Magyar Statisztikai Társaság

11. szám

A németországi kivitel körülbelül a tavalyi keretek között alakult ki és a német kormány ré- széröl megfelelő árakat is tudtunk biztosítani. Saj- nos, ez a jövőben nem várható, mert a németek a behozatal elől még az eddiginél is jobban elzár—

—— 1019 _— 1937 _

kóznak s'azonkívül az ott érvényben lévő piaci árakat sem hajlandók megfizetni a magyar terme—

lőnek.

A szakosztály ezekután az élő állatok, állati eredetű termékek egységértékeit állapította meg,

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

Rendkívüli közgyűlés. —— Assemble'e générale emtraordinaire.

Résume'. La Société a tenu le 16 novembre 1937 une Assemble'e générale extraordínaz're, afin de procéder au renouvellement du Bureau pour Pexercice suivant. M. Jules (1 e K o n k o 1 y Thege a été élu president; MM. Louis I. Illye- fa l vi el Theodore S u r a' 111 y i — U 11 g e r (levin—

rent vice—présidents.

*

A Társaság, az 1937. évi november Ö—ére össze—

hívott rendkívüli közgyűlése határozatképtelen lé—

vén, a közgyűlést 16—án tartotta meg. A közgyűlésen Czettler Jenő alelnök elnökölt. A közgyűlés az alap—

szabályokat olykép módosította, hogy az elnöki és alelnöki tisztségekre a választás 3 évre történik, a legközelebbi újraválasztás kizárá- sával. Az eddigi alapszabályok szerint a megbízatás 2 évre szólott, de egyízben meghosszabbítható volt. Az alapszabályok megváltoztatására való te—

kintettel az egész tisztikar és választmány lemon—

dott. Az egyhangú választás eredményeképpen a Társaság új elnöke Konkoly Thege Gyula lett; alelw nökké Illyefalvi I. Lajos és v. Surányi-Unger Tiva- dar választat'tak. A többi tisztségeket a közgyűlésa következőképpen töltötte be: főtitkár: Elekes Dezső, titkárok: Thirring Lajos és Andreich Jenő, pénztá—

idöszakra való

Előadóülések. — Résume'. Dans la séance diétudes du 30 no—

uembre 1937, tenue sous la présidence de M. Jules de Konkoly Thege, M. Mathias Matolcsy, membre ordinaire, prononea son disconrs de té—

ception inlitulé: L a r é p a r t i ti o 11 el e, la charge d'impöts suivant les

ries de revenus.

catégo—

z-Ic

A Társaság 1937 november hó 30-án Konkoly Thege Gyula elnöklésével tartott előadóülésén Matolcsy Mátyás r. tag tartotta meg székfoglaló előadását ,,Adótehermegoszlás jövedelemkategóríák szerint" címmel.

Az ország teljesítményét a nemzeti jövedelem alakulása méri, mondotta előadásában. A nemzet

jóléte elsősorban attól függ, hogy mekkora a nem- zeti jövedelme, vagyis, hogy az előállított hasznos javak és teljesített szolgáltatások volurmenéből mennyi áll rendelkezésre a társadalom számára.

Nem kétséges, hogy Angliában, vagy az Amerikai lfgyesiilt Államokban. ahol a nemzeti jövedelem

ros: v. Mike Gyula, ellenőr: Dalnoki Kováts Jenő.

Választmány: rendes tagok: Altenburger Gyula, Benes Zoltán, Benisch Artur, Dobrovils (Sándor, Fellner Frigyes, Heller Farkas, Ihrig Károly, Imrédy Béla, Némethy Károly, Nyulászi János, Pataky 'l'i-

bor, Tormay Béla, Thining Gusztáv, Kenéz Béla,

Laky Dezső, Balás Károly, Bud János, Kovács Norbert, Kovács Alajos, Czettler Jenő, Pogány Fri—

gyes, gr. Teleki Pál; póttagok: Szigeti Gyula, Bene Lajos, Schneller Károly. Számvizsgáló bizottság:

