• Nem Talált Eredményt

Adalékok a Neumann-féle növekedési modellhez

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Adalékok a Neumann-féle növekedési modellhez"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ES MÓDSZERTANA MATE'MATlKAl STATlSZTlKA

ADALEKOK A NEUMANN-FELE NOVEKEDESl MODELLHEZ

(Contributions to the von Neumann growth model.) Wien—New York. 1971. Springer Verlag. 216 p.

A kötet annak a konferenciának az anya- gait tartalmazza. amelyet a bécsi lnstitut für Höhere Studien 1970 júliusában a Neumann—

féle modell és a növekedéselmélet témaköré- ben rendezett.

Mint ismeretes. Neumann János növekedési modelljét ,,Uber ein ökonomisches Glei- chungssystem" címmel 1937-ben tette közzé.

mely angol nyelvű kiadását követően (1946) a matematikai közgazdaságtan. illetve a nö—

vekedéselmélet egyik legismertebb műve lett.

Nagyban hozzájárult ehhez a könyvnek ]. G.

Kemény, O. Morgenstern és G. L. Thompson által 1956-ban történt átdolgozása is, akik elsősorban a mű pontosabb közgazdasági ér- telmezésére törekedtek.

Neumann növekedési modellje eredetileg olyan zárt gazdaság növekedését irta le, amelyben tökéletes verseny van. a technoló- gia és a gazdasági alanyok viselkedése vál- tozatlan, új beruházások nem történnek, s a belföldi fogyasztás a ráfordítási együttható—

kon keresztül kizárólag és közvetlenül a ter- melés nagyságától függ (a növekedés ..egyensúlyi üteme". ami egyben a tőkeko- matlábbal egyenlő). Az elmélet azóta első- sorban a többszektoros egyensúlyi növekedés és az optimális növekedés tényezői vizsgála- tának irányába fejlődött tovább.

Ennek megfelelően a kötet anyagát kitevő tanulmányok is főleg a következő témakörök köré csoportosulnak: 1. egyensúlyi növeke- dés: 2. optimális növekedés; 3. számítási problémák; 4. a modellel kapcsolatos egyéb kérdések. A modellek általában programozási típusú modelleket jelölnek.

Az első témakör hot tanulmányt ölel fel.

M. Beckmann tanulmánya a Neumann-féle modellt alkalmazza a tőkeelmélet és CI ter- melés időstruktúrája vizsgálatában. Optima—

lizálási modellek irányában fejlesztette to- vább a modellt T. C. Koopmans; célja az in—

duló tőkeállomány—készlet olyan megválasz-

tása volt, hogy a modell mennyiségi változói

a fogyasztás összetételében és időhorizont—

jában megvalósuló bizonyos társadalmi pre- ferenciák optimum-eredményei legyenek.

Neumann eredetileg zárt modelljét egy nyílt. növekvő gazdaság összefüggéseinek vizsgálatára alakították át és bővítik ki 0.

Morgenstern és 6. L. Thompson. olyan érte- lemben. hogy a fogyasztást közületi fogyasz- tásra és lakossági fogyasztásra bontják:

ezen-kívül újabb beruházásokat és egyéb dön- tési változókat vesznek fel a modellbe. és a világpiaci viszonyok érvényesülésére is tekin- tettel vannak. Tanulmányuk legújabb kutatá- saikról számol be. A Bruno-féle dualitás—el—

méletet a Neumann-modell általános esetére terjeszti ki M. Morishima, s ennek segítségé- vel vizsgálja a haszon és a gazdasági növe- kedés, illetve a fogyasztás és a beruházás egyensúlyi feltételeit. A Neumann-modell egy érdekes továbbfejlesztési lehetőségéről R.

Radner számol be. A kiegyensúlyozott gaz- dasági növekedést sztochasztikus folyamat—

nak fogja fel, és a maximális növekedési arány teljesülési feltételeit Markov-láncok segítségével vizsgálja. Az egyensúlyi növe- kedés feltételeivel foglalkozó referátumok témakörébe vág M. Truchon tanulmánya is.

aki a növekedési modellekben előforduló időbeli késleltetések szerepével foglalkozik részletesen.

