Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

3. szám —— 229 —— 1937

1936. évi német külkereskedelemben. —- A község- vények termelése 1936-ban. — A lecsapolható nagyság jelentősége és az üzemi szervezet a gyaf- halastavak. —— A takarékbetétek decemberben és matáru kiskereskedelemben. —— (5. sz.). —— A há— 1936-ban. —— Az életbiztosítások 1936-ban. —— Ada- zasulók kora és a foglalkozás. —— A foglalkozta- tok a vendéglős rés szállodásipar üzemi szerveze- tottság az iparban 1936—ban. — A közöttes nö- téhez és költségalakulásához.

KÚLÖNFÉLE e §

.nun-ll-nl-ol-uiuncnnuulo-ll-nun-l.-II.-nl-..lII-lla-llllcnlullutol-.al.-III-...-'ll-n-o-ouuln'n'-

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapitó Bizottság.

Commission Hongroise pour la Fíwation des Valeurs de Statist'igue Commercialo.

Szakosztályülések. —— Séances de sections.

A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Érték—

megállapitó Bizottság 1937. évi szakosztályülésein az 1936. évi külkereskedelmi forgalom végleges egységértékeinek megállapításával foglalkozott. A XII., XIV., X., XVII. szakosztályok ülésein a Bi- zottság elnökségét Farkas János dr. miniszteri tanácsos h. elnök képviselte. Az előadó Petriche—

vich-Horváth Miklós br. dr. fogal- mazó volt.

miniszteri

A XII. szakosztály (március 8-án tartotta ülését Nagykovácsy Milenkó m. kir. kereskedelmi fő—

tanácsos elnöklete alatt.

vin, óbudai Freudiger Dávid, Hauswírthz Ödön, Kertész Imre, Pártos Zsigmond, Reich Aladár, Schein Ferenc, Szántó Mór, Vágó Károly kereske—

delmi tanácsosok, valamint Dán János, Horváth Zoltán, Kardos György, Mangold Béla, Nádasdi Mátyás és Neumann Lajos szakértők.

A szőnyegek termelési, forgalmi és árviszo- nyairól Horváth Zoltán olvasta fel jelentését. A szőnyegiparban az 1936. év sem hozta meg a várva-várt konjunktúrát, hiába volt a gyáripar minden élelmessége lés ügyessége, az eladott sző-

* nyegek mennyisége kb. 25——30%—kal volt kevesebb az előző évinél. A forgalom csökken-ése sok üzem- ben munkáselbocsátásokra vezetett. A szőnyegipar 70—75i%-ig volt foglalkoztatva, forgalma az! elmult évben 4'5—5 millió pengőre tehető, amely a béke—

évek forgalmának csak mintegy 2s5—30l%-át teszi.

A jutaszőnyegeket előállító 5 gyár kartellbe tömörült, amely egészen kifogástalanul működött.

A kartell javította a szőnyegek minőségét és meg—

szüntette a gyárak között dúló árromboló harcot, biztosította a nagykereskedők hasznát és ezáltal rendezett viszonyokat teremtett a szőnyegeladások terén. A nyírott szőnyeg behozatala lényegesen visszaesett, a kókusz-szőnyegekből pedig i50%-kal kevesebb jött be. A kézzel csomózott magyar perzsa és— a torontáli szőnyegek piacán nagy ár- rombolást váltott ki annak a pár cégnek az el—

adása, amelyek a gyapjúárak ugrásszerű emelkedése folytán a gyártást beszüntették és önköltségi áron Jelen voltak: Dániel Er- '

jóval alul dobták a piacra a szőnyegeket, ami a normális eladási lehetőséget hónapokra meggá—

tolta. A kivitel, amelynek 90v%-át a kéziipari, 10%át pedig a gépipari termékek alkotják, dacára a kormány hathatós támogatásának, nem tudott magának komoly és állandó fogyasztó piacot te—

remteni.

,Az ecset— és kefekötőiparban használatos nö- vényi rostanyagok forgalmáról és árviszonyairól Hauswírth Ödön számolt be. Előadta, hogy ezek- nek a növényi rostanyagoknak legnagyobbrészt:

tengerentúli eredetű és az iparban mind erősebb mértékben bódítanak teret, Ezt behozataluk is, bizonyítja, amely egy év alatt megkétszereződött.

