3. szám.
% §: :
—240—- 1934
tására. E kérdés tárgyalás-a számos nagyjelentő- segit teoretikus és gyakorlati és emellett kiválóan időszerű feladat sikeres megoldásához visz kő- zelebb. Az elmélet tisztázó, rendszerező, termé- kenyítő (hatását érvényesíti a statisztika módsze- rének területén, amely viszont az árkérdésben nemcsak gyakorlati célokat szolgál az áralakulás ismertetésével, de arra is hivatva van. hogy az árelmél-et spekulativ—deduktiv megállapításait a statisztikai indukció bizonyítékaival alátámassza vagy olyan kivételes és váratlan dinamikus erők beavatkozására figyelmeztessen, amelyeket az inkább statikai adottságokból kiinduló elmélet elgondolásai esetleg nem láttak előre. Az árel—
mélet és árslatisztika ez egymást kiegészítő és kölcsönösen termékenyítő együttműködésnek ma nagyobb a jelentősége és ennélfogva szüksége is.
mint bámnikor. A gazdasági élet szabad, tenné—
szetes menetébe az államok politikai okokból és célokból erőszakosan nyúltak bele. a párizsi és párizskörnyéki békediktátnmok kipróbált gazda—
sági szervezet—eket darabolták fel s ezzel és az el—
zárkózás rendszerével: az aut'archia bálványo—
zásával a termelés anaarchiáját, a termelés és fo- gyasztás összhangjának me—gzzavwarását és az egyes foglalkozási ágak termékeinek áralakulá—
sában olyan nagymértékű diszparitást idéztek elő, ami a jövedelemeloszlás tagozódásában ag—
gasztó eltorlódásra vitt, komoly társadalmi nyug- talanságna-k vált forrásává és az áralakulás rendjébe beavatkozásra késztette az államot.
Ennek a beavatkozásnak a várható hatásáról íté- letet mondani a közgazdaságtan hivatása, de az áralakulás valóságos állapotát, irányát, fejlődé—
sének menetét és a tett intézkedések reális kö- vetkezéseit csak az árstatiesztika tömeges észle—
lése tudja ellenőrizni és megmérni, Természetes.
hogy a befolyással lévő gazdasági és (hatalmi té—
nyezők sokaság—a és sokfélesége miatt e cél el- érése nem könnyű feladat. Ma már nem eléged—
hetün—k meg az egységes árindexszáimokkal, a
gazdaságstatisztikai módszer művelőinek és al- kalmazóinak új, biztosabb tájékozódási alapokat kellett keresniük és át kellett térniük az árindex—
száxmok sokaságának megszenkesztés—ére. amelyek 'az árkomponensek, mathematikai számítás és, mérlegelés tekintetében és egyéb tekintetekben is egymástól eltérnek. S talán nem csalódom, ha azt gondolom. hogy az előadó úr fejtegetései éppen az árindex-szám szerkueszbésénél alkalm—a—
aandó új szempontok—na fogják figyelmünket fel-v hivni. S bizonyára kiváltképpen foglalkoznak!
majd e fejtegetések a létfenntartási inex—számok helyes megszerkesztésé'nek követelményeivel is, amelyek még nehezebb feladat terhét róják a statisztikusra. Az itt vizsgálásra kerülő jelensé—
gek: a háztartások szerfölött változatosak, nem- csak külön-külön ütnek el egymástól a jövede—
lem. a családtagok létszámának és egészségi ál—
lapotának meg az életmód föllufogásának különb—
ségei miatt. de önmagukban is nagyon rugal- masak, például az évszakok eltérő hatásai és a szükségleti cikkek árváltozásai következtében. A merev sémák, egyforma sablonok alapján szer—
kesztett indexszámok tehát nem adhatnak ki- elégítő tájékoztatást. Hiszen pl. már a közgazdaw ságtani elméleti és gazdaságpolitikai szempont—
ból annyira fontos rieálmiunkabérek alakulása is.
