Magyar Statisztikai Társaság

11. szám. —— 1258 _- _1928

Ma,—_;

A szakosztály ezek után áttért ;) keményítő,

feherje, enyv es termékei, :1 rngnsztószerek. rol)—

bantón gyujtó- és világílóipzu'i készítmények, mű—

anyagok. liestőkeszítim'myek ós festékek, illóolajok, íllaianyagok ós íllatszerek, gyanták es ezek termé-

kei, gyógynövények, aszfalt, szén és falepárlási ter- mékek egysógórtókeinek a megállapítására.

Az üléseken a Statisztikai Hivatal részéről Far—

kas János dr. alelnök vett részt. Az előadó Sibelka—

Perleberg Arlhúi' dr. min. s.—l'ognlmazó volt.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Stalistigue.

Séanees dk'ltude.

Dans la seanee d'étude du 27 novembre der—

M. Jules il 'aboril son nier, presidee par M, Aloi'fse [( o v á (' s,

S z (i n t] i. membre ordinaire, lut rliseours de reception.

./ ules S :o' n _i/ i: Les établissements de ere- riit de Hongrie,

It a régéne'ration

ani apres [*inflation et la depréeiation de la cou- retraee' la période de

ronne s'est ouverle en Hongrie. Depuis la eonfec- tion des bilans reevalaes, les établissements de eré—

rlil onl pris un développement uotable. Les banaues éphemeres fondées pendant l'inflation ayant été ba—

Iayées par l'assainissement línaneier le nombre des

établissements de credit enregislrés par les Tribu- naam de commerce est tombe de 2574 ezt 1923 a 2183 á la [in (lie*1.()27; a la fin de 1926, les capitauzr ap- partenant en propre a ceux—la monlaient (. 426 mil—

lions de pengős. Les dépöts (Pápai-am? ;] ont rapide—

ment aug/mente, s'élevant, d'apres les (rhiffres pro—

visoires, á environ 7/10 millions de p. ("1 la* [in de 1927: I'effeetii des traites et les affaires de valeurs hypotheeaires s'aeeroíssaient également vite. En 1926, [es bene/ices des établissements de credit ont

utteirtt 38 millions de p.

M. Tibor S z á d e e z k y-K a r dos s, membre ordinaire, ayant exprimé le voen (l'etendre les en- aaétes aux entreprises oil les établissements de cre- dit ont des intel-els, M. Szőnyi a exposé (luiun relénement d'essai était déja entrepris en ce sens; il faut se eompte cependant des (liffieultes d'une telle investigation.

rend re

L 0 a i s T 11 i r r i n (]: La statistlgue allemande

et les (ioniérenees (les statistiniens allemanils a Hambourgl.

M. Louis 'l'hirriny, membre ordinaire, a

prononeé ensuite son discours de réception inti—

fule

Conferences ,,L ((

les alle- strltistiaue allemande et

(les slatistieiens ma " d s (:

(llautre part.

Ha 111 l) o 11 r 0" ((ne nous publions M. Aloú'se Kovács, membre ordinaire, pre-

" nant la parole au sujet des theses developpées aux

(loniérenees de Hamboury, a fail remarauer aue par l'examen de statistiuue instilué an sein de POI'Iice hongrois de statistiaue et obligatoire aussi pour les [onctionnaires du Bureau rnunicipal de statistirlue de Budapest, la formation de la nouvelle génération de statistieiens (wait, (l sa eonnaissanee, e'té résolue d'une faeon plus lieureuse (lu'a l'etranger. II ajou—

tail (Iue la ([uestion sonlevée a Hambourg de

joindre les relevements de statistirlue et ceux fails pour des fins fiseales fut depuis longtemps tranchée en Hongrie oil il ne peut y avoir aucnn rapport entre les deux sortes de relévemenl;

Publications de la Société.

Ilepuis notre dernier article relatif a ce sujet, (voir Revue Hongroise de btatistiaue, 1927, p. 730), la Société Hongroise de Statistiaue a fait paraitre les publications suivanles:

Revue de la Soeiété Hongroise de S t a l i s t i a n e, périodirlue triinestriel de

franeaise, 1927 ('annee V):

No 1: suieides. Leurs causes et

les moyens de les combattre. (Ezrtrait (lu compte—

rendu de la Conférence tenue par la Société Hon- groise de Statistiaue en février 1927).

langue

Divorces et

N o 2: Gustave 'l' h i r ring: Efiorts internatio—

naar dans le domaine de la statiliaue des villes.

