——l
ie
0
6.—
IV. Összefoglalás és javaslat.
Szemlénket befejeztük mindazon álla- mok felett, amelyekben nyelvi, vagy nem—
zetiségi statisztika tudomásunk szerint van. A módszerek és adatok ismertetéséből
;kitűnik, hogy _az a tökéletesnek mon dható frendszer, amellyel a magyar statisztika a nemzetiségi és nyelvismereti statisztikát műveli, egyetlen államban sincsen. Bizo- nyos az, hogy nem minden államban van meg a szüksége annak, hogy a nemzetiségi és nyelvismereti statisztika olyan mérték- ben és részletességgel műveltessék, mint ahogy az Magyarországon, különösen a ví—
lágháború előtti időben műveltetett, de a világháború utáni helyzet s azok a köte- lezettségek, amelyeket az egyes államok a békeszerződésekben a kisebbségek nyelvi jogainak megóvása tekintetében magukra vállaltak, szinte parancsoló szükségességgé teszik, hogy különösen azok az államok, amelyek a világháború folytán jelenté- íkeny számú nemzeti kisebbséghez jutot-
;tak, a nemzetiségi statisztikát leglelkiisme- fretesebben és a legrészletesebben művel- jék. Ez nemcsak a statisztikai tudomány szempontjából fontos, hanem fontos a ,nemzetek békéje és megnyugvása szem- pontjából is, mert a kisebbségek nyelvi jo—
gainak tiszteletbentartása csak így ellen—
lőrizhető, ami politikailag a Nemzetek Szö-
Magyarország népmozgalma az 1927.
vetségének feladata. Viszont a statisztikai tudomány szempontjából a Nemzetközi Statisztikai Intézet van hivatva arra, hogy az egyes államok nemzetiségi statisztikai módszereit felülvizsgálja és a kisebbségek elégtelennek módszerek helyesebb módsze—
számának megállapítására vagy helytelennek mutatkozó helyett tökéletesebb és
reket ajánljon.
Mindezeknél fogva tisztelettel javaso—
lom, hogy a Nemzetközi Statisztikai Inté—
zet legközelebbi ülésén foglalkozzék ezzel a kérdéssel és hozzon olyan határozatot, amellyel ajánlja elfogadásra nemzetiségi és nyelvismereti statisztika tekintetében úgy a felvétel módszerére, mint a feldolgo—
zásra és a közzétételre nézve az általam fentebb ismertetett magyar rendszerét a nemzetiségi és nyelvismereti statisztiká—
nak.
Ezzel a Nemzetközi Statisztikai Intézet nemcsak a statisztikai tudománynak tenne.
nagy szolgálatot, de a tartós béke ügyét is nagy mértékben elősegítené, mert kihúzná a méregfogát azoknak a, kölcsönös gyanu- sításoknak. amellyel az egyes államok a nemzetiségi statisztika tökéletlensége és ellenőrizheletlen volta miatt egymást illetik.
Kovács Alajos dr.
évben.
Nonemu—ni de la population de la Hongrie en 1927.
(till-zetes eredmények. —— Résullals ])réllmmaires) . Résumá Four 1927, les chi/iras du mouoemenl
de la population de Hongrie présenlmt un fló—
chixsemenl général.
La natulilé (25'2 pour 1000) a été inférieure á toutes les onnées enregislrées par la staiisligue du mouuement de la population hongroise.
Le nombre (les décés par malmlír.—- ínfecticu—
ses a augmenté singuliéremenl pour la rougeole, la
scarlaline, la diphtérie, et surlout pour la grippe, La luberculose (( cause 19.694 (léces (2'3 pour MIN
habilanls).Par l'aceroissement lmlurvl, lo population s'r'sl
accrue de (54.378 unilés, soit seulement de —7'lí pour
1000.