A növényi rostok bizonyos céloknak jobban meg- felelnek, mint a szőrök és a sörték s ha egyéb- ként minőség tekintetében a szőr'ökkel és sörték- kel nem is vetekedhetnek, már olcsóságuknál fogva is gyakran pótolják azokat, de különösen festve és kellőképen kikészítve.

Az ország 22 ipari üzemeiben feldolgozásra ke- rülő, de még a (termelő helyen áztatással— és tilo—

lással rostszálakká hasadt agafve- és pálmalevelek- nek levélszárrostjait métermázsás bálokká köte——

gelve szállítják az európai kikészitő telepekre, ahol minősítik, megfelelő hosszúságúakra válogat- ják, vágják, festik, ifényesítik s úgy készítik ki, hogy az kész áruba való bekötésre alkalmassá válik. Ugyanebből a szempontból még a kókuszdió héjának rostjxa, továbbá a rizsgyökér és az ahhoz, hasonló, de azzal, egyáltalában nem azonos a mexikói fensikon vadon termő Reiz de Zaocaton ü. n. mexikói gyökér jönnek tekintetbe.

A nyers rostszálak anyaguk szerint különböző

eredetűek. Az agave levelei adják a fibriszt, ennek

Középamerika a hazája. Pálmarostok közül a Bas—

sine Keletindiából és Ceylonból jön. A főtt ési olajozott állapotban forgalomba kerülő .Siam, illetve Kittool származási helye Nyugatindia. A kii- lönleges minőségű Madagascar a hasonló nevű francia szigetről jön. A nagyon szívós természetű

(2)

3; szám

—230— 1937

Para és Bahia Venezuelából és Brazíliából ered.

,Az ennél gyöngébb minőségű Grand Bassa, Monro- via, Cap Palmas és Cap Mount, hazája Afrika keleti partvidéke. A mexikói gyökér

helyét már neve is elárulja. A rizsszalma, helye- sebben lgyökér, termőhelye Olaszország, de ebben már saját hazai termésünk is van. A hazai szük—

ségletet londoni, liverpooli, hamburgi, mannheimi lés milanói kikészítőkben megmunkált rostanyagok

fedezik. A devizanehézségek ll'olytán

német és olasz nehézségek inkább az angol pia- cokra utaltak. Bár a saját devizaviszonyaink köny- nyebbé tennék az olasz és német behozatalt, de az ottani behozatali nehézségek következtében annyira meggyérültek a készletek, hogy pl. kelet- indiai Arengos eltünt a piacról, egyéb piassava fajták pedig még a négy heti szükségletet sein tud—

ták kielégíteni. Németország közvetlen behozatalát származási

megsziiktített

a Földközi—tengeren át bonyolította le és úgy vitte Hamburgba. Liverpool és London sem voltak bő—

ségesen ellátva. Igen nagy volt a hiány braziliai Paraban es a seprőgéphengerek anyagát % rész—

ben az afrikai Monroviából, % részben pedig a braziliai Bahia-ból merítették. Nagy volt a hiány Pará—

ban és nyugatindiai Palmyrában is. Az árak szilár- dan tartottak, sőt az év közepe felé, egy lineárisan

104%—Os emelkedés volt észlelhető.

Vontatott volt a devizák kiutalása a nyersanya- gok beszerzésének céljára, különösen angol font-

ban és lírában, valamivel könnyebb

Ecsetekhez a lágya-bb, selymesebb Palma fibrisz, ,a kefe és kézi seprőkhöz a keményebb szálú Istle,

Tampico, Tula és Janmave minőségek kerültek behozatalra. Az árak métermázsánként 90 márka körül mozogtak. A festett áru 20—25i%—kal volt drágább, a fényesítettért megadták a 2.540 márkát is. Rizsgyökérből az olasz

Jelentősebb volt a kereslet mexikói gyökérben. Ez volt az az anyag, amelyre legelőször rendelték el ,a behozatali engedélykötelezettséget. Németország- ban is megnehezült a behozatali lehetőség és pedig a peso beszerzésének nehézségéből kifolyólag.

márkában.

behozatal visszaesett.

A mexikói gyökér pótlására az országban termő sikárgyökér nagyon alkalmas volna, de mindezideig nem tudta az illetékes körök rokon—

szenvét megnyerni. .A sikángyökér, tevekáka, vagy mosogató—fű, a Balaton környékén imola néven földön csaknem másfél méterre megnövő pázsitl'ű. A l'laj—

ismert gyom homokpusztákon és szikes

dnságban szegény asszonyok és gyerekek szedik.

