Buday László síremlékének felavatása

Buday László síremlékének felavatása.

Dinaugumtion du monument élevé a Ladislas Buday.

Re'sume. C'est le 7 mars 1935 aula été inau—

guré, par la Société Hongroise de Sta—

tistig 11 e, le monument fait par le sculpteur Jean H 0 r o 0 y, élevé () Budapest au cimetiere k e 1' e p e s i, sur la tombe de Ladislas B u d a g, premier président en date de la Société, par la famille Buday, l'Office Central de Statistigue, ltAcadémie Hongroise des Sciences et ItUniversité Poly—

t e c 11 n i (1 a e. —— Le disc-ours d*inauguration (( été prononce' par M. Béla K e n é z, president de la Société Hongroise de Statisligue. _ Ont posé des couronnes sur le *monument: M. Béla K e n e z, au nom de la Société Hongroise de Statis- tiaue, de PAcadémie Hongroise des Sciences et du Conseil Général de 8 t a t i s t i a a e; M. Aloijse Ko v á c s, président de illOifice Central de Statistigue, au nom de cet Office; M. le professeur Désire' L a k y, au nom de [*Uníversité Polytechnigue;

M. Jules K o n k o 1 y T 11 e g e, vice-président ge'rant de Flnstitut (les Recherches Economi—

(1 a e 3, aa nom de cet Institut; M. Colornan Buday, au nom de la famille Buday.

*

'A Magyar Statisztikai Társaság március hó 7-én

avatta fel a Kerepesi—temetőben a Társaság alapító- elnökélnek, néhai Buday László dr.—nak síremlékét.

A Horvay János szobrászművész által alkotott mű—

vészi síremléket a Buday—család, a Központi Sha—

tisztika'i Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia és a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áldozatkészsége emelte, Az awatóbeszédet Kenéz Béla dr., a Magyar Statisztikai Társaság el-

nöke mondotta. A költői szárnyalása, mély hatást keltett beszédet itt közöljük.

Kenéz Béla dr. avatóbesze'de.

A tovasuhanó idő örvénylő forgatagá- ban egymás fölé torlódnak az események.

A tegnap szenzációt elmossák a ma élmé—

nyel s amit e pillanatban óriásnak vélünk, a holnap mérlegén —— lehet —— törpévé zsu—

gorodik. Ami néhány órával ezelőtt még izgatóan érdekes volt s a t'ölcsigázott kép—

zelet végtelen síkjára szines álmok ábránd- ját vagy lélekzetelállító rémképek szörny—

alakjait vetítette, mohó kíváncsiságot, tü- relmetlen tudásvágyat lobbantott lángra:

az egyre megújuló egyéni, családi, nemzeti,

emberi tragédiák, világraszóló történések áradatában elmerül, eltűnik s feledésbe bo—

rul. És ha ma, amikor a repülőgép, a rá- dió és más technikai csodák idején egy nap alatt többet él át, többet tapasztal és

többet felejt az emberiség, mint a postako—

csi korszakának embere egy év folyamán, tíz esztendő forgószele se tudta a feledés porával betemetni Buday László emlékét, ha szívünkben mindmáig se hervadtak el a hála és a kegyelet virágai, ha a bánat ma is éppen úgy égeti lelkünket, mint tíz évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor, ——-—

mindennél meggyőzőbb tanuságtétel ez

amellett, hogy magasan a hétköznapi em—

berek fölé emelkedett és maradandó alko—

tásokkal örökítette meg nevét az a férfiú, akinek síremléke előtt ma mély megillető- déssel hajtjuk meg fejünket s mondom el e néhány szót a Magyar Statisztikai Tár—

saság nevében, amelynek létrehozója és első elnöke volt, az Országos Statisztikai Tanács nevében, amely sohasem feledheti el a hivatalos statisztikának tett szolgála—

tait s a Magyar Tudományos Akadémia nevében, amelynek kiemelkedő és többszö- rösen is pályadíjjal koszorúzott tagja volt. Friss virágok borítják e sírt, el nem halványuló friss emlékezés Öleli át, kiváló közéleti férfiak állják körül s lélekben ide—

