Szervezeti reformok a Nemzetközi Statisztikai Intézetben

6. szám, —-—— 527— 1934

fennállásának évfordulóját, amikor a Nem- zetközi Statisztikai Intézet ülésszakát Lon- donban tartotta. A jubiláris ülésen az ún- nepi cmlékbeszédet a Társaság díszelnöke:

a walesi herceg, az ünnepi előadást pedig Sir Josiah Stamp, a Társaság mult évi el—

nöke, Anglia egyik legkiválóbb közgazdásza tartotta. A jubiláris ülésről való megemlé- kezést kedves kötelességemnek tartom, mert az angol statisztikusok előkelő rtársa—

ságában vehettünk részt, szükségesnek pe- dig azért, mert Sir Stampnak magas színvonalon álló, bennünket magyarokat, közelebbről is érdeklő előadását hallhattuk.

Stamp ugyanis a nemzeti jövedelem becslésének módszereiről tartott rendkívül értékes előadást. Ennek folyamán a nem- zeti jövedelem fogalmának meghatározá—

sával, a vetélkedő fogalmakkal, azok dinami- kai vizsgálatával, a két legfőbb megközelítő n'iódszerrel, a nemzeti jövedelem alkatele- meivel és a többi, a nemzeti jövedelmet be—

folytásoló tényezővel foglalkozott.

Előadá—sa bennünket, magyarokat, egy- részt azért érdekel közelebbről, mert annak folyamán nagy elismeréssel nyilatkozott ipari termelési statisztikánkról. Azt mondja ugyanis, hogy a magyarok joggal tekinthe- tők Európában előharcosoknak az általuk már 1898-ban megszervezett ipari terme- lési statisztika terén. Majd azt is kiemeli,

hogy 1921. óta éventkint közlünk rendsze—

res termelési statisztikai eredményeket.

Másrészt pedig azért érdekel bennün—

ket közelebbről Stamp előadása, mert az általa ismertetett kérdéssel foglalkozó tudósok sorából talán legtöbbször egyik magyar tudósunkra, Fellner Frigyesre hi- vatkozik. Mindannyian közelről ismerjük Fellnernek a nemzeti vagyon és nemzeti jövedelem'számítások terén elért kiváló ér- demeit, ezért csakis örömmel állapíthatjuk meg azt, hogy a nagy Anglia statisztikusai- nalk előkelő és tudós társaságában a kis Magyarország kiváló tudósára való hivat—

kozások csakis nagy elismerést, jelen eset—

ben egy emberöltő fáradhatatlan tudomá- nyos munkásságának teljes elismerését je- lentik.

Tisztelettel kérem ezért a tek. Társasá- got, a jelenlevő hölgyeket és urakat, méltóz- tassanak megengedni, hogy előadásomat azzal az örömteljes akkorddal fejezzem be, hogy itt a Társaság színe előtt őszinte tisz—

telettel üdvözöljem ez alkalomból Fellner Frigyes professzor urat, aki ezzel a teljes elismeréssel, amelyet a hatalmas Angliától annak egyik legkiválóbb közgazdásza útján kapott, nemcsak önmagának, hanem a mai kis Magyarországnak, a magyar tudomány—

nak és a magyar statisztikának is dicsősé- get szerzett.

Szervezeti reformok a Nemzetközi Statisztikai Intézetben.

Réformes d'orgcmisation á FInstüut International de Statistigue.

A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek

folyó évi április 16. és 20. napjai között

Londonban tartott XXII. ülésszakában,

mely egyben az Intézet fennállásának 50—ik évével és a londoni Royal Statistical Society fennállásának századik évében rendezett jubiláris iinnepségével esett ösz—

sze, lezárult ama évek óta húzódó viták hosszú sora, melyeknek célja volt, hogy az Intézet alapszabályainak módosításával az Intézet munkássága új alapokra fektet- tessék és annak jövője —-- a lényegesen megváltozott külső körülményekre való tekintettel — biztosíttassék. A tényállás

