A Magyar Statisztikai Társaság működése

(1)

^{3. szám.}

^_ ²⁸⁶ ^——

¹⁹²⁷

a lo n ai traita des points de vue sociaua: et écono—

migues dans lesdénombrements de la population.

M. Frédéric Fellner a rendu compte de plu- sieurs guestions intéressantes de la statistigue financiere (évaluation du revenu national, ri—

chesse nationale de l'Autriche—Hongrie, bilan des paiements de la Hongrie, les dettes hypo- thécaires et les charges publigues des im- meublesen Hongrie). Ill. Ladislas de Buday ' parla de la guestion de l'unification des cau-

ses de déeés.

Les statisticiens hongrois invités aux ses- sions présenterent également de précieuses études, surtout á la session de Budapest. M Albert de Bedő y parla de la statisti—

gue forestiere internationale; M. Guillaume de H ennyey, de la statistigue postale de la Hongrie; M. Louis de Hegyeshalmy, de la méthode de l'enguéte de 1899 sur la produc—

tion industrielle; M. E. Somogyi, de la statistigue du chómage, le baron Joseph S zte- rényi emposa, au point de vue thécrigue et pratigue, lapolitigue industrielle de la Hongrie.

En d'autres occasions, M. Jean Bud traita le ' tableau de mortalité de la Hongrie; M. Eméric Ferenczi, les guestions de la statistigue des migrations; M. Béla Kenéz la méthode de la statistigue hongroise des greves; M. Jules Pikler et Jacgues Raffmann prirent la parole dans la discussion sur les problemes de la population; M. Béla de Jankovich fournit des données précieuses sur les nom—

bres-indices.

L importance de la statistigue s est accrue partout aprés la guerre. (fest pourguoi non seulement la science hongroise, mais aussi en général la Hongrie, ont intérét a ce gue ce travail de statisticiens y augmente

* encore

(a nemzeti jövedelem becslése, Ausztria-Ma-

gyarország nemzeti vagyona, Magyarország

fizetési mérlege, az ingatlanok jelzálogadós- sagai és közterhei Magyarországon) nyujtott be nagyértékű referátumokat, Buday László pedig a halálokok egységesítésének kérdésé—

hez szólt hozzá.

Ertékes dolgozatokat mutattak be a tago- kon kívül az ülésszakokra meghivott magyar—

országi szakférfiak is. Természetszerűleg leg- erősebben a budapesti ülésszak programmja—

ban szerepeltek magyar előadók, amikor Bedő Albert a nemzetközi erdészeti statisztika, Hegyeshalmy Lajos az 1899. évi magyar ipar- statisztikai ankét módszere, Hennyey Vilmos a hazai postastatisztika, Somogyi E. a munkanélküliségi statisztika, Sztere'nyi József pedig a magyarorszagi iparpolitika elméleti és gyakorlati szempontokból való ismertetésével tette változatosabbá a programmot. Mas alka—

lommal Bud János a magyarorszagi halandó- sági táblázatról értekezett, Ferenczi Imre a vándorlasok statisztikájának kérdéseit fejte- gette, Kenéz Béla a magyar sztrájkstatisztika módszeréről tartott előadást Pikler Gyula és

Raffmann Jakab a népesedés egy- eg gy kér-

déséről rendezett vitaban szólalt fel, Jankovich Béla pedig az indexszámokhoz szolgáltatott becses adalékokat.

A munka, amelyet a nemzetközi statisz—

tika problémáit illetően a hazai tudomány képviselői eddig produkáltak, a multban nem egy ízben szerzett a külföldön méltó elisme—

rést a magyar tudományosságnak A statisztika jelentősége a háború után Európaszerte megnövekedett, s ezért nemcsak a hazai tudo- many érdekei, de altalanos nemzeti érdekek is fűződnek ahhoz, hogy ez a munka a jövőben még nagyobb mértékben folytatódjék

Thirring Lajos dr

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activité de la Société Hongroise de Stalistigue.

Előadóülések —— Séanees diétude.

Désiré dlElekes : La statistigue de la presse périodigue.

A la séance du 11 mars, présidée par M. Gustave Thirr ing, de la Société Hongroise de Statis tigue, M. Désiré d'E' l e k e s, secrétaire de la Société, prononca son discours de re'ception, intitulé la S t a—

tistigue de la presse périodigue,

gue nous publions d'autre part, illustre' diamples données. —— Apres le discours de réception, prirent la parole, pour présenter leurs observations: M. Gustave Thirrin g president; M. Désire' de Laky, vice-président;

MM. Aloyse Kovács, Jules (le Konkoly Th eg e, Charles Ih r i g et Ladislas R a d—

?: á n y i.

(2)

3. szánL —— 287 —— 1927

Theodore Surányi-Unger: Statistigue et économie politigue.