*
Magyarországon az 1927. évben 75.760 házas—
ságot kötöttek, ami ezer lélekre számítva 8'9—05
házassági aránynak felel meg. Itt és a később kö-
vetkező ad-Álainkban is ezúttal elöször hasonlit-
juk eredményeket az előbbi
(ka végleges eredményeivel; feltehető. hogy a pótlások beszámítása után az említett házasság.
kötési arany el fogja érni az 1926. évi magassá- gát. Tehát a hx'izasodasi hajlani nem esappant meg,
hanem függetlenül a többi népmozgalmi jelenség-
töl tartja a iif-gi nívót, mely :! legmagasabb házas-felliintetö emeli Ma
össze az előzetes
sági arányt államok közl—, gyarországi-nt.
S:?embeötlö jelenség mondottakkal szemben
itt feltüntetett visszaeső tenden—
;!
az.
Öt
(rint mulat. Nem akarjuk azt mondani. —— bármi—
hogy ;: .s":íll(*l(".srlc száma az éven keresztül vizsgálva is,
lyen közi-[fekvö a gondolat, _az hogy a születések számának alakulását döntően befolyásolná a ha- mégis ide kívánkozik an—
a huzamosabb időn át
zasságkötósek száma,
nak megállapítása, hogy
; 2. szám. ——157— 19251—
]. Házasságkötések, születések és halálozások.
Mariagcs, naissances et (lécés.
Születések
Nuissancex Décés Halálozások
Esett ezer lélekre (exész évve A
szamitva) —— Propart. pour 1000
hab. (calc. pour l'annexe entiére] d
enne
Időszak Période
Házasságkötések Áftlríugtr moinsd'unun
1évenalul mnin:de
vivan[es morlrs 6:on—nrz.desdec"P deIAmpnur100nevviwml,
Atcrm'ssemen!dela eces
population házasságkötés muríugex élveszületés nu-w'vunb gümokórban _elhalt mlabra-In::
halálozás uccreíxsemenl Pro
d A100élveszületetueesett
plusdz7an: összesen ,szaporodás *decéscuufe'spar :1évenaulielhalt
.Népszaporodás
.
43.943 42.810
39.530 53.140 38 436 50.556 39.6441 53.799 59.546 59 383
%awtamn 22L462ii592 235480tí656 22948443803 21£OUÉBIH7
78.706
75 06 74.382 76.84975.760
1923 . . . 1924
1925 1926 .
1w7a
99.711i159287 79 684 108285 187668
89.010
83349H39905 95828p49627
to *? Le
195l 97
203 65 171 1p2 161110?
53.794 93.33U 89.579 64.378
_a_ ce (peace alw—
14215o
m a m a m w N m N a m u
% Cu176 76
NJ Do') Előzetes eredmények. — Donne'es provisoires.
egy nívót tartó házassági arány mellett, a születé-
sek száma és aránya veszedelmes méretekben csök-ken. Az 1927. évben az élveszületések száma 214005.
Ezer lélekre számított arányban 25'2. Ehhez fogható alacsony szám és arány nem fordult még elő: a
egyedülálló
25'2 születési arány népmozgalmunk történetében.
A meglepően születési arány okai—
nak kutatása és megállapítása ma még szerfölött alacsony
nehéz. A gazdasági okok mellett nem utolsó sor-
ban kell rámutattunk ar 'a az erkölcsi okra sem, amely újabban egyre általánosabbá válik s amelyet röviden gyermekiszonynak nevezhetünk. Nem régi- ben az egyke vagy egyse elleni kongresszuson igen
sok oldalról, a társadalom különböző rétegei képvi—
selőinek megállapításai is mutattak bárha
az erkölcsi ok súlya abszolút adatokkal csak az 1930. évi népszámlálás után lesz alátámasztható.erre,
Nincs abszolút jelentősége annak, hogy Magyar—
ország még
zetközi viszonylatban erős pozíciót tart, államok viszont abban
mostani születési arányával is nem—
mert a
művelt nyugati nagyok,
amiben mi igen kicsinyek vagyunk, t. i.
löttek életbentarlász'lban.