; ,

helyes megltdése céljából utalok a Magyar

Statisztikai 'I'ársaságban 1928. február 14—én tartott előadásomrafl amelyben ki—

fejtettem, hogy a Világháború után egy—

részt a Nemzetközi Statisztikai Intézet, másrészt a Nemzetek Szövetségének sta- tisztikai szervei között előállott új helyzet következtében a nemzetkí'azi statisztikai munkásság jelentékeny részét a Nemzetek Szövetsége sajátította ki és ezzel a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet tekintélyét alap-

1) Thírríng Gusztáv dr.: Gondolatok a Nemzet- közi Statisztikai lntézetről (Magyar Statisztikai Szemle, VI. évf., 1928. I. kötet, 236—240. lap) és Idées sur l*lnstitut International de Statistidue (Journal de la Société Hongroise de Statisticjue, Vle année, 1928. No. 1, 1—4). lap).

x

J

6. szám.

jaiban megingatta. Mellőzve itt amaz okok részletezését, melyek a Nemzetek Szövet- ségét arra indították, hogy saját közgazda- sági és pénzügyi osztályában külön statisz- tikai munkásságot fejtsen ki és ezzel a Nemzetközi Statisztikai Intézet állandó hi—

vatalával (Otl'ice permanent) mintegy ver- senyző második nemzetközi statisztikai hi- vatalt létesítsen: csak arra akarok utalni, hogy már hat évvel ezelőtt tartott előadá- somban hangsúlyoztam, hogy a Nemzet—

közi Statisztikai Intézet, melynek alapsza- bályai lényegükben 1885 óta nem Változ—

tak, bizonyos szervezeti módosításokra, felfrissítésre szorul, ami csak alapszabá- lyainak a mai megváltozott viszonyokhoz való alkalmazásával érhető el.

Az alapszabályok módosításának szük- ségességét már a római ülésszakon 1925—ben hangoztatták, amikor is az Intézet egyik al—

elnöke, Willcox tanár (Amerika) e tárgy—

ban konkrét indítványt tett és ebből kifo—

lyólag az elnökség megbízást nyert arra, hogy e tárgyban a tagok nézetét kituda- kona. A tagokhoz kiküldött körlevél azon—

ban majdnem teljesen negatív eredményt hozott, amennyiben 163 tag közül csak 54 válaszolt és ezek közül csak 13 tett külön—

böző módosító javaslatokat, amely tény- állás az Intézet főtitkárából azt a meggyő- ződést váltotta ki, hogy az Intézet körében nem észlelhető oly számottevő áramlat, mely az alapszabályok reformját szüksé—

gesnek látná. Ezzel az alapszabályok módo- sításának ügye ezúttal a napirendről le is került.

Az a kívánság azonban, hogy az Intézet munkássága szervezetének céltudatos meg—

újítása által fokoztassék és a Nemzetek Szövetsége részéről tapasztalt munkaterü—

leti csorbítással szemben az Intézet tudo' mányos autoritása fenntartassék és kellő—

leg megvédessék, nem némult el, sőt ——

bár burkoltan — kifejezést nyert 1928 ele- jén a kairói ülésen is a tisztikar válasz—

tása alkalmával. A kérdés azonban forma szerint talán éppen fenntemlített előadá- som következtében vált aktuálissá, amely előadáson] a tudományos irodalomban több oldalról, illetékes szakkörök részéről

—528—

1984

nagy irodalmi vitát váltott kif) Az Intézet vezetésével szemben tapasztalható -— de inkább személyes okokra, mint tárgyi meg—

állapításokra visszavezethető —— elégedet—

lenség mind szélesebb és szélesebb kö—

rökre terjedt *ki s ennek eredményeként 1929 év április havában az Intézetnek 35 tagja indítványt terjesztett az elnök elé, melyben arra kérték, hogy az alapszabá—

lyok módosításának kérdését a legköze- lebbi, tehát a Varsóban tartandó ülésszak napirendjére tűzze ki, mely kérésnek az elnök az alapszabályok értelmében helyt is adott. Mivel az egész mozgalomnak bi—

zonyos fokig az volt a, látszatja, mintha an—

nak szeme'lyes éle volna, az Intézet magyar tagjai az indítvánnyal szemben rezervált álláspontot foglaltak el és bár bizonyos reformok szükségességét elismerték, az in- dítványt nem írták alá. A javaslat immár 42 aláírással a varsói szessziónak 1929 év augusztus havában tartott ülésén került na—

