11. szám
rétegek ellátottsága nagyon eltérő, aszerint, hogy a rendelkezésre álló hasznos javak és teljesített szol- gáltatások milyen volumene áll a jövedelemeloszlás céljából rendelkezésre.
Az adótehenmegoszlás vizsgálatánál minde—
nekelőtt különbséget kell tenni adóteher es köz- teher között. Az adóteher ugyanis csak egy resze a köztehernek. A közteher nagyobb, mint az adó—
teher, mert a különböző közületek jelentős vagyon- nal rendelkeznek, amelyek hasznát szintén a kö—
zületi feladatok finanszírozására fordítják. Ez is közteher jellegű, mert a nemzeti jövedelemnek ez a hányada is a közületi szükségletek fedezésére van lekötve. Az állami birtokok, bányák stb. vagy a vármegyék, városdk gyakran igen tekintélyes ki- terjedésű birtokainak jövedelme a közületi gépe—
zet fenntartását szolgálják, a közterhek fedez-ésére rendeltettek az adók mellé.
Ha az adóteher súlyosságát vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy az egyes társadalmi rétegek, az egyes jövedelmi kategóriák
l. az adóterhek milyen részét viselik,
2. a rájuk eső adóteher jövedelmüknek milyen részét teszi.
E vizsgálat alapján állapíthatjuk meg az adó—
teher tényleges súlyosságát, vagyis azt, hogy az egyes rétegekre az adóteherből mennyi esik.
A vizsgálat alapját képező jövedeleunkaltegó- riák meghatározása nem könnyű feladat,. Sajnos, egyrészt az adóstatisztika hiányossága miatt, más—
részt amiatt, mert a jövedelemeloszlás vizsgálatá—
nak módszertani nehézségei csak néhány jövede—
lemkaltegória megállapítását tették lehetővé, a jö- vedelemeloszlás e vizsgálatánál csak néhány jöve—
delenikategóniára szoriitkvozhatunk. Előadó ugyan—
azoknak a jövedelemkategóriáknak az adóteher- ben való részesedését vizsgálta, amely kategóriák a jövedelemeloszlás vizsgálatánál kiadódtak.
Három jövedelemkategóriába sorolta az ország
"lakosságát. Az első kategóriába a dolgozó tömegek széles rétege tartozik, a másodikat a polgári tár- sadalom nem éppen vastkos törzs—e alkotja, a har- madik kategóriába a .nagyvuagyonúak e's nagyjöve—
—— 1020 —-—
1937
delműek kis számú tábora esik. Az első kategóriába 6,936.618 lélek, a lakosság 79'8%—a, a másodikba 1,715.14l lélek, a lakosság 19'8%-a és a harmadik kategóriába 36.560 főnyi lakosság, a lakosságnak 0'4%—.a tartozik
Az adóteher megoszlása a vizsgált három jöve—
delemkategória között a következőképpen alakult 1935-ben:
Összesen
I. II. III.
P e 11 g 6
Egyenesadók . 116,342.000 188,278.000 137,741.000 442,361.000 Forgalmi adók . 87,900.000 59,200.000 2,824.000 149 924.000 Fogyaszt. adók 59,882.000 52,326.000 5,983.000 118,l9l.000 Vamok . . 28,218.000 29,296.000 363 000 57,8?7.000 lövedékek 73,967.000 31,199.000 6280 0 105,794.000 Összesen 366,309.000 360,299.000 147,539.000 874, [47.000
% 42'091'0 41'20/0 16'80/0 100'00/0
Az előadó vizsgálatai alapján arra a megálla- pításra jutott, hogy az egyes jövedelemkategóriák teherbíró készségükkel nem arányosan viselik az adóterheket. ,A dolgozó tömegek szerény jövedel- mének megterhelése sokkal súlyosabb, mint a nagyjövedelműek jövedelmének igénybevétele.
Konkoly Thege Gyula elnök köszönetet mon- dott az értékes előadásért, üdvözölve az előadót, aki székfo'gtlalójának megtartásával a teljes jogú tagok sorába lépett. Az előadás az 'adótehermeg—
ozszlás kérdését igen érdekes és újszerű beállításban tárgyalta s modern kutatási módszerrel eszközölt számításokkal gyakorlatilag világította meg a tu—
domány által eddig inkább csak elméletileg vizs- gálrt problémát. Úgy véli, hogy e nem könnyű téma nem alkalmas arra, hogy róla első hallásra vita induljon. Erre a Társaságnak a nemzeti vagyon és jövedelem 5 az adóstatisztika kérdéseiről e munka—
évben programmha vett ankétja fog módot nyuj—
tani, amelynek tárgykörébe illeszkedik ez az elő—
adás is. Azt reméli, hogy az ankét révén legalább a hazai tudományban egységes álláspont alakulhat ki e sokmt vitatott kérdésekben.
Külföldi statisztikai társaságok.
Sociétés de statistigue de l'étranger.
Királyi Statisztikai Társaság. London. (Royal Statislical Society.) Az 1.046 tagú egyesület a le-
folyt (1936/37.) munkauévben 8 ülésen a következő témákat vitatta meg:
A statisztika fogyasztása.
Az üzleti tevékenység indexének szerkesztése.
A brit gyarmatok demograliája; megjegyzések az adatok gyűjtéséhez és magyarázatához.
Néhány skandináviai statisztika: egy jegyzői- könyv töredékei.
Az indiai gazdasági tevékenység.