Csak a flexibilis koinpsenensek segítségével meg—
szerkesztett létfenntartási indexszálmrok alapján ítélhető meg helyesen, Abban a meggyőződés—
ben, hogy Öméltósága előadása az itt felmerülő kérdések rengetegében biztos irányt mutat, van szerencsém az ülést megnyitni, a megjelenteket üdvözölni s Ömóltóságái előadásának megkezdé- sére fölkrérni,
Az elnöki megnyitó után Heller Farkas dr.
megtartotta előadását. Az előadást, melyért Kenéz Béla dir. elnök mondott köszönetet, folyóiratunk más helyen közli,
A Nemzetközi Statisztikai Intézet XXII. ülésszaka.
La XXII'? Session de lllnstz'tut International de Statistígue.
A statisztikusok világ—akadémiája, a Nemzet- közi Statisztikai Intézet a szokásosnál ünnepélye- sebb ülésre gyiijti össze tagjait 1934 április 16—420—án Londonba. A Nemzetközi Statisztikai Intézet ugyanis félszázaddal ezelőbt, 1885—ben éppen Londonban, az angol ,,Royal Statistical Society" ötvenéves jubileuma alkalmából rendezett ülésnapok egyi—
kén?) jött létre. A statisztikai tudomány legelőke- lőbb nemzetközi szervezete XXII. ülésszakának egy évvel a szokásos időpont előtt, Londonban való megrendezésére ismét az angol statisztikusok tudo—
mányos testületének ünnepe ad alkalmat. A ,,Royal
Statistical Sociely" ugyanis az óvilág legrégebben
1) L, Magy. Statisztikai Szemle 1927. évf. 277.l.
fennálló statisztikai társulata ——— az iilésszakkal kap- csolatban üli meg megalapílásának centenzáris for—
dulóját. (Említést érdemel itt, hogy az Intézet 1933 októberében Mexikóban megtartott XXI. üléssza—
kának megrendezése is egyesületi jubileumhoz a Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság fenn—
állásának évszázados fordulójához kapcsolódott.) A két nagy intézmény, az Intézet és az angol Ki—
rályi Statisztikai Társaság jubileuma, valamint az a körülmény, hogy az Intézet immár három éve nem ülésezett Európában, tennészetesen azt idézte elő, hogy az érdeklődés a londoni szesszió iránt lényegesen nagyobb, mint normálisan. Növeli az érdeklődést az is, hogy több évi előkészítő és ülés—
szaki tárgyalások után a londoni ülésszak van hi—
3. szám.
vatva tető alá hozni az alapszabálymódosítások ügyét.
A XXII. ülésszak tudományos munkálatai terv szerint öt napot vesznek igénybe; az öt nap tudo—
mányos munkáját. mint mindig, most is társadalmi összejövetelek és kirándulások tarkítják. A lon- doni ülésszakot követő napokra pedig az ir szabad állam kormánya és lrország statisztikai egyesülete, a ,,Slalisticul uml Social lnrjuiry Society of Ire- land" háromnapos tartózkodásra lrországba hívta meg a londoni ülésszak résztvevőit. A világ min- den tájáról Londonban összegyűlő statisztikusokat tehát tudományos és társadalmi szempontból egy- aránt tartalmas és változatos programm várja.
Az ülésszak iránt a szakkörökben is érdeklődés mutatkozik.
magya r
tendkívül nagy Ha vissza-
Intézetet Londonban n'iegalakítr') 22 tudós közül három volt magyar Hun/oly János, Keleti Károly és
József
gondolunk arra, hogy ötven év előtt az
Kör—dsg;
tagon kívül még 1837) június 24—én, az alapkőletétel napján lett az luté- Károly (tiszteletbeli Jektel- falussy József és Földes Béla is, a londoni ütés-
s e három alapító
zet tagja Kant: tag),
szak iránt IlngllyllttlkUZÓ érdeklődés mindenképen indokoltnak látszik. Magyar részről, terv szerint az Intézet rendes tagjai közül Fellner Frigyes dit, lllyefalvi l. Lajos dr.. Kovács Alajos dr. és 'I'liír—
ring Gusztáv (hu, mint meghívott pedig Konkoly Thege Gyula dr. és Thírring Lajos dr. utazik ki a londoni ülésszakra, melynek alább bemutatandó igen gazdag tudományos tárgy rendjén négy ma—
gyar közlemény is szerepel.