pirendre s a javaslat fölötti hosszú Vita vé- gül is a konzervatív irány győzelmével vég- ződött. Az Intézet —— Fellner Frigyes indít- ványára ——— ezen életbevágóan. fontos kér- dés tanulmányozására és megfelelő javas—

lattételre egyhangúlag kilenctagú bizott- ságot küldött kif) melyben Magyarország részéről Fellner Frigyes foglalt helyet. A bizottság azt a megbízást nyerte, hogy az Intézet elnökségével egyetértőleg az összes tagokat hívja fel az alapszabályok módo- sítására vonatkozó eszméik és javaslataik közlésére, melyeknek figyelembe vételével kell javaslatát a legközelebbi rendes ülés—

szak elé terjeszteni.

Röviden meg akarom említeni azokat a

1) Dr. Karl Pribram: Die Zukunft des Internal, Stat. lnstituts (Allg. Stal. Archiv, 18. köt. 1928. 589—

599. l.). —— Dr. Friedrich Zahn: lnternat. Stat. lm- stitut und Völkerhund (n. 0. 599—604. l.). — Ca- mille Jacguart: La Haye ou Geneve? Problemes actuels de Hnstitut International de Statistigue.

(Journal de la Société Hongroise de Srtatistigue, VII.

évf. 1929. 1—2. sz., 6—23. l.). — Eugen Würzburger:

Zur Entwicklung (les lnternationalen Slat. Insti-

tuts. (Deutsches Stat Zentralblalt, 2]. évf. 9—1().

sz. 137—142. l.).

2) A bizottság tagjai lettek: Dul-and (Egyesült

Államok), Fellner (Magyarország), Flux (Anglia),

Gini (Olaszország), Jahn (Norvégia), Julin (Bel—

gium), March (Franciaország), Rappard (Svájc) és Wagemann (Németország).

6_ szám. -—529—— 1934

főbb kívánságokat, melyek az Intézet re- formja és az alapszabályok revíziója te- kintetében a tagok körében felmerültek.

Legáltalánosabb volt az az óhaj, hogy az Intézet működési köre a Nemzetek Szö- vetsége statisztikai szervezeteinek parallel munkássága folytán továbbá ne csorbíttas—

sék és az Intézet teljes függetlensége a Nemzetek Szövetségével szemben (melyet némelyek a két intézmény vegyes bizott- ságainak felállítása folytán veszélyeztett- nek láttak) biztosíttassék. Kívántatott az eddigi meglehetősen nehézkes és bossza—

dalmas tárgyalási módnak célszerű javí- tása, a tárgyalásra kerülő jelentések és elő—

adások szövegének kellő időben a tagok—

hoz juttatása, az üléseken ezeknek alapos megtárgyalására szükséges időnek biztosí—

tása és a tagválasztásnak oly értelemben módosítása, hogy a kompetens jelöltek be- jutása megkönnyíttessék. Utóbbi kérdés—

ben azt a javaslatot tettem, hogy mivel nemcsak az Intézetnek, de általában a sta—

tisztikának imminens érdeke, hogy az In—

tézetben minden állami statisztikai hiva—

tal és a legfőbb városi statisztikai hivata- lok is képviselve legyenek, ami az eddigi választási rendszer mellett nem volt elér- hető, minden ilyen hivatal vezetője aktiv szolgálatának tartama alatt hivatalból tagja legyen az Intézetnek és általában adjon az Intézet módot arra, esetleg a ta- gok számának felemelése által, hogy szá- mottevő szakférfiak lehetőleg nagy szám- ban az Intézetbe bejuthassanak, amit most az a körülmény is meghiúsít, vagy leg;

alább megnehezít. hogy a tagok között, de már a jelöltek sorában is, nagyobb szám- mal foglalnak helyet olyan ——— egyébként kiváló —— tudósok, kiket a statisztikához csak nagyon laza szálak fűznek,

A Nemzetközi Statisztikai Intézet által kiküldött bizottság 1930 április 15-én kör—

levélben felhívta az Intézet tagjait, hogy az alapszabályokra vonatkozó mindennemű észrevételeiket vagy javaslataikat közöljék vele, különösen pedig két pontra vonatko- zólag nyilatkozzanak:

]. Az Intézet továbbra is autonom tu—

dományos szervezet maradjon—e avagy olyan nemzetközi szervezetté alakuljon át,

melyet az államok szövetkezése alapít meg a statisztikai adatok eentralizációja, össze—

hasonlítása és közzététele céljából?

