3 . szám. —304——— 1931
elott a maximális fogyasztás abszolút alkoholban 5'22 liter volt (Dánia) és 3 liternél magasabb fe- jenkinti fogyasztása nyolc országnak volt, addig,Y
l923/2ti—han a maximum 3'20 liter s a l'ejenkinti
fogyasztas is esak egy országban volt több 8 litertfél.Kiegt'tszítesiil, minthogy Szemlenklicn e kérdés—
sel ritkan foglalkoztunk]? közöljük a hazai sör—
es liorl'ogyasztz'tsi adatokat, visszatekintő kimutaw
lz'tslian.A háború előtti területen lMagyar-hirodaloml a söt-fogyasztas a háború kitöréséig szinte meg—
szakítás nélkül növekedett. A századeleji fogyasz—
lashoz képest az 1912/13. évi maximum a fogyasz- tas megkötszerezt'ideset mulatta. A borl'ogyaszlas már inkább ingadozott: ennek oka azonban resz—
hen n'iódszerlani okokban, nevezetesen a készletek szamitason kívül maradásában is keresendő. Az alábbi adatok a Magyarbirodalom fogyasztasi
adatai t'ejenkinl, literben:
sör bor
1895/96—1899/00 . 910 1094 1900/01—1904/05 . 7'77 15'13 ]9l)5/06-—1909/10 , 1039 2077 1910/11 . . . . . 13'97 10'27
1911/12 15'26 17'27
1912/13 15'89 12'73
1913/14 15'63 16'09
1914/15 1525 1204
191546 1401 92?
191617 4'66 6'75
1917/18 542 1848
A háború utáni évek fogyasztásának alakula—
sát 5. sz. táblázatunk foglalja össze.
1) Szemlénk 1929. évi 8. számában ismertettük Gortvay Györgynek: Az alkoholkórdós társadalom—
politíkai megvilágításban című tanulmányát, mely a Társadalombiztosítási Közlöny 1929. évi júliusi számában jelent meg 5 nemzetközi háttérben Ma- gyarországról járási részletezéssel is tartalmaz adatokat. L. még 1925. 8. számunk _A szeszesitalok fogyasz—tz'isaU című közleményét.
5. Sör— és borfogyasztás Magyarországon.!) Consommation de biére et de min en Hongrie.
Sörfogyasztás Borfogyasztás Cruisommálion Consommatíon
, de tün: de m'n
v ; m ;;
_lHJ/N'V' Elf/(D] § kint t. 3323; kint l.
enmil- portáig, en mil- ipartéte, _ licrs enlitras lim's enlítres
, td*hectol. dd'hecíol. ,;
1920/21 488 E 548 1669 " 20'91 1921/22 764 l 947 2.266 § 28'10 1922/23 351 * 4'31 4.006 * 49'21
1923/24 420 5'10 4.053 49'30
1924/25 613 7'41 1.218 14'72
1925/26 _ 455 5'44 3057 36'53
1926/27 690 815 1.139 1346
1927/28 670 7'86 l 1.578 , 18—51
1928/29 602 700 2.572 * 2889
192330 , 447 5'15 1.989 22'95ll l ll
Átlag M Moyennes * Il
1920/21—1924/25 517 ; 635 2.643 32'48
1925/26—1929/30 573 . 6'72 2.067 , 2425
l §
') Magyar Statisztikai Évkönyv _ Ammaire Sta—
tist. Hong/mis 1929,
A háború után a mai orszagterületen :! fejen—
kinti
Nlagyarlnmdalomlmn volt. Míg közvetlenül a há—
sörl'ogyasztas lényegesen kevesebb, mint a honi előtt a l'ejenkinti fogyasztás már közel 16 literig enn—lkedelt, a háború utáni atlagos fogyasz- tas mar csak 6-7 liter volt, legutolsó
1929/30. évi 515 le. A
horfogyasztas l'ejenkinti adatai magasabbak, mint
amely aadat szerint literre esett
a háború előtt a Magyarbirodalom területért, ami nek legfőbb oka bizonyára az, hogy a megmaradt országtcrület a szőlőlermelósre alkalmasabb, mint
általában a régi terület 5 ebből folyóan a mai te—
rületen a borivas is inkabb elterjedt. mint az elcsd tolt teríilvlelx'en. E. I). (it'.
) Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistz'gue.
Előadóülések. —-—- Séances d'étude.
et [(l stu—
nationulíiés.
Béla Földes: minoritás
("isíitlue L (5 s
(] (' s
Dans Io séuuce (l'étude du 12 mars 1931. pre sidée pur M. Gustave T h i r r i 11 5], M. Béla F 6 l—
(l e 3, membre honomire, (1 [ait une conférence sur
Écs slutisliriue dos
nationalités,
M. Aloyse K 0 v (i c s,
préselilő ses observations relatives r': vette conference.
minoritás e! 111
gue nous publions (liuutre parl.
membre ordinuire, ((
Nicolas Móricz: Eennomie mondiale
e! (lénzogrupliie.
Dans In séunce (F(;turle du 31 mars 1931, pró—
'1' It i r t i 11 9, M. Nicolas E 0 o—
sidée pur M. Gustave?
M (5 r i c : a lu une communication intitule'e:
nomie mondiale (ft démogruphie, sur iuguelle nous reviendrons,
*
3 szám.
Földes Béla: A kisebbségek és a nem—
zetiségi statisztika.
