladja a háború előtti bázist, bevonja az összes életszükségleteket a kulturális szükségletekkel együtt és ha nemcsak a munkásosztály, hanem a középosztályhoz tar- tozó társadalmi rétegek fogyasztását is tekin—

tetbe veszi.

Az előadás után, melyet a hallgatóság zajos tet-

széssel honorált, Kenéz Béla dr. elnök a következő

szavakkal zárta be az ülést:

Ez általános tetszésnyilvánítás után legyen szabad kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy az elhangzott előadás a nehéz kérdést nagy tu—

dományos felkészültséggel világította meg. Igazi, tanulságos élvezet volt az előadást végighall—

gatni. S ha a hallottakon elmélkedem, úgy tü- nik fel, mintha az előadó úr megállapításai vol- taképen cáfolata volnának Goethe hires mondá— , sának, aki —— mindenesetre egészen más vonat—

kozásban —— Faust Paralipomenájában azt ál- litja: ,,A tudás nő s vele együtt növekszik a nyugtalanság". Mi azonban úgy érezzük, hogy megnyugodtunk és megerősödtünk s Sokrates antik mondatának igazsága jut eszünkbe:

,,Egyetlen jó létezik az emberiség számára: a tudomány, s egyetlen rossz: a tudatlanságát.

Ezért a jóért mondok a megjelentek s a Magyar Statisztikai 'llársaság nevében leghálásabb kö—

szönetet. '

Az előadás után Zahn Frigyes (lr. tiszteletére társaswacsora volt a Zsigmondetteremben, A tár- sasvacsorán Fellner Frigyes dr. és Tommy Béla r. tag köszöntötte fel az előkelő vendéget, aki kö- szönetet mondott az elismerő szavakért s a Magyar Statisztikai Társaságot és annak elnökét, Kenéz Béla dr.—t e'lwtette.

:?

Itt említjük meg, hogy Kenéz Béla dr., mint az _Országos Statisztikai Tanács és a Magyar Sta- tisztikai Társaság elnöke folyó évi október hó 18—án délben a Dunapalota Szálloda különtermében Zahn Frigyes dr. budapesti tartózkodása alkalmából villás—

reggelit adott. A villásreggelin résztvettek még: báró Schoen Hans német követ, Puky Endre dr. külügy- miniszter, gróf Teleki Pál dr. v. miniszterelnök, Bud János dr. v. miniszter, Thin-ing Gusztáv dr, kor- mányfötanáesos, Kovács Alajos dr. h. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, Konkoly Thege Gyula dr., min. tanácsos, a Központi Statisz- tik-ai Hivatal alelnöke, Balás Károly dr. és Fellner Frigyes dr. egyetemi tanárok, Varga István dr. a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Dobru- vits Sándor dr., az Országos Statisztikai Tanács fő—

titkára és Elekes Dezső dr., a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára.

Klebelsberg Kunó gróf dr.

1875—1932.

Mort du comte Kuno Klebelsberg

A magyar tudományos és politikai élet súlyos vesztesége Klebelsberg Kunó gróf ok—

tóber 11-én bekövetkezett váratlan halála.

Orvul rátámadó betegség ragadta el tőlünk ezt az alkotóereje teljességében, életerős fris- seségben folyton munkálkodó tudóst és ál- lamférfit. Klebelsberg Kunó gróf egyike volt nemzetünk legnagyobb kultúrpolitikusai- nak. Pályáját a miniszterelnökségen kezdte és már ott behatóan foglalkozott (kultúrpolitikai kérdésekkel. A határokon túli kivándorolt magyarság gondozása volt rábízva és ezt a munkát Klebelsberg meleg szeretettel, nem- zete minden tagjáért aggódó figyelemmel és e mellett rendkívüli diplomáciai érzékkel

végezte. Ö volt a megalkotója az idegenben élő magyarság megmentésére alakult Julián Egyesületnekyamelynek ügyeit az összeomlá—

sig nagy szeretettel és lelkesedéssel intézte.

Iskolát, minél több iskolát akart állítani a veszni induló magyarság megmentésére, mert már akkor látta, hogy a nemzetet csak a kultúrán keresztül lehet megtartani és fel—

emelni. Ez az első munkája iránytűje ma—

radt egész életében s megszabta neki azt a célt, amelynek aztán egész életét szentelte.

Nemzete műveltségét akarta emelni az egész vonalon akkor is, amikor a sors és a maga tehetsége a hivatalos magyar kultúrpolitika élére állította. 1914 eleje óta volt vezetője a

10. szám.

magyar kultúrának. előbb mint államtitkár a wallás- és közoktatásügyi minisztérium—

ban, 1922-től pedig közel tíz éven át mint kultuszminiszter. Alighogy államtitkár lett, kezébe vette a perifériák kedvéért addig el- hanyagolt alföldi tanyai magyarság iskola—

ügyét és kidolgoztatta a statisztikai hivatal—

ban a tanyai iskolák egész hálózatát. Nagy- szabású tervét azonban, amely már a világ- háború alatt megvolt, de éppen. a háború

alatt nem volt megvalósítható, csak mint mi-

niszter tudta a háború után végrehajtani s ekkor tömegesen állította fel a tanyai isko—

lák—at. A statisztikával azonban nem ekkor került Klebelsberg közelebbi vonatkozásba.

