Nemzetközi Statisztikai Intézet

12. szám % — 1086 —— 1937

J.: Hamburg mint kiviteli piac. —— Borttscheller acél a világpiacon. — Kölblín A.: Hamburg jelen- ti.: A kivitel a brémai gazdasagi feladatok kereté- tősége a német—olasz külkereskedelem szempontjá- ben. "— Saclc O.: A szász minöségi áruk a Világon. ból. "__ Drews M.: A fogyasztás és az áralakulás

—— Schenck U.: Dél—VVestfália kivitele. —— Middel— a világpiacon, —— (49. sz.). _ Huhle F.: A fob

hoff H.: A remscheidi export jelentősége és saját-

sága. m (45. sz.) Splechtner F.: A gabona világ—

gazdaság a termelési eltolódások jegyében. _ (46.

sz.). — Drews M.: Külkereskedelem és tenger- hajózás —— Michel L.: A belga elektromos-energia gazdaság. — (48, sz.). — Drews M.: A vas és az

galom növekedése a hamburgi kiskereskedelemben.

— (50. sz.). _— Mickwitz E..- A st'ertingblokk gaz—

dasagi alapjai. —— Biehl M.: Olaszország társadalom—

biztOSítási intézete a népességpolitikában. —— (52-

53.31). —— Wallisch F.: Németország és Délkelet—

európa közlekedési viszonyai.

! KÚLÖNFÉLE e §

M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Office Central Royal Hongroís de Statistigue.

Cimadományozás. —— Promolions.

Résumé. .S'. ;t. őt. le Régen! (le Hongrie (:, sous

la propositíon de M. le president du Conseil, ronféré, (e 31 déccmbre 1937, le titre de secre'taire d'ljlui ("1 M. Jules de Konkoly Thege, Chef de Section ministériel, president de ("Office Central Royal Hongrois de Statistigue.

Magyarorszag Főméltóságú Kormany—

zója a magyar királyi miniszterelnök elő—

terjesztésére Budapesten 1937, évi deceml'wr hó 31. napján kelt legfelsőbb elhatározásá- val a Magyar ki'ályi Központi Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Konkoly Thege Gyula dr. miniszteri osztályfőnök—

nek, a Magyar kiralyi Központi Statisztikai Hivatal elnökének az allamtitlu'iri címet a domá n _voz ta.

Konkoly Thege Gyula dr. az első veze—

tője a Központi Statisztikai Hivatalnak, aki az államtitkári cím adomanyozz'isában tény—

leges szolgálata alatt részesült. Éppen ezért

ez a magas kitüntetés, amely rendkívüli el- ismerést jelent a Hivatal elnökének sze—

mélye és kiválóan eredményes munkássága iránt, egyúttal a hivatalos statisztikai szol—

gálatnak, nevezetesen a Központi Statiszti—

kai Hivatal nmnkásságának is fokozott megbecsülésére vet tényt. Egyszersmind azt is mutatja, hogy a kormányzat a statiszti—

kai szolgalat súlya—t, emelni óhajtja, mun—

kásságában pedig a statisztikai igazsagok egyre erőteljesebb érvényesítésének bizto—si—

tasara is törekszik.

íttagyarország Főnu'altósági'i Kornn'iny—

zója a magyar ki'alyi miniszterelnök elít- terjesztt'vst'ire Budapesten ugyancsak 1937.

évi (letenni—er hó 31. napján kelt legfelsőbb elhatz'irozz'lsával a Magyar kir. KÖZPUi'lii Sta—

tisztikai Hivatal személyzeti létszámában vitéz illikc Gyula dr. miniszteri titkárnak a miniszteri osztálytanacs-osi címet, és jelleu get adományozta.

Hivatalos külföldi kiküldetések. —— Missions officiclles á lie'tranger.

Konkoly Thege Gyula (it'. államtitkár, a Hivatal

elnöke részt vett a Nemzetközi Mezr'igazdasa'igi in-

tézet Rómában 1937 december 7— 14—én megtartott értekezletén.

