SZEMLE
1259
4. 5.
A népszámlálási felelős hajtja végre a népszámlálás után felmerülő és azzal összefüggő utó- összeírásolcra és ellenőrzésekre vonatkozó feladatokat is.
5. §.
A népszámlálási felelős feladatait részletesebben külön utasítások szabályozzák.
s. §.
A népszámlálási összeírás ellenőrzését a Központi Statisztikai Hivatal és igazgatóságai végzik.
Az ellenőrzést végzők által adott szakmai utasítások a népszámlálást végrehajtó szervekre és személyekre kötelezőek.
7. §.
Ez a rendelkezés a, kihirdetése napján lép hatályba.
Huszár István a. k.,
államlltkár,
! Központi Stazlsztlkal Hivata:
elnöke (Megjelent a Magyar Közlöm) 1969. szeptember 24-i, 73. számában.)
A NEMZETKÖZI STATISZTIKAI INTÉZET
' 37. ULÉSSZAKA '
"Ion. Móo ALADARNÉ
A Nemzetközi Statisztikai hitelet (Inter- national Statistioal Institute .— ISI) kétéven- ként tartandó ülésszaka ezalkalommal szep—
tember—JB és 11 közt'Londonl'iii'n került meg-
rendezésre.,A megelőző, Ausztráliában tartott hasonló tanácskozássel szemben ez az ülés- szak rendkívül népes volt: a résztvevők — tagok és meghívottak együttvéve — közel ezer főt tettek ki, s a. magyarországi résthevők száma; is nagyobb volt a szokottnál. Tar Józsefes clr. Mód Aladárné felkért előadással, dr. Hollváth Róbert, dr. Kádas Kálmán és dr.
Thirrz'ng Lajos pedig önként benyújtott elő—
adással szerepelt ez ülésszakon. A felsoroltak közül 'dr. Kádas Kálmán "személyesen nem vett részt. Az ülésszakon a. felkért előadók közül Tar József ,,A tőkebervezés problémái"
vitaüléeen ,,A népgazdasági beruházások ter- vezésének alapelvei Magyarországon", dr. Mód Aledárné pedig a. "Szociális programok értéke-
lése" vitaülésen ,,Szociális programok és élet- Bzinvonel Magyarországon" című dolgozattal szerepelt. Az önként benyújtott dolgozatok a következők voltak: dr. Horváth ' Róbert ,,A politikai aritmetika néhány alapvető problémája és történelmi fejlőiése", dr. Kádas
Kálmán ,,Speoiális stratégiai döntési probléma.
közelítő modellszerű megoldasa. a. szállításban atatisztikai módszerek segítségével", dr. l'hir—
ring Lajos ,,A megyei-országi történeti statisz tika tapasztalatai".
Az ülésszak rendkívül jól szervezetten, fényes külsőségek között zajlott le. Az ülés—
szak jelentőségének méltánylását jól mutatja, hogy az Economist több oldalas cikkben foglal- kozott a. statisztikával, s talán méginkább az, hogy ez ülésszakot Harold Wilson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke nyitotta. meg. Meg kell említeni azt is, hogy maga a megnyitó beszéd sem volt szokványos, hanem kifejezet- ten érdembe vágó, aminthogy az sem minden- napi jelenség, hogy a. miniszterelnök 25 éve tagja a. Royal Statistical Societynak, sőt a.
hatvanas évek elején a. Táj-saság tanácsában is részt vett.
Az ülésszakon az alábbi tizennégy vitára;
kitűzött téma szerepelt:
Regresszlós eljárások alkalmazásai és korlátai. ' A iőkeiervezés problémái.
Ökmmmetria.
Többszörös kontingenoia táblák.
A számítógépek hatása a. statisztikai elemzés mód-- szerelte.
Staiisziikai adattárak és a statisztikai titoktartás kérdése.
(Statisztika a fizikai tudományokban.
Indexszám problémák a. tökeállomány mérésében.
Sztochasziikus eljárások gyakorlati alkalmazásai—
A munkaerő előrejelzése.
Optimális állási szabályok és szekvenciális tervezés.
5260
SZEMTöbbváliozós elemzés.
Statisztikai témák az operaclókutatásban.
Szociális programok értékelése.
E vitaülések mindegyikének egy-egy szer—
vezője és néhány felkért előadója volt. A vita- ,üléseken a szerzők röviden ismertették ki- nyomtatott előadásaikat, majd azokat részben előre felkért vitázók, részben az ülésszak résztvevői közül a vitaba spontán módon
bekapcsolódék vitattak.