2. Az Intézet egyéni tagjainak száma korlátozott (,,liniité") maradjon—e avagy korlátlanná váljék—e?

; Az Intézetnek 176 tagja közül 114-en válaszoltak a köl-levélre, kik közül 26—nak nem volt semmiféle kívánsága, 88 pedig a legkülönbözőbb természetű javaslatokat terjesztett be. A bizottság 1931 március 29 és 30 napján Genfben ült össze és Jahn (Norvégia) elnöklete alatt alaposan megtár—

gyalva a kérdést és a beérkező javaslato—

kat, alapszabálytervezetét elkészítette és azt az Elnökséghez juttatta. E javaslat főbb pontjai a következők:

Fenntartja az Intézetnek tisztán tudo—

mányos jellegét, menten minden politikai befolyásolástól. A tagok tekintetében mélyreható változásokat javasol, megadja a lehetőséget. hogy nők is tagjai lehessenek az Intézenek, Olyan tagokat, kik négy egy- mást követő ülésszakon nem vettek részt.

szavazati joguktól meg kívánja fosztani és a teljesjogú tagok közül kirekeszti. Az ilyen tagokat a javaslat tiszteletbeli tagok- ká(!) kívánja átminősíteni. Új tagcsoport—

ként létesíteni akarja a javaslat a kollek- tív tagok csoportját, melybe statisztikai hivatalok és statisztikai működést kifejtő társulatok vehetők fel évi tíz font sterling tagsági díj fizetése mellett, akik magukat az üléseken képviseltethetik. Kimondja a javaslat, hogy az elnökség tagjai csak két—

szer, a főtitkár csak háromszor választ—

ható újjá (amiből tehát az elnökség tagjai- nak ,gyakori változása és az Intézet szék—

helyének (könyvtz'irával és az Office per—

manenttel együtt) nyolcévenkeénti kötelező helyváltozása következnék. Tervbe veszi a javaslat egy választási bizottság (Comité thlection) felállítását, melynek jogában volna a beérkezett tagjelöle'seket felülbí—

rálni és választás ala csak azokat bocsá- tani, kiket a bizottság négy tagja javasol, olyan tagjelölteket pedig, kik a szavazás alkalmával nem kapták meg az alapszabá—

lyok által megkövetelt szavazati arányt, az összes ülésen ennek ellenére szavazás alá bocsáthat. Ajánlja, hogy a Bureau tag—

6. szám. ———530——— 1934

jai ne jelölhessenek új tagokat. Négytagú szerkesztőbizottság kinevezését ajánlja, mely az elnökségtől teljesen függetlenül dönthessen a kiadványok fölött.

Amint látható, a bizottság javaslata igen mélyreható változtatásokat kontefm—

plált az alapszabályokban és oly radikális újításokat vett tervbe, melyek a tagok nagy részének ellenkezését voltak képesek felidézni. A madridi ülésszakon (1931.

szeptember 17. és 18. napjain) ez az ellen—

kezés meg is nyilvánult. Hosszú és helyen- ként szenvedélyes vita után, melynek fo—

lyamán a bizottság több tagja sem azono- sította magát a tervezet némely pontjával, az összes ülés akként határozott, hogy a bizottság javaslatát a legközelebbi ülésszak napirendjére tűzi ki, egyúttal felhívta az Institut bureauját, hogy a javaslatra vo—

natkozó észrevételeit és a madridi disz—

kusszió felszólalásait legalább három hó—

nappal a legközelebbi szesszió megnyitása előtt, a tagoktól nyerendő hozzászólásokat pedig hasonlóképen a megnyitás előtt kö- zölje az Intézet tagjaival.