Szabó Béla dr. miniszteri tanácsos részt [vett a

HCongres mondial de la documentation universel—

lelem (1937 augusztus ltiu 2l.. llz'u'izsli valamint a

Kiinyvtz'u'osok Egyesületének Nemzetközi Szovetsegi-

kebelében Könyvtári Bizott-

ság 10. ülésszakán (1937 augusztus (Mm—2.3" Párizst fennálló Nemzetközi

Thirríng Lajos (tr. miniszteri s titkár részt vett a Nemzetközi Népességtudomauyi Unió közgyűlésén (1937 július 28. Párizs) és az ahhoz kapcsolódó

Nemzetközi Népességi Kongresszuson (1937 július

?Slv-f-fauguszlus t., llz'ii'izsL (

Nemzetközi Statisztikai Intézet. —— Isntitut International de Statistigue.

, Tagválasztás. —— Electíon de membres.

Az Intézet 1937. évi tagválastztásainak második

menete nagy érdeklődés mellett zajlott le (az inté—

zet 206 tiszteletbeli és rendes tagja közül 165! vett

részt a szavazásban). A második

menetében a illegválasztáshoz az első menettől el—

tagválasztások

térőleg a szavazatoknak nem kétharmadára, hanem

csak felére van szükség. Az 1937 december 13—án lezáródott választás eredményei szerint a 3—8— aján-

lott statisztikus közül

Intézet tagja.

ezen az alapon t? lett az

12. szám

Az Intézet most a következők:

Anderson Oskar (Bulgária, szül. 1'8187),aszó—fiai

egyetem statisztikai (és gazdaságkutató intézetének igazgatója. Igen nagyszámú és különböző nyelve—

ken megjelent tanulmányaiban és Önálló műveiben

főleg a matematikai statisztika és a gazdaságkuta- tás elméleti 5 módszer foglalkozott.

,,Einführrung Statistik" c.

megválasztott rendes tagjai

kérdéseivel in die mathematische ismert műve 1986—ben jelent meg.

Castrílli Vincenzo (Olaszország, szül. 1885), Bari városi statisztikai hivatalának volt vezetője, ezidő—

szerint egyetemének tanára és statisztikai intézeti

igazgatója, az ,,lnstitut international (le (loopération

intelleetuelle" értelmiségi

Kivált az egyetemi,

statisztikai szakértője.

kultúr- és értelmiségi statisz—

tika kérdéseiről írt nagyobb tanulmányokat.

Chaddoek Robert Emmet

szül. 1879),

statisztika tanára,

(Amerikai- Egyesült

Államok; a Columbia—Egyetem (New

York) Statisztikai

Társaság volt elnöke. ,,Principles and Methods ol

Stati-stics" (19215) 0. főműve világszerte ismert és ,,Exerrcice-s in Stuatistical Metliods" (1928) c. könyve is igen elterjedt.

Cohn Einar (Dánia, szül. 1885), 1936 óta a dán az Amerikai

statisztikai szolgálat vezetője. Több dolgozata a

hosszabb időn át szerkesztésében megjelent dán

Tidsskrist't"-ben közöttetett.

,,Dánia a világháborúban" címen is nagyobb műve hagyta el a sajtót.

Dunn Halbert L. (Amerikai Egyesült Államok, szül. 1896), orvos-tanár, a ,,Burean of the Census"

népmozgalmi osztályának vezetője. Munkái főleg az orvosi és kórház—statisztika s a statisztika mód—

szertanának területén mozognak.

.,Nationalökonomisk

szül. 1901), a egyetem

anriez Léon Hugo (Belgium,

lou'v—aini állam- és társadalomtudományi A belga közgazdaságról a (részben

évre is visszapillantó) tanulmányok egész sorát kö—

tanára. száz

zölte a lomwvaini gazdaságtnidományi intézet közle—

ményeihen;

gyobbr könyvben ismertette.

a konjunktúrakutatás módszereit na- Karel (Cseh-Szlovákia, szül. 1880), v.

pénzügyminiszter, a (brünni egyetemen a közgazda- Englis

sátgtan tanára, a cseh—szlovák nemzeti bank kor—

Statisztikai

elemi' iskolák, az ipari üzemek és a ;l'ogyasztás kér-

mányzója. tanulmányaiban kivált az

déseit tárgyalta. írt nagyobb tanulmányokat a cseh—

szlovák nemzeti bankról s költségvetésekről, kézi- könyvet pedig a nemzetgazdas'ágtanről.

