Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

; KÚLÖNFÉLE e §

honolt.-nl-nol-nil-nun.all-.n-in.-I.-Inn-Il-llll-nl-l-IIUIIIll'nil-lun.-nol-nucoul-ll-l-uvllo'.l'.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fz'acation des Valeurs de la Statistigue Commerciale.

Szakosztályülések. — Sétmces de sections.

A IV. szakosztály folyó évi május hó 14-én

megtartott ülésén a szakosztályelnök Szentjóby—

Staub Elemér dr. nyug. h. államtitkár elnökölt.

Jelen voltak Flegmann Imre dr. kereskedelmi tana- csos, Gessler János m. kir. kereskedelmi főtaná- csos, Gold/inger Gábor, Mosch Béla, Radocza Kál- mán dr. kereskedelmi tanácsos tagok.

Az ülés megnyitása után a szakosztályelnök, aki, mint a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara

elnöke, közvetlen tanuja annak a szinte csodálatos

erőfeszítésnek, amely a gyiimölcstermelés terén megnyilatkozik, hangsúlyozta a szakosztályba tar- tozó áruk növekvő közgazdasági fontosságát s azt a nagy felelősséget, amely a gyakorlati közgazda—

ság irányítóira nehezedik abban a tekintetben, hogy a gyümölcsértékesítés lehetőségeinek kil'itasználásá—

ban a termelők segítségére legyenek, Majd Radocza

Kálmán dr. terjesztette elő a csokoládé— és cukorka—

készítő ipar helyzetére vonatkozó jelentését:

Az 1935, év a csokoládé és cukorkakészító ipar szempontjából világszerte bizonyos fellendü—

lésnek időszaka volt. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet

adatai szerint a kakaóbab bevitele az összes álla—

mokba (október 1-től szeptember 3043) az 1933/34.

évben 565450 t—ra, az 1934/35. évben pedig 628.525 t-ra rúgott. Tehát a kakaóbab—timportáló államok

ll%—kal tőbb kakaóbabot dolgoztak fel az 1934/35.

gazdasági évben, mint az ezt megelőzőben. A ma-

gyar termelés még kedvezőbben alakult, mert Mar

gyarország az 1933/34. évben 2.938 t—val, az 1934/35.

évben pedig 3.918 t—val szerepel s így 27%—os emel-

kedéssel állunk szemben. A magyar külkeres-

kedelmi statisztika is beszámol a kakaóbab behoza'

tala terén történt eme jelentékeny emelkedésről: az

1934. évi behozatal 30.156 (; volt, az 1935. évi 45.133 g—val szemben.

Az árakat illetőleg az ipar két legfontosabb

nyersanyaga közül a kakaóbabé kb. a megelőző év szintjén mozgott, talán általában valamivel gyön-

gébb árak is fordultak elő. A cukor áralakulásá- ban pedig a belföldi cukor egyszintű ármegállapi-

tása révén változás nem történt.

A csokoládégyártas nyersanyagainak árszín—

vonalát nemzetközi viszonylatban —— tehát a belső

adózás és a vámvédelem kikapcsolásával — hűen

tükrözi vissza az Office International du Cacao et du Chocolat indexszáma. Ezen indexszám kiszámí-

tásánál az 1929 januári árszínvonalat veszik '100—

nak. Az utolsó két esztendő atlagos indexszámai

főzőesokoládéra nézve a következőkben alakulnak;

1934: 47'7, 1935: 46-0.

A külkereskedelmi forgalom tekintetében csak a cukorkakivitel jelentős. A csokoládé nélkül ke'—

szült cukorkából 1935-ben 129 g-t vittünk ki?

csokoláduécukorkából pedig 694 g-t. A kivitel eny4

he'n emelkedő tendenciát mutat: 1934—ben a kivitel

91, illetve 607 (] volt. A behozatali cikkek közül a nem csokoládé—cukorka az osztrák kereskedelmi

megállapodás alapján jelentékenyen, az 1934. évi

8 g—val szemben 158 g—ra emelkedett, a kakaópor

(196 (1) kb. a megelőző év szintjén mozgott (1931:

217 (1), a kakaóvaj pedig

amennyiben 411 ot hoztunk be, míg az előző év-

ben a behozatalnak

oka abban leli magyarázatát, hogy a kakópor-piae

gyenge felvevőkrépessége folytán a kakaóvajtermielé—

sünk az ipar szükségletét nem fedezi és így kény-

telen ezt a félgyártmányt külföldről hozni. Meg- említésre méltó még, hogy a kivitel majdnem tel—

jelentékenyen nőtt, nem volt behozatal. Ennek

jes egészében a magasérte'kű minőségi áruból:

csokoládécukorkákból áll.

Az árak tekintetében az 1935. évben előfordult legalacsonyabb arakat jegyezzük ide, amely leg—

alacsonyabb árak az üzemek színvonalához képest váltakoznak, Természetesen a tisztán minőségi árut (kommersz—áru nélkül) előállító üzemek árai ezek—

nél jóval magasabbak. A kakaópor ára 115 P-től 1"35 P, főzőcsokoládéé 1'55vtől 1'80, pralinéé 1'50-

től 2'10 P. Az 1935. évben legfeljebb 2—3% ár-

csökkenés volt. A nyersanyagárak csekély csökke—

nését a devizafelárak emelkedése ellensúlyozta.

A borpiac helyzetét Flegmann Imre dr. es Benkő Mihály kereskedelmi tanácsosok jelentései

ismertették.

Flegmann Imre dr. előadta, hogy az 1935. évi magyar bortermés mennyiségileg körülbelül

ugyanakkora volt, mint az 1934. évi, de minőség—

ben alaittoa maradt a kivételesen finom 1934-es év—

járatnak, "

Az 1934. évi szüret után malligandfokonkint 2

fillér körüli árak alakultak ki, 1935. májusában az igen jelentősnek mutatkozó fagykárok miatt az árak hirtelen emelkedni kezdtek és a nyár közepén 2'8—42'9 fillér fokonkinti nívót értek el, Az ősz folyamán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy

katasztrófálisan rossz termés helyett gyenge közép—

(2)

9, szám.

terméssel lehet számolni, a fokonkinti árak 2'3—2'4 fillérig estek vissza.