A Bureau megfontolásai alapján átszer—

kesztett bizottsági javaslatot az egész vo—

nalon a bölcs mérséklet és gondos előrelá- tás jellemzi. Mindazok a pontok, melyek mint radikális és merész újítások az Inté—

zet konzervatív i'ányú tagjainak ellenke—

zését idézték fel, a Bureau javaslatából ki- hagyattak. Igy az ülésekről távolmaradt tagok jogainak megvonása és ebből folyó- lag a tiszteleti tagság értékének csökken- tése, az elnökség" és a tisztikar újból való megválasztásának korlátozása, a kandi—

dálóbizottság (Commission (liElection) megalkotása és a szerkesztőbizottság kor—

látlan hatalma töröltetett. Látszik az új javaslaton, hogy olyan férfiak hatása ér—

vényesült benne, kik évtizedek hosszú so—

rán át kormányozták az Intézet hajóját es tisztában vannak azzal, hogy az Intézetnek komolyan felfogott érdekei mily mértékig engedik meg a szervezet megifjítását az Intézet jövőjének kockáztatása nélkül. Az Intézet tagjainak. túlnyomó többsége meg—

értéssel és elismeréssel fogadta az új ja—

vaslatot és az összes ülés. egyes szélső in- dítványok ellenére, nagy egészében magá—

évá tette a Bureau javaslatát, sőt azon né—

hány üdvös mérséklő hatású változtatást is tett.

Az alábbiakban csak azon módosításo—

kat és elvi határozatokat említem meg, me- lyek az alapszabályok lényegét érintik.

Változatlanul megmaradt az a megálla- pítás, hogy az Intézet nemzetközi tudomá- nyos intézet, mely teljes autonómiát élvez és így minden állami'vagy politikai befo—

lyástól mentesen fejti ki működését. Az In—

ttézetnek főbb szervei a tagok összes ülése ( Assemblée générale), az Intézet Bureauja és az Ofűce permanent.

Hosszú és beható vita után az összes ülé-s törölte a kollektív tagok létesítésére vonatkozó javaslatot, attól tartván, hogy a javaslat b) és c) pontjai alapján — melyek szerint tudományos jellegű tár-saságok, va- lamint ipari vagy pénzügyi jellegű magán—

társulatok, amennyiben szervezett statiszti—

kai szolgálatuk van, az Institut kollektív tajai'á lehettek volna —— a statisztikával nem hivatásszerűen foglalkozó intézmé—

nyek az Intézetben oly túlsúlyra vergőd—

Iixetnének, mely az Intézetnek kárára válhatnék. A kollektív tagok csoportja —————— - a tagsági díjak—ból eredő anyagi gyarapo—

dáson kívül __, lényegben és első sorban arra szolgált volna, hogy olyan statisztikai hivatalok, melyeknek vezetői nem tagjai az Intézetnek, a kollektív tagság révén mégis képviselve lehessenek benne. Ez a javaslat lényegében tehát azt célozta, amit eredeti javaslatommal kívántam elérni, amely sze—

rint minden állami statisztikai hivatal és a főbb városi statisztikai hivatalok vezetői aktív szolgálatuk idej-ére hivatalból tagjai legyenek az Intézetnek. De ez a javaslatom, melyet W'ürzburger is n'iagáévá tett.?) soha—

sem keriilt megvitatás alá, talán azért, mi-

vel a javaslat Vt'zgrehajtása esetén a fix tag—

létszám változékrmnyá vált volna. A kol—

lektív tagok csoportjz'mak törlésével a sta—

tisztikusok szélesebb rétegének az Intézetbe való bevonása megliit'ísult. Ezen a hiányom némileg segít a tagok számának 225-1'e való felemelése. De a 25 fővel történt szaporítás

—-—w ha a választások ezt valóra fogják váL tani — alig lesz képes azoknak kívánsz' ga'it

1) Würzburger idézett cikke.

6. szám.

_ 531 _

kielégiteni, kik a hivatalos statisztika nagy—

számú fiatalabb képviselőit is szívesen lát- ták volna .az Intézet kebelében. A rendes tagok számának emelésével párhuzamosan a tiszteletbeli tagok száma is felemeltetett 20—ról 25—re, meghagyatván a tiszteletbeli tagság eredeti, megtisztelő jellegű értelme- zese.