Már az idegenben élő magyarság szellemi gondozásának munkájában igénybevette a statisztikát s munkássága egész folyamán nagyra értékelte a statisztika útmutatását kultúrpolitikájának támogatására s felhasz- nálta a statisztika eredményeit annak igazo—

lására. A Magyar Statisztikai Társaság mindjárt megalakulásakor tagjai közé vá- lasztotta Klebelsberg Kunó grófot, mert ő is azok közé tartozott, akik bár a statisztikát, mint tudományt nem művelték, de nagyra—

becsülték és gyakorlatilag is felhasználták a statisztikát, mint a kultúrpolitika irányító- ját. Klebelsberg Kunó gróf annyira értékelte a statisztikát és annyira szívén viselte a hi- vatalos statisztika ügyét, hogy amikor az összes tudományos intézményeket a ,,Gyüj-

—877—— 1932

m

teményegvetem" kötelékébe foglalta, komo- lyan gondolt arra, hogy abba a központi sta- tisztikai hivatalt, mint elsősorban tudomá- nyos intézetet bevonja, vagy legalább is ré- szesévé tegye azoknak az előnyöknek, ame- lyeket a Gyüjteményegyetem a kötelékébe tartozó intézeteknek és azok tisztviselőinek biztosított. Az a székfoglaló beszéd, amelyet a Magyar Statisztikai Társaságban tiszteleti taggá való választása alkalmából mondottf) szintén ezt a gondolatot fejtegette és valósá- gos apoteózisa volt a magyar hivatalos sta—

tisztikának.

Ez a kis megemlékezés nem merítheti ki mindazokat az elévülhetetlen érdemeket, amiket Klebelsberg Kunó gróf mint magyar kultúrpolitikus szerzett s amelyekért nem—

zete örökké hálás lehet neki; itt csak emlé- ket akartunk állitani Klebelsbergnek mint gyakorlati statisztikusnak és olyan államfér—

tinak, aki szeretetével és megértésével sok- ban előre vitte :a statisztika fontos ügyét és sűrűn megjelenő hírlapi cikkeiben is mind- untalan rámutatott a statisztika fontossá—

gára és felhasználta annak tanulságait. Mi statisztikusok nemcsak mint magyarok tart—

juk mély tiszteletben az ő emlékezetét, de hálásak vagyunk neki azért a szeretetért és megbecsülésért, amelyet tudományunk és művelői iránt mindenkor tanusított.

Kovács Alajos dr.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hirek. —— Nouvelles personnelles.

Kitüntetés. —— Distinction honorifigue. A Kormányzó Út Ö Főméltósága a központi

slatisztíkai szolgálat terén szerzett érdemeikért Kovács Alajos dr. h. államtitkárt, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökét a II. osztályú magyar ér- demkereszttel, Laky Dezső dr. műegyet. tanárt, va- lamint Konkoly Thege Gyula dr. min. tanácsost, a Központi Statisztikai Hivatal alelnökét pedig legfel- sőbb elismerésével tüntette ki.

Gerevich Zoltán dr. 1- (1886—1932). A magyar közélet, különösen pedig a külügyi szolgálat és a hazai statisztikai világ csendben, de annál serényeb- ben és eredményesebben dolgozó munkás tagjának:

Gerevich Zoltánnal 1932 november 13—án, hosszabb betegség után és mégis megdöbbentően váratlan, korai elhunytával ismét megszaporodott átoknak az érté kvinknek száma, akiket a magyarság munkaerejűk

teljében veszített el, még mielőtt a reájuk bízott feladatokat maradéktalanul megoldh'atták volna.

Gerevich Zoltán a magyar felvidék sarja volt.—Besz tercebányán született, 1886 február 24—én. Közép- iskolai tanulmányait Kassán végezte, ahol atyja az főreáliskola igazgatója volt. Majd Buda- hallgatott jogot s 1908 júniusában ál- tudori oklevelet szerzett. Ek—

kir. Központi Statisztikai melynek kötelékébe 1908 február 29-én lépett. 1909-ben neveztetett ki miniszteri segédfogalmazóvá, hogy azután képes- ségeihez, rátermettségéh-ez méltón gyorsan halad—

jon előre; 1919-ben már miniszteri osztálytaná- a hivatal népmozgalmi osztályának ve—

állami pesten

lamtudományi

kor már a Magyar Hivatalban dolgozott,

esos és

1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1925. évi 1".

228. l.

63"