_Gyuökereirt kihúzgálják a földből, zsákronggyal le- dörgőlik és a héjától megtisztítva csomók—ba kö- tözve árusítják a lietipiacokon l'aedény sxúrolására.

A hosszabb gyökereket óvatosan kiássák, amelyek—

ből aztán sikálókeféket készítenek. A sikálókel'e

ma már lényeges közszükségleti cik—k, amely nagy tömegekben fogy. Kísérletképen készíttetett egy ilyen sikálókefe és bemuvtattatott egy nagy vállalat vezetőségének, de azok az olasz rizsgyökeret meg- felelőbbnek és kívánatosabbnak tartották. Még a

termelése is érdemes volna, mert megköti a talajt, igénytelen, megmunkálásra nem szorul és a gyüj- tie'se a falu szegényeinek jövedelmi forrást biztosí—

tana. A kész sikálókel'e olcsó ára nem kecsegtetne ugyan búsás üzleti eredményekkel, de a hazai

szükségletet nemcsak hogy fedezné, de még ex- portra is nyujtana módot.

A kalapszakma helyzetéről Vágó Károly szá- molt be, megállapította, hogy az 1936. évben a gyapjúkalap-tompgyártóipar helyzete erősen rosz- szabbodott. Már az előző évben is a működésben lévő három gyár kapacitása az ország felvevő- képességét többszörösen felülmúlta, a racionálisabb gyártás elérése céljából a három gyár kartellbe tömörült. Az 1936. évben azonban a kartellen kívül még két újabb gyár is alakult, amelyek a kartellel versenyre keltek és az árakat erősen le—

nyomták. A gya'pjútompipar jelentékeny mennyi- séget exportált. A kivitel 73 g-t tett a 45 (1 be—

hozatallal szemben.

Ezekután a bizottság áttért a szőnyegek, fonó—

és kefekötőanyagok és ezek termékeinek, a kala- pok és esernyők stb. értékelésére.

A XVI. szakosztály március 9—én

halasi Fischer Ödön m. kir. kereskedelmi főtaná- csos elnöklete alatt jelen voltak: Bárczai András, Borbás Andor, Fischer Géza, Hevesi Bela, Kovács Viktor kereskedelmi tanácsosok, valamint Katz Sándor, Neustadt Miklós, Pallai László szakértők.

ülésezett

A selyemárnk 1936. évi termelési, forgalmi és

árviszonyairól Hevesi Béla számolt be, előadta, hogy az állati selyemáruk nyers anyagának ára külföldön a megnövekedett kereslet miatt tovább emelkedett. Ennek ellenére a belföldi szükséglet

és a belföldi termelés csökkent, aminek főokút a belföldi nyersanyagnak a külföldinél lényegesen magasabb áráben kell keresnünk. Szerepet játszik emellett kétségtelenül még a i'ogyasztóközönség felvevőképességének csökkenése és a nyersanyagra kivetett fényűzési adó is.

A tiszta selyemszövetek nyersanyagának túl- nyomó riésze belföldről fedezhető. A behozatali fennállanak, pedig ———

a belföldi gubóselyem kifogástalan minősége elle- nére is — vannak cikkek, melyek előállítására korlátozások változatlanul

a belföldi nyersanyag nem felel meg. Ezek gyár- tását be kellett szüntetnünk és ezek pótlása kész- áru formájában kerül külföldről behozatalra,

A műselyem'fonal feldolgozása további nagy haladást mutat. A folytonosan változó műselyem—

(3)

3. szánt

szövetek előállítása nagy erőpróbára teszi a gyá—

rakat, de a belföldi üzemek tökéletes és modern

felkészültsége minden akadályt legyőz és minden külföldi versennyel szemben megállja helyét.

A műselyemfonalat változatlanul Olaszországból és Németországból hozzuk be, a többi országok szerepe ezekkel szemben jelentéktelen. A behoza—

tal símán, akadálytalanul és majdnem változatlan árakon történt az 1936. év első tíz hónapjában.

Az év vége felé a piac megszilárdult, a fonalat előállító nagyüzemek előbb a szállítást redukál- ták, majd a rendkívüli nagy elfoglaltságai hivat—

kozva, hosszú szállítási határidőket kötöttek ki.