Az 1935. év során forgalomba került 1934. évi

borok kitűnő minösége kedvezően befolyásolta az

exporttevékenységet, mivel a környező államok szí-

vesen vásárolták ezeket a jóminőségű borokat. Ha

ennek ellenére 1935. évi borkiviteliink 200339 má—

l91.186 (tehát 9.553 mázsával), mustkivitelíink pedig 13.385 mázsáról 2.442 mázsára

(azaz 10.943 mázsával) csökkent, akkor

okát legfőbb exportpiacunknak, Svájcnak önellá—

tási törekvésében kell keresnünk. Svájc, amely 1934-ben 77.218 mázsa bort és 18.158 mázsa mustot vásárolt tőlünk, 1935-ben csupán 16.951 mázsa bort

zsáról mázsara

ennek

és 2.287 mázsa mustot, összesen tehát 71.138 má-

zsz'ival kevesebbet piacon.

Svájc saját termelését új telepítésekkel oly mér- tékben fokozta, hogy behozatala kizárólag vörös

szerzett be a magyar

borokra és olyan fehér borokra szorítkozik,

amelyekkel sajat gyenge minőségű borait feljavítja.

A kivitelünkben mutatkozó eme 70.000 má-

zsányi kiesést részben pótolta az a lendületes emel—

kedés, amely 1935 folyamán Németország felé irá—

kiviteliinkben mutatkozott.

ugyanis 4934-ben 100.028 mázsa magyar bort im- portált, 1935—ben pedig 138.029 mázsára emelte be- vitelét, úgyhogy kivitelünk 38.000 mázsával emel—

kedett. Németország ilyenformán kivitelünknek körülbelül 65%-át veszi át. Tekintettel arra, hogy

német exportunk 8070—ban Brennwein- és ecetke'szí—

tésre szolgáló bor, éppen leggyengébb és legnehe- zebben értékesíthető borainkat sikerült ezen a pia-

con elhelyezni. A kivitel ilyen fejlődéséhez hozzá-

nyuló Németország

járult, hogy a német—olasz kliringben Olaszország gyarmati hadjárata miatt zavarok állottak be és

így a magyar export a német piacot intenzívebben megdolgozhatta, amit egyébként a Németországgal

még az 1934. év tavaszán kötött külkereskedelmi

megállapodás is jelentékenyen előmozdított,

Az 1934. év végén megkötött osztrák kontingens- megállapodás folyományaképen kivitelünk Ausztria

felé jól funkcionált és az 1934, évi 8.688 mázsáról

16.164 mázsára emelkedett. A megállapodás azonban 1935 szeptemberében lejárt és kormányzatunk minden törekvése ellenére sem volt meghosszabbít-

ható. Azóta kivitelünk Ausztria felé teljesen meg- akadt és az egyetlen engedmény, amit Ausztria részéről elérnünk sikerült, az volt, hogy a kontin—

gens lejárta előtt bevitt, de még el nem vámolt

borokat a kontingens—megállapodás feltételei értel—

mében lehetett elvámolni. Újabb megállapodás létre.

hozása kivitelünk emelése szempontjából rendkívül

fontos volna, bár az osztrák piac is fokozatosan veszít jelentőségéből azoknak a [szőllőtelepítések—

nek következtében, amelyek már részben befejeztet—

tek, részben még folyamatban vannak.

_ 813 ——4 ¹⁹³⁶

Csehországi kivitelünk az időről-időre megújí-

tott magyar—cseh gazdasági megállapodás kereté-—.

ben bonyolódik le. Kedvezően hatott kivitelünkre—

az a körülmény, hogy a cseh kormány a saját tö—

megborai érdekében tett amaz intézkedését, hogy

csupán a hektoliterenként 250 cseh koronánal drá—

gább borokat engedte bevinni, megszüntette és ma:

már ilyen árbeli korlátozások nem állanak fenn. E körülménynek, valamint az olasz bevitel korláto-

zásának tudható be, hogy kivitelünk 6.590 mázsáról.

11.450 mázsára emelkedett.

Meg kell még emlékeznem a Lengyelországba

irányuló borkivitelünkről, amely szintén némi emel—

kedést mutat: az 1934. évi 5.921 g—ról 6.581 g—ra emelkedett, E kivitelünk azért bír különös fontos—r

sággal, mert erre a piacra 80*%-ban minőségi

(tokajvidéki) bort exportálunk.

Palackborkivitelünk, amely az 1934. évben a prohibiciót megszüntető Amerika felé vett lendü—

letet, 1935-ben erős mértékben visszaesett, mert az

amerikai piac a világ minden részéből rázúdult és eladatlanul kiküldött italmennyiséget nem tudta

megemészteni. Kivitelünkben csak akkor várható

javulás, ha ezek az eladatlan bormennyiségek az

amerikai piacon felszívódtak.

A borpiac vizsgálva, mindenesetre—

elismerés és köszönet illet meg a M. kir. Föld—

művelésügyi Minisztériumot és a M. kir. Külkeres-

kedelmi Hivatalt

amellyel az egyre nehezebbé váló borkivitelt a ren—

delkezésre álló eszközök mérvébez képest minden—

kor elősegítették.

helyzetét

azért az állandó támogatásért,

Benkő Mihály jelentése arról emlékezett meg;

hogy az 1935. év bortermése és borkereskedelme

tele volt rendellenességekkel, meglepetésekkel és

izgalmakkal s mindebből a jövőre nézve igen sok

tanulság szűrhető le.

Április végén a termés igen bőségesnek mutat- kozott, amidőn az első izgalmat a május hó 1-én beköszöntött és 3—ig tartó 6—9 fokos fagy okozta, amely látszólag a termés %%-át tönkre tette.

A második meglepetést a természet regeneráló ereje okozta, amely bölcs berendezkedésével gon dos- kodott a kár eliminálásáról olyképen, hogy a sző—

lők alvó rügyei a fagy után azonnal életre keltek és lassan-lassan hajtani kezdtek, úgyhogy végered- ményben a fagykár csak az Alföldet sujtotta erö-

sebben. ahol 30—70%-os kárt okozott, míg a többi

megyékben 10—20% volt, Baranyában és Tokaj—

Hegyalján pedig egyenesen bő termés volt. Minő- ségre nézve azonban csak szórványosan lettek jók a borok. Legnagyobbrészt savanyú bort szüreteltek.

aminek az volt: az oka, hogy a második életrekelés-

nek ezt a késését sokan nem vették tekintetbe, már.—

pedig a szőlő a rendes szüretelési idő után csak 30 nappal későbben érett be.

