3 szám.
——336—— 1929
Budapest mozgóképüzemei.
Les cinémas de Budapest.
A Magyar Statisztikai Szemle mult számában a 217. és köv. lapokon fenti cím alatt közölt cikket illetőleg pótlólag megjegyezzük, hogy az ott közölt adatok nem a Központi Statisztikai Hivatal adat-
gyüjtésén alapulnak, hanem túlnyomórészben a szerző magánadatgyüjteményből, részben pedig %!
Magy. Mozgóképüzem—Engedélyesek Egyesülete adatgyüjteményéből származnak.
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.
Commission hongroise pour la fz'xat'ion des valeurs de statistigue commerciale.
Szakosztályülések. —— seances de sections.
A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmeg—
állapitó Bizottság XI. szakosztálya 1928. október hó 31-én délelőtt 10 órakor tartott ülést Tranget Jó- zsef kereskedelmi főtanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak: Durand Felix, Gobbi Ede, Szénásy Béla, Zsoldos Ottó kereskedelmi tanácsosok, továbbá Járitz Nándor és Kertész Árpád szakértők. A szak—
osztály körébe tartozó áruk forgalmáról Zsoldos Ottó a következőkben számolt be: a szakma üzlet- menete az utolsó három év alatt állandóan emelke—
dett, a legutolsóban egy kis csökkenést mutat. Az idetartozó cikkek kereskedelmi mérlegünkben fon—
tosság szerint a hatodik helyet foglalják el. A fo- gyasztó igényekkel párhuzamosan, bár nem ará- nyosan fejlődik a belföldi termelés is. A lakosság fejenkinti fogyasztása papír és papir-árakban 1926- ban 8'18 kg., 1927-ben 944 kg. Az osztrák fejkvóta ezzel szemben a legutóbbi számítások szerint 17'16 kg.; igaz, hogy ott a belföldi termelés 27 ezer va- gónt tesz ki, amiből 12.600 vagón kerül exportra.
Papírlemezgyáraink kapacitása közelről sincs ki- használva.
Könyvkivitelünk mindinkább jelentőségre tesz szert. A nyomdák foglalkoztatottsága, a könyvkia—
dás — különösen a klasszikusok olcsó áron való bevezetése —— kedvező jelek. Ugyancsak kedvező a dobozipar fejlődése is. Visszaesésről a szakma ke- retén belül csak az üzleti könyvgyártásnál lehet szó, aminek oka a kartotékrendszerre való áttérés. Mind- ezen kedvező tünetek tudomásulvétele mellett is tisztában kell lenni azzal, hogy a megkisebbedett Magyarország piaca az egész világra kiterjedő érde—
keltségek kezében csak kompenzációs tárgy.
Tranger József felszólalásában rámutat arra,
hogy éppen ennél a szakmánál a behozatal emelke- dése nem okvetlenül kedvezőtlen jelenség, hanem az emelkedő kultúra egyik szükséges kísérője.
Durand Félix szükségesnek látja a papír és papírárú különválasztását. A papíranyagtermelé- sünk igen biztató. Egyes tipusokban máris többet termelünk a szükségletnél. Végül Szénásy Béla az imakönyvexport kérdéséhez szólt hozzá.
A bizottság ezek után a papiros- és sokszorosító- ipar termékei, papirOShulladék és műtárgyak 1927.
évi egységértékeinek megállapításával foglalkozott.
A IV. szakosztály 1928 november hó 19—én ülésezett Kosinszlcy Viktor ny. min. tan., keresk—.
főtan. elnöklete alatt. Jelen voltak: Baross Endre, Benkő Mihály, Flegmann Sámuel, Gárdos János, Gessler János, Goldfinger Gábor, Könyves Árpád ke—
reskedelmi tanácsosok, továbbá Belatíny Iván, Fleg—
mann Imre és Mosch Béla szakértők.
Napirend előtt Gárdos János részletekre is ki—
terjedő előadásban ismertette azokat a körülmé- nyeket, amelyek a bortermelők és borkereskedők helyzetét válságossá teszik. Okvetlenül szükségesnek találja a forgalmi adó eltörlését, valamint általában az adó- és illetékterhek könnyítését. Veszélyesnek tartja a kereskedelem mellőzését és a külföldi ,,ma- gyar borházak" felállítását, eltekintve attól, hogy véleménye szerint ezeknek komoly gazdasági jelen- tőségük nincs és nem is lehet. Káros a magyar bo- rokra a görög műborok versenye is. Nagy terhet rónak a kereskedelemre a túlmagas szállítási költ- ségek. Ezek után mint igen súlyos pontot emeli ki azt, hogy a kereskedelmi szerződések, amelyek az ország gazdasági életére sok áldozatot kény—
szerítenek rá, viszonzásul sem általában, sem külö- nösen a borexport részére nem nyujtanak semmi ellenértéket. Véleménye szerint nem a kivitel minden
áron való emelése a fontos, hanem a belföldi
fogyasztás emelkedésének lehetővé tétele. Ehhez természetesen elsősorban az általános gazdasági pangás megszüntetésére volna szükség. Az újabb időben elhárapódzó antialkoholista mozgalom szin—
tén veszélyt jelent a termelésre és kereskedelemre.
A szakosztály egyhangú véleménye az, hogy a válságos helyzet enyhítésére legjobb volna az export- prémiumok bevezetése. Az ülés elhatározza ennek feliratilag való kérelmezését.