Ajtay József, Bánlaky Adorján, Kresz Károly. De- mográfiai szakosztály: elnök: Kovács Alajos, titkár:

Szél Tivadar. A Magyar Statisztikai Társaság Ál—

lamtudományi Intézetének intézőbizottsága: elnök:

gr. Teleki Pál, tagok: Laky Dezső, v. Mike Gyula, Thirring Gusztáv, igazgató: Márffy Albin. A Nem:

zetközi Népegészségtudományi Unió Magyaror- szági Csoportja a Magyar Statisztikai Társaság ke- belében: elnök: Balás Károly, titkár: Thirring Ila—

jos. Az újonnan elnököt Thirríng

Gusztáv üdvözölte meleg szavakkal; Konkoly Thege megválasztott

Gyula a társaság bizalmáé—rt, melyben 38 éves sta—

tisztikai szolgálatának elismerését látja, meghatot- tan mondott köszönetet.

Séanees d'études. _

t'ejhányada 4—5—ször akkora, mint Magyarorszá—

gon, a lakosság életszínvonala is nagyobb-, min—

denesetre hangsúlyozni kell, hogy az egyes orszá—

gok nemzeti jövedelmének ilyen összehasonlítása az illető országok árszínvonalkülönbsége miatt

pontosan nem végezhető el. álló

meny—

nyisége mellett az ország lakosságának jóléte, az általános életszínvonal alakulása szempontjából a

A rendelkezésre hasznos javak és teljesített szolgáltatások

javak eloszlásának van döntő szerepe. Ez a jöve—

delenieloszllás problémája A jövedelmek kirívó egyonlőtlenségei gyakran azt eredményezik, hogy az egyes társadalmi rétegek életszínvonala nagyon különböző. Az egyenlőtlen jövedelemneloszl—ás külö—

nösen a szegény országokban súlyos probléma, ahol a nemzeti jövedelmi volumene is viszonylag eso—

kély, mert a rendelkezésre álló viszonylag eselkély javaknak egyenlőtlen megoszlása egyes társadalmi

létmini mum sok

esetben a nélkülözést eredményezi. Ugyanolyan jö- vedelemeloszlási skála mellett az egyes társadalmi

rétegek számára a színvonalát,

11. szám

rétegek ellátottsága nagyon eltérő, aszerint, hogy a rendelkezésre álló hasznos javak és teljesített szol- gáltatások milyen volumene áll a jövedelemeloszlás céljából rendelkezésre.

Az adótehenmegoszlás vizsgálatánál minde—

nekelőtt különbséget kell tenni adóteher es köz- teher között. Az adóteher ugyanis csak egy resze a köztehernek. A közteher nagyobb, mint az adó—

teher, mert a különböző közületek jelentős vagyon- nal rendelkeznek, amelyek hasznát szintén a kö—

zületi feladatok finanszírozására fordítják. Ez is közteher jellegű, mert a nemzeti jövedelemnek ez a hányada is a közületi szükségletek fedezésére van lekötve. Az állami birtokok, bányák stb. vagy a vármegyék, városdk gyakran igen tekintélyes ki- terjedésű birtokainak jövedelme a közületi gépe—

zet fenntartását szolgálják, a közterhek fedez-ésére rendeltettek az adók mellé.

Ha az adóteher súlyosságát vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy az egyes társadalmi rétegek, az egyes jövedelmi kategóriák

l. az adóterhek milyen részét viselik,

2. a rájuk eső adóteher jövedelmüknek milyen részét teszi.

E vizsgálat alapján állapíthatjuk meg az adó—

teher tényleges súlyosságát, vagyis azt, hogy az egyes rétegekre az adóteherből mennyi esik.

A vizsgálat alapját képező jövedeleunkaltegó- riák meghatározása nem könnyű feladat,. Sajnos, egyrészt az adóstatisztika hiányossága miatt, más—

részt amiatt, mert a jövedelemeloszlás vizsgálatá—

nak módszertani nehézségei csak néhány jövede—

lemkaltegória megállapítását tették lehetővé, a jö- vedelemeloszlás e vizsgálatánál csak néhány jöve—

delenikategóniára szoriitkvozhatunk. Előadó ugyan—

azoknak a jövedelemkategóriáknak az adóteher- ben való részesedését vizsgálta, amely kategóriák a jövedelemeloszlás vizsgálatánál kiadódtak.