(3)

9. szám.

——814—

1936

A harmadik meglepetés a termés aránylagos bősége volt, úgy, hogy 3 millió hl.—t eredményezett az országban. Ha a fagy nem következik be, az

április vége utáni terméskilátás után ítélve olyan bő szőlőtermés lett volna, ami száz évben csak egyszer fordul elő.

Bortörvényünk módosítása igen nagy szak—

tudással dolgoztatott ki és a borgazdaságnak és tisztességes borkereskedelemnek igen nagy hasz—

nára lesz: de ha még szigorúbb lenne és ha minden rendelkezése 100 százalékig betartatnék, akkor sem volna elegendő önmagában véve ahhoz, hogy

a borgazdaságon és borkereskedelmen teljesen se—

gítsen. Kívánatos ugyanis, hogy külkereskedelmi politikánk még a következőket is szem előtt tartsa:

Az 1936. évi bortermésünk előre láthatóan nagy

lesz. Lehetséges, hogy a jó védekezés mellett rekor- dot fog elérni, ezért az exportlehetöségeket idejében elő kell készíteni. Ausztriában a jelentékeny új

szőlők telepítései évről—évre nagyobb borterme'st

fognak eredményezni és oda már csak kisebb mennyiségekben szállíthatunk jobb minőségű bo-

rokat. Svájcban is majdnem hasonló a helyzet.

Cseh-Szlovákiával együtt Olaszországba és Német—

országba azonban lepárlási célokra olcsó újborokat

jelentékeny mennyiségben szállíthatunk majd ősz- kor, Szükséges azonban, hogy különösen a fent-

említett államokkal a kiviteli szerződéseink készen

megkötve legyenek, nehogy az utolsó hetekben a sima lebonyolítást illetőleg akadályok álljanak elő,

mert a külföldi vevők inkább más országokban szerzik be szükségleteiket, mintsem hogy külön—

böző formalitások megszerzése miatt időt kelljen veszíteniők. Legkésőbb szeptember l—re az árut ki-

vitelében semminek sem szabad gátolnia, vagy kés-

leltetnie, mert a vevők türelmetlenek és nem sze—

retikahonyolnlt eljárásokat. Inkább kevésbbé jó,

de símán lebonyolítható üzleteket fognak kötni,

A belföldi kereskedők jó részének már kevés a forgótőkéje, ezért elsőrangú fontosságú, hogy az

eladott árút késedelem nélkül símán továbbíthassa

és a kapott pénzen új árut vásárolhasson. Az eset—

leges késedelmes lebonyolítás miatt a meglevő és már eladott bort tárolnia, kezelnie kell, új üzlete—

ket esakis nagy kockázat árán köthet és megeshetik, hogy csupán a késedelmes átadás miatt üzeme meg-

akad és a reá nézve legértékesebb időben immo- billá válhat, holott sima és gyors lebonyolítás mel—

lett üzletét felvirágoztatná. Ez nemcsak a keres—

kedő, hanem a termelő és végeredményben az állam érdeke is.

Majd Gessler Jánosnak a IíIcőr— és rumipar helyzetéről szóló ismertetését hallgatta meg a szak—

osztály:

Az 1935. üzleti év a likőr. és rumgyártó ipar

szempontjából némi gyenge javulással járt. A for—

galom 10—200/0—03 emelkedést mutatott, ez a tény azonban a likőr— és rumgyárak kíméletlen egymás elleni harca következtében nem juthat kifejezésre

az elért eredményben.

A vállalatoknak több mint fele már tönkre ment, vagy beszüntette üzemét, de a még meg—

levők sem birnak egymással megegyezni annak

ellenére, hogy a gyártáshoz szükséges nyersanya—

got a kartellektől szigorúan előírt feltételek és árak mellett szerzik be.

A legtöbb likőrgyár veszteséges üzemét

testvérvállalataiból, a jól jövedelmező szeszgyári, élesztő-, denaturáltszesz-, vagy ecetgyárakból fe—

dezi, mert ezek a likőrgyárral szemben kontingen-

tált monopolisztikus jellegű gyártási üzemek.

Mindezek ellenére is a magas nívójú magyar likőrgyártás a mult évben is tovább fejlődött. 1935 tavaszán egyik budai korcsmában a walesi herceg

asztalára került a már feledésbe ment régi magyar különlegesség, a valódi őbaraekpárlat. A walesi hercegnek ízlett ez a pompás ital és így született meg a magyar ,,baraek" világhíre. Nemcsak bel—

földön, hanem külfőldőn is hamarosan híre terjedt

ennek a sajnos, csak igen kis mértékben forgalomba hozható valódi pz'llinkának.

A békebeli

fogyasztása 4 liter volt, míg az 1933/34. termelési

évben Csonka—Magyarországon a fejenkénti fogyasz—

tás O"3l literre csökkent. E jelenség egyrészt az olcsó borárakban, másrészt pedig a fogyasztó—

közöns—ég vásárlőképességének csökkenésében leli

magyarázatát. A finom minőségű likőrök mindke-

Vesebb vevőt találnak, míg az olcsóbb áru tekin—

Magyarország fejenkinti szesz-

tetében az ü. n. pince—üzemek versenyeznek ered—

ményesen az igazi likőrgyárosokkal, mert saját üz—

letük részére hideg úton, likőradómentesen állítják

elő minőségileg gyengébb árúikat.

További oka a forgalom csökkenésének az ége-

tett szeszesi—talokra vonatkozó vasárnapi szesztila—

lom, amely —— legalább a városokban MA már ide-

genforgalmi szempontokból is módosításokra szo—

rnlna.