Henein Gnirgis bej (Egyiptom, szül. 1885), az

egyiptomi statisztikai Hosszabb

ideje szerkeszti hazája csaknem összes hivatalos—

statisztikai kiadványait.

Landry Michel

szerv vezetője.

Auguste Adolpihe (Francia-

ország, szül. 1874), képviselő, v. miniszter, az ,,Ecole

—- 1087 — 1937

des Hautes Etudes" (Sorbonne) professzora, a Párizsi Statisztikai Társaság v. elnöke. Több— köz- gazdasági é's büntetőjogi könyve mellett népmoz- galmi dolgozatokat is írt; idevágó legnagyobb műve ,,La revolution démographigue" címen 1934—ben publikáltatott.

Leak Hector (Nagy—Britannia, szül. 1887), a brit munkaügyi minisztérium statisztikai hivatalá—

nak főnöke. Nagyobb dolgozatokban világította meg a termelési statisztika és az angol kivándorlás

kérdését. 1932 óta irányítja hivatalának kiadvá-

nyait, közt—ük Nagy-Britannia statisztikai évköny'vét.

Mahalnnobis Prasanta (lhandra (Brit-India, szül. 1893), calctuttai főiskolai tanár, az Indiai Statisztikai Intézet főtitkára., a ,,Sankhya, The indian

Journal of Statistiics" szerkesztő—kiadója.

matematikai statisztikai, antropometriai

ségstatisztikai tanulmány szerzője.

Számos és népes-

Moryenstern Oskar (Ausztria, 1902), a

bécsi egyetem tanára, az osztrák konjunkt'úrakntató

intézet igazgatója. Túlnyomóan a gazdasuágkntatás

és a matematikai közgazdaságtan problémáival fog- lalkozott szépszámú munkáiban.

P/z'itze Georg (Németbirodalom, szül.

1876), a szász országos statisztikai hivatal 1'9v2i3-tól Willi—ig volt elnöke, a Deutsches Statistisches

Zentralblatt szerkesztő-kiadója. A leggyakrabban a szövetkezeti statisztika kérdéseiről,

szül.

A rno

valamint más gazdaságstatisztikai témákról értekezett, de tbe'ha-

tóan megvilágította a szász statisztikai szolgálat

fejlődését is.

Tagliacarne Guglielmo ( laszország, szül. 1893),

a páviai egyetemen a statisztika, a milánóin pedig a gazdaságstatisztika megbízott tanára, a milánói

kereskedelmi kamara hivatalának volt

vezetője. Igen jelentős számú dolgozataiban válta- kozva foglalkozott a demográfia

statisztika külön-böző kérdéseivel. Több elméleti s matematikai statisztikai tanulmánya is van.

statisztikai

és a gazdaság-

Tukano lwasab—nro (Japán, szül. 1871), a tár-

sadalmi problémák tanulmányozására alakult inté- zet elnöke, a japán császári akadémia és központi statisztikai bizottság tagja. Több statisztikai tanul- mány szerzője, melyekben pl. a szociális statisz—

lika történetéről, Japán népesedésének multjáról és jövőjéről s a háztartási felvételekről adot—t képet.

Tudeer Alt" Emil (Finnország, szül. 1886), a

finn nemzeti bank gazdaságkutató szolgálatának

vezetője, a finn központi statisztikai hivatal v. (fő—

tisztviselője, a Finn Statisztikai Társaság elnöke.

Dol-gozatai többek közt a hivatalos statisztika újjá-

szervezése'ről, a születésesökkenésről, a vándorlá- sokról, a gazdasági konjunkturáről, az állami pénzügyekről és a finn fizetési mérlegről számol—

tak be.

12. szám

Wilson Roland (Ausztrália, szül. 1904), az ausztráliai államszövetség vezetővstatisztikusa. Több tudományos folyóirat munkatársa, melyek tollából főleg pénzügystatisztikai, valamint közgazdaság- és

pénzügytani értekezéseket közöltek.