Az előzetes napirend alapján a következőkben adhatunk képet a XXII. ülésszak három osztályá- ban tárgyalásra kerülő jelentések és közlemények bőségéről és váltomtossáyáról:
I. osztály. Demografiai és matematikai statisztika.
t. A Városi agglomeráeiok nemzetközi össze—
hasonlítása (Bunle közleménye).
2. A szétszórtan lakó népesség statisztikája (Kovács Alajos és Thin-ing Lajos közleménye).
3. A házas tern'lékenysé" görbéje a nő kora szerint (Gini közleménye).
4. Az 1931. évi halvaszületések okai Olasz—
országban (Berardínis közleménye).
5. A házasságkötési arány számítás-a (Lands—
berg közleménye).
6. Néhány demográfiai jelenség Olaszországban, nemzetközi összehasonlításokkal és különös tekin—
tettel a népesség szociális jellegzetességeire (Gini közleménye).
7. A tropikus országok demografiai statisztikája (Granvtiflle Edge közleményei.
8. A
(Auerhan közleménye).
katonai antropometria hasznosítása.
—241—— 1934
9. Egyöntetűség bizonyos statisztikai csoportok határain belül (Huber közleménye).
10. A statisztikai Háblázatok normalizálása (Drexet jelentése).
11. A korrxeláziós koefficiens használata (Fré—
ehet jelentése).
12. A statisztikai egyenlőtlenségekről (Mortara közleménye).
13. A variabilitás és koncentráció különbözősége (Pietra közleménye).
14. A statisztika módszerei a lélektanban (Irwin indexeinek.
közleményei .
II. osztály. Gazdasági statisztika.
1. Néhány olyan
inai időkben a valóságosnál emelkedőbbnek tatja a nemzeti jövedelmet (Gini jelentése).
2. Az államadósság belevonása a nemzeti va- gyon-becslésekbe (Einaudi közleménye).
3, Napirenden lévő problémák a nemzeti va—
gyon mérésénél (Mitchell és Kuznets közleménye).
4. A belső piac statisztikája (Zahn jelen—tése).
5, A trösztök statisztikája (Hecht jelentése).
körülményről, mely a
l'llll—
6. A részvények tőkésítési hányadosa (Bachi közleménye).
7. Az adóterhek megoszlásának statisztikája (Fellner Frigyes közleménye).
8. Nagy Sándor költségvetésének összege (An- dréades közleményei.
9. Az új mező— és erdőgazdasági kataszter Olasz—
országban (Sitta közleménye).
10. A kitstipar statisztikája
szerint (Szturm de Szt'rem közleménye).
11. A gőz— és motoros hajók osztályozása Nagy- szervezeti formái
Britanniában 12. A
egységesítése (van Zanten közleménye).
13. A termelési kapacitás növekedésének be- folyása a gazdasági élet hullámzásaira (Livi és Gotlzio közleménye).
(Isserlis közleménye).
közlekedési balesetek statisztikájának
14. A gazdasági egyensúly megbontásai és za- varai (Snyder közleménye).
15. A gazdasági ciklusok nemzetközi mintája (Mitchell közleménye).
16, A gazdasági egyensúly és a statisztika a gaz—
dasági fluktuációkban (Pribram közleménye).
17. Az általános közigazgatási statisztika és az üzemgazdasági statisztika (Meyer közleménye).
III. osztály. Szociális statisztika.
1, A nemzeti táplálkozás problémájának sta—
tisztikai tünetei (Greenwood közleménye).
2. A belga munkások és alkalmazottak budge- teiről készült anke't módszere és főbb eredményei
(Julin közlemény—e).
3. Ingaszerű vándor— és egyéb mozgalmak (van (, Zanten jelentése).
13. szám.
——242—-— 1934
4. Gondolatok a ház. és ( Thirring Gusztáv közleménye).
5. A vallás és a nemzetiség (anyanyelv)
repe a népmozgalmi statisztikában (Kovács Alajos közleménye) .
6. A normálisnál nagyobb intelligencia mint kollektív jelenség (Weyr közleménye).
lakásszocíogratiáról
SZO—
7. Megjegyzések az értelmiségi statisztikára vonatkozó határozatok végrehajtásáról (Simiand javaslatai) .
8. A történelmi statisztikai kutatások elősegí- tésére alakult bizottság tervbevett és tervbeveendő feladatai (Simiand javaslatai),
9. A német városok statisztikája a háború után (Büchner közleménye),
Napirenden szerepel ezenkívül az alapszabály- módosítás és Zahn Frigyes megemlékezése a Nem—
zetközi Statisztikai Intézet ötvenéves multjáról.