Az élvesziiletésekkel együtt ezúttal a halva—
születések száma is leesett (6.017). Ezúttal először a szü—
történik az, hogy az élveszületések alakulását pár-
huzamosan követi a halvaszületésekcsökkenő
számának
irányzata, Megemlítjük, hogy a halva—
születések háború
legalacsonyabb. A halvaszületésekkel
száma a óta ez évben volt a kapcsolatban rámutattunk arra, hogy a magas számú hal 'a- születések a rossz viszonyok közt élő népességünk ellem'tlloereJe csökkenésének is következménye.
Az 1927. évi népmozgalmi eredményeket még szomorúbbá teszik a halálozási eredmények. Még pedig azért, mert ha a születési előzetes eredmények
a végleges adatok megállapításakor a hiányzó pótlá—sok bedolgozásával valamelyest emelkednek, tehát
javulnak, a halálozásnál az előbbi év eredményével szemben már is mutatkozó, 9.500-on felüli emel- kedés, a pótlások bedolgozásával ugyancsak emel-
kedni fog, itt azonban a szaporulat romlást jelent.
Vonatkozó kimutatásunk 149327 halottat ,
(1926—ban 139905), ami ezer lélekre kifejezett arányban 17'6—nek felel meg; tehát a mult évvel szemben H) a romlás. A feltüntetett öt év arányaitvizsgálva, az 1923. és 1924. évvel szemben így is
mutatkozik jelentős javulás, de ez még korántsem az, ami a sokkal kedvezőbb halandóságot mutató nyugateurópai államokhoz mérten kívánatos és szükséges volna. Tudjuk, hogy az 1927. év halálon- zását az influenzajárvány befolyásolta,
azonban influenzajárvány volt Európaszerte az ]Sl24. évben is, és a nyugati államokban a halálo—
zási arány csak F'anciaországban volt 172, a töb—
biekben csak valamivel emelkedett 12 fölé.
Kimutatásunk a halottakat 7 éven aluli és fe- liili korcsoportban tagolja. Az 1923—1926. eszten- dőkben a hét éven aluli halottak száma követke- zetesen esetl, míg az idei évben a 7 éven aluli ha—
lottak száma is több mint 3000—el emelkedett. Az 1924. évi influenza-járványról tudjuk, hogy a gyermekkorban levőket megkímélte, az idei jár-
vány úgylátszik korkülönbség nélkül szedte áldo- jelez
éveleji
zalait, mert a hét éven felüli halottak száma is 6500-al emelkedett az előző évvel szemben.
A hét éven aluli halottak között szerepelnek
a eseesemőhalottak is, akiknek a száma az 1927,
évi előzetes eredmény szerint 39.644, 1200-zal több mint 1926-ban. A
ugyanaz a helyzet, mint a 7—éven aluliak korcso-
portjáb'an, az abszolút számok alapján vizsgálva cseesemőhalottaknál csaknemaz eredményeket. Ha azonban a 100 élveszületésre
eső egy éven aluli elhaltak arányait vizsgáljuk a
feltüntetett ötéves periódusban, meglehetösen sze-
szélyes az arányok hullámzása. Az 1925. és 1926.éveknek viszonyaink szerint kedvező arányait nem tudtuk meglartani és az 1927. évi 18'5—es arány is—
szám;
mét az 1923. évi nívóra (18'4), emelte csecsemő—
halálozásunkat. Ezzel az eredménnyel azután nemzetközi viszonylatban ismét a legmagasabb csecsemőhalandóságú államok közé kerültünk. Ez
az eredmény ismét megrenditi közegészségügyi vi———158—-—
szonyaink javulásába helyezett reményünket—, egyúttal fokozottabb, körültekintőbb munkára _ser'?
kent, mert hogy ennél sokkal jobb eredményeket:
elérni lehet, bizonyítják 1925. 1926. óta 168, illetőleg tG'T—t—s csecsemőhalálozási arányok,,
az és
II. Fertőzőbetegségek által okozott halálozások.
Mortnlité cause'e par des maladies infectieuses.