gyűlnek és láthatatlanul együtt emlékez- nek. gyászolnak velünk a magyarok ezrei és tízezrei, akik munkásságát ismerték s ennélfogva fel tudják becsülni az elmúlás—

okozta veszteség mértékét. Pedig nem volt se államférfi. se hadvezér, se ünnepelt mű—

vész. Nem töltött be olyan kivételes hata—

lommal felruházott, keveseknek osztály—

részül jutó állást, amely állandó, felfoko- zott érdeklődés és megfigyelés középpont—

jába sodorja viselőjét, nem állott naponta a rivalda fénycsóvájz'iban az ,,ezerszemű Cézár" fürkésző tekintete előtt, nem ját—

szott a szószék emelvényén az emberi tö—

megek indulataival, nem sokszor-ozta meg szavának erejét a hallgatóság visszhangja, se tetteinek értékét a reklám harsonája. A

hivatalnok, tanár és tudós szürke életét élte ő, de ennek az életnek a szürkeségét átvilágította a zseninek, az ideálizmusnak és a munkás hazaszeretetnek a lobogó tüze. Ez a tűz idő előtt elégette a gyönge testet, amely úgyszólván évtizedeken át vívta a mulandó ember örök tragikumú .har—

3. szám.

cát a fáradhatatlan lélekkel.

nyaló, Örökké alkotni akaró lelket nem csoda, hogy a porhiively béklyóiból sie- tett magához emelni a Végtelenség, amely- nek eszméjével a teremtés lázában annyi- szor ölelkezett. Hogy rövid földi pályá- ján mit alkotott az a nemes törekvésű, magasbanéző és a dolgok mélyébe látó lélC'ílÖl vezetett munkakedv, amelynek földi megtestesítője Buday László nevét viselte, arról már többízben megemlékez- tek jeles hivatali és tanszéki utódai. Mél—

tatták szemléletének csodálatosan széles- körű és tág horizontját, éles tekintetét, amellyel a társadalmi élet legbonyolultabb jelenségeinek szövedékébe világosan be—

pillantott, tiszta logikáját, amellyel e je- lenségeket elemezni, összefiiggéseiket fel- ismerni, érvelését meggyőzővé ten-ni képes volt, a legszárazabb tárgyat is élvezetes ol- vasmánnyá avató nagyszerű írásművésze- tét, igazságainak erejét hatványozó költői szárnyalású előadási módját, izes magyarsá—

gát. Bővebben és szakszerűen minderről

Ezt a szár-

most hát nem kell —— és talán nem is volna idő és alkalomszerű —— szólanom, márcsak azért sem, mert akik itt vagyunk, mind-

nyájan tudjuk: mily messze világító fák—

lyája lobbant ki a magyar tudománynak Buday László elhunytával. Mindnyájan tudjuk, hogy a statisztika szinte végtele- nül tágas birodalmának alig van parcel—

tája, amelybe az ő mélyen szántó gondo- latekéje új barázdát ne hasított volna, új meg új termékeny és termékenyítő gon- dolatcsírák alá. A statisztika elmélete, módszere, a népességi, gazdasági, közmű- velődési statisztika, az erkölcsi élet sta—

tisztikája: mind—mind színterei voltak ma—

radandó becsű és nem egyszer úttörő mun- kájának. És ennek a munkásságnak, az

adott különös nyomatékot és értéket,

hogy mindig a való élet időszerű köve—te—

léseinek szolgálatában állott, —— Carlyle hasonlatával élve: nem egyszeri haszná- latra szánt, kivágott törzsük volt, hanem élő fa, eleven erdő, amely mindig új épületfát terem. Mert a tudós akkor emelkedik hiva—

tásának teljességére, akkor válik az em- beriség sorsának irányítójává és megja- vítójává, ha meglátja korának sorsdöntő kérdéseit és akadályoktól vissza nem ret- tenve azok megoldását vallja élte fő fel—