A ,,Royal Statistieal Society" eentenáris em—
lékülése április 17 délutánra van kitűzve. Az em—
lékülésen a welszi herceg. a Társaság tiszteletbeli elnöke, lng elnuökölni; az ünnepi programmot ezen
az ülésen mint tudományos téma ,,A nemzeti jöve-
delem ibecslésénélt külömböző államokban alkalma—
zott módszerek" megvitatása csatlakozik,
Személyi hírek. —-— Nouvelles personnelles.
Kitüntetés. A Kormányzó Úr Ö Főméltósága Budapesten 1934. évi március hó 20. napján a m.
kir. miniszterelnök előterjesztésére Dobrovits Sán- dor dr. miniszteri osztálytanácsosi címmel és jel- leggel felruházott miniszteri titkárnak, az Országos Statisztikai Tanács főtitkárának, a Magyar Statisz—
tikai Szemle szerkesztőjének a hivatalos statisz- tikai szolgál-at újjászervezése körül kifejtett érté- kes tevékenységéért elismerését fejezte ki
A Finn Statisztikai Társaság 1934 február 16—án tiszteletbeli tagjává választotta meg Kovács Alajos dr. h. államtitkárt, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnökét. A megválasztást közlő levél ki' emeli Kovács Alajos dr. világszerte elismert kiváló statisztikai érdemeit és annak a reménynek ad ki—
fejezést, hogy a Magyarország és a rokon Finn ország közötti baráti viszony a statisztika terén e választás útján még jobban meg fog erősödni,
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résume' de la situation en Hongrie.
Népmozgalom. — Munkapiac. —— 'l'ermelés. —— Kereskedelem és közlekedés. —— Átalakulás. — Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouz/ement de la population. — Marc-hé du travail. _ Production. —— Commerce et transparts. — Mouvemem des prix. — Momuu'e et cre'dit.
Tableau économigue.
Graphigues au tableau économigne,
Re'sume'. Nous présentons les données relatives d février 1934: La nuptíalite', accusant une aug- mentation fréguente á cette épogue de l'anne'e, a été de 105 pour 1.000; cependant, on y voit une diminution de 1'8 pour 1.000 compara—tivement au chiffre de I'anne'e précédente. Le nombre des nés—
vivants, ainsi gue celui des décés, accusait une dimi- nation. Celui-ci montre une régressíon singulíére par rapport () février 1933. La mortalité par tuber- culose a continué á diminuer; elle a été infe'ríeure á celle de féuríer 1933. Liaccroissement nature] a diminue' par rapport á januier dernier et augmenlé (de 28 pour 1.000) par rapport á février 1933.
Le nombre des sans—travail, gui n'a cesse' de diminuer depuis le printemps de 1932 011 il avait atteínt son maximum, a baíssé de 15'5% compara- tivement d fe'orier 1933 et de 19'4% par rapport au chiffre de 1932. En certaines catégories, il pré—
scntait une augmentation saisonniére: employés d'hőtels et de restaurants: -l— 10'2%; industrie de
llhabillement: Jr— 10'0%; bátiment: vl— 1'1"'o; inf dustrie graphigue: -l— 1'0%. Pour 100 offres de travail, il y a eu 508 demandes 61 Budapest et 298 en province.
La production du lignite, bien (szaccusant une régressíon saisonniére, a augmenté de 15100 com—
parativement á février 1933. Eaccroissement de la production sidérurgígue indigue plus encore Pang—
mentatíon de la production lndustrielle. La pro- duction du mineral de fer et de la scoríe de fer s'est éleuée de lr1% par rapport d janvier dernier et de 10'6% par rapport á février 1933; celle de la fonte á affiner a augmenté de 11'5% compara- tivement á janvier 1934, présentant un énorme uc—
croissement, de 143'8'7, sur le chi/tre de (*année
préce'dente.
La production de Pénergie électrigue, bien gulaccusant une régression saisonniére de 15'1%
par rapport á janvier 1934, a été supe'rieure de 14'0% au chiíire de l'année pre'cédente.