Alexandre I) 0 b r o :) it s: Le service statistigue.

—' Theodore S u r a n y i-ll n _a e r: Statistian'e et éca—

nomie politioue. m— Jean Nyirlászi: Ruine et reconstruction des eapitauzr.

No fiu/l: Desire Laky: Les faeteurs éeono- miaues dans le développement de la population de Budapest, de 1900 a 1920 (IW partiei Le dévelop- pement jusau'en 1910). vvvvv — Charles Jordan: Les eoefficients (lyintensite Kőrösy. -—

Alexandre enseignements de la re—

cherche des eonjonetures en Amérigue. —- Louis

T 11 1" r r i n _a: L'oeavre posthume de Ladislas Buday.

relative de S ip () s: Les

Contribution a la biographie du premier president de la Société Hongroise de Stalistioue.

Journal de la Société Hongroise

(] e S t a t i s t i a a e. Pour * éviter les errenrs aux- auelles avail donne' lieu la ressemblance du titre du periodiaue franeais de la Société avec celui dei

11. szám.

la Revue Hongroise de Statistigue, á partir de l'an- née VI (1928) celui—ci parait sous le titre de ,,Jour—

nal de la Société Hongroise de Statistiaueu. Depuis le début de 1928, il a été augmenté de plusieurs rubriaues, par erelnple de la ,,Revue des publica—

tions hongroises", parue pour la premiere fois dans le 1" nuinéro et faisant conna'itre les livres et périodiaues hongrois ayant trait á la statistiaue

et aux scienees connexes. '

Principales études parties dans le Journal:

No 1: Ltlnstitut International de Statistiaue au Caire: I. Gustave 'I'hirring: Idées sur I'In—

stitut International de Statistiaue; II. Aloüse Ko-

vács: Les guestions démographiaues discutées () la Session du (]aire; III. [Frédéric Fellner: La

statistiaue éeononziaue a la Session du (Zaire; ———

Théodore S u r (i n y i—U n g e r: Le róle de la méthode statistioue dans llécononiie politiaue.

No. 2: Charles Kresz: Le inarclie' du ere'dit en Hongrie. ,W Tibor S z d d 5 c z k y—K a r d o s 3:

Les participations (les des entreprises diverses,

établissen'zents de erédit ri Charles Ihríg: Internationale Sta—

tis tik d e r G e n () ss e ns c 11 aite n. (Statistiaue

internationale des International

Statistics of (Jo—operatioe, Societies). Publications de la Société Hongroise de Statistiaue, no 5. (lette mo- nographie de 275

co opératiues. — -

pages, de ill. Charles- Ihrig, agrégé () la I'laeulte' des Scienres éeonomiaues de ("Université de Budapest, a para avec une préface de M. Martin F as s l) e nd er, professeur d'Univer- site', eonseiller intime (Berlin). Traitant la situa—

tion aetuelle et les problen'zes da développement de la statistigue internationale des eoopératives, c'est un ouvrage fondamental tant au point de vue de la statistiaue ([lle de la littérature de coopératíoes.

Publié en allernand, iI fait connaitre, et résume en 48 tableaux de langue

allemande, frangaise et anglaise, les chi/fres des eoopératioes de 25 pays.

Előadóülések.

A Magyar Statisztikai Társaság folyó évi no-

vember 27-én Kovács Alajos elnöklete alatt előadó- ülést tartott, amelynek tárgya két székfoglaló élő—

adás volt:

Szőnyi Gyula: illa'gyarország pénzinté—

* zetei.