Áremelkedés az év folyamán nem történt, de min—

den jel és kiszivárgott híradás szerint a legköze- lebbi jövőben lényeges áremelkedés várható.

A ,műselyemszövetek ára tovább csökkent,

különösen a tömegtermelésű kreppszerű áruk piaci ára az előállítási áron,, sőt egyes viszonylatban ez alatt van. Ennek a szomorú állapotnak az a magyarázata, hogy e cikkeknek a gyártását a pamutszövök is felvették munkakörükbe s a ter—

melés túlnőtt azokon a kereteken, amelyek a hazai szükséglet határait jelzik, az exportban ezek a tömegcikkek nem tudnak érvényesülni és ennek következménye az árletörés.

A belföldi piac felvevőképessége, az elhelye- zési lehetőségek és a hitelviszonyok nem változtak.

Nagy fejlődést (mutat a műselyemdivateikkek exportja. A magyar ipar már említett tökéletes felszerelése és versenyképessége ezen a téren meg—

hozta az előbbi évek komoly és áldozatos mun- kájának eredményét. Az exporttewékenység ki- építése hosszú, aprólékos, nagy gondot és szak—

ismeretet igénylő munkásságot, valamint anyagi

áldozatokat kíván; csak a külföldi piac kívánsá- gának, ízlésének és szokásainak megállapítása után kerülhet sorra, hogy a megfelelő üzletfeleket megfelelő mintákkal ellássák és próbaeladásokkal későbbi komoly üzleti tevékenység köreit megala—

pozzák. Ma nincs olyan országa a világnak, ahová

—— hacsak nem állanak fenn a behozatalt gátló, vagy tiltó rendelkezések — ne jutna el a magyar műselyemszövet. A céltudatos munka mellett az áru minősége, tetszetőssége meg—érlelte a sikert, ma már a magyar ipar nemcsak ügynökei útján ad el, hanem a siker legjobb bizonyítékaképen a külföldi vevő maga keresi fel a pesti piacot, személyesen válogat és állandó, közvetlen kapcso- lat jön létre a termelő és a vevővközött. Ennek mindenre kiterjedő közgazdasági fontosságát kii—

lőn kiemelnünk alig kell, horderejét az illetékes tényezők is átérzik rés méltányolják.

A készáruk kikészítésével kapcsolatos korlá- tozások alig változtak. A belföldi ipar az eddigi kikészítési eljárások úgyszólván teljesen megfelel a követelményeknek. Csak akkor mutat,—

terén

——231——

1937

kozik néha zökkenő, ha a divat fejlődésével és változásával külföldön új eljárások bukkannak fel, amelyeket azonnal egyáltalában nem, vagy csak részben tudnak belföldön megoldani. Ilyen esetekben a külföldi nemesítés, úgy a belföldi szükséglet fedezése, mint az export szempontjából, a szó szoros értelmében, lét—érdeke a belföldi szövő—

iparnak, mert a legkisebb időbeli késedelem lehe—

tetlenné teszi az alkalmazkodást. A gubóselyem—

fonalak nemesítésével kapcsolatban életbeléptetett korlátozások már nagyobb zavart okoznak, mert ezen a téren a belföldi kikészítőipar nem rendelkezik a kellő gyakorlattal.

még

Új üzemek létesítése és a meglévők fejlesz-- tése terén az előbbi évekkel szemben csökkent a tevékenység. A belföldi termelés értékét 40 mil- lió pengőre becsülhetjük, A belföldi gubótermelés az 15935. rév'i 450000 kg—mal szemben az 1936. év—

ben 542'00'0 kg—ot és a belföldön előállított selyemfonal az 1935. évi 46.000 kg-mal

az 1936. évben 44.000 kg-ot tett.

A kötszövött és kötött áruk forgalmi és ár—

viszonyairól Kovács Viktor olvasta fel jelentését.

Örömmel állapítja meg, hogy ez a fiatal iparág rövid idő alatt, úgyszólván a semmiből fejlődött naggyá s ma már a belföldi fogyasztásnak túli szemben

nyomó részét fedezni tudja. Az 1936. évben a köt- szövöttiparban a fejlődés menetében némi csök—

kenést állapít meg. A csökkenésnek több oka van.