A la séanee du 19 mars, préside'e par

M. Gustave Thirring, M. Theodore Surá-

nyi- Unger, membre titulair'e, a prononcé son diseours de réception, sur la S tatistigue et l'e'COnomie politigue. Il exposait gue dans le développement de l'économie po—

litigue, on observe un mouvement de vagues, gui entra en une nouvelle période lors de la derniere guewe. Ce mouvement est parliculié're- ment sensible ehez les Allemands et les Anglo- Saxons oit, ces dernieres années, parallele- ment dlune conception plus re'aliste de la théorie de l'économie, llapplieation du point de vue statistigue se mit au premiei' plan. L'écono- mie politigue hongroise7 laguelle se développait vivement depuis le de'but da siecle, marche également dans cette voie, mettant de plus en plus relief la nécessité de fondor les recher- ches économigues sur llobservation en masse (les phénomenes sociauaz

Elekes Dezső; Az időszaki sajtó statisztikája.

A Magyar Statisztikai Társaság _f. évi március 11-én Thir'ring Gusztáv elnöklete

alatt tartott előadóülésén Elekes Dezső, a Társaság titkára foglalt széket ,,Az időszaki

sajtó statisztikájaa című előadásával. Az elő- adást — bővebb statisztikai adatokkal — Seemlénk más helyén közöljük. Az előadáshoz hozzászóltak: Thirm'ng Gusztáv elnök, Laky Dezső másodelnök, Kovács Alajos, Konkoly Thege Gyula, Ihm'g Károly r. tagok és Radványi László.

A felszólalásokban az az óhajtás jutott kifejezésre, hogy az újságstatisztika egyik legfontosabb adatának, a példányszámnak tuda—

kolása —— amelyet a hivatalos felvétel az adat—

gyüjtés sikere érdekében mellőzött —— a jövő felvételekből nem maradhat ki. Radványi László rámutatott arra, hogy a budapesti újsá—

gok által felhasznált papírmennyiség a for- galmi adó átalányozásával kapcsolatosan a pénzügyminisztérium rendelkezésére álló adatok alapján volna kimutatható. Az 1926. év eleji adatok mérlegelésénél figyelembe veendő, hogy a felvétel a magyar időszaki saj tő állapota szem—

pontjából rendkívíi li időpontban történt. Kovács Alajos az elcsatolt területek újságstatísztikai

adatainak az előadás tárgyával való szoros kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Ihrig Károly az előadó által javasolt ,,újsága kifejezés helyett a ,,lap4—ot ajánlja a hírlapok és folyó—

iratok közös megjelölésére. Kívánatosnak tartja a szövetkezeti újságok adatainak külön cso—

portban való kimutatását. Laky Dezső az előadás metodikai értékét emelte ki.

Surányi— Unger Tivadar: Statisztika és közgazdaságtan.

A Társaság március hó 19-én Jhim'ing

Gusztáv elnöklete alatt lefolyt előadőülésén Surányi—Unger Tivadar r. tag ,,Statisztika és közgazdaságtan" címmel tartotta meg szék—

foglaló előadását.

Kifejtette, hogy a statisztikai módszer a gazdaságelméletnek gyakorlatias, társadalmi beállítású irányaiban érvényesül előkelő helyen, a társadalmi gazdaság bonyolult összefüggé- seitől elvont gondolatmenetekben azonban kisebb a szerepe. A közgazdaságtan fejlődé—

sében hullámszerű mozgás észlelhető. Ez a hullámmozgás a világháborúval kapcsolatban jutott újabb szakába. Erősen érezhető ez különösen az angol-szász és német népeknél.

Itt a gazdaságelméletnek realisztikusabb fel- fogásával párhuzamosan a statisztikai szem—

pont alkalmazása is határozottan előtérbe nyo—

mult az utóbbi évek folyamán. A világháborúval kapcsolatos események Amerikában leszállí- tották a közgazdaságtant előbbi absztrakt—

deduktív magaslatairől s megint a józan tár—

gyias kutatás útjára vezették. Angliában minél inkább válik a közjólét fogalma az uralkodó gazdaságelméleti felfogás kiindulópontjává.

annál világosabban érvényesül benne a sta—

tisztikai módszer, mint a közgazdasági kutatás nélkülözhetetlen eszköze. Németországban is az a várható fejlődés'iránya, hogy a statisz—

tika és közgazdaságtan közti kapcsolat mind szorosabbra fog füződni. Aránylag még a ro—

mán népek közgazdaságtanában talál a sta—

tisztikai módszer a legcsekélyebb mérvű al- kalmazásra.

Végül a ielen század eleje óta fellendülő önálló magyar közgazdaságtan szintén egy me- derben halad az általános irányzattal s mind- jobban kidomborítja, hogy helyes közgazdasági kutatás csak a társadalmi jelenségek tömeg—

szerü megfigyelésén épülhet fel.