Szőnyi Gyula rendes tag ,,Magyarország pénz—

intézetet" címen tartott előadást. Hivatkozott arra, hogy a magyarországi pénzintézetekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés során mostanában kerültek

nyilvánossága az 1925. és 1926. évi adatok, míg

az 1927. évi adatok feldolgozása közvetlenül befeje—

zés előtt áll. Néhány előzetes adat azonban már erről az évről is rendelkezésre, áll. Az adatok a fel—

_ 1259 —— 1928

értékelési mérlegek felállításától számítva jelentős

fejlődést mutatnak. Az infláció és az összeomlás *

pusztításai után az egész vonalon beállott a rege- nerált'ulás folyamata. Az infláció idején gomba-

módra elszaporodó alkalmi intézetek felszámolásá—

val, illetőleg megszűntével az intézetek száma csök- kenőben van. 1923—ban 2.574, 1927 végén pedig már

csak 2.183 intézet szerepel a törvényszékek cégjegy—

zékei szerint. Saját tőkéjük 1926 végén 426 millió pengő volt. Gyorsan emelkednek a takarékbetétek, amelyeknek értéke az 1927. év végén az előzetes

adatok szerint -—— mintegy 740 millió pengőre he—

esiilhető. Rohamosan emelkedik a váltóállomány és erősen fejlődik a záloglevélüzlet is. A pénzintézetek nyeresége 1926—ban 38 millió pengő volt.

Az előadáshoz Szádeczky-Kardoss Tibor r. tag

szólt hozzá, aki a pénzintézeti érdekeltségek sta- tisztikai megt'igyeli'rsével kívánja kibővíteni a pénz—

lilőadó kilátásba helyezte,

hogy ilyen irányban prőbafélvétel történik, utalt

azonban az adatgyűjtés e kiterjesztésének nehéz- ségeire.

intézeti adatgyűjtést.

T 11 i r ring L a j o s: A német statisztika és a német statisztikusok Immhurgi i'ilésezése.

,

Szőnyi Gyula előadása után 'I'hirríng Lajos r.

tag tartotta meg székfoglaló előadását. ,,A német

statisztika és a német statisztikusok hamburgi ülé-

sezése" címen. Előadását Szemlénk más helyén kö—

zöljiik.

A hamburgi kongresszusnak az előadó által is—

mertetétt vitaanyagát illetően Kovács Alajos meg—

jegyezte,, hogy a'statisztikai szakképzést Magyar—

országon a Központi Statisztikai Hivatalnál — de

ennek alkalmazottam túlterjedő hatáskörrel —

rendszeresített statisztikai szakvizsga igen szeren-

csésen s tudtával világszerte, egyedülállóan oldja meg. A magyar statisztika szempontjából rég el—

döntött, szóba sem kerülhető kérdés az a Ham—

burgban felvetett terv is, hogy statisztikai adat-

gyüjtés pénzügyi célt szolgáló adatgyűjtéssel kap- - vsoltassék össze.

A Társaság kiadványai.

Legutolsó közlésünk óta (M. Stal. Szemle 1927.

730. old.) a Magyar Statisztikai Társaság következő kiadványai jelentek meg:

Revue de la Société Hongroise de Statistigue.

A Magyar Statisztikai Társaság negyedévi francia- nyelvű folyóiratának 1927. évi (V.) évfolyama.

Egyes számaiban a következő tanulmányok közöl—

tettek:

1. szám: Divorces et suicides. Leurs causes et

les moyens de les combattre. (A Magyar Statiszti-

11. szám. _ 19281

az:—:

kai Társaság 1927 februárban tartott társadalmi értekezletének kivonatos jegyzőkönyve).

2. szám: Thirríng Gusztáv: Efforts internatio- naux dans le domaine de la statistigue des villes.

—— Dobrovits Sándor; Le service statistigue. -—— Su-

rányi-Unger Tivadar: Statistigue et economic poli- tidue. —— Nyulászi János: Ruine et reconstruction des eapitaux.

3—4. szám: Laky Dezső: Les facteurs éeono-

migues dans le développement de la population de

Budapest de 1900 a 1920. (Fe partie. Le dévelop—

pement jusgu'en 1910). —— Jordan Károly: Les coef—

ficients d'intensité relative de Kőrösy. — Sipos Sán—

dor: Les enscignements de la recherche des con-

jonctures en Amérigue. — Thirring Lajos: Ijoeuvre posthume de Ladislas Buday. Contribution a la bio—

graphie du premier président de la Société Hon-

groise de Statistigue. '

Journal de la Société Hongroise de Statistigue.

