Külföldi statisztikai társaságok

2. szám.

1935 október 29. és november 12. közt folytak le.

__ Párhuzamosan a Bizottság munkájával-, a Pénz—

ügyi és gazdaságkutató szakosztály adatgyűjtő és

——166—— 1936

Mm

adatközlő —— (és ezen a néven is egységesítő, _

tevékenysége egyre szélesebb keretekben folyta—

tódik.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étranger.

A Balti Statisztikai Konferencia X. ülésszaka.

(Ae bession de la Conférence btatistigue Baltigue.)

A haiti allamok: lisztorszag, Lettország és Litvá—

nlt'd. hivatalos statiszt-lkusainak uniójal) legutolsó (X.) ülésszakát 1935 október 3'1—1HOVCIIIDCL' 15—án rendezte meg; az ülésszak székhelye ezúttal Riga volt. Napirenden a következő statisztikai adat—

gyűjtések módszerének egységesítése szerepelt: nep—

mozgalmi statisztika, bizonyos mezőgazdasági vál—

lalatokba fektetett tőtke amontizlációjának ,stbaltlisz—

tikája, az ipari termelés indexet, a nagykereske- delmi árindexek, a csődök és a fizetési mérleg sta- tisztikai számbavétele, Az egyes kérdések jelentések

alapján tárgyaltattak. A konferencia határozatok- ban és javaslatokban (óhajokban) szegezi le álláspontját; mint megállapítást nyert, az eddigi

lratánozatdk és javaslatok túlnyomó részét a három érdekelt állam (ill. régebben kettő: Észtország és Lettország) érvénybe (is léptette. Az 1935. évi ülés—

szakon bemutatott jelentéseket a lett statisztikai hivatal hozta nyilvánosságra külön kiadványban.

Községi Statisztikai Munkaközösség. Berlin.

Arbeitsgemeinsclzaít für gemeindlz'che Statístik.) A német városi startisztlilkusoknak ez a "Deutscher

Gemeindetag" kebelébe tartozó új testülete?) —- tt Német Városi Statisztikusok Szövetségén-rk jog—

utódja —— 1935 szeptember 3—ián és 41—én Königs-

bergben ülésezett. A Morgenroth XV. (München) elnök vezetése :alatt lefolyt iilésnapokon elsősorban

a testület 6 munkaboizotxlsága (1. népességi, 2. gaz- daság-i és közlekedési, 3. népjóléti és egészségügyi.

4. település- és lakás-, 5. pénz— és adó—, 6. iskola—

és kultúrstatisztilka) beszélte meg előkészítőül—ése—

ken a napirendre tűzött kérdés-eket és egyes aktuális részletproblémákat. (Az együttes üléseken azután az egybegyűlt városi és más német (birodalmi, or- szágos, egyetemi stb.) és külföldi statisztikusok ;]

következő előadásokat vitatták meg: 1. A nemzeti szocialista törvényhozás befolyása a német nép—

jólétre (előadó: Lawin, Königsberg). 2. Egy köz- ségi lalkásszámlálás és lakhérstalivszrtilka új szem- pontjai (Staedtler, Boroszló), 3. Kelet—Pomszorszá(;i 1929—4934. évi vándorlási statisztikája és ennek

népességpolitikai jelentősége ( Müller, Königsberg).

4. A német tartományi statisztika feladatai és céljai

a német községi statisztika keretében (Müller, a

1) L. M. Stttat. Szemle 1935. évf. 588. l.

?) V. 6 M. Stal. Szemle 1934, évi. 5551],

kelctporoszországi tartományi statisztikai szerv ve—

zetője, Königsberg). 5. A nagyvárosok élelmiszer-

ellátásának statisztikai számbavétele (Büchner, Berlin), 6. A kulcs szerint való teherkiegyenlítés—

nek —— az adóbevételek országuk és kisebb közü- letti szervek közti megosztásának —— nehézségei

( Rompe, a t'elsősztiléz—iai iparvidék községi térd—ek-

szövetségi statisztikai hivatalának igazgatója, Benthen). 7. A pénzügyi statisztika, mint az adó—

tehermegosztás alapja (Walpurger, Bréma). 8. Köz- ségi statisztikai kiadványok alakja (és tartalma

(H erkommer, Augsburg) .