Három jövedelemkategóriába sorolta az ország

"lakosságát. Az első kategóriába a dolgozó tömegek széles rétege tartozik, a másodikat a polgári tár- sadalom nem éppen vastkos törzs—e alkotja, a har- madik kategóriába a .nagyvuagyonúak e's nagyjöve—

—— 1020 —-—

1937

delműek kis számú tábora esik. Az első kategóriába 6,936.618 lélek, a lakosság 79'8%—a, a másodikba 1,715.14l lélek, a lakosság 19'8%-a és a harmadik kategóriába 36.560 főnyi lakosság, a lakosságnak 0'4%—.a tartozik

Az adóteher megoszlása a vizsgált három jöve—

delemkategória között a következőképpen alakult 1935-ben:

Összesen

I. II. III.

P e 11 g 6

Egyenesadók . 116,342.000 188,278.000 137,741.000 442,361.000 Forgalmi adók . 87,900.000 59,200.000 2,824.000 149 924.000 Fogyaszt. adók 59,882.000 52,326.000 5,983.000 118,l9l.000 Vamok . . 28,218.000 29,296.000 363 000 57,8?7.000 lövedékek 73,967.000 31,199.000 6280 0 105,794.000 Összesen 366,309.000 360,299.000 147,539.000 874, [47.000

% 42'091'0 41'20/0 16'80/0 100'00/0

Az előadó vizsgálatai alapján arra a megálla- pításra jutott, hogy az egyes jövedelemkategóriák teherbíró készségükkel nem arányosan viselik az adóterheket. ,A dolgozó tömegek szerény jövedel- mének megterhelése sokkal súlyosabb, mint a nagyjövedelműek jövedelmének igénybevétele.

Konkoly Thege Gyula elnök köszönetet mon- dott az értékes előadásért, üdvözölve az előadót, aki székfo'gtlalójának megtartásával a teljes jogú tagok sorába lépett. Az előadás az 'adótehermeg—

ozszlás kérdését igen érdekes és újszerű beállításban tárgyalta s modern kutatási módszerrel eszközölt számításokkal gyakorlatilag világította meg a tu—

domány által eddig inkább csak elméletileg vizs- gálrt problémát. Úgy véli, hogy e nem könnyű téma nem alkalmas arra, hogy róla első hallásra vita induljon. Erre a Társaságnak a nemzeti vagyon és jövedelem 5 az adóstatisztika kérdéseiről e munka—

évben programmha vett ankétja fog módot nyuj—

tani, amelynek tárgykörébe illeszkedik ez az elő—

adás is. Azt reméli, hogy az ankét révén legalább a hazai tudományban egységes álláspont alakulhat ki e sokmt vitatott kérdésekben.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étranger.

Királyi Statisztikai Társaság. London. (Royal Statislical Society.) Az 1.046 tagú egyesület a le-

folyt (1936/37.) munkauévben 8 ülésen a következő témákat vitatta meg:

A statisztika fogyasztása.

Az üzleti tevékenység indexének szerkesztése.

A brit gyarmatok demograliája; megjegyzések az adatok gyűjtéséhez és magyarázatához.

Néhány skandináviai statisztika: egy jegyzői- könyv töredékei.

Az indiai gazdasági tevékenység.

Vita a királyi bizottságoknak a társadalom- kutatásban való értékéről, különös tekintettel a születési arányra.

A társadalmi közszolgálatok.

A behozatali illetéktörvény eredményei.

Ezenkívül a Társaság Ipari és Mezőgazdasági Kutató Szakosztálya 4 ülést, a George R. F. veze- tése alatt álló Tanulmányi Csoport pedig 9 ülést rendezett. Az 1937 június 15-i közgyűlésen a tagok