Nemzetközi Statisztikai Intézet

2. szám.

—— 164 ——

1936

(is elertektelente-diese (Lliileben. —— Enyiánder O.: A tet 1935—ben. —— A belvízi hajózás forgalmi telje—

csehszlovák .kmwoiia leértékelése 1934—ben. ——— Roger sítményei. _ A nemzetközi tőkepiac 1935-ben. -—

(J.: A leértékelés es a gazdasági újratelepítés poli- (2. sz.). _ A német gépjártnűipar 1935—ben. ——

tikája

az Egyesült

Belgiumban.

Államokban

—- I)ana(1áson J.: A devalváeíó Az építkezési tevékenység 1935—ben. * A va'sipar

virlvágtermelése 1935-ben. — IA nyeirsanyagipiacok

Wirtschaftsdicnst (21. évf. 4. sz., Ber—

lin 1936, ném.). __

Splechtner F.: A Nilussvrölgy

megnyitasa és konszolidációja, m (6. sz.). — Drews M.: Németonszág küiltkeresxketlelme 1935-ben. __

Pritzkoleit K.: Az 1935. évi angol hanloév. —— Beuck

G.: A fém—világgazdaság 1935—ben. —— (7, sz.). ——

Pritzkoleit K.: Az automobil kiviteli ért—éke. _—

(Justorp C.: A gwépjárműgazdas—ág külkereskedelmi

és fizetési mérlege. —— (8. sz.), —— Klug O.: A nem—

zetközni izzólámpa-kartoll. Wallner W.: A ma-

gyar közgazdaság strukturális változásai.

Wirtschaft und Statisiik (16, évf.

14 sz., Berlin 1936, ném.) —— Áraik és létfenntar—

táxsd költségeik 1935-ben. " A német orlajnuövt' y

tormolés. ,," Az ipar a mxunkacszata harmadik éve-

ben. —— A kén—savipar 1934—ben —-— A játékáru'kívi-

készletei ás árai 1935-ben. —— A tőzsde 1935—ben.

—— A népsűrűség alakulása a Birodalom mali terü- letén 1816-óta. _ A közsegóilyezés a Németibiro—

(lalomban. —— A világgazdaság 1935-ben (inte-llék—

let). —— (3. sz). ——— .A német ipar fejlődése 1926—

tól 1934—ig az iparfeliigyeleti hatóságok statiszti—

kája alla—pján.

v A gumxmiabtron-cs termelés 1934—

ben. —— A giép'koúsiirpar :) külföldön, _ Az állat-

állomány a Nómetbirodalomzhan 1935 december

elején. —— A német iki'iltkereskedezle'm új csoportosí—

tásban, A Birodalmi Bank és a pénzpiac 1935—

l)en. w— (lsődök és kényszeregyességoek 1935—ben és 1936 januárjában —M A népmozgalom a nagy—

vín-osokhan decemberben és 1935—ben. — A lwtegpvémnztúrak doc-emberben és 1935-ben. —— A középfokú iskolák Poroszországban 1935—ben.

e KÚLÖNFÉ

Személyi hírek. —— Nouvelles.

Kitüniteté's. A lx'ormz'myzó ("r () l'"('imtrltós:'rgzi

1935 december hó 4. napján a m. kir. honvédelmi miniszter Oltltcl'jvSZtÓSÓl'v [Nye/ulni ]. Lajos dr., in.

kir. kormányt'ótanáisos. Budapest székesfőváros

Statisztikai Hivatala igazgatójának a

igazgatás órdckél'wn teljesitett értékes szolgálatai-ért elismerését fejezte ki

honvédelmi

Nemzetközi Statisztikai Intézet, Institut International de Statístigue.

Az Intézet bizottságai. A Nemzetközi Statisz—

tikai intézet életében fontos szerep jut a bizottsá- goknak. Egy-tegy ülésszak Összelií—vásiz'ira ugyanis rendszerint csak kótévenkint kerülhet sor, amikor

is az időszerű elméleti es gyakorlati témák egészen aprólékos megvitatására többnyire alig van alkalom;

az ülésszakok közti időben tehát a bizottságok végzik

el levelezés útján, ill. Iltétha ad hoc üléseken az elő- keszitő munkát, vagy ily módon dolgozzák ki rész—

letekbehatolóran az ülésszakon felmerült s a bizott-

ság elé utalt problóum'tkal. A bizottságok kozt kü—

lönösen fontos feladatkört töltenek be a különböző nemzetközi testületekkel (Nemzetek