Német Statisztikai Társaság. (Deutsche Sta—

listische Gesellschaft.) A Német Statisztikai 'l'íir—

saság a várossltatiszti'kai konferenciához kapcs—o—

lódva, szintén Könrigsbergben, 1935 szeptember ö—én tartotta egyetlen :évi ülését. (Az ülésen, mely e szép—

multú testület 15. taggyűlése volt, közel száz német (és néhány külföldi statisztikus vett részt. A tárgya- lásokat Zahn (München) elnök irányította, Mog—

nyitója és a szokásos üdvözlő beszédek után há—

rom nagy előadás hangzott el —- mindegyiket tar—

talmas vita követte —— ú, m.: Bramstedt (Berlin) WA német közgazdaság alkata és fejlődése", Burk—

hardl (Drezda) ,,A matematika (és a gyakorlati statisztika" és Achner (Berlin) "Fogyasztási sta-

tisztika a szi'tkségtetek fedezésének és a gazda—

ságtervewzésnek a szolgálatában" című előadásai. A 243 tagot számláló egyesület az elmult évben el—

nők—v útján eredményes tárgyalásokat indított a

statisztika németországi főiskolai oktatásának tel—

jesebl'ní és rendxszerlesebbé tétele érdekében. — A königsbergi üléshez tanulságos .kel—etporoszországi

utazás is csatlakozott,

Svájci Statisztikai Hivatalok Szövetsége.

(Verbrmd Schweizeríschcr Stafistischer Ámter.) 1935 december 4—1" ülésén (elnők: Freudiger HW Bern) ez a szövetség négy jelentésről (tárgyalt. Pauli (Bern) a reprezentatív nuidszerről és az indexek

problémáiról, Niederpr (Bern) a svájci betlegs—egélyző—

pénztárak statisztikájáról, Zahner (Bázel) az 1930-es la'kásstntisztilka tmiuluságatiról, Kern (Bern)

a decimális rends—zer közgazdasági és statisztikai könyvtárakban való alkalmazásáról terjesztett elő

jelen-tést. A oél mindig a svájci statisztikai hiva-

talok adatgyűjtésének, szervezeti kérdéseinek egy—

ségesítése volt, Jenny (Bázel) bejelentette, hogy

Bázel város-kanton az adatszolgáltatású kötelezett-

séget n kantonok közül elsőként lörvényhoilk—tattm

2. szám,

Svájci Statisztikai Társaság. (Schweizerische

Statistische (;eseIIsclm/L) lfolyóirata, a ,,Zeitsehril't t'iir sohweizeniscli—e Sta't'llslllk und Vótlkswirtschaft"

nemcsak a Svájc statisztikusan [és közgazdátitt' egye—

sítő országos testület niuntkássátgárólf) hanem a

helyi (fiók) egyesületek tevékenységéről is számot ad. Közülük a ,,Stalitsttisch-volkswirttsxohaft'niche Ge-

sellschaft Basel" (elnök: Slaehlz'n M.) 1933/34 fo—

lyamán 17 előadóülétst rendezett; az üléseken be—

mutatott tanutlmánydk közül több volt statisztikai

tárgyú. Statisztikai szempontból is ugyancsak elég élénk munkát fejtett ki a Svájci Statisztikai Tár-

saság három tulajdonkt'tpen önálló "közgazdasági?

neven fennálló leányegyesiilete, a ,,Votltkswirtschaft—

tiche Gesellschaft des Kantons Bern" (elnők:

Imobersfcg), melynek 1933/34 folyamán 12 ülése

volt, az úgyanmhben az idényben 7 ülést rendező

,,Ziircher Volkswirtsehat'tlicho Gesellschaft" (elnök;

Jöhr A.) es a ,,St. (iallisch—Volkswirtschal'tliehe Ge- sellschaft" tltlítíllít—Hn—n tartott

száma: 4 volt).