1928. (VL) évfolyamától kezdve a Társaság negyed—

évi francia folyóirata ,,Revue..." cím helyett ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue" címen jele—

nik meg. A változás elsősorban azoknak a tévedések—

nek elkerülése céljából történt, amelyekre a folyóirat régi címe és a Magyar Statisztikai Szemle francia címe közötti nagy hasonlóság már több ízben alkal-

umat adott. A ,,Journal" egyébként az l928-as év—

folyamtól kezdve tartalmilag is több új rovattal

bővül, így az 1. számban elsőízben közölt ;,Revue

des publications hongroises" című rovat a magyar

—— 1260 —

statisztikai és rokonirodalom (könyvek és folyóirá'

tok) ismertetését tartalmazza. A Journal főbb tanúl—

mányai: '

1. szám: Lilnstitut International de Statistigue au Caire: I. Thirring Gusztáv: Idées sur l'Institnt' lnternational de Statistigue; II. kovács Alajos: Les guestions démographignes discutées a la Session du (Zaire: lII, Fellner Frigyes: La statistidue' éc nomigue a la Session du (Zaire; —— Surányi—Unger Tivadar: Le rőle de la méthode statistigne d

l'économievpolitigue. ( '

2. szám: Kresz Károly: Le marché dn credit

en Hongrie. —— Szádeczky-Kardoss Tibor: Les parti?

cipations des établissements de credit a, dés entre-

prises diverses. ?

Ihrig Károly: Internationale Statistik der (§er nossenschaften. (Statistigue internationale des co - pératives. —— International Statistics of Go-opera——

tive Societies), A Magyar Statisztikai Társasá ki—

adványai 5. szám. Ez a 275 oldalas monográfia,

melynek Ihrig Károly dr.,a budapesti Pázmány Pé- ; ter tudományegyetem közgazdaságtudományi kará- nak magántanára a szerzője s melyhez FaSsbettderc Márton dr. egyetemi tanár, titkos tanácsos (Berlin),

írt előszót, a nemzetközi szövetkezeti staticztika

mai állapotával és kiépítésének problémáival fo, ,

lalkozik s a statisztikai és szövetkezeti irodalo , ban egyaránt úttörő, alapvető jelleggel bír. A német 7 , nyelven kiadott **könyv 25 állam szövetkezeti _sta-l tisztikai adatait foglalja össze és ismerteti 48 német, francia és angol nyelvű táblázat kapcsán.

Nagy-Britannia gazdasági adatai.

Données écanomiáues de la Grande-Bretagne.

Az lr Szabad Álla—m különválása következtében a Nagy-Britannia legfontosabb statisztikai adatait tartalmazó jelzőtábla nem egységes alapon készült.

1913., 1920. és 1921.

rovatai a jelenlegi Ir Sza- tartalmaz-

Táblázatunknak az

évekre vonatkozó

bad Állam

zák, míg az 1922—1927. évekre vonatkozó

tokban az Ir Szabad Állam adatai nem szerepelnek.,

tehát e rovatok csupán Nagy-Britannia és az Ir sziget kisebb részét tevő Észak-Irország adatait ölelik fel. Kivételt képeznek a mezőgazdaság és a

területének adatait is

rova-

vasútvonalhossz adatai, amelyekben az Ir Szabad

Állam adatai sehol sem szerepelnek.

Nagy-Britannia és Észak—írország kiszámított

népessége meghaladja a 45 milliót, kb. ugyanannyi,

mint amennyi a háború előtt Nagy-Britannia és az egész Irország együttes népessége volt. Az élveszü—

letési arányszám a háború előtt 24 volt, jelenleg

nem éri el a l7-et, vagyis nemzetközi viszonylatban_

ez az arányszám egyike a legrosszabbaknak. A 112—

körül mozgó halálozási arányszám viszont a leg-

jobbak közé tartozik, azonban a természetes sza—

porodás nagy csökkenésének nem vethetett gátat.

A munkanélküliség szempontjából Anglia Európa államai között szomorú vezetőhelyen áll,

1927—ben, bár a munkapiac ez előző évekkel szem—

ben javult, a munkanélküliek száma 1'2 millió volt.

A mezőgazdgsági főtermények közül a gabona-

félék vetésierületének adatai a háború után némi emelkedést mutattak, de az utóbbi évek során je- lentősen csökkentek. A cukorrépatermelés, mely a

háború előtt jelentéktelen volt, egyre intenzívebb lesz. A terméseredmények az újabb években a ga- bonaféléknél szintén gyengébbek, mint a habos"

előtt, kivéve a zabot, amelynél esak az 1927. ,

eredményerossz. A burgonyatermelés megtarttt

%