Munkaügyi Hivatal stb.) kooperáló,

ú, n. Vie—gyes bizottságok; ezekben az Intézet tagjai

iii—ellett rends-zerint ugyanolyan számban az ill.

nemzetközi szervezet ki'kiildöttwei is helyet foglal- nak, míg a többi bizottságban csupán intézeti tagok tm'uékxenykedhetneu'kt A bizottságok túlnyomó több—

sége nem állandó, hanem amennyiben az általuk

előkészített tángypont iiléssza'ki tárgyalása befeje—

ződött, többnyire automatikusan feloszolnak. Szá- Szövetség—c, Nemzetközi

muk tehát meglehetősen ingadozó és feladatkörük is elt-g vz'iltozatos. lizi—(löszvenint pl. 5 vegyes és 22 más bizottsága van az Intézetnek (taglétszámuk általában 5—10, a 12—őt csak ritkán haladja meg), A jelenleg fenm'tllo öt Vegyes Bizottság a következő témákkal (statisztikakkal) foglalkozik: nagyváro—

sok; haláloki nomenklatúra revíziója; szállítások;

bünti—gyi statisztika; erdészeti statisztika. E vegyes bizottságok közül egyedül a "Nagyvárosi Vegyes Bizottságnak van magyar tagja: Thirríng Gusztáv

dr. Az Intézetnok a "Revue de l'lnsitivtut Internatio—

nal de S't'atiist—igue" legutóbbi számában felsorolt belső bizottságai a következő feladat- és tárgy—

körökkel foglalkoznak: kiadványok szork—esztt'ese;

statisztikai módszerek alkalmazása a Távol—Kelet országaiban; Latin—Amerika statisztikának egysé—

gesítése; nagyvárosok statisztikája; statisztikai

hivatalok szervezete; statisztikai táblák szabványo—

sítasa;

a korrelációs 'k'Oetfi-

táblák és halvaw

születések statisztikája; ráks-taltísztika; a házas ter-

graiiikai ábrázolások;

ciens használata; halandósági

2, szám, ——165— 1936

ntéxk-enyséxg mérése; vándorlásuk statisztikája; gaz—

iélelmiiszerek készlet-

gyasztasi statisztikája; trösztök statisztikája; szál—

lítási statisztika; a készáruk statisztikája; az áru—

dasági hullámzások; és fe-

elosztás statisztikája; a nemzeti vagyon és jövede—

lem statisztikája; a közületi pénzügyek statisztikája;

amótoros erők statisztikája; családi költségvetések statisztikai sz—fnnbavétole. A tagok soraiban magyar névvel a következö bizottságokban találkozunk:

Nagyvároso—k statisztikája: e bizottság előadója:

Illyefalvi I. Lajos dr. —— ezidősizerinit az Intézet bizottságainak egyetlen magyar előadója—aki az ltl34—ig Thin—ing Gusztáv dr. által betöltött munka-

kört látja el; ez azért ;is említespemiéltó, mert ilyen módon (és a fentemlített vegyes bizottság magyar

tagja által) az Intézet alapítása, ill. Kőrösy tevékeny—

sége óta mondhatni szakadatlanul magyar kézben

van a nagyvárosi statisztika nemzetközi ügyeinek

irányítása. — A nemzeti vagyon és jovedelem sta—

tisztikája: e bizottság tagja: Fellner Fnigyexs dr. m A motoros erök statisztikája:

Kenéz Béla dr. — A

Intézet több egykori és jelenlegi magyar tagja is

e bizottság tagja:

multban termeszetesen az

résztvett (mint előadó is) az intézet bizottságainak,

egyben tehát a nemzetközi statisztika legfőbb tudo—

mányos szervének életében.!)

A Nemzetek Szövetsége pénzügyi és gazdaságkutató szakosztályának működése.

Les travaux de la Section Economigue et Finaneiére de la Société des Nations.