Vita a királyi bizottságoknak a társadalom- kutatásban való értékéről, különös tekintettel a születési arányra.
A társadalmi közszolgálatok.
A behozatali illetéktörvény eredményei.
Ezenkívül a Társaság Ipari és Mezőgazdasági Kutató Szakosztálya 4 ülést, a George R. F. veze- tése alatt álló Tanulmányi Csoport pedig 9 ülést rendezett. Az 1937 június 15-i közgyűlésen a tagok
ll. szám
—— 1021 — 1937
az 1936/37. évi elnököt, lord Kennet of the Dene—t 1937/38—r'a elnökké újraválasztották.
Manchesteri Statisztikai Társaság. (The Man—
Chester Statistical Society.) Az egyesület ,,Trans- actions of the Manchester Statistical Society" 6.
évi kiadványának az 1936—37. évi ,,ülésszakról"
(egyesületi évről) hírt adó új kötete beszámol ar- ról, hogy a taglétszám a munkaév végéig 241-re emelkedett. Az 1930—37. évben az előző évi elnököt, Arnold Linney A.—t Str-eat Raymond E. váltotta fel.
A Társaság elmult (tea.) köz—
gyűlésén és egy díszvacsorán kívül 5 ülést, a sta- tanulmányozására alakult ——
ülésszakában évi
tisztikai módszerek
Campion H. irányítása alatt álló — csoport pedig 6 ülést rendezett. Napirenden a következő tárgyak szerepeltek:
Tények és formulák.
A gabonavizsgálati módszerek alkalmazása a gabonabecsléseknél.
A statisztika alkalmazása a gyarmati közigaz—
gatásban.
Kincstári ellenőrzés és olcsó pénz.
A japán pamutipar szervezetének legújabb vála tozásai.
Megjegyzések a legutolsó angol halandósági;
táblához.
A modern villamos számológépek alkalmazása a statisztikai számításoknál!
Az ipar település—e.
A brit behozatal 1924-——1936. évi változásai.
Nagy—Britannia textiliparának belföldi piacai.
Tőkehefektetések és kamat.
Az első 5 előadást a Társaság rendes ülésein,, a többi 6 dolgozatot a tanulmányi csoport üléseim mutatták be a tagok.
Személyi hírek. -—— Nouvelles.
Japán. A hivatalos statisztikai szerv 1929 óta Rvolt vezetője, Hasegawa T. állásáról lemondott;
a Statisztikai Hivatal új igazgatója Hiraki H. lett.
Drezda. A Városi statisztikai hivatal igazgató- jává Walters H. neveztetett ki.
Kiel. A város statisztikai és választási hiva- talának új igazgatója Beckh dr.
Sollid E.? Benne 0le város statisztikai hiva-
Mühlmann C.? (1858—1937). Az 1937, január;
27—én elhúnyt Mühlmann C. a berni kanton sta- 1878 óta tisztviselője, majd"
l888-tól 1928-ig vezetöje—
tisztikai hivatalának negyven esztendőn át,
volt. Számos értékes munkálaton kívül a svájci ,,Interkantonaler Verband amtliche'r Statistiker"
(mai nevén: Svájci Statisztikai Hivatalok Szövet—
sége) 1903—ban történt megalapítása is Mühlmannr talának nemrégen kinevezett igazgatóját gyá- nevéhez fűződik.
szolja.
Osszefoglaló helyzetjelentés.
Re'sume' de la situation en Hongrie.
1937. október. —— Oetobre 1937.
Népmozgalom. —— Munkapiac. — Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás. —— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouvement de la population. —— Marché du travail. —— Production. —— Commerce et transporís. — Momvement des prix, —- Monnaíe et credit.
Tableau économigue.
Graphigues au tableau e'conomígue.
Résume'. Nous présentons les données rela- tives au mois d'octobre 1937:
Par rapport 'au méme mois de Pannée précé- dente, le nombre des nouveaux mariages (8.895) accusait une forte augmentation. Le nombre des enfants nés vivants (15.185) n'a guére varié com- paratioement á octobre 1936; celui des décés a légérement baissé (10.338). Par suite de ce dernier fait, Faccroissement dit natural (4.847
unílés) a dépassé celui du mois dioctobre précé- dent. Pour 1.000 habitants, la nuptialite' a repré—
senté 11'6; Ia natalite' (non compris les mort—nés), 19'9; la mortalite', 13'6; Paccroissement naturel,6'4.
Le chómage continuant () monter, le nombre des chómeurs ínscrits par les syndícats ouu'riers fest éleué () 13.792, dépassant de I'9% celui
d'octobre préce'dent. A cet égard il y a eu, en—
certaines professions, une diminulion saisonniére, et en d'autres, un accroissement également saison—
nier. Pour 100 offres de travail, on a noté 252 demandes, contre 233 en septembre dernier et 2781 au mois dioctobre de lianne'e précédente.
La production de la houille et du Iignite ont bien augmenté. Par rapport á septembre dernier, la premiere a monte' de 54- mille (] (4—6'6%); luk seconde siest élevée de 1'4 million de (] (4-20'1%),, atteignant son maximum. Comparatiuement au mois (foctobre de llannée derniére, 011 g constate une aug-u mentation représentant pour Iafhouílle 20'5% et pour
le Iignite 6'2%. La production du minerai de fer- et celle de la fonte á a/finer ont baissé par rap— ' port () septembre dernier (——-19'2% el' —13'5%);t
74