adatának. S lehetett—e Trianon után a ma- gyarságnak égetőbb problémája, mint a harc Trianon átka ellen, harc az igazság—

talanság jóvátételéért, Magyarország föl—

——235—-— ¹⁹³⁵

támasztásáért. Buday László ,,Megesonkí-

tott Magyarország" című könyve éppen en- nek a harcnak volt egyik leghathatósabb fegyvere és formában és tartalomban az ő írói munkásságának betetőzése. Fölliebbe- zés ez a munka a történelem ítélőszékéhez, bátorszavú harsonája a magyar igazság hirdetésének, evangéliuma a magyar él—

niakarásnak és csodálatos írásművészettel előadott megdönhetetlen érvelése —— ide—

gen nyelvekre lefordítva —— megrázta a ví- lág lelkiismeretét s írójának itthon az örök érdem, künn pedig a nemzetközi hírnév babérkoszorúját szerezte meg. Hát, hogy is ne nyújtaná felé a magyar géniusz a há—

lás elismerés koszorúját, amikor annyi része volt önbizalmunk fölélesztésében, a külföld fölvilágosításában, jóindulatú ér- deklődésének felénk fordításában és a Magyarország föltámasztásához fűződő világérdek fölismerésének elterjesztésé- ben. S az emlékezés könnyétől fátyolos szemünk tizennégy év távolán át is tisztán látja nemcsak e munka nagy és tartós ha—

tását, de a hatás fokozódását is a ,,Ma- gyarország küzdelmes évei" címmel meg- jelent második kiadásában, amely m— mint szerzője mondja —— le akarja vetni a sza- vak gyászpompáját és a munkás hétköz—

napok föladataira figyelmeztet, hogy mire a föltámadás harmadnapja elkövetkezik, a

követ el tudjuk hengeríteni a sírról.

Felejthetetlen Barátunk: a magyarság nagy tömegei megfogadták tanításaidat s tollal, ecsettel, vésővel, kalapáccsal készí- tik elő a föltámadást, amelynek Te oda- fönt az Isten trónusánál is bizonyára buzgó szószólója vagy. Hogy híven ápoljuk to—

vább eszményeidet s azokban tovább élő emlékedet: bizonyítja e szobormű is, ame- lyet ma fölavatunk s amely ékes formái- val a Te életed főtartalmát: a szellem fegy—

vereivel a föltámadásért vívott harcot is példázza. A művész gondolata viharálló nemes anyagban öltött testet, amely az enyészettel sokáig dacolni fog. De mi nem hátrálunk meg a pesszimista költő: Vajda—

János komor fenyegetése előtt, amely arra int:

,,A költőnek, ti többi emberek Emelni szobrot ne siessetek,

Mert úgy lehet: áll még a büszke emlék Midőn dalát már régen elfeledték".

Az igazi költő dala ,,túl időn és enyé- szeten" tovább zeng a szívekben és a Va- lóban nagy emberek példája és tanítása

3. szám.

túléli az emléküket megörökítő anyag el-—

porlását. A toll: annyi pompázó köntösű igazság leírója, kihullt a megdermedt kéz—

ből, a szó, amely Buday László ajkán a ka- tedráról fennkölt eszmények-et hirdetett, örökre elnémulhatott, a papiros, amelyen nemesveretű írásműve'szetével felöltözte—

tett nagy gondolatait a nyilvánosság elé bocsátotta, évek multán megsárgul, elmál—

lik, de az eszmeosírák, amelyeknek ő olyan gondos és szorgoskezű magvetője volt, to—

vább élnek a magyarság és a megtisztult fölfogású egész emberiség szívében. To- vább élnek, kihajtanak és Végül is sudárba szökkenve kivirágoztatják az igazság fáját és megtermik a föltámadás gyümölcsét. E föltámadás reményében, amelynek Buday

—236—— 1985

László egyik leglelkesebb és legnagyobb hatású munkálója volt, avatom föl sírem—

lékét s teszem le sírjára a Magyar Statisz—Á tikai Társaság, az Országos Statisztikai—

Tanács és a Magyar Tudományos Akadé—

mia nevében a hála és a kegyelet koszorú—

ját.

