Tisztelet- Rendes , ., beli tag tag Egyutt
Bulgária . . . . . . u 2 2
Cseh-Szlovákia . . . . —— 5 5
Dánia . . . , . l 3 4
Délafrikai—Unió . . . . __, 1 1
Egyiptom . . . —— 2 2
Észtország . . . — 1 1
Finnország . . . —— 2 2
Franciaország 2 22 24
Görögország . . . — 2 2
Ir sza—bad állam . . . . —- 2 2
Japán . . . . . , . 1 ;; 4
Jugoszlávia . _ . . . ——— 2 2
Kanada . . . . . . ___ .3 3
Kína . . . . . . . —— 1 t
Lengyelország . . . i —v-— 7 7
Lettország . . . — 1 1
Magyarország . . . . 1 7 8
Mexikó . , . i t . __ 2 2
Nagy-Britannia . . . . 1 22 23
Németalföld . . . . 2 6 8
Németbirodalom . . . 2 23 25
Norvégia . . . 1 2 3
Olaszország . . . 1 19 20
Portugália . . . . . _, 1 ]
Románia . . . . . . — 4 4
Spanyolország . . . . —— 2 2
Tisztelet— Rendes ..
beli tag tag Egyutt
Svájc . . . _ 4 4
Svédország . . . . . —— 4 4
Szovjet—Oroszország . . -— 3 3
Törökorezág . . . —- 1 1
Új—Zéland . . . —— 1 1
Állam nélkül . . . —— 1 1
Összesen: . . 14 198 212 Az összeállítás szerint Magyarország helyzete pillanatnyilag aránylag nagyon kedvező, hiszen ,a nagyhatalmak: Némethirodalom (% tag), Francia—- ország (24), az Amerikai Egyesült Államok (23), Nagy-Britannia (23), Olaszország (20) után Hollan—
diával együtt a 6. és 7. helyen osztozik. Nyolc tag—
jával nemcsak az utódáll'amovkait, hanem több jóval népesebb nemzetet ils megelőz a sorban. Ez két- ségkívül a magyar statisztika következetesen kiépí—
tett nemzetközi kapcsolatainak, nemzetközi irányú törekvéseinek is gyümölcse, —— Az Intézet jelenlegi magyar tagjai a következők (zárójelben a taggá—
választás évét adjuk): Földes Béla (1885; tb. tag:, 1928) tiszteletbeli tag; Fellner Frigyes (1909), Illye- t'alvi ]. Lajos (1929), Kenéz Béla (1933), Kovács tAla—
jos (1927), Laky Dezső (1935), 'l'eleszky János—
(1913) és 'l'hirring Gusztáv (1903) rendes- tagok.
Külföldi statisztikai társaságok.
Sociérés de statistigue a Fétmnger.
Az Eszt-Lett Statisztikusok Konferenciájának IX. ülésszaka. —— La IXe Session de la Conférence des statisticiens e'stoniens el lellons. 1934 szeptember 20-—23—áii Tallinban ülésezett az liszt-Lett Statisz- tikusok Konferenciája, ez a statisztikai szolgálat országközi egységesítése érdek—ében legeredmé—
nyesebb munkásságot kifejtő kisebb statisztikai unió?) Ezúttal Litvánia, mely eddig csak el—
vétve képviseltette magát az ülésszakokon vég- legesen csatlakozott a konferenciához. Az Unió jövőben ,,Balti Statisztikai Konferencia" néven fog ülésezni. A napirenden az 1935. évi ipari és kereskedelmi, valamint állatszá'mlá'lás s a
megművelt terület egyöntetű számbavételének kér- dése szerepelt. Szó volt továbbá a munkásság és az alkalmazottak, valamint lehetőleg a szabadfog- lalkozásúak és a parasztság hudgetjeinek 1936-1'a tervezett statisztikai (megfigyeléséről, az új nem—
zetközi árúforgalmi nomenklatúra bevezett'tsérőL a közmunkákra vonatkozó statisztikák egységes fel—
dolgozásának alapelveiről is.
Svájci Statisztikai Hivatalok Szövetsége, (Verband Schweiz'eríscher Statistischer Amter), Ez
1) V. 6. M. Stati Szemle 1933. évf. 467. l.
a szervezet?) Svájc 17 statisztikai hivatalát (szer—
vét) egyesíti. A Szövetség 1934 november 7—én Zürichben Freudiger H. elnöklete allatt ülésezett.
Az ülésen Jenny az időközi népszámlálások kérdé- séről és a statisztikai kiadványok anyagközlési rend—
szerének egyu'zge'sítétséről, Ackermann pedig a bank—
statitsztitkáról számolt be. E bizottsági jelentések után Koller az 1930. évi népszámlálás tanulságait az 1940-es népszámlálás szempontjából mérlegelte, Bodenmnnn a svájci külkereskedelmi forgalmi sla—
tisztika alapjairól és módszeréről adott elő, [.meg a szövetségi vasutak statisztikai szolgálatát ismer- tette; végül az üzemeknek egy közbenső népszám—
lálássral kapcsolatos számbavételéről is t'olyt vita, Amerikai Statisztikai Társaság. (American
Statistical Association). Az Amerikai Statisztikai Tálrsaság évi közgyűlése tudományos nagygyűlés jelleggel bír, amennyiben rendszerint ugyanakkor és ugyanazon az —— évről—évre változó ——— helyen a rokon tudományos társulatok is üléseznek. Az U.S.A. egyes tudományos testületei közti szoros együttmunkálkodás abban is kifejezésre jut, hogy bizonyos témákat az érdekeltegyesüleltek közös ülé- seken, helyesebben iilésszakaszokon beszélik meg..