előadásainak a

Párizsi Statisztikai Társaság. (Société Statis- lifluc de Paris.) Ez az 1860—ban alakult, tehát im—

háromnegyedszázados — 1869—ben

leg közhasznú intézménynek elismert — testület 1935 december 18—án tartotta legutolsó közgyűlé- sét (évzáró ülését). Ez alkalom—Ittál ltlfiti—ra elnökké

Landry A. v.

gató választatott meg, míg a főtitkár újabb három

má r ren del-e t i-

mlniszte—r, főiskolai tanulmányi igaz—

évre Barriol A, professzor lett. w— Az 1934) évben

a Társaság kilenc látogatott ülést rendezett (ja—

nuártól június—ig tés októbertől decemberig havonta

egyet—egyet); ezeken a következő előadások hang- zottak el: Michel E.: Az ingatlanvagyon; Huméry:

A Párizs—környék 10

térkép—e; Lhosfe: A statisztika és a számvitel a vál—

demotgrafiati és statisztikai

ság tanulmányozásában: Penglaou: A költségvetési ellenőrzés: a vállalatok ügyv—itelére alkalmazott sta—

tisztikai kísérlet; Chasseríaux: A katonai nyugdíjak

Sauvy: Az életfenntartás

háború és a válság óta; Proust: A gabona francia-

stattitszttikája; nívója a

országi hivatalos és magánstalisztivkája. Módszer- es

adatösszehasonlító tanulmány. Külföldi módszerek.

Vi]ágst'ahiszatikák; Sauvy: Produklivlttás és munka'

nélküliség; Husson: A

l'életkttanban Mindezeket az

szerint igen beható megvitatásukat a .,.lournal de

la Société de Stat'itsttigue de Paris" tizenkét száma

(kilenc füzet—e) közli néhány más tanulmánnyal és cikkel egyetemben.

slattisztizkai módszer-ek a előadásokat és rend—

Holland Közgazdasági és Statisztikai Társaság.

(Vereeníging voor de Staath-uíslmudkunde en de

Statistíek.) A Német (s a Svájci Statisztikai Tár-

sasághoz hasonlóan ez az egyesület is csak évente

ll L. Mr Stat. Szemle 1935. évi. 822. 1.

——167——— 1936

egyszer ülésezik. 1935-ben a kont'uereneiaszerű tév;

közgyű—lés színhelye Rotterdam, időpontja pedig november 2. volt. 'l'árgyalásra egyetlen —— Hollan-

dia szempontjából életbevágóan fontos —— ltélllltl volt kitűzve: annak kérdése, hogy mik az okai a

tengerhajózás jelenlegi válságának es milyen esz—

közök-et lehet ajánlani e válság megoldására, va—

lamint a kormányzat mely intézkedései látszatnak alkalma—snak erre a célra. Az egyesület 700 tagja

a három referens (Brauíigam J., Zaalberg C. J. P.

és Delpral l). A.) összesen közel százoldalas, nagy

statisztikai anyagot tlS felölelő előzetes jelentés?-it még jóval az előtt nyomtatásban kézhez kapta; nem meglepő tehát, hogy a 17 vitai'elszo-

latas is igen mélyreható volt és csaknem ugyan—

ilyen terjedelmű füzetet tölt meg. —— A közgyűlé- sen az 1934—1936. évi elnök, Stembvrg G. J. cl-

uökölL

ütős

Ir Statisztikai és 'l'ársadalomkutaió Társaság.

(.S'mtisiicul und Social Influiry Society of Ireland.) .tz 1934/35, egyesül-oli év a 88. ülésszak volt e tár- sulat történetében.

