10. szám
Dr. Werner Schumann: Die Römischen Pro- tokolle als wirtschaftspolitisches Problem.
Beihefte zur ,,Leipziger Vierteljahtsschrlft für Südost- europa", herausgegeben vom Südosteuropa-lnstitut an der Universnát Leipzig. Heft 4, 1989. 198149.
4— XlV táblázat—tableaux.
A jelenleg előtérben álló dunavölgyi rendezés folytán ismét különös aktualitást nyert Schumann munkája, mely az első komoly dunavölgyi újjá- rendezési kísérletet, a római jegyzőkönyveket! ala- puló 1934 március 17-én megkötött olasz-osztrák- magyar hármas megegyezést veszi beható gazda- ságpolitikai taglalás alá.
A római egyezmény távolabbi előzményei azokban a gazdasági zavarokban rejlettek, melyek a békeszerződések által teremtett új gazdasági egységek kialakulásával, illetőleg megszűnésével függtek össze. Az így előállott kisállamok a poli- tikai elszigetelődés következtében kénytelenek vol—
tak valamely nagyhatalom gazdasági és politikai barátságát keresni, hogy az ismétlődő gazdasági vál—
ságok nyomasztó hatásától szabduljanak. Közvetlen előzményei a német-osztrák vámunió meghiusulása (1931) és a gazdasági kisantant létrejötte (1933).
Az egyezmény lényege, mint az előzményekből folyik, külkereskedelmi preferenciák nyujtása a szerződő felek számára, az autarkikus törekvések s a velük kapcsolatos túlzott protekcionizmus le—
épitése. Jelentős lépést jelent tehát az egyezmény a gazdasági regionalizmus s közvetve egy ,,Gross- raumwirtschaft" kiépítése felé.
A szerző részletesen analizálja a három szer—
ződő fél országának gazdasági felépítését és kül-
kereskedelmének országok szerinti alakulását,
hogy végül megállapítsa szoros egymásra utaltsá—
gukat. Ez a szerződés életképességének a magya—
rázata is egyben, melyet különben az Olaszország ellen irányuló gazdasági szankciók teljes csődje, továbbá az a tény is bizonyít, hogy a jegyzőkönyv—
partnerek egymásközti árucseréjének volumenje 1934-től 1936—ig terjedő időben 59%-kal emelke- dett, kivülálló államokkal szemben viszont 5%—kal csökkent.
A jegyzőkönyv érvényének az osztrák—német viszony alakulása vetett hirtelen Véget. Nagy vív—
mány azonban, hogy a közben kialakult tengely- politika révén a szerződő felek Németországgal való árurtseréje is nagymértékben megnövekedett s így, ha a jegyzőkönyvet magát nem is, de gaz—
daságpolitikai előnyeit maradék nélkül át lehetett menteni a változó politikai viszonyok között.
Schumann munkájának a három ország gaz—
dasági Sll'tlkturájának és külkereskedelmi forgat mának alakulását megvilágító részletes adatai ér demelnek különösebb figyelmet, melyek összeállí- tásánál az érdekelt országokban töltött tanulmány idő tapasztalatait gazdagon érvényesítette.
Horváth Róbert dr
————884—-— 1940
Dr. Walter Hoffmann: Wachstum und Wachsv' tumstormen der englischen lndustrlewirtschnft von 1700 bis zur Gegenwart.
Probleme der Weltwtrtschaft. (Sehritten des Instituts für Weltwirtschatt an der Universitát Kiel.) 63.
Jena-Iéna. 1940. X %- 284 1. ——p. 4— 1 tábla — avec I tableau.
Különös érdeklődésre tarthat számot e könyv most, amikor a megváltozott történelmi és gazda—
sági erők Angliát éppen az iparosodása révén elért, világuralmi helyeztéből igyekeznek kimozdítani.
Érdekes végigjárni a szerzővel azt a gazdaság—
történeti utat, melyet az angol ipar mai fejlettsége fokáig részleteiben és egészében megtett. A szerző célja azonban nemcsak gazdaságtörténeti áttekintés nyujtása volt, hanem azon túlmenően az angol ipar egyes ágaiban és összességében, főleg az utolsó 200
év alatt mutatkozó, illetőleg beállott konjunkturális
változások feltárása és elemzése is. Nagy nehézsé- geket győzött le a szerző, mikor ilyen hosszú idő—
szakot felölelő ipartörténeti tanulmányhoz a szűk—
séges rengeteg statisztikai adatot különféle szétszórt forrásokból Összegyűjtötte, úgy, hogy azok necsak az egyes iparágak fejlődésének bemutatására, ha—
nem azok ciklikus változásainak feltüntetésére is alkalmasak legyenek.
