A Nemzetközi Statisztikai Intézet XXI. ülésszaka

.no-n.o-n-o-n-noucn-c-IInn-olnaon...-ln.o-'nooo—ounnnnul-n-nllnloan-c-nun-n-n....u-no-n-o-n-o-n-o-u-

KÚLÖNFÉLE a §

e

c.luo.-llc-Illnnuutluluu.n--o:-non-oill-IUIIIIIUCU.v-ltlurvaI-l "I-l-o-l-Inuu-II-cocunoni...-un:-

A Nemzetközi Statisztikai Intézet XXI. ülésszaka.

La XXIU Session de lllnstitut International de Statistigue.

A világ statisztikusainak legmagasabb fóruma, a Nemzetközi Statisztikai Intézet ezúttal ismét Euró—

pán kívül fekvö országot, Mexikót választotta XXI.

————— — rendkívüli _ ülésszaka színhelyéül. Eredetileg az 1931-ben megtartriitt (madridi) kon—

gresszus után két évvel, tehát a folyó évben rendes a sor. A londoni Királyi

1934-ben üli

minthogy a legutolsó

ülésszakra került volna Statisztikai Társaság

alapításának százéves fordulóját es

Nemzetközi Statisztikai Intézetet is éppen ennek a

azonban meg

társaságnak n— egy évi kesessel, 1885—ben megren- dezett —— i'élszázados jubileumát) alapította meg 23 nagynevű tudós (köztük három honfitársunk: Hun—

j'olvg János, Keleti Károly és Kőrösy József), a sta—

tisztikusok nemzetközi testülete 1934-ben kettős ju- bileumra jöhet majd össze Londonban: az Intézet vezetösége ezért úgy döntött, hogy a rendes ülés KiM—re marad, Az 1933, évi mexikói konferencia össZehívására viszont az adott alkalmat, hogy ekkor ünnepli meg fennállásának századik fordulóját az 1833—ban megalapított Mexikói Földrajzi és Statisz—

tikai Társaság, ez a tudtunkkal az egesz földtekén a leghosszabb ideje, egyhuzamban. megszakítás nel- kül munkálkodó országos statisztikai egyesület. Mint—

hogy a rendes ülésszak 193411'0 halasztatott el es mert a három év előtti tokiói kongresszus is rend- kivül ötsszejöveteliként illeszkedik az Intézet hagyo—

mányos találkozóinak sorába, a mexikói ülés hasonlóképen rendkívüli ülésszak formájában zajlik le?)

A mexikói kongresszus

következő; az Európából és Egyiptomból jövö részt vevők hajója szeptember 16—án indult Hamburgból és több európai kikötő érintése után október Ötödi—

kén érkezett Havanába, 8—án pedig Mexikó kikötő—

városába, Veracruzba. A résztvevők még aznap az 1227 m. magasságban lévő Onizabába utaznak to- vább, hogy a forró tengerparti hőmérséklet és a 2240 méter magasságban fekvő Mexikó város idő- járása közötti különbséget megszokják. Mexikóba ezért csak másnap, október 9-én este érkeztek meg.

10-én d. 11. kezdődött meg a fogadtatások sorozata, míg a tulajdonképeni XXI. ülésszak október 11. és 14. között zajlott le, tehát négy —— szakosztályi és teljes iilésekrben, de fogadtatásokban és kirándulások- ban is bővelkedő —— napon. Október 16-ra tűzte ki azután a Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság ünnepi ülését, melynek napirendjén két előadás sze- rövid programmja a

1) Az Európa határain túl megrendezett 1893.