ság 6 ülést

Ebben a rnunkatóvb—en a Társa-

egy—tegy előadással; az 1935 május 23—i közgyűlt'rsszerű záróülése'n a jelenlévő

tagok 1936/36—ra elnökké Brennan .l.-t újra meg—

választott—(tk. A tartott,

hat ülés—en megvitatott előadások

közül kifejezetten statisztikai csak egy volt (Davis

.Jövedetlmi adóstatiszli—ka" c. előadását) azonban

az olasz lmrporáolós szervezetet, az üzleti nyilván—

tartásuk—ről szóló bizottsági jelentést, az ir szabad

állam elpőtiparátt, a bel- es kulfoldi mezőgazdasági

depresszió fő szempontjait, és kivált az úr állam—

a d ós svá goka t többi anyagon nyugodott,

tárgyaló előadás is nagyobb s t alliiSZ tikai

Manchesteri Statisztikai Társaság. (The Man—

chester Stalistiml Society.) Anglia e legrégibb (1833—

han alakult) helyi statisztikai egyesület-e élén 1934/

1935—ben is gróf Crawford and Balmrres

állt. Ebben az egyesületi

díszebédet adott; ezen a vendég sir Stamp emlé—

kezett meg hosszabb beszédben az egy évvel előbb

százéves jubileumát megült 'llársasz'igról. A rendes ülések szánra 1934/1935b0n 4 volt; az üléseken a köv-etkező témák tárgyaltattak meg: Kína közületi

pénzügyei (előadó: Mead); A vasúti statisztika né—

elnök évben a Társaság egy

hány erdekes tünete ( Duví'es ); A lakáskérdés pénz—

ügyi és társadalmi szempontokból (Mc. Keller);

A staffordshirei t'azekasipar 1784—1790—13011. A jel—

zett munkratévben a statisztikai módszer'kérdésekkel foglalkozó tanulmányi csoport (vezetője: (Jampion)

nyolc ülést rendezett. A rendes ülés-eken felolvasott

előadás—okait, valamint a tanulmányi csoport ittlé—

sein bemutatott dolgozatok kivonatát Stamp besze—

dével és más egyesületi közlése—kkel együtt a Túr- saság évi kiadvány—a (,,Transactions of the Man- chester Stattitstioal Society. Session 1934 35") pub-

12'

2. szám. —168—-—- l936

likálta. A Társaság Választmányának külön albizott- sága a közhasználatra alkalmas statisztikák meg—

felelő voltát vizsgálta felül.

Svéd Statisztikai Társaság. ( Statisiiska Före-

ningen.) Munkálatnit 1935-ben mint elnök Lindcrs F . J. irányította.

Királyi Közgazdasági, Statisztikai és Jogi Tár—

saság. Kairó. (Société Royale d'Economie Poliiigue, de Sioiisligue et de Lógislation. Le Cairo.) Az 1935-ben is Peter F, elnökleto alatt működő érde—

mes testület több, mint félezer tagot számlál és

a címében szereplő tudományokat változatos elő-

ndwásdk sorával s ,,L'Egypytc contennrporaline" c. tiar- lnllmas folyó-imával szolgálja. A Társaság 1909-ben

alakult, az 1934. évvel lehalt munkásságának első

negyedszázados szakaszát— zárln lkv. Ennek emlék-őre

a ,,Ingypte (lorntemlpovrainnű 1935. évi január-feb- ruári száma mint ünn-opi szám. gazdag l-zlnla'lmnmal.

,.lnlro—duclíon aux Sciences Économigues el Juri—

digues" címen jelent meg. A jubileum alkalmából megemlíthetjük, hogy 1935vben a Társaság 527

tagja közül 289 volt egyiptomi, míg 1910—ben, az

alapítást követő esztendőben a 239 tag sorában mindössze 62 egyiptomi foglalt helyet.

Japán Statisztikai Egyesület. (Nippon Tokei

(lakkal. ) Tudtunkkal Japán legfiatalabb statiszti—

kai bestületeR) mely 1931-ben alakult. Évente egy—

egy közgyűlést tart; az 1933. évit május 4—én és

5-xén Oszakában, az 1934. évi április 12—én és 13—án Tokióban, az 1935. évit pedig április 13-án és 14-én

Oszakában .és Kobeben rendezte meg. Az 1933. évi

közgyűlésen 3, az 1935. évin 4 nyilvános előadás tartal—oli, az 1934. (win pedig ezek helyett egy rádió- rll-őaud—ás (Japán statisztikájáról és közgazdaságáróll.