Négy fejezetre tagolódik a tanulmány. Az I. az angol ipari termelés egészének növekedését tár- gyalja, a II. az angol ipar egyes ágainak átlagos növekedésintenzitásával foglalkozik, a III. az ipari.
termelésben hullámszerűen megnyilvánuló növeke- déscsökkenést vizsgálja, a IV. pedig az ipari fejlő—
dés strukturális változásairól számol be.
Minden fejezetet a probléma felvetése, elméleti és gyakorlati szempontból mért jelentőségének fej- tegetése vezet be. E bevezetéseket pedig a felvetett problémák megoldásánál használt módszerek ismer- tetése, majd maga a probléma megoldása követi, ltt kapjuk az iparstatisztikaí adatok felsorakozta—
tását, az indexeredmények elemzését, majd az angol ipargazdaság és a gazdasági élet egyéb ágai és tényezői közti Összefüggések megvilágítását.
A munka, melyet az érdekesebbnél érdekesebb
szövegközti, meg függelékként csatolt táblázat és grafikon tesz kimondottan statisztikai munkává.
a szerző kutatásainak és vizsgálódásainak eredmé—
nyeit ügyesen összefoglaló fejezettel zárul.
G. G. dr.
Proceedings of the Centenary Celebration 1839—1939.
Journal of the American Statlstioal Association. Number 209. Part II. March 1940. %d.-p.
Az Amerikai Statisztikai Társaság 1939 végén ünnepelte fennállásának századik évfordulóját.
Ez a dátum nemcsak a Társaság szempontjából figyelemreméltó, de általában a tudomány szem- pontjából is. Hiszen a Társaság által kiadott tudo-—
mányos folyóirat buzgón résztvett a tudomány
10. szám
munkásságában. Az amerikai tudomány több ki—
váló képviselővel szerepel a tudomány történeté- ben. Elég legyen Francis A. Walker, Caroll
Wright, Irving Fisher, Willcox nevének említése.
A munkaügyi, a bűnügyi, a népességi és újabban különösen a matematikai statisztikának terén lát—
juk működésének eredményes hatását.
A Társaság centenáriuma ünneplésére tervezték, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet ez évben Amerikában tartsa összejövetelét. Bizonyára mind- két intézet termékeny munkásságára adott volna az együttműködés alkalmat. Emlékezetessé tette volna ezt az a véletlen, hogy ez évben 150 éve, hogy Amerika az első Cenzust megtartotta. Azonban a terv végrehajtását a kitört háború megakadá- lyozta. Előbb csak elhalasztástól volt szó, később azonban teljes elejtés volt a vége. Az Amerikai Statisztikai Társaság most az európai statisztikai köröket levélben kereste fel és nagy sajnálkozá- sát fejezte ki afölött, hogy a tervezett összejöve- tel meghitt—sult. De némi kárpótlásul megküldi centenáriuma kiadványát, mely több oly dolgoza- tot foglal magában, mely megérdemli, hogy a Magyar Statisztikai Szemle útján a magyar sta- tisztikusok azokról tudomást vegyenek. Egyúttal legyen ez a Magyar Statisztikai Szemle üdvözlete a második század küszöbén álló Társaság és annak jeles folyóirata felé.
A centenáriumi köztem-ény élén találjuk Walter Willcocmak, a Nemzetközi Statisztikai Intézet al- elnök-ének, a Cornell Egyetem ny. tanárának érte- kezését, melynek tárgya: az Amerikai Statisztikai Társaság alapítása és alapítója. Lemuel Shattuck, a Társaság alapítója könyvkiadó volt. Negyvenöt—
éves korában visszavonult és ezen időponttól kezdve teljesen a közügynek és a statisztikának élt. Néhány barátjával együtt 1839-ben alapította Bostonban, az amerikai Commonweath egyik leg—
jelentékenyebb kulturális központjában, az Amerikai Statisztikai Társaságot, mely hamar levetette a helyi jelleget és országos jelentőségűvé vált. Azt mondja, szellemesen, Pearl, hogy az a néhány ember, aki Bostonban a Társaságot alapította, mindenben különbözött egymástól, csak egyben egyformák voltak, a számokkal és ábrákkal való foglalkozás narkózisában lelkük kiáltott
statisztikai táblázatok után.