évi csikágói és 1927. évi kairói kongresszus rendes ülésszak volt.

repel: az egyik a Társaság százéves történetéről szá—

mol be, a másik pedig Mexikó város történeti fejlő- dését tárgyalja. A tudományos programmhoz kap- csolódik nyolc kirándulónap; a mexikói rendezőseg ugyanis szinte egészen rendkívüli módon gondosko- dott arrúl, hogy azok a statisztikusok, akik a hOsszú utazásra vállalkozhattak s a világ minden tájából

Latin—Amerika statisztikai

gresszusára ösrszetscreglenek, minél alaposabban is-

elsó nemzetközi kon-

merkedhessenek meg az ország ós—i kultúrájával, tör—

teneti műemlékeivel, természeti kineseivel, mai gaz—

dasági és kulturális életével. Mexikó városából az elutazás időpontját a rendezőség október 25—re tette. A résztvevők ismét Veracruzban szállnak (26-án) a Havaria és New—York felé induló hajóra, Tokió-i tapasztalatok szerint a két hosszú hajóút arra is rendkívül alkalmas lesz, hogy a világ statisz—

tikai életének reprezentánsai eszméiket, gondolatai—

kat iilósszaki formalitások nélkül is kiesel-élhessek egymásközött. De ettől eltekintve sem fog elmaradni az ülésszak tudományos színvonala a korábbi kon- gresszusokétól. A tudományos vonzóerőn kívül az exotikum, a litepillantás lehetősége egy távoli világ- rész ősi és mai életébe kellőképen biztosítja az ülésszak látogatottságát és sikerét. Előzetes híradá—

sok szerint az Intézet tagjainak és a meghívottak—

nak valóban tekintélyes tábora vesz részt 1) a XXI.

ülésszakon. A magyar tagok közül a magyar kor—

utá—ny képviseletében Kovács Alajos d'r. h. államtit- kár, a M. rkir, Központi Statisztikai Hivatal elnöke utazott ki Mexikóba.

kongresszus részletes

tudományos

programmja még szétkül-

A mexikói mun—

kálatainak

nem ismeretes. A dölt közlemények és

nem merítik ki az ülésszak egész programmját, elmélet és teljes és

tagokhoz előzetesen

jelentések azonban, bár

arra mutatnak, hogy ezúttal is az

gyakorlat számos nagyfontosságú problémája nyer majd megvitatást. Egyelőre a tárgyalásra kerülő következő témákról van tudomásunk: Statisztika és közigazgatás. Két megjegyzés a grafikai ábrá- zolások köréből. Az Amerikai Egyesült Államok népességi statisztikájának 1900—4930. évi fejlő—

dése. Spanyolország demográfiai fejlödése. Mexikó népessége a spanyol uralom időszakában. A nép—

számlálási feldolgozási munkálatok módszerei, kii—

lönös tekintettel a lengyelországi tapasztalatokra. A népesség gazdasági és egészségügyi állapota terén észlelt változások befolyása a natalitás—i mozgalom

ll 41 tag, úr m. 28 európai, 10 északamerikai, t afrikai és 2 ázsiai statisztikus.

9. szám,

——690——— 1933

hullámzására. Az évvégi születések hiányos bejelen—

tése. Néhány megjegyzés a halvaszületésekre vonat—

kozó számításról. A házas termékenység mérése.

.t vándorlási statisztika egyöntetű nemzetközi mód—

szerének lGI'VíE'. Nemzetközi rákstatisziika. Megjegy- zések a gazdasági vidékek tannlmányozásánál alkal—

mazott módszerekről. Tanulmány a földtulajdon megoszlásáról Firenze tartomz'myban. A nemzetközi erdészeti statisztika és problémái. A hajtóerő nem- zetközi statisztikája. A kereslet és a kínálat megál—

lapításának módszere a városi közeli forgalomba—n.

A készáruk statisztikája. A jelzáloghitel statisztikája.

m ,a

A közüzemek gazdasági tevékenységének statiszti—

kája. A fogyasztás és az árukészletek statisztikája.

Defláció az adósságok terén. Válságelmélet. Családi költségvetés—ek és nemzetközi összehasonlításuk. A japán főiskolák statisztikai oktatásának 1931. évi helyzete.

A felsorolt, valamint egyéb témákat (ezúttal is három osztályban (1. Demográfia. II. Gazdasági sta—

tisztika. 11]. Szociális statisztika) és teljes üléseken vitatják meg a Mexikóban egybegyűlö statisztika,—

sok. A tudományos siker garanciáját a problémák változatossága és bősége határozza meg.