A konferenciaszerű ülés—eken ezeskívül Japán sla—

iisztlilkusai tőbb

1933. évi közgyűlés napirendjén példánál 9, az 1934.

évién 14 és az 1935, óvil'm 14 jelentés fogl-all helyet.

j—olve'ndésxt is előterjesztettek; az

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

]. Az 1935. év adatai. —— Chifres de 1.935.

Népmozgalom. —— Munkapiac. — Mezőgazdaság, —— Ipar és bányászat. — Fogyasztás. —- Kereskedelem és közlekedés. ——

Áralakulns. —— ycnz es hitel.

Evi gazdasági jelzőtábla.

Rajzok az évi gazdasági jelzőtáblához-

Mouvemml de la population. —— Marché du travail. —— Agricullitru. —— Industria a! mines. —— Consommatíon. —— Commerce el trans-"ports. — Mouvcmem aes prix. — Mormota el credit.

[ableau économigue aminel.

umpm'gues au tablzau economigue anuuel.

He'sume'. L'annéc dcrniérc, lc mouocment de la population n'u pas été faooruldc. Le nombre des nouveaux mariuycs a été de 75.030, accusanl

par rapport [; Ilannéc précédcnic uno diminution de 3.813. 011 ([ cnrcyislré [85.418 nás-oioanls, soit 8.861 de moins (Iu'on 1934. Le nombre des (léccs a été de 135653 (4—6604). [Jaccroisscmoni natu—

rel de la population (49.765) a été iniéricur [i celui dc llannée préce'dentc (65.230).

Le chómage u (liminuú A la [in de l'unnéc, les syndicats pro/cssionncls ont noté 19.386 cho—

meurs, Le nombre dc ces (lcrnicrs a baissé dc

12'0% par rapport [: 1934. L'cfícctif des sans—

travail a puriiculiércment boissé dans l'inilustric du bois ('——37'8%), dans l'industrie du cuir

(——25'9"o), dans la sirlérurgic (—f25'1%) el parmi lcs employés dihólel et de restaurant ('A—13870).

La crise oyricole, ayant nitcint son maximum

en 1933, s'est légéremenl oltc'nuée en 1934- par

suite de la hausse (lc cvrtoins produits. La liausse ayant continué on 1935, I'indice des prix:

agricoles monta () 88 (l— 16 points, soit —l— 22'2%).

L'augmenlation étaít (luc pour une grande part (1 cc one la récolte, () lloxception du homorú, du seiglv el de Forge, a peu donné; cllc (1 été inférieul'e mémc

("1 celle de 1934. La production (ln ,l'romcnt (201

millions de (1) ne (lúpassail gue de 2'5 millions de (] celle (lc llunne'c précédontc. La production du mais a diminué de 61)" millions de (] ci cello de la pomme de icrre de í millions, (]uoiguc [a culture cn eút pris uno extension ($28 mille

pour le mais, —l—12 mille li pour la pomme (lc terre). Le rendement moyen par liecturc, (lui a én;

pour l'auoine de 9'9 (] (contre 11'6 (] cn 1934), est

tombé pour le mais á 12'3 (; (—— (in? (1) el pour la pomme (lc terre (: M'] ( —25'9 41).

Le clicptol a (nigmcnté, Le nombre (les bölcs ú cornes s'est éleoé considérobloment, nronlant () 1756 mille ('—l— 78 mille); celui (les chuvaux n'u gmndi ([no de 4 mille. (lelni des poros, continuun!

() monter dans une íorte pi'oportion, s'est élezni fi 312 millions, contre 2'5 millions en 1.934.

Los productions industriclles indiguées dum notrc tableau occusent une nouvelle augmcnlotion.

L'indusiric lounlc a fait sous cc rapport, (lm

progr-és particuliörcmcnt forix. La production (lu lignite s'élevo () 67 millions (lc (( (%5 millions

(lv (,, soit —l—8'l%), Collc (lu mincrai (lc l'cr ci (lf'

la scoric de fer monta 171 1.924 lIlílIí? (], occusune' un accroissomcnt considérable (1.235 mille (;, soit hcclm'vs

1) L. M. Stal. Szemle 1933, évf. 919. l.