Elsősorban a nehéz nyersanyagbeszerzés, valuta—

hiány, az erősebb mértékű drágulás és evvel kapcsolatban a fogyasztási képesség csökkenése. Az

ipar, termelésének fokozására, iparcikkei tetszetős kivitelére és annak versenyképes voltára mindent elkövet. Az üzemek új, modern gépeket szereztek be és így modernizálták azokat. Nyersanyas—

ellátás terén a legnagyobb nehézségeket a ; műf selyemfonalak beszerzése okozta, Olaszország és

Németország szállította eddig az egész műselyem—

fonal-szükségletünket, Németország jelenleg nem tudja magának biztosítani a müselyemfonal elő—

állításához szükséges nyersanyagokat és így nem tud szállítani

selyeinfonal

viszont a mű- szükséges

sem. Olaszország

előállításához nyersanyagokat elsősorban hadianyagok gyártására hasz—

nálja fel, műselyemfonalkészlete pedig kifogyott.

Pamntfonalellátásunk kifogástalan, szükségletíin- ket fők—ép Egyiptomból

gyobb

fedezzük, minden na—

nehézség nélkül,. Gyapjufonalszükségletün—

ket is kisebb—nagyobb nehézségekkel, de tudjuk biztosítani.

A hazai kötszövött'ipár a szükségletet teljesen fedezi, kuészárubehozatalra kizárólag egyes köz- ismert márkacikkekben szorulunk, mint pl. a Kayser tisztaselyemharisnya, Jantzen fiirdőtrikó és egyes osztrák gyárak mintakollekeiói.

(4)

3. szám ———232——

1987

Kivitelünk harisnyaárucikkekbcn az eddigi piacaink mellett főleg Keleten és az északi álla- mokban növekedett. Trikotage cikkekben már ed—

dig is nagyon szép exportunk volt, ami minden viszonylatban, de különösen az angolban lényege—

sen emelkedett, sőt újabban szállításokat eszkö- zöltünk Franciaországba is, ahol a helyzet szép reményekkel kecsegtet. Kötöttáruiparunk is siker—

rel exportál, új piacai közül különösen Anglia és gyarmatai emelendők ki.

most különösen

Nagy része van ebben a koronázási—konjunktúrának és az angol—japán kereskedelmi szerződésnek, mely szerint a japán importot az eddiginek 5tOl%'-ában kontingentálták és így joggal remélhető, hogy a már most is teljes üzemmel Angliába exportáló kötöttárugyáraknak sikerül ezt a piacot is meg'—

tartaniok. Új piacokat is keresnek, különösen fontos Kelet piacainak, de különösen a balkáni piacoknak a megszerzése. Minden törekvésünkkel, a hatóságoknak minden igyekezetével azon kell lenni, hogy ennek a naggyáfejlődött iparágnak a szükséges piacokat megszerezhessük és annak vá—

sárlóközönségét a magunk számára biztosítsuk, mert csakis így lehet ennek az iparágnak további fejlődését előmozdítani.

A csipkék és függönyök termelési és árviszo- nyairól Neustadt Miklós számolt be. Megállapítja, hogy a esipke— lés függőnyiparunk egyike azoknak az iparágaknak, amelyek a krízis évei alatt is fej- lődni birtak. Az 1936. év első felében mintha az iparág fejlődési üteme megtorpant volna. A máso- dik felében azonban javulás mutatkozott, a fog- lalkoztatottság mértéke az előző évi színvonalat el- érte, sőt ezt valamivel meg is haladta.

A termelőtevékenység átmeneti visszaesésének, illetve a fejlődés lassúbbodásának, a termelést és az áruk értékesítését megnehezítő általános körül—

mények, valamint a közismert külkereskedelmi korlátozások mellett, egyéb speciális okai is vol—

tak. Az 1936. év folyamán e cikkek egyes fajtái—

ból túltermelés keletkezett, ami a gyáraknál és a kereskedőknél felhalmozódott. Ehhez járult, hogy a római megállapodás nagyobb mennyiségű kül- földi készáru behozatalát tette lehetővé. Az idő—

járás kedvezőtlen alakulása, így a rendellenes ta- vasz, a szezóncikkek eladását rendkívül megnehe—

zítette. Az év második fele már kedvezőbb volt,

ami egyfelől a gyáripar fokozott foglalkoztatott—

sága következtében az ipari munkásoknál jelent—

kező vásárlóerő növekedésével, másfelől azzal is

magyarázható, hogy az új termés kedvezően alakult, ami a mezőgazdáknak bizonyos beszerzése—

ket —— ha szerény keretek között lehe—

tővé tett.