A Társaság folyó évi március hó 17—én Thirríng Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadóülésén Földes
Béla tiszteletbeli tag ,,A kisebbségek és a nemzeti-ségi statisztika" címen tartotta meg előadását. Az előadást folyóiratunk más helyén közöljük. Fel-
szólalt Kovács Alajos r. tag, aki teljes mértékben egyetért az előadottakkal. Azt az óhajtását fejezi ki, hogy az előadó igen szakszerűen és részletesen ki.——305—— 1931;
fejtett javaslatait személyesen terjessze a madridi nemzetközi statisztikai kongresszus elé.
Móricz Miklós: Világgazdaság és
d e m o g l' á [ i a.A Társaság folyó évi március 31—én Thírring
Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadóüle'sén MóriczMiklós vendég ,,Világgazdaság és demográfia" címen
tartott előadást. Az előadásra Szemlénkben legköze- lebb visszatérünk.Kisebb közlemények.
Peiites communications.
Nemzetközi szervezet a népességtörténetí kutatásokra.
Une organisation internationale pour les recherches sur la démogzaphie historigae.
A gazdaságstatisztikai problémáknak háború—
végi előtérbcnyoniulását a viszonyok lassú konszo- lidálódása után a statisztika egyes ágainak arán yosabb
művelése váltotta fel. Ezzel kapcsolatban a demo—gráfiai kutatás is fokozatosan visszafoglalja a világ-
háború előtti nagy szerepét, melyre különben a ma aggasztóbb népesedési jelenségek folytán és mert
munkaterülete főleg gazdaságdemográfiai és nép- egészségügyi jelentékenyen kibővült, joggal számot tarthat. A statisztikai kutatás az el—mult évtized folyamán más irányban is átformáló- dott: az aktuális gyakorlati kérdések ugyan ezidő-
szerint is változatlanul napirenden vannak, de egyre több és több idő s tér jut az elméleti problémák meg-oldására, ezek sorában pedig a mult viszonyainak részletesebb feltárására. A világ statisztikai életének legmagasabb fóruma, a Nemzetközi Statisztikai Inté—
zet 1930 őszén Tokióban lefolyt rendkívüli üléssza- ismét munka- irányokban
kán a francia Simiand javaslatára
programmjába illesztette a történeti statisztika mód-
szerkérdéseinek vizsgálatát s külön bizottságot je-lölt ki az [idevágó problémák beható tanulmányozá- sára. Hazánkban pedig a Magyar Statisztikai Tár- saság iilésein még évekkel ezelőtt Kováts Ferenc dr.
(,,Statisztika és történelem"), legutóbb pedig Thir—
ring Gusztáv dr. (,,II. József népszámlálásai") iga—
zolták be a történeti statisztikai búvárkodás jelentő-
ségét és szükségességét.Egyidejűleg a nemzetközi tudományos élet po- rondján más oldalról is megindult a történeti sta- tisztikai kutatómunka. Nemcsak a Népességi kérdé- sek tudományos kutatására alakult nemzetközi
egyesület munkásságában, valamint az ezen egye—
sület olasz bizottsága által a folyó év szeptemberére
Rómába egybehívott
kongresszus 1) tárgyrendjén jut megfelelő tér a né—
Nemzetközi népességkntatási
1) V. Ö. M. Stal. Szemle 1931. (IX.) évf. 200. ].
pességtörte'neti előadások és elaborátumok számára.
hanem a történettudósok köréből is történt hasonló
irányú kezdeményezés. Már az 1928. évi oslói Nem—
zetközi történettudományi kongresszus is külön ülést szentelt a népességtörténeti kérdéseknek, 1930
április 30-án (Zambridgeben pedig a kongresszuskülső bizottságának ülésén az összehasonlító törté—
neti demográűa művelésére külön szakosztály szerveztetott Daszynska Golinska S., a varsói szabad egyetem tanárnője elnöklete alatt. Az újonnan életre- hívott testület alelnökei a francia March L. és az azóta elhúnyt német Beloch J., főtitkára Bourdon J. (Párizs) lett, alapitótagjai pedig rajtuk kívül
Dupréel E. (Brüsszel), Nieeíoro A. (Nápoly), Saun
ders C. (Liverpool), Carver 'l'. N. (Cambridge,. Mass), Goldscheid R. (Bécs), Mildschach V. (Prága), Krzy-wicky (Varsó), Fürtli Henrietta (Frankfurt a M.).
A szakosztály az egyes országok rokonszervezeteivel
vagy helyi osztályaival karöltve egyelőre a népesség történetének az első népszámlálásokig visszatekintő összeállítására, valamint egy összehasonlító népes—
ségtörténeti bibliográfia szerkesztésére törekszik, de
e kollektív munkálatokon kívül tág teret enged azegyéni kutatásoknak is, melyek sorában ezidőszerint
a következő munkálatok vannak tervbevéve: March:A születések csökkenésének problémája az előre—
haladott kultúrájú államokban; Bourdon: A népes—
ségi mozgalmak és okaik; Niceforo: Ouetelet mun—
kásságának alapvető jellege és befolyása az általá—
nos és a kriminális szociológiára; Daszynska
Golinska: A népesség gyarapodása a kongresszusi
Lengyelországban, Galíciában és a pőzeni herceg- ségben a XIX. század folyamán; Krzywicki: A né—pesség gyarapodása a primitív civilizáció korsza- kában, stb.
Kívánatos, hogy abban
egyrészt a népességi kérdések tudományos kutatá- a munkában, amely sára alakult nemzetközi egyesületnek, másrészt a