— 1088 — 1937

A választások alapján tehát ezúttal 2—2 elgye—

sült állambeli és olasz, továbbá tni angol, ausztrá—

liai, belga, bolgár, brit—india, cseh-szlovák, dán,

egyiptomi, finn, francia, japán, német és osztrák

statisztikus lett az Intézet rendes tagja.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de síatístigue de Z'étmnger,

Lengyel Statisztikai Társaság. (Société Polo—

naise de Statistigue.) Azoknak az államoknak a

sora, amelyekben statisztikai társaság alakult, a

világháború óta jelentősen bővül-t; most legutóbb

Lengyelországgal lett teljesebb. A Lengyel Statisz—

tikai Társaság alakuló közgyűlése 1937 október 31—én folyt le. A Társaság a Központi Statisztikai Hivatal épület—ében nyert elhelyezést s első elnö—

kévé is az országos statisztikai szerv vezetője,

Szturm de Sztrem E. választ—atott, mig a titkár

Derengowski J. lett. Az új egyesület tudományos folyóiratának kiadását már a közel jövőre tervezi.

A Társaság a tud—ományszakma minden terén mun—

kálkodó statisztikursokat független intézményként Eddig ugyanis Lengyelország—

társtulata, ha—

kívánja egyesíteni.

nak nem volt külön

nem a Lengyel Közgazdák és Statisztikusok Tár—

saságának Statisztikai Szakosztálya kísérelte meg Lengyelország statis—ztikusainak összefogását.

statisztikai

Személyi hírek. —— Nouvelles.

Kitpi Oszkár Kaaleb "% (1878—1937). Kilpi O R.

jeles finn nemzetgazda és statisztikus 1937 május 14—én elhunyt. Kilpí 1878 március 13—án született:

tanulmányait Finnországban, majd külföldön foly—

tatta. Tudományos munkásságának fontos államása az 1918. év, amikor is a helsinki-i egyetemen a sta—

tisztika magántanára lett, valamint az 1920. esztendő.

melyben a helsinki—i kereskedelmi főiskolán a köz—

gazdaságtan tanszék—ét foglalta el. Több munkáját koronázta tudományos elismerés. A Finn Tudomá—

nyos Akadémiának 1929-ben lett rendes tagja, ha—

zája Közgazdasági Társaságának pedig elnöke is volt. Művei közül elsősorban két német, ill. angol nyelvű munkáját említhetjük, ú. m. a ,,Die Welt—

wirtschaftliehe Beziehunigen FinlandsH 0, rövid, de magvas tanulmányát (Weltwirtschaftliches

17. Band, 1921.) és of Popula—tion"

(Finland, its country, people and institutions, Helv

sinki 1926) e. szép dolgozatát. Nagyszámú további cikkeiben és műveiben többek közt a finn foglalko- zási statisztika. a mezőgazdasági népesség, a kereső

Archiv, ,,Statistics

népesség és a társadalmi osztályok, a kivándorlás és a közgazdaság, az ár— és valú—tazt'orradalmak, az újabb elméleti közgazdaságtan gazdaságfogalma s a mai gazdasági rendszer jövője kérdéseivel foglal-

kozott. Benne a Magyar Statisztikai Társaság

1923—ban megválasztott kiilt'öld'i tiszteletbeli tag,,át vesztette el.

Dreydorft Rudolf 'l' (1871—1937). A német vá—

rosi statisztika egyik értékes szakirodalmi munkás—

sága által külföldön is jólismert képviselője,

Dreydoríf R. 1937 október 21—én elhunyt. luB'Tl

augusztus 26—án született. Statisztikai pályafutását

a birodalmi statisztikai hivatalban kezdte, majd

Berlin gyorsan nagyra fejlődő elővárosa, VVilmers—

dorf statisztikai hivatalának szervezője és igazgatója lett; az ellő'városoknak Berlinnel való egyesitésétől

1936. végi városi

statisztikai hivatal osztályvezetője volt. Irányító te—

vékenységet játszott a Német Városi Statisztikusok

Szövetségében, ill. ennek jogutódjában.

Statisztikai Munkaközössé—g'ben is.

nyugalombavonulásáig a berlini

a Községi