Ezekután a bizottság áttért a selyem és selyem—fonalak, selyemszövetek, kötszövött és kötött-

áruk, csipke-k értékelésére,

is —,

A XVII. szakosztály március hó 19—én tar—

totta ülését Hüttl Frigyes m. kir. kereskedelmi fő—

tanácsos elnöklete alatt. Jelen voltak: Matya- savszky—Zsolnay Tibor m. kir. kereskedelmi fő- tanácsos, Chmura László, Félix Aladár, Gáldi Mar-, cel, Herrlíng Vilmos, Kemény Béla, Székács Imre kereskedelmi tanácsosok, valamint Havas Sándor,

Zoltán Frigyes szakértők.

A táblaü'veg szakma helyzetét Székács Imre ismertette Előadta, hogy a táblaüveg forgalma az 1936. évben az előző évhez képest kb. 10—15%-ka1 emelkedett. Jelentősebb változások a szakmában*

nem voltak. A 3 mm.-nél vastagabb üvegek árai emelkedtek, mert a forgalmiadó váltság kulcsát 4%-kal emelték. A piac szükséglet—ét 1936—ban is az ország egyedüli táblaüveggyára a zagyvapál—

falvai üveggyár látta el. Behozatal csak a 210 cm—

nél szélesebb és 4 mm.-nél vastagabb táblaüvegek- ből volt, amelyeket a zagyvapálfalvai gyár

gyárt

nem

Az öblősüvegrpiauc helyzetéről Zoltán Frigyes olvasta fel jelentését. Megállapította, hogy az 1986.

évben a zöld palackszü—kséglet az előző évvel szem—

ben emelkedést mutat, ennek oka azzal magyaráz—

ható, hogy a magyar sörgyáraknál évek óta tároló hatalmas palackkészletek kifogytak, amelyek pót—

megkezdőd-ött. Emelkedett a bor05palack szükséglet is, amit viszont a borexport-növekedése okozott. A fehér palack szükséglet az előző évi nívón mozgott. A kedvező gyíimőlcstermés követ—

lása

keztében lényegesen emelkedett a befőttes üveg szükséglet. A forgalom emelkedése azonban azért is szembetűnő, mert az előző év katasztrófálisan rossz gyümölcstermése az üveggyárakat alig fog—

lalkoztatta és forgalmuk erősen csökkent.

Az üvegkí'vi't'el tovább emelkedett. A magyar üveg ma már a nemzetközi piacokon, úgy a kon—

tinensen, mint a tengerentúl ugyanolyan közismert márka, mint a cseh, vagy a belga üveg. Az ameri—

kai exportban legújabban az amerikai antidömping törvény következtében nehézségek merültek fel.

Az amerikai vámhatóság a Magyar Nemzeti Bank által az export részére engedélyezett felárakat ex—

portprémiumoknak nyilvánítja és a bevitelt meg—

akadályozza. A magyar üvegipar minden rendelke- zésre álló eszközzel igyekszik ennek a felfogásnak helytelenségét megvilágítani, eddig nem sok eredménnyel járt. Az elmult évben az olasz sörgyárak igen tekintélyes mennyiségű sörös—

palackot rendeltek Magyarországon. A magyar üvegipar helyzetét megnehezítik a külömböző ke-

ami azonban

reskedelmi szerződésekben biztosított tekintélyes behozatali kontingensek. Igy az osztrák gyárak 74 vagon: preferenciált vámtételű üvegáru behozata- lára kaptak engedélyt, a csehek kb. 15 vagón, a

(5)

3. szám ———233—— 1937

németek közel 60 vagón behozatali kontingenssel rendelkeznek. Az üvegárak változást nem szenvedtek, pedig a termelési költségek lénye- gesen emelkedtek a magyar íiveggyárak mégis úgy a fehér, mint a zöld'üwegárakait változatlanul hagy—

ták.