1935-ben emellett a Hangya a két másik leg-

nagyobb szővetkezettel, a MÁV. alk. fogy. szöv.—ével

és a Köztisztviselők fogy. szöv.-ével egyesült, mi-

nek folytán e két utóbbi szövetkezet az eddig tar—

tott márkás likőrök helyett most a Hangya Ipar r.—t.

gyártmányait árusítja. Miután igen sok régi cse—

megeüzlet is megszűnt, a gyárak forgalmából nagyon hiányzik ez a kb. 150 szövetkezeti üzlet.

Ami az árakat illeti, a belföldi pálinkafajták a rossz termés miatt megdrágultak. A különleges- ségi likőrök szintén tartották az árat, az

minőségű likőrök, különösen pedig a hordós áruk árai azonban lemorzsolódtak,

A kivitel, különösen az U. Si A.-ba a nagy Olcsó

(4)

9. szám. ——815——- 1936

nehézségek ellenére egyes cégeknél szépen kifejlő—

dött. A francia és hollandi likőrök behozatala

majdnem teljesen megszűnt, ellenben a divatba jött

angol whisky importja elérte a kb. 3.500 üveget.

Az alkoholmentes italok gyártásánál a gyenge

málnatermés hatása érezhető volt. A valódi málna—

lenek kilogrammonkénti ára 065 P—ről 1'40 P-re

szökött fel. A meggy- és cseresznyelé még a nyári hónapokban exportáltatott, a későbbi áremelkedés

a készlet hiánya miatt így nem volt hasznosítható.

Narancs. és citrom—készítmwényekben (ló és paszta) hiány volt, mert a valntáris nehézségek miatt a

behozatal nagyon megcsökkent.

A folyó évben az emlitett akadályok miatt a

szakma helyzete még nehezebb lett. Változás csak

hathatós általános javulástól várható, amikor a világpolitikában békés nyugvópont, a világgazdaság javulása és a trianoni szerződés által elveszített területek visszajntása bekövetkezik.

Gohllíngcr Gábor a szesz— és a gyümölcspálinka—

üzlet alakulásáról a következőkepen számolt be:

a) A szeszipar helyzetének vizsgálatánál, az

1935. évi adatokat az előző eviekkel összehason-

lítva, a fogyasztásban a szeszkategóriák nagyobb

részénél nagyobb emelkedést állapíthatunk meg, ellenben a termelés mennyisége valamelyest alacsonyabb volt.

A termelést visszamenő adatok kíséretében a

következő adatok jellemzik:

A termelőknek fino- Termelési Termelt szesz mított szeszért ki-

idény absz. til—ben fizetett átlagár P

1929/30 419376 7750

1930/31 320067 62-50

1931 /32 202039 53'40

1932/33 249365 5200

1933/34 306556 52'10

1934/35 299420 53-10

Az 1934/35. évi termelés az 1933/34. évi terme—

léssel szemben 7.236 absz. Ill.—el kisebb volt, az át—

lagár pedig 1 pengővel magasabban folyósíttatott a termelőknek.

Az egyes szeszkategóriák fogyasztásának ala—

kulására a következő adatok állnak rendelkezésre:

A finomított (fogyasztási) szesz fogyasztása az 1934. évvel szemben 8.327 absz. Ill.—rel emelkedett.

Ha azonban ehhez a szeszhez hozzászámítjuk a

termelési adó alá eső szeszfőzdékben az 1935., ille-

tőleg 1934. évben termelt 25.013 absz. hl., illetőleg

32.707 absz. hl. mennyiséget tevő gyümölcspálinkát is, úgy megállapítható, hogy itali célokra az 1935.

évben 57.264 absz. M., az 1934. évben pedig 56.613]

absz. hl. alkohol használtatott fel, a fogyasztás

tehát változatlannak mondható.

A finomított szesz fogyasztása a következő-

képen alakult:

Év Mennyiség absz. hl.

1929 87.700

1930 61.400

1931 28.300

1932 22.600

1933 27.289

1934 23.924

1935 32.251

A denaturált szesz forgalma az 1935. évben csak 41.398 absz. hl.-t ért el az 1934. évi 44.049 absz.

hl.-rel szemben. A csökkenés tehát 2.651 hl., ami

a kedvező időjárásnak, az olcsóbb üzemanyagok-

nak és a főzök versenyének eredménye.

Az utolsó évek fogyasztását az alábbi adatok jellemzik;

1929 . 49.600

1930 . 50.100

1931 . 47.800

1932 . 43.500

1933 . 40.474

1934 44.049

1935 . 41.398

Az ecetg'yártáshoz felhasznált szesz mennyisége az előző évhez képest 605 absz. hl.—rel csökkent..

Az ecetgyár'ak az 1934. és 1935. években akkora készletekkel rendelkeztek, hogy az már a további;

működésüket is veszélyeztette és kénytelenek vol- tak -— utolsó eszközként — a már eddig is redu-

kált termelésüket újabb 15%—kal redukálni. A re- dukció hatása már az 1935. évben félig mutatko-

zott és annak teljes hatása csak az 1936. évben fog teljes mértékben kifejezésre jutni, amikor is az:

ecet gyártására szolgáló szesznek további csökke- nését fogja eredményezni.

A belföldi fogyasztás alakulására a következő.

adataink vannak:

1929 . 20.800

1930 . 19.900

1931 . 10.700

1932 . 14.900

1933 . 15.240

1934 . 15.139

1935 . 14.534

Az ipari, tudományos, gyógyászati stb. célokra szolgáló szesz, röviden: az ipari szesz mennyisége,

az 1935. évben 5.573 absz. hl.—rel emelkedett, amint ezt az alábbi adatok mutatják:

1929 . 8.100

1930 . 7.800

1931 . 4.100

1932 . 5.500

1933 . 9.278

1934 . 24.313

1935 . 30.086

Az előző három év fogyasztásának visszaesése

után a motor-szesz forgalma az 1935. évben kb.

13%-ot emelkedett. E különbözet örvendetes ma—

(5)

*9. szánn

gyarázata az, hogy a motalko—felhasználás emelke- désével egyidejűleg a könnyű benzin használata fokozatosan visszafejlődik, így az 1935. évben már csak mintegy 43.000 (; könnyű benzin használtatott fel motorhajtásra. A benzin—szeszkeverési kötele- zettséget életbeléptető rendeletet követő évben még 100000 g—nál több könnyű benzint használtak fel

"kevesebb számú autó üzemanyagaként, ez most

Amár az akkori felhasználásnak kb, 40%ára esett 'vissza, élénk bizonyítékául annak, hogy a motalko, 'mint üzemanyag az európai konstrukciójú —— ma—

gasabb kompresszióra beállított —— motorokban jobb eredménnyel használható, mint a keveretlen,

*tiszta benzin.