Több előadás foglalkozott a Neumann—mo—

dellen alapuló különféle optimalizálási mo—

dellekkel. Témáí: a gazdasági hatékonyság és az időhorizont (C. ]. Bliss és !. Los); az optimális növekedés szenzitivitása a készlet—

növekedéssel szemben (W. A. Borck); Mori- shima elméletét általánosítja a termelés vál—

tozó feltételeinek figyelembevétele céljából E. 8. Keeler, míg az optimális tőkefelhalmo- zás kérdésével L. W. McKenzie foglalkozik.

D. A Starret a Neumann-modellt az exogén input-ok vizsgálatának szempontjával bővíti ki.

Kifejezetten számítási kérdésekkel mind- össze két referátum foglalkozott: 5. F. Burley a modellnek a szimulációval és a játékel- mélettel való összefüggései szempontjából.

míg G. L. Thompson és R. L. Weil a tovább-

(2)

STATISZTiKAI lRODALMl *FIGYELÖ

1301

it?-"* ? i ii" "'*'

fejlesztett Neumann-modell saját értékeivel és saját veiktoraival.

Figyelemre méltó a kötet négy utolsó ta- nulmánya, melyek részben gyakorlati alkal- mazásokat mutatnak be. A. K. Dixit a maxi—

mális növekedés elérésének olyan feltételeit vizsgálja, amelyek a mezőgazdasági terme- lés bizonytalansága mellett jönnek létre, mig E. Drandakís és E. Míghas tanulmánya az infrastrukturólis beruházások és az optimális növekedés összefüggéseit. különböző meg- valósulási lehetőségeit vizsgálja: lényegében alternatív tervezési modelleket konstruál. Ön- álló témakörben mozog és különös érdeklő- désre tarthat számot T. Schatteles dolgozata (.,A Neumann-modell és a szocialista terve- zés"), valamint A. Zauberman referőtuma, aki a témával kapcsolatos szovjet tudomá—

nyos tevékenységet foglalja össze, illetve méltatja.

A gondos szerkesztői munka G. Bruck- mann és W. Weber bécsi professzorok ér- deme.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

OROSZ—ANGOL. ANGOL—OROSZ STATISZTIKAI SZAKKIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE

(Russian—English/English-—Russían Glossary of Sta- listical Terms. Prepared for the international Sta- tistical Institute by Samuel Kotz.) Edinburgh. 1971.

VII. 87 p.

A nemzetközi statisztikai tudományos együttműködés állandóan új követelményeket támaszt a tudományos szakirodalommal szem—

ben. amelyek megvalósítása nem mindig tart lépést a már kialakult szükségletekkel. A múltban, például a XVI". században a sta- tisztikai tudomány módszertanának művelői még olyan kevesen voltak, hogy egymást vagy személyes érintkezésből vagy legalábbis levelezésből ismerték és számon tartották az elért eredményeket is. A nyelvi nehézség még alig jelentkezett. hisz a század elején a latin -— majd annak folyamán egy—két fejlett nemzeti nyelv -— az angol. a francia és a né- met nyelv ismerete lehetővé tette az ered- ményes, a kor színvonalának megfelelő mun—

kát. A kapitalizmus kifejlődésével azonban a tudomány termelőerővé válása annak tö- megesedésével is együtt járt, és még jobban megsokszorozódott ez a szocialista korszak beköszöntésével. A tudomány művelői számá- nak és termékeinek robbanásszerű kiterje- dése a XX. században már olyan méreteket öltött, hogy — a lényegesen több nyelv hasz—

nálatát is figyelembe véve — nemzetközi ko—

operáció nélkül aligha lehet valamennyire is eligazodni e téren.