Shattuck különösen a népmozgalmi statisztika, a közoktatási statisztika és a népszámlálás terén fejtett ki nagyobb irodalmi és még nagyobb agi—
tációs tevékenységet. Tizenegy évig —— gondoljunk csak Licinius Stobr harcára egy igazságos agrár—
törvényért, Cobden tízéves harcára a gabonavám eltörléséért —— küzdött a népmozgalmi statisztika hibái és hiányos lajstromozása ellen, míg végre célt ért. Aztán a népszámlálás hibás rendszere ellen szállt síkra. Boston város Shattuckot bizta
—885— 1940
meg egy népszámlálás rendezésével és az ez ala—
pon végrehajtott 1845. évi bostoni népszámlá- lás mintája lett az amerikai népszámlálásoknak.
Különösen kiemelendő, hogy valószínűleg xitt al—
kalmaztatott először az egyéni számlálás rendszere az eddig alkalmazott családi összeírás helyett.
Shattuck nagy érdeme, az első amerikai közegész- ségügyi hivatal felállttása is. Willcox nagy
hálára kötelezte bizonyára a statisztikusok világát,
hogy ezen kevésbbé méltatott kiváló amerikai sta- tisztikus arcképét ez alkalommal megrajzolta.
Nagyon figyelemreméltó Raymond Pearl (John Hopkins Univ.) tanárnak, a Társaság 1939. évi elnökének cikke, ,,The Aging Populations" (A né- pesség korképe). Bár vannak —— mondja Pearl -—-, akik az emberi életet két szakaszra osztják, bioló- giailag három különböztetendő meg: a prearepro- duktív, a reproduktív és a postreproduktiv. Minden korszaknak más tekintetben is van sajátos jellege, amely biológiailag azonban csak másodrendű tii—
net az élet szempontjából. Csak egy jelleg mégis fontos és ez az, hogy a reproduktív korszak egyút- tal az, melyben a másik két csoport fenntartásáról kell gondoskodni. Pearl némi romanticizmussal azt mondja, hogy az isteni gondviselés a reproduk- tív korszak bizonyos kellemességeivel ellensúlyozni akarta az e korszakra nehezedő terheket. A három korszak alapos számítás szerint: a preareproduktiv 0—14 év, a reproduktív 15—50 év, a postrepro—
duktiv 50—én felül. A reproduktív korszakra esik a legtöbb népességnél 50%, de a másik két kor- szak hossza nagyon változó és egymást kiegyen- lítő. Pl.:
0—14 15—50 50—611 ielül
India 399 504 9'7
Franciaország 22'9 514 257
Pearl több táblázatban és graiikonban dolgozza fel 50 állam adatait a három korcsoport szerint.
Nincs helyünk, hogy a kiváló dolgozattal részlete- sen foglalkozzunk. Arra szorítkozunk, hogy a har- madik táblázat alapján közöljük a postreproduktív korszak tekintetében 1840 és 1930 között be—
következett változásokat az Egyesült Államokban.
Míg az Egyesült Államokban összesen a postrepro—
duktív korszak 9'24%-kal emelkedett, addig több az emelkedés:
Iowa . 16'53 %
Missouri 15'42 ,, Michigan 14585 ,, Wisconsin 14'32 ,, Delaware . . 13'27 ,, ellenben kevesebb:
Virginia 4'13 ,, Connecticut . . 4'27 ,, Massachusetts. 8'30 ,
New-York 9'34 ,,
57
10. szám
A postreprodiiktív kor arányának emelkedése dacára Pearl kimutatja, hogy míg 1830-ban 1.000 reproduktív korban álló egyénre 1.084 prae- és postreproduktiv korban álló egyén jutott, 1930—ban (csak 880 jutott, az arány tehát javult. igen érde- kes fejtegeté—sekkel zárja Pearl dolgozatának ezt a részét, melyhez csak annyi megjegyzésem Van: nem
'szabad elfelejteni, hogy azok, akik ma a post-
reproduktív korban állanak, azokból rekrutálód- nak, akik azelőtt a reproduktív korban állottak s nagyobbrészt abban a helyzetben voltak, hogy a postreproduktív kor anyagi terhéről előre gon- doskodjanak. A három biológiai csoport szigorú el—
választása is nehézséget okoz.