Az avatóbesze'd elhangzása után a síremlékre a Magyar Statisztikai Társaság, a Magyar Tudomá- nyos Akadémia és az Országos Statisztikai Tanács nevében Kenéz Béla dr., a Központi Statisztikai Hivatal nevében Kovács Alajos dr. elnök, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudoma'nyi Egyetem' nevében Laky Dezső dr. ny. r. tanár, a Magyar Gazdaságkutató Intézet nevében Konkoly Thege Gyula dr. ügyvezető alelnök, a Buday—család nevé- ben pedig Buday Kálmán dr. helyezett koszorút.

Személyi hirek. —— Nouvelles personnelles.

A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány- egyetem jog— és államtudományi k-arán f. é. már—

cius hó 29—én tartotta meg magántanári próblaelőadá-

sát Elekes Dezső dr. min. s.—litkár, a Magyar Statisz—

tikai Társaság főtitkára ,,A Duna—medence gazda—

sági problémájának föszempontjai" címen.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Re'sumé de la situation en Hongrie.

1935 február. _ Févm'er 1935,

Népmozgalom. — Munkapiac. —— Termelés. —— Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás, —— Pénz és hitet.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mouvement de la population. — Marche du travail. — Production. —— Commerce eltransports. — Mouvementdespríx. —- Monnaíe et credit.

Tableau économigue.

Graphígues au tableau économz'gue.

Re'sume'. Nous présentons les données relatives a fe'vrier 1935: On a contracte' 7.017 mariages, soit 111 de moins (luiau mois correspondant de Pannée derniére. La nuptialíté a été de 102 pour 1.000,

contre 7'00/00 au mois pre'cérlent et 10'50/99 en février 1934. La natalíté et la mortalite' ont diminue'; il en a été de méme de [taccroissement natural de la population. Pour 1.000 habitants, la proportion de ce dernier a elé de 68, contre 7'3 au mois corres- pondant de Pannée derniere.

Le clzömage amené par lihiver a aít'eint son maximumynon en januier, mais a la fin de f*éurier,

ou les synd'icgls ouvriers ont enregistré 22.065 chőmeurs. Par rapport au mois de fe'vrier de Panne'e derniére, Ie nombre des clzómeurs a diminue' de 18'8%. D'aprés les chi/free des Bureaur publics et prive's de placement, il y eut pour 100 o/iires de travail 375 demandes, contre 390 en février 1934.

Par suite de causes saisonniéres, Ia production du— Iignite a diminué de 12'5%. La production du minerai de fer et de la scorie de fer, ainsi gue celle de la fonte a affíner, ont également baissué;

toutefois, par rapport () féuríer 1934, la premiere siest élevée de 184'0%, et la seconde de 21'1%x.

Les importations ont représe'nté 2'7'4 millions de pengős; les exportutions, 29'7 millions. La ba- Iance du commerce extérieur siest solde'e par an actif de 1-8 million de pengős. —— Pour [,importa—

tion, o'n constate, compuratívement a février 1934,

une progress-ion particuliére guant aux matieres pre—

miéres nécessaires () I'induslrie lourde. Les impor—

tations de ionte et de ferraille ont dépassé de plus de 6 fois celles de íévrier 1934; comparatiuement

a celui—ci, les importations de métaux bruts ont presgue trípIé. On constale une augmentalion es—

sentielle pour les importations de coton brut ("l— 2á-%), de Iaine bruie (% 80%.) et de laine

peignée (-l— 35%). On a enregistré encore, d [*entré'e, une progression considérable pour les achats de bots d'e construction et (Poeavre (% 44%) el pour

ceux de chi/ions (—l— 75%). —— A la sortie, on a

noté, par rapport a fe'vrier 1934, une augmentation considérable pour le saindour, le Iard, les animaux de boucherie et de trait, les plumes, le gibier. Les