A motorszesz forgalma

nevekben így alakult:

egyébként az utolsó

1929 . 25.400

1930 . 110.109

1931 . 115500

1932 . 91.800

1933 . 95.485

1934 . 95.942

1935 . 109.133

b) Ami a gyümölcspálinka előállítását illeti, az utolsó három termelési évben hozzá kellett szok—

nunk a termelésnek évről—évre való fokozatos csök—

kenéséhez. Újabb visszaesést mutat az 1934/2315. e'vi

kampány is, amikor a gyümölcspálinkákban kiter- melt mennyiség mindössze 28.307 abszolút hekto—

litert tett, 1.783 h—ektoliterrel kevesebbet az előző (év 30.079 hektolitweres eredményéne'l. Már az elmult

'termelési évben is némi visszaesés történt a két év

*előtt kitermelt 31.269 hektoliterrel szemben, de csak akkor látjuk valójában a termelés csökkenésének mér-vét, ha az utolsó három év eredményeit az eze-

ket megelőző időszakok átlagosan 45.000 hekto-

litert kitevő termelési eredményeivel hasonlítjuk

össze, amikor is mintegy 35%—os csökkenés mutat—

"'kozik.

Megjegyzendő, hogy a termelésnek állandó és

évről—évre megismétlődő visszaesését nem lehet megindokolni a nyersanyag hiányával, mert az

elegendő mennyiségben állott a szeszfőzdék ren—

delkezésére és így megfelelő fogyasztás esetén a kimutatott eredménynél jóval nagyobb gyümölcs—

pálinka-termelésről számolhatnánk be.

Pálinka—fajtánkint vizsgálva a termelést, első pillanatra azt állapíthatjuk meg, hogy a borpárlat, valamint a törköly- és seprőpálinka termelésénél 'némi emelkedés következett be, ezzel szemben vi—

szont az összes más gyümölcspálinkákban kisebb- nagyobb csökkenés mutatkozik.

Borpárlatból az 1934/35. termelési évben 5.527

Vhektolitert termeltek, amellyel szemben az előző év eredménye 4.588 hl, így tehát a borpárlat ter-

melésében 939 hl emelkedés történt. A termelés

—— 816 —— l936

emelkedését főleg a zalai borvidék bőséges noa- horterrnelésve idézte elő és erről a vidékről szár- mazott az egész kitermelt mennyiség 2/3 része. A termelés főleg a téli hónapokban mutatott lénye-

gesebb emelkedést, míg a kora tavasszal a terme- lés már befejezést nyert, mert a borárak időköz-

ben ugrásszerűen oly magasra emelkedtek, hogy ily

árak mellett az áru elhelyezését biztositani nem lehe—

tett. A kitermelt mennyiség egy részét a szeszfőzdék

avinálási célokra értékesítették, másik része köz—

vetlenül fogyasztási célokra basználtatott fel. Az

adómentes avinálási borpárlat 2——2'20 pengő körül, míg a magasfokú adózott borpárlat minőség és távolság szerint 3'55—3—65 pengő közötti áron ke—

rült eladásra.

Törkölypálinkában a termelés eredménye 13.030

hl, ami 1.149 hektoliterrel haladja túl az előző év- ben kitermelt mennyiséget. Annak ellenére, hogy a mult évi szünet mennyiség tekintetében kedvezőtlen volt, mégis a bor kiváló minőségénél fogva a tőr- köly is a szokottnál lényegesen magasabb alkohol- nyeredéket biztosított s így a központi szeszfőzdék

a mult éxvi nyersanyagból átlagosan 30%—kal kap—

tak többet.

A törkölypálinka termelésének megindulásakor az előző évről nagyobb készletek nem maradtak

fenn és ez idézte elő, hogy ebben az időben 2430——

3-05 pengő közötti úron igen soküzlet jött létre.

A szükségletek részbeni fedezéseulán a termelés ineg'indulász'ival a tf'yrkőlypálinka árában csakhamar bekövetkezett a szokásos áresés, amelynek követ-

keztében az árak december végéig 2'60—2'8—0 pen—

gőre estek le. Az áremelkedés jelei elsőízben május elején mutatkoztak és ettől kezdve már a javulás

állandósult is és május végével már 13—30 pengős áron történtek kötések, A kitermelt mennyiségek ezen az áron is gyorsan találtak elhelyezést és a

szesztermelési év vége felé már akkora hiány mu- tatkozott, hogy az árak 3'60—3-80 pengő között váltakoztak, de a kedvező eladási lehetőséget csak néhány szeszfőzde—vállalat tudta kihasználni, ahol

a termelést későbbi időpontban kezde-tték meg.

A sepró'pálinka termelésében az előző évi ered- ménnyel szemben kisebbmérvű emelkedés mutat—

kozik: a kitermelt 2.954 hektoliterhez képest az előző év termelésének eredménye 2.492 hektolitert

tett s így az 1934l35-ös év termelése 462 hektoliter—

rel meghaladja az előző évit.

A seprőpálinka áralakulása tartott a

törkölypálinkáé'val és legtöbbször ugyanolyan áron

került forgalomba. A többi gyümölcspálinkáknál

már kivétel nélkül csökkenés mutatkozik.

igy nagymérvű a csökkenés a szilvapálinka termelésénél, amennyiben az 1933/34. év 7.942 hek-

toliternyí termelésével szemben az elmúlt terme- lési év eredménye mindössze 4.378 hektoliter volt,

a visszaesés tehát 3564 hektoliter. A termelés ilyen

lépést

(6)

9. SZáHL —— 817§—— 1936

nagymérvű csökkenését nem a nyersanyag hiánya

okozta, mert köztudomású, hogy a szilvatermés az előző évben eléggé bőséges volt, hanem a nyers—

anyagárak voltak túlmagasak ahhoz, hogy a szesz- főzdék termelési célra nagyobb mennyiségeket fel—

vehessenek. A termelés megindulásakor a nyári szilvapálinka 3'20—3-40 pengő között, míg a kék szilvapálinka 3'70—3'80 pengő között került el—

adásra. Január hó végével pedig az előbbi ára 3—60 pengőre, az utóbbié 4'2'0 pengőre emelkedett.