?) V. öl M. Stal. Szemle 1934. évf. 552———553. l
6. szánk _— '569 ——
1935
Az Amerikai Statisztikai Társaság Chicagoban 1934 december 26—29-én megtartott 96. évi közgyűlésén egy-egy probléma megbeszélésére a Társaság a következő egy vagy több egyesülettel rendezett együttes ülésszakaszokat: American Sociological Society, American Economic Association, American
Political Science Association, American Association for Labor begi—slation, Amenican Farm Economic Association és a nemzetközi Econometric Society.
A tárgyrenden a kérdések egész tengere szerepelt:
a napirendre kitűzött 24 nagyobb témacsoportot mintegy 70 előadás világította meg; közülük a kife—
jezetten statisztikai vontat'kozású'ak a ,,Journal of the American Statistícal As—soeiati—onübtan, többnyire annak külön közgyűlési beszámoló füzetében (,,Pa- pers arnd Proceedings...") jelentek meg. (Ezeknek címét magyar fondításban a Szemle ,,Fotlyóiirat- szemle" rovatában lehet megtalálni.) Más előv adásokat azonban az együttes ülést rendező egyik vagy másik rokon testület hozta nyilvános—
ságra saját kiadványában. A jól látogatott közgyü—
lést tenmészetesen az egyesületi életet érintő be—
számolok stb. (főtitkári, pénztárost jelentés, 18 hi- zottsági jelentés) is tarkították. A Mills C, F. 193.
évi elnök vezetése alatt lefolyt ülés említésrcméltó személyi eseménye, hogy King I, W. mintegy év tizedes, igen érdemes titkár-pénztárosi működés után 1935—re elnökké választatott meg és szokatla- nul meleg ünneplésben részesült. Ugyanakkor a Társaság székhelye Washington lie ! t. Az elnök és a főti—tkár—pénztáros—szerkesztő melllett még hat jeles statisztikus mint igazgató és a star—
tisztika legyaegy ágába tartozó kérdések gondozásá- val megbízott nyolc alelnök vesz részt az 1.623 tagú egyesület irányításában. Évi közgyűlésén kívül egyébként a Társaság 1934 folyamán New-Yorkban 9 központi ülést tartott 72 főnyi átlagos látogatott- sággal; ezenkívül 13 helyi szervezete is rendezett (összesen 58) ülést. Megjegyzendő, hogy ,,Washington Statistical Society" néven is működik az Amerikai Egyesült Államokban statisztikai egye—
sület, mely tudtunkkal tulajdonképen a Társaság egyik helyi fiókjának tekinthető. — Az Amerikai Stattiszttika'l Társaság 1939—ben iilti meg százéves fordulóját. Az U. S. A. statisztikusai az 1934. évi londoni példához hasonlóan Willcoac F. W, javas—
latára a Nemzetközi Statisztikai intézet meghívásá—
val óihajtják
ritka jubileumukat.
önálló
statisztikai világeseménnye' emelni
Manchesteri Statisztikai Társaság. (The Man—
chester Slatistical Society.) A fennálló statisztikai társaságok sorában az 1833 szeptember 2-án meg alakult Manchesteri Statisztikai Társaság időrend- ben a második; alig fiatalabb, mint az 1833 április 23—án létrejött Mexikói Földrajzi és Statisztikai 'l'ár- saság, viszont egy félévvel öregebb a londoni Ki- rályi Statisztikai Társaságnál, a brit statisztikusok országos egyesület—értél. Jubileumi évéről, az 1938/
34. ,,szesszió"-i'ól a ,,Transaction out the Manches—
ter Statistical Society" legújabb száma emlékezik meg. Ebben az évben az 1930—1933. évi elnököt, Daniels G. XV. professzort gróf Crawford et Bal—
carres váltotta fel az elnöki székben, aki különben azóta 1934/35-re is elnökké választatott meg; a titkár Allmrmn A. H. volt. A centenáris díszebéd 1933 okt. 25—én zajlott le, száz év szorgalmas mun—
kájának emlékét pedig az Asthon T. S. által írt ,.Economic and Social lnvestigations in Manchester 1833—1933" jubiláris munka hirdeti. Egyébként az egyesület 1933/34—ben négy ülést s a statisztikai módszerkérdéserkkel foglalkozó külön
csoport ugyancsak négy értekezletet tartott. Anglia tanulmányi e legrégibb és ezidőszerirmt egyetlen helyi statiszti—
kai egyesületének 190 rendes és 20 levelező tagja van.
Indiai Institute.)
Statisztikai Intézet. (Indian Slutistical ltrit—Kelet-India statisztizkusainak 1931—
ben létrejött egyesületi szerve 1933 óta ,,Sankliya:
The Indian Journal of Statistics" cimen magasszin—
vonalú tudományos folyóiratot ad ki, mely különö—
sen matematikai statisztikai tanulmányokat ölel fel nagy
1933/34 folyamán az Intézet egyik titkára Európá—
számban. E folyóiratban olvassuk, hogy ban szervezte meg az óvilag statisztikai intézményei—
vel a kapcsolatokat. A munka zöme természetesen Tavol—Keleten folyt le. Calcuttában, az lntéz-ctt szék—
helyén 13 ülés tartatott 1933 második felében s a három helyi csoport (Poona, Mysore és Bombay) is komoly működést fejtett ki. A 122 tagot számláló egyesület 1934. évi Közgyűlését május 16—án (ial—
cuttaban rendezte meg. A közgyűlésen elnökké sir Mookerjee R. N., titkár-szerkesztt'ivé pedig Malmla—
nobis P. C. professzor újraválasztatotti Említést ér—
demel még, hogy az Intézet minden erővel, anyagi kutató—
támogatással is elősegíti a tudományos munkát.