A porcellánánúk termelési, forgalmi és árvi—

szonyairól Mattyasovszky—Zsolnay Tibor számolt be. A porcellánáruk összforgalma 1936—ban mintegy 150 ezer pengővel emelkedett. Az engedélyezett behozatali kontingensek nem haladták túl az előző évieket. Az 1936. évi porcellánedrény összforgalom mintegy 2 millió pengőt tett.

semmiféle

Termele'sünk a fennáló berendezések jobb kli—

használásával a szükségletet teljes mértékben ki—

Nyáron egy új porcellángyár üzembe—

helyezéséröl terjedtek el hírek, ennek hatása alatt a kereskedők a megrendelésektől pár hónapig tar—

tózkodtak s így a megrendelések az ősZi hónapokra torlódtak. E torlódás dacára is sikerült azonban a piac igényeit a gyáraknak fennakadás nélkül ki- elégiteni. Az árak az előző évvel szemben válto- zatlanok maradtak. A cseh és német gyárosokkal létesített megállapodások eredményeképen olcsób'b kategóriájú áruk nem kerültek behozatalra.

elégítette.

Ezekután a Bizottság áttért az üveg- és agya,,—

ipar termékeinek, valamint az optikai üvegek ér- tékelésére.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

1937. február. —— Février 1937.

Népmozgalom. -— Munkapiac. —— Termelés. —- Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. —— Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mouvement de la population. — Marché du travail. —— Production. —— Commerce et iransports. — Monument des prix. ——

Monnaie el crédit.

Tableau économiguz.

Graphígues au tableau économigue.

Résumé. Nous présentons les chi/fres relatifs () février 1937:

Le Caréme ayant commencé trop tót, la nap- tialité a été bien (ul—(ICSSOUS de celle de février 1936.

On a contracté 6.017 mariages (8'7 pour 1.000 Iza-—

bitants), contre 9.200 au mois de iéurier de Pannóe (lerniére. Le nombre des enfants nés vivants a été de 14.114, soit 20'40/00 (contre 14.427 en fe'vrier 1936); celui des décés, 10.832, soit 15'70/90 (au mois de février de liannée derniére, 11.071). Le mois de février 1936 comprenant 29 jours, ce sont les moyennes journaliéres (lui montrent le mieur les differences, dtailleurs légéres, par rapport ú 1937 (enfants nés vivants: février 1936, 498;

février 1937, 504; décés: féurier 1936, 382; février 1937, 387). Llaccroíssemcnt naturel de la popula—

tion (! été de 3.282 unités (soit 4'70/00).

Le chömage continuait a décroitre, Le nombre des sans—travail enregistrés par les syndicats ouvriers tomba a 17.160, baissant de 11'8%

par rapport au clliffre de Funnée derniére et de prés de 50% par rapport au moment lc plus grave de la crise. A liexception de llalimentation et du bátiment, le chómage a diminué dans toutes les professions considérées. Les Offices de placement ont noté 19.071 offres de travail et 56.192 de- mandes; pour 100 offres, la proportion des de—

mandes a été de 294, contre 382 llannée derniére.

La production de lignite, baissant pour (les saisonniéres comparatívement ri

causes janvicr

(—10'8%), accusait une progression par rapport au clliffl'e de llannée précédente (—t—16'2%). Dépassant méme celles, tres considérables, de février 1928 et 1929, elle montrait une vive évolution par rapport aux 15 derniéres années. La production du minerai de fer, y compris la scorie de fer, el dí—

minur' de 13% comparativement á Panne'e précé—

dente; celle de la fonte ;; affiner s'est élevée de

5-9%.

La production de Pénergie électrigue (en ne considérant (1116 Budapest) a, [mar des causes saisonniéres, baissé de 9'4% par rapport á janvier;

elle a Iégérement fléchi (1'8%) comparatiuement au chi/fre de Pannée derniére. Done, la diminution n'a pas été íorte; elle tenuit surtout au fait (luc par rapportájanvíer dernier et au mois de février de Pannée préce'dente, Ilindustrie a employé moins de courant ('%Iectrigne. En général, la production d'éncrgie (ílectrigue augmentait depuis la reprise économigue.

En féurier, les importutíons ont représente' 32'3 millions de pengős; les erportations, 50'7 millions;

comparativement aux chiffres de ltannée derniöre,

les premiéres ont augmenté de 7% et les secondes, de 23%. La balance commerciale s'est solde'e par un excédent de 18'4 millions de pengős, contre 11 millions en féurier 1936. Pour les entrées, la pro—

gression a été due a ce gue les importations in—

dustrielles ont augmenté en guantité et (en raison de la hausse) en valeur pour la plupart des prin-

18