A nemzetközi statisztika ter—én tudományos

szempontokból tudvalevőleg több mint félszázad

ota a Nemze/lcözi Statisztikai Intézetben koncentrá- lódott a munka zöme, adminisztratív, adatgyűjtési

téren viszont a Nemzetek Szövetségéé és a hozzá—

csatlakozott szenveké a nemzetközi tevt'akeny—ség

oroszlánrésze. A tudományos és gyakorlati célok és

fe ind atok te r'mxé sze tesen a

nemzetközi statisztika e két legföbb szervezetének

egyhezszövödése miatt

működési köre közt nem lehet éles határvonalat húzni; hisz—en a Nemzetközi Statisztikai Intézet is

vállal gyakorlat—i feladatokat és tudományos mun—

kássága végsösorhan szintén föleg a gyakorlati statisztikai tevélmnysi'xg ogysögesítésének, kié—píté-

slénzek céljait szogalja; a Nemzetek Szövetsége in-

kább g 'a'koirlali eolú tevékenysége folyamán pedig

nem egy ízben elmélyedö, tudomanyos működ—ést

is kifejt (xs alapos modszert-ani kísérletekkel gaz-

dagítja a tudományos statisztika irodalmát. Éppen

e célok és feladatok összefüggése és hasonlósága

miatt a két szervezet egymással nemcsak vezetö—

ségéin keresztül tant fenn elég szoros kapcsolatot, hanem adott esetben az ü. n. "Vegyes Bizottságok"—

ban a legnagyobb liarmönlábain, vállvetve dolgozza

ki a nemzetközi gyakorlati

problémáit.

statisztika módszer-

A Nemzetközi Statisztikai Intézet iilésszakrairól,

k-iadványairól és egyesül—eti életéről a Szemle hosz-

ideje

A Nemzetek Szövetsége és a kapcsolt intézmények szabi) állandóan és rendszeresen beszámol.

statisztikai tevékenyse'sgérr'íl viszont eddig hasábjain

csak ritkábban esett szó (kindvz'myaiikat azonban a Szemle többnyire ismertette). Minthogy a Nem-

zetek

tikai ténykedése az 1928. évi genfi nemzetközi graz—

Szövetséguének elinéleliilib lyeűllításr'i statisz—

daságstatisztikai egyezmény meg—szerákesztésevel egy—

idejűleg létrehívott ,,Smtiszlikai Surkértőbizoilsdff

által

(Comité (l'experts slatislieiensl munkássága

állandósultak indokolt) hogy időről időre ennek a bizottságnak es egyben a Nemzetek Szövetségének statisztikai tevékenységéröl is beszámoljunk. E te-

vékenys—éig zöme egyébként a Nemzetek Szövetsé- gének Loueday ismert angol statisztikus vezetése alatt lévő Pénzügyi és gazdaságkutató szakosztá- lyábcm zajlik le; ugyancsak e szakosztály égisze

alatt folytatja munkásságát a Statisztikai Szakértő—

bizottság is. —— A Bizottság IV. ülésszakát 1935 június 3M6-án tartotta meg Genfben; az ülésen a

külkereskedelmi statisztikai minimális árrnxlajstrom—

ról és az idegen— (turista—) forgalom statisztikájáról

folytak tárgyailz'isol—z. A bizottságnak az első kérdés- ben össze—állított jelentését (és határozatait) azután a Nemzetek Szövetsége Tanácsa llS elfogadta és a

minimális árulajstronwt a tag— és nemtagállamoknnk

lehetőt—eges elfogadás céljából megküldte. Az ide—

genforgalmi statisztika kérdéseit a Huber (Francia—

ország) elnöklete alatt Összehivott külön albizott-

ság tárgyalta tovább; enne-k, valamint az erdészeti

statisztikai albizottságnak (elnök: John, Norvégia) és a bányászati és kohászati albizottságnak (elnök:

Huber, Franciaország) ugyancsak tárgyi szempontt—

l)ól nagyfontosságú előkészítő munkát végző ülése-i

1) Az Intézet bizotlsz'igalnak mnnln'isságárt'il, ill a magyar tagoknak a bizottságokban kifejt-ott mű—

ködés— 'öl l. föleg 'I'liírring Lajos dr.: Adatok :]

Nemzetközi Statisztikai intézet szervezetéről és tör—

tónetéböl. M. Stal. Szemle 1927. évf. 277A—28t'). !.

—— Noticex sur les rapports entre I'Instiiut Inler—

national de Statistzrjue et la Statistioue hongrois'a Journal de la Société Hongroise de Stalislione 1934. évf, 1617180. l.

2) V. 6 Konkoly Thege Gyula dr. és Dobrovitx

Sándor dr.: Statisztikai problémák a római és genfi nemzetközi konferenciákon. M. Stat. Szemle 1929.

évf. 196—204. l. —— A genfi nemzetközi gazdaság- statisztikai értekezlet. M. Stat. Szemle 1929. évf.

1015—1048. l.

12