Az önként benyújtott előadások vagy egyik— , masik vitatémahoz kapcsolódtak, Vagy pedig ,,A statisztika gazdasági és társadalmi "alkal- mazása' , ,,Statisztikai elemzés és kísérletek tervezése", ,,A statisztika alkalmazása a fizikai
és biológiai tudományokban és technológi-ál—
ban", ,,Elméleti statisztika" és végül ,,Való- színűség, sztochasztikus folyamatok és idő-
sorok" gyűjtőfogalmak köré voltak csoporto-
sítva. E keretben rendkívül nagy számú,
kereken 140 dolgozat volt napirenden, ezek terjedelmét azonban éppen nagy számuk miatt -— sajnálatos módon — rendkívüli mértékben korlátozták, ami érthető módon nehezítette a felvetett kérdések érdemi kifejtését és ennek következtében vitáját is.
Az ülésszak alkalmával tartotta az Intézet [közgyűlését is, amelyen egy e célra korábban kiküldött bizottság jelentése alapján vita folyt a társaság jelleg ,ről. Arról, hogy marad-' jon-e meg a jelenlegi, lényegében akadémiai tipusú keretben, vagy történjen-e erőfeszítés arra, hogy jelenlegi tevékenységének fenntar—
tása mellett legyen valamilyen erős és állandó magja, amely kollektíven végezzen kutató, feltáró munkákat a különböző kormányok, valamint az üzleti és akadémiai világ számára.
A vita alapján az alakult ki, hogy a számtalan meglevő kutatóintézet mellett nem latszik indokoltnak az Intézet égisze alatt még egy további ilyenfajta funkciót betöltő szervezet kialakítása, ehelyett az eddiginél nagyobb mértékben kell arra törekedni, hogy a sok hasonló rendeltetésű nemzetközi szervezet között jobb együttműködés alakuljon ki, és ezzel a fölösleges párhuzamosságok kiküszö-
bölhetők legyenek.
Másik széles körű vita az Intézet tagfelvétele körül alakult ki. A statisztika alkalmazásának világszerte, köztük egészen új területeken fokozódó térhódítása következtében rohamo- san nő a statisztikusok száma, az Intézet tag—
sága azonban távolról sem tart lépést az ezek közül felvételre érdemesek szamanak növeke—
désével. A kiküldött bizottság ennek okát részben a tagfelvételi eljárásban jelölte meg, és javasolta, hogy a tagfelvétel a jövőben ne a
tagság közvetlen szavazása, hanem egy szűk körű választási bizottság döntése alapján történjék. Ez ugyan a jelenleginél kevésbé demokratikus, de lényegesen homályosabb volna. A közgyűlés ezt a javaslatot nem fogadta el, csupán felhívta a tagság figyelmét a. tagfelvételi eljárás fokozott jelentőségére.
Igy a tagfelvétel előreláthatólag az eddigi rendkívül lassú ütemben fog tovább folyta- tódni.
Az Intézet vezetőségének mandátuma lejárván, új vezetőség került megválasztásra.
Ebben, az eddigiekkel ellentétben, a szocialista országok nincsenek képviselve, Viszont igen nagy súllyal szerepelnek benne a fejlődő orszá.- gok képviselői. Az újonnan megválasztott—
vezetőségi tagok a következők:
Elnök:
Alelnök:
W. G. Cochmn (Egyesült Államok), E'. N. Omaboe (Ghana),
P. V. Sukhutme (FAO), L. K. thmetterer (Ausztria),
C'. A. Miramailn-Amerlkal Demográfiai Központ).
Főtitkár: J Ch. W. Versrege (Hollandia),
Pénztaros: M. a. Kendaumngua)
A közgyűlés végül a programbizottság előter- jesztése alapján elfogadta a következő, Wa—
shingtonban tartandó ülésszak előzetes tervét.
Eszerint a vitára kitűzött témák 1971-ben a következők lesznek:
!. A fizikai tudományok szekciójának ülése.
2.13me'netések:
41) Újabb adalékok a mintavételhez, b) Kísérletek tervezése,. ,
3. Ismertetések: * '
a) Szwohaazukus egyenletrendszerek betaléae, b) Keresztmetazetl spektrálelemzéa.
4. Bloluglui kisérletek felhasználása az élelmiszer—*
termelés időbeli alakulásának becslésére.
5. A számítógép helytelen felhasználása.
.A atallsztllml hivatalok (ervel a rájuk váró új feladatok megoldásával kapcsolatban.
7.Sta1lsz1lkaa történelem és a történelem előtti idők tamgümányozáaaban.
8.A szegénység mérése a fejlett és fejlődő gazdasági rendszerekben.
9. A ko' linearilás problémája aregressziószámnásban és az ldösorelemzésben.
10. Statisztikai problémák a közúti közlekedésben.
Il. Uzletl ezysének reulsztere és ennek felhasznalasa felmérésekben és adaíössze'állításokban.
12. Slmlsztlkal ökológia.
13. A statisztikai adatok ldószerűsége és minősége közötti ellentét.
Az egyes témák szervezőit az Intézet rveze- tősége fogja fekérni.
A szokástól eltérően a közgyűlés nemcsak a.
soron következő, hanem az azt követő ,ülés- szak helyét is meghatározta. Eszerint 1973-ban az ISI 39. ülésszaka, Ausztriában, Bécsben kerül megrendezésre.