Az 1935. évi tavaszi fagy úgyszólván az egész szilvatermest elpusztította és így nyári szilvapálin-

kát Kékszilvában

egyedül a szatmár— és bereg—megyei részeken mutatkozott jó közepes termés és így számítani lehetett arra, hogy erről a vidékről, mint más évek- ben is, nagyobb mennyiségű kék szilvapálinka ke—

rülhet forgalomba. Minthogy azonban kizárólag ezen a vidéken mutatkozott megfelelő termés, e két vármegye szilvat—ermő községeit a lekvárfőző üze-

egyáltalában nem termeltek.

mek teljesen ellepték és bár a szeszfőzdevállalko-A zók a nyersanyagért métermázsánkint 8—9 pengős beváltási árat fizetnek, a szeszfőzdék által átvett

összes nyersanyag még így sem tesz ki többet 100

vagonnál, minek következtében az egész évi szilva- pálinka mennyisége alig 10%—át teheti ki az előző

évinek. A rendelkezésre kerülő kis mennyiség és a túlmagas beváltási áraik következtében a szilva- pálinka ára 550 pengőre emelkedett és jelenleg ezen az áron történtek eladások. Már az Országos Gyümölcsszeszforgalmi R. T. raktáraiban is csak kevés mennyiség áll rendelkezésre és az áruhiány

következtében ez ó—áruért ma már 630 pengőt kér—

nek s valószínű, hogy a még rendelkezésre álló mennyiség ilyen áron is felvevőre fog találni.

Az eperpálinka termelése 878 hektolitert tesz, 553 hl-rel kevesebbet, mint az előző kampányban.

A kedvezőtlen időjárás következtében az első ter—

més összegyűjtése alkalmával beszállított nyers-

anyag alkoholnyeredéke 40M5*O%-kal alacsonyabb

voltaszokásosnál és csak a későbbi beszállítások minősége javult, de ez sem haladta meg ,a 3—4

hektoliteínfokot. A gyenge gyümölcstermés követ—

keztében az eperpálinka ára is meglehetősen ma-

gasan indult: már az első kötések 3'70—3'80 pengő között jöttek létre, később az ár 4—4-10 pengő körül alakult ki. Eperpálinkálban további termelés nincs, a készletek teljesen átmentek a fogyasztásba.

Egyéb (barack-, cseresznye—, megy-, boróka-,

stb.) pálinkából az előző évi 1.756 hektoliterrel

szemben az idei év termelése 1.540 hektoliter volt, a' csökkenés tehát 216 hektoliter. Ezek termelésé—

hez a folyó évben nagyobb mennyiségű nyersanyag

nem állott rendelkezésre, de e különlegesebb gyü—

mölespálinkák aránylag magasabb ára következté-

b'eii (bár ezek nagybani eladási ára nem szokta

meghaladná hektoliterfokonkint a 4—5 pengőt) e

cikkekben nincs is nagyobb fogyasztás.

Szücs Miklós kereskedelmi tanácsos jelentése

a szesz-kivitelt a következőképen ismertette:

Az 1935. naptári évben Magyarországból ösz-

szesen 86.784 métermázsa szesz vitetett ki 2,199.712 P értékben, míg az 1934. év folyamán a szeszkivitel 55.986 métermázsa volt, l,147.805 P érték- ben. Ezek szerinta mennyiségi emelkedés 5'5'01%, míg az értékemelkedés 91—65%—ot tesz ki. E két adat

szembeállításából az következik, hogy az 1935. évi

szeszkivitelnél az áremelkedés jelentékenyen nagyobb volt, mint a mennyiségi emelkedés. Az 1934.

naptári évet felölelő jelentésemben rámutattam

arra, hogy a szeszkivitel helyzete általában javult, mert sikerült néhány új piacot feltárni, ahova

azonban a szállítások eltolódtak az 1935. évre. Az 1935. évi kiviteli eredmények e megállapítás he- lyességét teljes mértékben igazolják. Az elért ár—

javulásból azonban nem lehet arra következtetni,

hogy a nemzetközi verseny az egyes szeszpiaeokon

csökkent volna. Az árja'vulás inkább arra vezet—

hető vissza, hogy fontos tételek eladása történt klíring—viszonylatban és ezeknél a szállításoknál jobb árak voltak elérhetők. '

Általában a kivitel és így a szeszkivitel irá-

nyát két szempontból kell elbírálni:

a) oly országokba történő eladások, amelyek—

nél a fizetés szabad devizában történik,

b) oly eladások, ahol a fizetés klíringen ke—

resztül bonyolítődik le.

Magyarország mai devizabelyzetében nagy fon-

tossággal bírnak azok az eladások, amelyeknél

arany folyik be az országba, tehát amelyeknél az áru ellenértéke szabad devizában egyenlíttetik ki.

Ezek közé tartoznak amaz országok felé irányuló szállítások, ahol dewizakorlátozások nincsenek, va—

lamint azok a szállítások, amelyek szabad kikö—

tőkbe irányulnak. A szabad kikötők minden ország szempontjából vámkülföldnwek tekintetnek és így nem esneka klíring—szerződések hatálya alá.

Téves volna azonban azt hinni, hogy a klíring—

ben történő szállítások minden egyes esetben hát—

rányosabbak, mint a nemes valuták ellenében tör- ténő szállítások. Ha a klíningben történő szállítá-

sok ellenében pl. oly nyersanyagok, félgyártmá-

nyok, vagy gépek szállíttatnak csereképen, amely

nyersanyagból, vagy félgyártmányból készáru állít—

ható elő és adható el szabad deviza ellenében,

vagy amely gépek oly cikkek gyártását teszik le- hetővé, amelyek szabad deviza ellenében értékesít-

hetők, úgy végeredményben e cseretorgalomnak a magyar közgazdaság szempontjából ugyanolyan kihatásai vannak, mint a közvetlenül szabad de- vizában történő eladások'nak.