Halbert L. Dunn (Chief Statistician, Division of Vital Statistics, Bureau of the Census): _.Census Past and Future." (A népszámlálás a multban és jövő—
ben.) Mindenkinek figyelmére méltó, aki népszám—
lálási munkálatokban résztvesz. Sok tanulságos fejtegetést és javaslatot tartalmaz. Érdekes az is, hogy Dunn ugyanazt a javaslatot teszi, melyet a statisztikai összeirásokról a Statisztikai Társaság—
ban tartott előadásomban előterjesztettem, hogy t. i., az anyagot nagyon gazdagítani lehetne, ha me—gele'gednének szűkebbkörű felvétellel. Dunn sze rint a mai kor mindenesetre követeli az anyag- gyiijtés bővítését, továbbá az adatok gyors feldol- gozását és közlését és az adatok általános fel- használ-ásának könnyítését. Tanulságos a politika és a statisztika közti összefüggés magyarázata, aminek tanulmányozására éppen az Egyesült Álla- mok, melyek alkotmánya a szabadság elvére van felépítve, nagyon alkalmasak.
Kiemelem még William F. Ogburn (Chicago University) ,,Statistical Trends" (Statisztikai irá—
nyok) c,. dolgozatát, amely összehasonlítást tesz a statisztika helyzete tekintetében 1839, a Társaság alapítási éve és 1940 között. 1839 is termékeny volt, akkor dolgozott Ouetelet, Farr, Villermé, Cournot, stb., de a jelenkor óriási emelkedést mu—
tat. Ez különösen két körülményre vezetendő
__ aggr—
l 940
vissza: 1, az állam vezetése szükségessé teszi sok—
féle adatok gyűjtését; 2. a statisztikai mérés kí- terjesztése a legkülönbözőbb tudományágakra.
1930 és 1338 között a washingtoni kormányhiva—
talokban a statisztikusok száma 700%—kal emel-
kedett. Tömegesen keresték a statisztikusokat és a kereslet nagyobb volt, mint a kínálat. A világhábo—
rúban és a nagy gazdasági válság idején a statisz—
tikai kiadványok száma óriási módon emelkedett.
Ami pedig a másik körülményt illeti, a többi tu- dományok részéről történő igénybevételét a sta—
tisztikai módszernek, Ogburn a következő érdekes adatot mutatja be. Az amerikai szakfolyóiratok—
ban a statisztikai anyag a következő arányokban szerepel: A pszihológiával foglalkozókban 50%, sőt a nevelési pszihológíával foglalkozókban 90%, a társadalomgazdaságiakban 45%, a szociológiaiak—
ban 28%, az antropológiaiakban14%,apolitikaiak- ban 12%, a történetiekben 10%. Legerősebben sze—
repel tehát a statisztika a pszihológia terén, let,—
gyengérbben a történelem és a politika terén. Saj—
nos, hogy Ogburn nem terjesztette ki vizsgálódását a természettudományokra. Ogburn említ még egyéb, különleges statisztikai felvételeket, így a szavak liosszáról Horatiusnál és Danténál, a Louvreheli szobrok magasságáról, stb.
Röviden említem meg a gazdagon dokumentált tanulmányt, ,,The nest 100 Years of the American Statistical Association" (Az Amerikai Statisztikai Társaság következő 100 éve). Joseph S, Davis (Stanford University) e tanulmányban utal a sta- tisztika jövőbeli feladataira, ecseteli a Társaság küzdelmét a kormány sokszor hibás adatai ellen, egyik beadványában kemenyen azt mondja, hogy inkább ne legyen számlálás, mint olyan hamis, melyet a kormány előterjeszt.
A többi, itt külön nem említett
sok tanulságos adatot és fejtegetést tartalmaz.
Földes Béla dr.
tanulmány is
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages arrivés á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statístigue
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international ou de théorie générale.) —— Annuaire international de slatístigue agricole, 1939/40. Institut international d'agriculture. Roma.
Annuaire militaire, 1939/40. Société des nations.
Geneve. '
Mirouoe chozjajsztuo. Ezsegodnik, 1938/1939.
Institut mirovogo chozjajsztva i mirovoj pilitiki.
Moszkva. (Orosz)
World trade in agricultural products. Its
growth; its Crisis; and the new trade policies.
International institute of 'agriculture. Roma.
Boér Elek ifj.: A fogyasztás gazdaságtana és irányítása. 47 l. Kecskemét. 1939. (Klny. a Köz—
gazdasági szemle 1939. évi 1—4. számából.)
,Ferdinandy Mihály: Középeurópa. 128 l. Buda—
pest. (Kék könyvek. 2.) Heller András dr.:
középeurópai tanulmányút Budapest. 1939.
Jordan, Charles: Calculus of finite differences.
Introduction by Harry C. Carver. XXl—l—654 l. Buda-
pest. 1939.
Klebel, E.: Siedlungsgeschichte des Deutschen
Südostens, 131 l. München. 1940. (Veröft'entlichun- ges des Siidostinstituts. 143";
Föld— és munkabér. Egy tapasztalatai. 100 l,