Ezután Kosinszky Viktor szólalt fel. A kül—
földi borházak az ő véleménye szerint nem jelen—
tenek pozitiv értéket a magyar borkereskedelemre, viszont azonban nem tartja helyesnek a támadáso—
kat, mert kétségtelenül hasznos reklám gyanánt szolgálnak. A szállítási kérdéshez hozzászólva, fel—
említi, hogy a jelenlegi fuvardljszabás szerint a tranzitó szállított bor alacsonyabb tarifát fizet, mint a Magyarországról kivitt bor. A borfogyasztási adó jelenlegi borárak mellett tarthatatlan helyzetet te—
3. szám.
remt. Az antialkoholista mozgalmak komolyságában és veszélyességében azonban nem hisz.
A bizottság ezekután a szőlővessző, italok, min—
dennemű tápszerek, élesztő, kenyér, tésztanemű,
cukorka, csokoládé, főzelék es gyümölcskonzervek
stb., törköly, moslék, mindennemű állati eredetű
——337— 1929
takarmány 1927. évi egységértékeinek a megállapí—
tásával foglalkozott.
Az üléseken a bizottság elnöksége részéről Farkas János dr., min. osztálytanácsos vett részt.
Az előadó SibeIka-Perleberg Artúr dr., min. s.—fogal-v mazó volt.
Magyar Statisztikai Társaság.
Société Hongroise de Statistigue.
Előadóülések. —— Séances wetude.
Béla Földes: IJínfluence de la
situation matérielle el sociale sur les mariages, les naissances et les décés, eu égard particulierement a B u d a p e s [.
Dans Ia séance d)e'tude du 14. mars 1929 gue présidait M. Gustave T 11 i r r i ng, M. Béla F a' I d e,.s, membre honoraire, a la son élude: lilnflaence de la situation matérielle et sociale sur les mariages, les naíssances et les décés, eu égard particuliérement a Budapest, aue nous publions diautre part.
Béla Imrédy: La statistigue au
service des Instituts de billets de bangue.
Dans Ia séance diétude du 21 mars 1929, presi—
de'e par M. Alog'se Kovács, M. Béla Imrédy, membre ordinaii'e, a prononcé son discours de re'- eeption: la Slatistigue au service des Insiituts de billets de bangue, gue nous publierons au pro- chain numéro.
Földes Béla: Az anyagi és társa—- dalmi helyzet befolyása a házasság- kötésekre, a születésekre és halál-
esetekre, tekintettel Buda-—
p e s t t e.
A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi már- cius 14-én Thirring Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadóülésén Földes Béla tiszteletbeli tag tartott előadást ,,Az anyagi és társadalmi helyzet befolyása (! házasságkötésekre, a születésekre és halálesetekre különös tekintettel Budapestre" cimen. Az előadást teljes terjedelemben Szemlénk jelen száma közli.
Imrédy Béla: A statisztika a jegy- bankok szolgálatában.
A Társaság folyó évi március 21-én Kovács Alajos elnökletével tartott előadóűlésén Imrédy Béla r. tag foglalta el székét ,,A statisztika a jegybankok"
szolgálatában" című előadásával, amelyet Szemlénk következő számában fogunk közölni,
különös
Kisebb közlemények.
Petites communications.
Külföldi statisztikai társaságokf) Sociétés de statistigue de l'étra'nger.
Société de Statistigue de Paris.
A statisztikai egyesületek élete és tevékenysége a mult század folyamán Angliában, az Egyesült Államokban és Franciaországban is magas nívóra emelkedett. Párizs nagy szellemi túlsúlyának ter- mészetszerű következménye, hogy a statisztika egye—
sületi alapon való művelése a francia fővárosban érte el a legmagasabb fokot, míg a vidék központ- jaín alapitott statisztikai társulatok munkássága értékben és súlyban meg sem közelíti a fővárosét.
Az első francia ,,Socie'té de statistigue" Párizs- ban 1803-ban jött létre?) Ez a társaság talán az egész világon is elsőként tűzte ki egyedüli céljául a
statisztika művelését, azonban már rövidesen meg—
alakulása után feloszlott. Helyébe csak 1829-ben lé-
1) L. még Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.)
évf. 1239. 1. és 1929. (VII.) évf. 222. 1.
2) V. ö. Mischler: Handbuch der Statistik. Stuttgart, 1892.
Verwaltungs-
pelt — szintén Párizsban — a ,,Sociéie' frangaise de' statistigue universelle", mely két évtizedes fennállása alatt ,,Bulletin", majd (1833—tól) ,,Journal" cimen közleményt is kiadott. 1848—ban ez az egyesület is megszűnt és csak több év multával, 1860-ban ala—
kult meg a ma is működő ,,Sociéte' de Statístigue de Paris": nemcsak a főváros, de egész Francia—
ország statisztikusainak tudományos egyesülete, mely tehát tulajdonképen —— mint Angliában a londoni Királyi Statisztikai Társaság —— nem 104 kális, hanem országos jelleggel bír, A világszerte nagy tekintélynek örvendő párizsi társaság hét év- tizedes rendkívül eredményes munkásságában nagy teret juttatott a statisztika egyetemes és nemzet- közi problémakörének; a Nemzetközi Statisztikai Intézet londoni megalapításának előkészítése is Pá—
rizsban a Párizsi Statisztikai Társaság negyedszá—
zados jubileumi ülésén -—— 1885 június 15—18-án ——
zajlott le. A Párizsi Statisztikai Társaság tudomá—