Időszak Période
íKanyaró §Rougeo/e !Vörhenyl vlScar/atm: Kiütéses hagymáz ,Typ/murmu— '(bámutitlue Szamár— hunít gymáz
toroklob Dx'pblbe'rie puerpe'mle
a g y i l á z
1607!Coguemcbe Roncsoló Hasi ha lrvl'! typbaíde Charban
F' Gümőkór
Vérhas D_yxentérie Tubzrculose byermek- Ianenza
4
556 445 626 247 527
1 062 504 546 468
19§7 ') 548
;Pokolvar
14202 ! 25.215 970 26.724 420 21.223 370 20.345 485 % 194694
*) Előzetes eredmények. —— Donne'es préltmm.
A halálozásokkal kapcsolatban ismertetjük a fertőző betegségekben elhaltak adatait is, mely beteg-
ségekben az 1927. évben 25.579-en haltak el, A 10-folyt esztendőben a fertőző betegségek is nagyobb
mértékben szedték áldozataikat, mint az előző év—ben. A számszerű adatok regisztrálása nélkül
megemlítjük a kanyarót, a vörhenyt, a roncsoló'toroklobot és a vérhast, mely betegségekben elhal- taknak száma az előző évi elhaltak számánál tete-V
mesen magasabb. Külön megemlítjük az influen—zát, mely betegségekne'l 1368 elhaltat tüntet fel statisztikánk az 1926. évi 450 halottal szemben.
Nem érdektelen most már annak felemlítése, hogy a gümőkórban elhaltak száma viszont jóval ala-
csonyabb (19.694) mint az előző évben elhaltaké (20.345), ennek megfelelően az ezer lélekre számí—
tott arány is 23—ig esett vissza.
Az eddig ismertetett adatok birtokában felál—
líthaljuk természetes szaporodásunk 1927. évi szo- morú mérlegét, mely szerint 64.378 lélekkel szapo- rodott népességünk ezer lélekre szamitva 76-es aránynak felel meg. Annál fájdalmasabb ez az eredmény, mivel 1926—ban és főleg 1925—ben már békeévek nívóji'tn mozgott szaporodási arányunk. A legutolsó szaporodási arányunk nem——
zetközí viszonylatban is az alacsony szaporodási
arányokat feltüntető államok közé fokoz le ben—nünket.
ami
a
Munkanélküliség és munkapiac.
Chómage et marché du travail en Hongrie.
Hé.—mm é.
cats
Pour janvz'er 1928, les syndi—
social—démocrales e! socialistes-chrétíens ont enregísíré 17.430 chómeurs —— 15.587 hommes
(89179) et 1843 iemmes (10'6%), —— soit 21'3%
de plus gu'au mois précédent. Bicn gue cette aug—
menlation dépasse sensiblement Ie niveau normal, toutefois la mesure (Ill chómaye teste au-dessous
de la ntos/enne de 1924—1927. Depm's rlér'emhrv
1927, ['indice rapporté (: cette moi/enne s'est t'rlvvú de 526 (1 68'7.En prouince, Ie nombre des chómeurs a monlé (t 7.720 (%— 42'6%); ("1 Budapest, (1 9.710 (%— 8'5%).
Dans (es groupes de professions, la mesure du chómage a été tres díffe'rente. Les industries du
fer, du bois et du hűliment ont donne' SSH—% des';
sans-travail. L'augmentalion a été rapide dans I'índustrie du boís (94'0%); considérable dans le bátíment (36'I%) et dans liíndustrie du fer
(32976). La situation s'est esseniíellement amé-
liorée pour les trauailleurs intellecluels, oil le nombre des sans—travail (1881) (( baissé de 15'2%, par suite dr (moi Ilímlíce (Iu ('hőmage (] est des—(fmdu (l 48'5.
Le ment
Hlllllllf'lllűlll (188
a migntenté:
Offices (10 place- ont enmgíclré 5.470 o/frvs, 14321 (lemandes et 3.686 placement:—
Sur 100 offres, il y a 271 chőm'eum
demandant du travail, dont plaeé 24'9*%, ,'
ils
("ll
on (]