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigue de l'étrcmger.

Finn Statisztikai Társaság (Société de Statis—

tigue de Finlamle), A rokon finn nemzet statisztikai egyesületének megalapítása a világháború utáni idő- szakra esett s csak két évvel előzte meg a Magyar Statisztikai Társaság megalakulását. Elsősorban a finn statisztikai szolgálat decentralizált volta tette szükségessé a Finn Statisztikai Társaságnak, ennek a tudományos és Icözponíi'szei'vnek létrejöttét. Az ulakulóülés a finn Központi (de csak névleg köz—

ponti) Statisztikai Hivatal megalapításának 55. év- fordulóján, 1920 október Itv-Élt zajlott le. Az alapítók a Társaság céljául a különböző statisztikai hivatalok tisztviselői közötti üdvös együttműködés létesítését és ilyen módon a tudományos statisztikai munká—

nak, valamint a közigazgatási statisztika techniká—

jának fejlesztését tűzték ki. A Társaság tagjait azok köréből választja. akiket tanulmányaik, vagy gya—

korlati statisztikai munkásságuk erre képesít. A tag—

létszám eppen ezi—rt elegge alacsony, 7] rendes, .i tiszteletbeli és 4 levelező tagból áll. A Társaság évente két rendes ülést tart, az elsőt február 4—ón,

a hivatalos népességi statisztika 1749—ből származó

(liste, az ú. n. ._'l'abellverk—vt" meg—indításának t'ordm lóján és október teni a mai hivatalos statisztikai szerv létesí—tésének fordulóján: ezenkívül az elnök-

ség a szükséghez mérten rvndlcímfil üléseket is ösz- szehiv. Az ülések napirendjén egy—egy fontosabb sta—r tisztikai problémát megvilágító jelentés szerepel; a Társaság eddigi fennállása alatt természetesen már a legváltozatosabb témák megbeszélésére sor került.

Külön kiadványt nem ad ki a Társaság; az üléseken elhangzott előadások a két legfontosabb közgazda"

sági folyóiratban látnak napvilágot. A Társa-ság és tagjai tevékeny részt vettek az eddig (legutoljára 1927-ben Stockholmban) megtartott skandináv sta—

tisztikai kongresszusokon is. —— A Finn Statisztikai Társaság első elnöke Harmaja L., a szociális kutató hivatal vezetője, a Magyar Statisztikai Társaság kiit—

földi tiszteletbeli tagja volt, aki 1920—21—ben és 1927—ben állott az egyesület élén; 1928—ban Kovero M., a finn Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a magyar statisztikusok testületének ugyancsak tisz—

teletbeli tagja töltötte be az elnöki tisztet. A Hel- sinkiben székelő társulat ezidősz—erinti elnöke Hoppa V., főtitkára Eke/und E,, a finn Központi Statiszti—

kai Hivatal főtisztviselőjc.

Német Városi Statisztikusok Szövetsége ( Ver—

Imnd der deutschen Sládtestatístílfer). A Szövetség 1933 május 8—9-i berlini szövetségi gyűlésén tiszte- letbeli taggá választotta meg Scholt S. professzort, a mannheimi városi statisztikai hivatal magyar kö—

rökben is nagyrabecsült igazgatóját.

Királyi Statisztikai Társaság (London). (Royal Stutísíícul Society). 99.

tartotta meg az angol Királyi Statisztikai Társaság rendes évi közgyűlésé!

1933 júni—us 20-án Londonban. A közgyűlésen az

1932/33. évi elnök, ford Maston ot Agra and Du—

nottar elnökölt, akin-ek elnöki megbizatását egyéb—

ként az ülésre egybegyűlt tagok a szokásos egy év- vel, l933/34-re is meghosszabbították. A közgyűlé—

sen előterjesztett jelentésekből kitűnik, hogy a Tár- saság taglétszámu -——— bizonyára a nyomasztó viszo- nyok hatása alatt — tiz év óta először szállt az ezer alá (DSSt-re, nem számítva ide a 22 tiszteletbeli