Az 1935. év második felében egyébként a szeszkivitel csökkent, mert az 1935. évi termés-eredmé-

(7)

9. szám. —— 818 —

1936

m

._._....

nyek a nagy szárazság következtében jelentéke- tőkbe kivitt mennyiség 15495 g-t ért el, viszont

nyen alatta maradtak a normális évek eredményei—

nek és különösen a szeszgyártási .nyersanyagokban

mutatkozott nagy kiesés. A tengeritermés körülbelül

34%—kal maradt alatt az elmult évi termésnek, a burgonyaterm-és körülbelül 35%-kal volt kevesebb és a répaterme's kb. 24%-kal, így tehát a szesz- gyártási nyersanyagok csökkenése következtében a

kivitelre kerülő szeszmennyiséűek is zsugorodtak, ami az 1936. évi szeszkiviteli statisztikában fog vi-

lágosan kifejezésre jutni. A kivitelnek lecsökkenése közgazdasági szempontból feltétlenül káros és hát- rányos egyrészt azért, mert a szesztermelési keret- nek szükségszerű csökkenése a mosléktermelést korlátozza, a korlátozott moslektermelés pedig ki- hatással van az állattenyésztésre— és ennek követv keztében a trágyázásra. Remélhető azonban, hogy az 1936. évi termés eredményei lehetővé teszik azt, hogy Magyarország ismét elfoglalja a szeszkiviteli álla-

mok sorában azt a vezető helyet, amely megilleti.

A devizatermelés szempontjából a sze—;zkivitel csök-

kenése szintén nagyon hátrányos a magyar köz—

gazdaságra, mert hisz a kivitelre kerülő szesz je- lentékeny része olyan országokban nyert elhelyezést,

amelyek szabad devizában, tehát aranyban fizetik

ki a szállított szesz ellenértékét.

Azokon a piacokon, amelyeken a fizetés sza—

bad devizában történt, a nemzetközi verseny épp

olyan éles volt, mint az elmúlt években, viszont a szükségletnek bizonyos emelkedése arra vezetett, hogy az árak még ezeken a piacokon is bizonyos

fokig megjavultak.

A szeszkiviteli piacoknak a helyzete az 1935 évben összehasonlítva az 1934. évvel a következő- képpen alakult:

Az 1935. évben az olasz szabad kikötőkbe szál- lított magyar szesz mennyisége 15.674 (1—1 tett ki, míg e szállítások az 1934. évben 24.263 (1—1 értek el. A két szám szembeállítása a forgalomnak je—

lentékeny visszaesését mutatja. E visszaesésből

azonban téves volna az olasz szabad kikötők fele

vevőkepességrónek csökkenésére következtetni. El—

lenkezőleg a kereslet ott továbbra is rendkívül

élénk volt, azonban az 1935. év második felében az Olaszországban bekövetkezett devizahiány foly-

tán az olasz szabadkikötői forgalmat lebonyolító

cégek nem tudták a szállított szeszellenértékét szabad devizában kiegyenlíteni. Minthogy pedig Magyar- ország feltétlenül rá van utalva arra, hogy szabad

devizában történő bevételeit fokozza s amellett a

fennálló kliringszerződések is kizárják ;) killing—

szállításokból a szabadkikötői forgalmat, a szabad devizában történö *fizetések megnehezülése, illetve megszünése arra

tékenyen csökkent.

Az 1935.

vezetett, hogy e forgalom jelen—

naptári évben a német szabad kikö—

az 1934. évben ugyanezen forgalom 19.939 méter—

mázsát tett ki. A forgalom csökkenése itt elenyésző e's összefügg azzal, hogy egyes kisebb fontosságú piacok, amelyeket a hamburgi szabadkikötőkön

keresztül Magyarország látott el szesszel, gazda—

ságilag velük szorosabb összeköttetésben álló országokból fedezték szükségletüket.

1934. évi jelentésemben, amely az 1934.

naptári 'év szeszkivitelére vonatkozott, rámutat—

tam arra, hogy a Svájcba kivitt szeszmennyi—

ségek csökkenése szervesen összefügg a svájci új

szeszadótörvény rendelkezéseivel, amely a svájci szeszegyedáruságot a gyümölcskivitel megnehezü—

lése folytán az országban maradt romlandó gyü—

mölcsből készült gyümölcspárlatnak rendkívül magas árban való átvételére kötelezte. E törvény hely—

telen rendelkezései az egész 1935. évre is kihatot—

tak és ez okozta, hogy Svájc felé a magyar szesz—

kivitel tovább zsugorodott. A gyümölcspárlatok át- vételi kötelezettsége azonban végeredményben arra vezetett. hogy a svájci szeszegyedáruság az 1934—

35. üzletévet 21 millió svájci frankot meghaladó

veszteséggel zárta. Ez az óriási veszteség, amely vi-

lágosan mutatja, hogy a gyümölcsszesz—átve'teli kö- telezettség következtében a svájci szeszegyedáru—

ság már nem hajt hasznot a svájci államszövet—

sógnek, arra indította az illetékes tényezőket, hogy új törvényjavaslatot készítsenek elő, amely e tere bes átvételi kötelezettséget alapjában megváltoz- tatja és a jövőben valószínűleg lehetővé teszi, hogy Svájc szeszszükségletónek jelentékeny részét külföldön szerezze be.

Az 1935. évben Olaszországba 3.400 (] kivitt

szeszmennyiség alatta áll az 1934. évben oda ki—

szállított 4.650 (] mennyiségnek. E mennyiségbeli csökkenés az Olaszország ellen életbeléptetett meg—

torlásokkal áll szerves összefügrésben, amelyek az

1935. naptári év utolsó negyedében már éreztették hatásukat. A megtorlások ugyanis erősen korlá- tozták az olasz vermut- és likörkivitelt. De össze—

függ e csökkenés azzal a körülménnyel, is, hogy

az olasz exportőrök az Olaszországban életbelépte—

tett rendkívül szigorú devizakorlátozások követ—

keztében nem voltak abban a helyzetben, hogy át—

vételi kötelezettségeiknek szabad devizában történő fizetesek ellenében megfelelhessenek. Már pedig

másként, mint szabad Magyarország

Felső-Olaszországba szeszt nem szállíthat, devizában

hiszen tulajdonképen itt is átmenő forgalomról van szó,

amely vegeredmenyben devizát termel Olaszország részére és így jogosult Magyarországnak az a ki—

vánsága, hogy a kiszállított szesz

szabad devizában egyenlítessek ki.