Az alapszabályoknak lényegesebb vál- tozta—tása az alelnökök számának 3-ról 4-re való felemelése, amit sok szempont tett kívánatossá. Arról a kérdésről, hogy az el- nökség és a tisztikar választása mily módon ejtessék meg, rendkívül hosszú, élénk vita folyt le; végül is minden a régiben maradt.

Az újítások közül, melyeket az új alap- szabály megkíván, kiemelem még a követ—

kezőket: Az elnök minden szesszióban je—

lentést tesz a legutóbbi ülés óta kifejtett munkáxsságról. Az Intézet kiad —— új kiad- ványként —— egy negyedévi folyóiratot ( Re—

veu 'l'rimestrielle), mely tanulmányokat kö—

zöl a statisztika módszereiről és a nemzeti és nemzetközi statisztika erednn'enyeiről, továbbá a hivatalos statisztikai szervezetek organizácüőjáról és személyzeti változásaik- ról; figyelemmel kíséri az újabb statisztikai kiadványokat és nemzetközi bibliográfiát közöl az újabb statisztikai kiadványokról, a szakfolyóiratok, évkönyvek és időszaki közlemények tartalmáról. Ezzel az Intézet oly hiányt tölt be az irodalomban, melyet a statisztika minden művelője már régóta érzékenyen tapasztalt. Tekintettel a pénz érték—ének gyakori változására és újabb csökkenésére, az új alapszabály a tagdíjat a régi 1 font, vagy 20 márka helyett 25 svájci frankban állapította meg, hozzáté—

vén, hogy a tagdíj fejében fizetendő összeg- nek meg kell felelnie 7258'06 milligramm finom aranynak. Ezt az évi tagdíjat meg lehet váltani egyszer s mindenkorra tize- tendő 500 svájci frankkal, vagyis 145161") milligramm finom arany értékével, mely összeg azonban a magasabb korban meg- választott tagokra nézve fokozatosan csök- lken (50 éves kor mellett 350 és 60 éves kor

mellett 250 svájci frank, azaz a megfelelő aranyérték). Végül az új alapszabály tüze—

tesen körülírta az újabb alapszabálymódo—

sítások esetén követendő eljárást, ami a régi alapszabályban hiányzott.

Az összes ülés az alapszabálytervezet egész szövegét, pontról—pontra haladva, le—

tárgyalta, némelyik kisebb jelentőségű in—

dítvány fölött is hoszú vitát indított és így lelkiismeretesen intézte el a régóta vajúdó ügyet. A dolog lényegébe vágó és az Inté—

zet fennállását vagy továbbfejlődését érintő módosítások azonban, a fent említetteken kívül nem eszközöltettek. Az OI/ice perma- nent szabályzata is majdnem változatlanul fogadtatott el. Igy a nehezen várt reform- tárgyalás nagyobb rázkódtatások nélkül, egészben véve símán ment keresztül. Ez minden esetre annak a jele, hogy a szenve- délyek, melyek 4——5 évvel ezelőtt még be—

vesen látszottak kirobbanni, nagyrészt el- iiltek, a higgadt megfontolás lett úrrá és az Intézet jólétét és boldogulását célzó általá—

nos egyetértés és összefogás leszerelte azt a régebben nagyon hangos, bár csekélyszámú ellenzéket, mely veszélyt látszott jelenteni a Nemzetközi Statisztikai :Intézet részére.

Felszólalásainak keretében az Intézet- nek nem egy tagja hangsúlyozta, hogy a jó alapszabály az Intézet fejlődésének egyik alapja; de ennél fontosabb a tagok—

nak az Intézet munkásságában való rész- vétele és ügyei iránti érdeklődése és oda—

adó közreműködése. Az Intézet új alapsza-

bályai, ha nem is hozták meg a szervezet—

nek ama mélyreható átalakítását, melyet egyesek vártaik, mégis, az Intézet fennálláa sának félszáz'ados évfordulóján megvalósí—

tották azokat az újításokat, melyeket, a, nemzetközi statisztika óriási fejlődése és a világháború után előállott új helyzet szükségessé tett, és amely újítások meg—

adják azt a keretet, amelyben a Nemzet- közi Statisztikai Intézet nyugodtan átlép- het életének második félszázadába.

Thirring Gusztáv dr.