Ellentétben a német szabad kikötőkbe szállí—

tott szesztételekkel, amelyek

ellenértéke is

túlnyomórészt mint

(8)

9. szám, ———819——

tianzitóáruk nyertek elhelyezést, az 1935. évben jelentékeny mennyiségű szeszt sikerült eladni Né- metország belső területén történő felhasználásra a német szeszegyedárúságnak. 13

gazdasági alapja az volt, hogy

tétel eladásának Magyarországnak

bizonyos cikkekre volt szüksége, amelyek részére külön kompenzációs alapot kellett teremteni, vi—

szont Németország a motorikus célokra tör—

ténő szeszl'ogyasztásnak rendkívül gyors emelke—

dése következtében szivesen látta a magyar szesz

szállítását. Ilyen módon ugyanis e

további megfelelő

állanak a szeszegyedárt'iság

lentékeny

forgalomnak

szesztartalékok rendelkezésére. E je- szeszszállitások ellenében német

emelkedésénél

rész-

ről koksz—, vas— és szer-számgépszállitások történ—

tek, amelyek viszont Magyaro]szánnak különböző

exportok lebonyolítását tették lehetővé.

Az 1934. naptári és korábbi évekkel szemben

hiányoznak az átvevő országok soraban Görög—

Görögország az 1935. évben

teljesen áttért az önellátásra úgy, hogy oda ide—

gen szesz csak olyan országokból szállíttatott ese—

ország és Uruguay.

kxély mérvben, amely országok

bort vettek át, például Hollandia.

magától értetődőleg bort nem

egyúttal görög Magyarország vehet át, mert hi—

szen saját maga is borkivitelre van utalva. így te—

hát a Magyarországból Görögország felé irányuló

szeszkivitelnek nem volt megfelelő cserealapja: a görög dohánykivitelnek pedig más cikkek képez- ték ellentételét. Uruguay—ba az 1935.

gyarországból szeszszállítás nem történt, mert az

évben Ma- Uruguayban fennálló devizanehézségeket nem si—

kerűlt áthidalni.

Ami végül a belföldi piacot illeti,

vevőképessége az utolsó években

annak fel- lassú javulást mutat, ami a gazdasági helyzet javulásának a bi—

zonysága.

1936 Az 1932. évben belföldön felhasználtatott 178300 hl.

Az 1933. ,, ,, ,, 188300 ,,

Az 1934. ,, ,, ,, 202400 ,,

Az 1935. ,, ,, ,, 227400 ,,

Végül Saxlelmer Kálmán m. kir. kormányfő- tanácsos jelentése az ásványvízpiac helyzetét így

jellemezte:

Ami az 1935. évi termelési és forgalmi viszo-

nyokat illeti, úgy sajnálattal kell megemlíteni, hogy az ásványvíz—szakma az 1934. évinél kevesebbet termelt és kevesebbett adott el, ami az, álta' lános rossz gazdasági viszonyoknak tudható be elsősorban, másodsorban pedig az egyes külföldi

államok forgalmi és devizakorlátozásának és el—

zárkózottságának. Az árviszonyok csak a terme—

lésnél változtak, amennyiben a szükséges csoma-

goló nyersanyagok árai emelkedtek, továbbá az egyes cikkek forgalmi adója a fázisadó bevezetése

Óta szintén emelkedett, Az ásványvízre külön meg—

terhelést jelent Budapesten a fürdőügyi bizottság

fenntartására és propagálására szolgáló gyógy- helyi illeték is. Az eladási árak alig változtak,

könnyebbséget hoz némileg az export utáni fel- áraknak a megtérítése, ami azonban nem sokat jelent, mert hiszen a külföldi propagandát idegen valutákból kell fedezni és azért ellentételként az

igénylési magasabb felárat kell számítani. Ezidő- szerint a propagandaköltség a forgalom értékének nagy százalékát teszi ki, amit a forrásvállalatok

az export fenntartása érdekében áldoznak. A hazai

piacon a fogyasztás lényegesen csökkent.

A szakosztály ezek után az italok, a tápszerek, az idetartozó takarmányfélék s a szőlővesző egy-

ségértékeit állapította meg.

A Bizottság elnökségét az ülésen Farkas Já-

nos dr. min. tanácsos, h. elnök képviselte. Az elő-

adó vitéz Pap László dr. min. s.—titkár, a Bizott—

ság titkára volt.

Nemzetközi Statisztikai lntézet.

Institut International de Statistigue.

Az Intézet XXIII. (athéni) ülésszaka.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1936 szeptember 27— október 3-án Athénben rendezte meg

XXIII. ülésszakát. A világ statisztikusainak e fél-

százados multú, előkelő testülete az athéni ülés- szakra gazdag és változatos tudományos program—

mot dolgozott ki: a napirenden 46 jelentés és köz—

lemény szerepelt. Részben ennek, de talán részben

a régi görög kultúra pompás emlékeinek köszön- heti az ülésszak nagy vonzóerejét is: az Intézet tagjainak ezúttal több mint egyharmada (75 tag) gyűlt össze Athénben, mint meghivott pedig 46 külföldi és 12 görög statisztikus hallgathatta meg az előadásokat és a hozzájuk fűződő, sokszor igen

magvas felszólalásokat s a kísérők és családtagok

száma is a szokottnál nagyobb volt. Magyarország részéről a m. kir. kormány hivatalos képviseleté- ben Konkoly Thege Gyula dr. min. osztályfőnök,

a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke és

Fellner Frigyes dr. egyetemi ny. r. tanár, az Inté-

zet rendes tagja jelent meg az athéni ülésszakon.

Rajtuk kívül az ezúttal négy szakosztályban (1.

demografiai, 2. gazdaság-, 3. szociális és ezúttal elsőizben: 4. matematikai statisztika) és teljes ülé- seken folyó munkában résztvettek még az Intézet magyar tagjai közül Illyefalvi I. Lajos dr. m. kir.

kormányfőtanácsos, Budapest székesfőváros Sta-

,.

07