Az intézményes és szervezett munka mégis a második világháború utáni korszakig vára- tott magára és természetesen könnyebben

haladt előre a specializáltabb és így szük- ségszerűen kisebb területeken. mint magá—

ban a statisztikai módszertan alapvető prob—

lémáiban. így érthető meg, hogy (: demog- ráfia 50-es években bekövetkezett fellendülé—

sekor felvetődött a ,,több nyelvű demográ- fiai szótár" mint módszertani segédlet meg—

alkotásának gondolata a Nemzetközi Né- pességtudományi Unió részéről. E munka az ENSZ segítségével megvalósult, előbb csak az öt ENSZ hivatalos nyelv vonatkozásában, majd ezt követően a többi nemzeti nyelve- ken is. Ezeket az erőfeszítéseket viszonylag gyors sikerek koronázták, -— noha vitatható.

hogy az elvégzett munka értéke mennyiben volt maradandó, — hiszen nem szótárról, de módszertani kézikönyv készítéséről volt a va—

lóságban szó, amely a ,.szótárt" ily módon az elmélet napi szintjének megfelelően rög-

zítette.

A statisztikai elmélet területén ez a fejlő- dés lényegesen lassabban. nem egy ilyen ..rohamszerű" nemzetközi akcióval ment vég- be s ennek egyik jelentős állomása az is—

mertetett kiadvány. Ahogy az élőszóban a Nemzetközi Statisztikai intézet — e kétség- kívül legnagyobb tekintélyű és a statisztikai tudomány nemzetközi tudományos akadémiá- jának szerepét betöltő szervezet —— elnöke ta—

núsítja. e téren a magánmunkálat járt az élen. Éppen az elért eredmények és a nö—

vekvő szükségletek késztették arra az lSl—t, hogy e tevékenységet a saját égisze alá von- ja 1951—ben, az UNESCO—nak. az ENSZ spe- cializált szervezetének anyagi támogatásával.

A munka eredménve gyakorlatilag a két kidolgozó: M. G. Kendall és W. R. Buck/and művében ielentkezett az 1956—ban először publikált .,A Dictionary of Statistical Terms".

azaz a ..Statisztikai szakkifeiezések szótára"

cimen. E műben. amelynek 1960-ban egy má- sodik kiadása is napvilágot látott, nemcsak a statisztikai szakkifejezések angol nyelven való körülírása. magyarázata található meg az Oxford-szótárak módszerével, hanem azok valóságos szótárszerű összeállítása is a leg- elteriedtebb négy európai nyelven: fran- ciául. németül olaszul és spanyolul. E téren jelent most továbblépést az orosz—angol és angol—Torosz statisztikai szakkifejezések alosz- száriumo'nak kid/dása, ugyancsak az lSl égi- sze alatt. de továbbra is magán jellegű tu- dományos munka eredményeként Samuel Kotz összeállításában. az lSl néhány neves tagiának (W. Hoeffdina, W. R. Buck/and, E. Lunenberg és G. E. Nicholson) közremű- ködésével.

A közvetlen indíték e mű közreadásóra az volt, hogy a Kendall-Buckland—féle alapki- advány 3. kiadásából 1971-ben kimaradt, az említett négv nyelvű szótárrész és így az időközben elkészült orosz nyelvű szótárrész

sem láthatott volna napvilágot. Ahogy W.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A nemzetközi statisztika ter—én tudományos szempontokból tudvalevőleg több mint félszázad ota a Nemze/lcözi Statisztikai Intézetben koncentrá- lódott a munka

Részben ennek, de talán részben a régi görög kultúra pompás emlékeinek köszön- heti az ülésszak nagy vonzóerejét is: az Intézet tagjainak ezúttal több mint egyharmada (75

sok. Szükséges tehát, hogy a Nemzetközi Statisztikai Intézet is egész tekintélyével kollektív együttműködést fejtsen ki ebben a kérdésben. A Nemzetközi Statisztikai

(más nemzetközi szervvel együttműködő) és 22 csupán intézeti hatáskörű bizottság, E bizottságok címének felsorolása nemcsak az Intézet munka- és érdeklődési körére vet

nács tagja, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja és volt elnöke, több bel- földi egyesület tiszteletbeli elnöke, továbbá tiszteletbeli tagja az amerikai, német

Az Intézet bizottságai. folyamábanl) az Intézet bizott- ságairól közölt hirek kiegészít-éseképen a Revue de l'lnstitut International de Statistigue 5. '*száma alapján

1876), a szász országos statisztikai hivatal 1'9v2i3-tól Willi—ig volt elnöke, a Deutsches Statistisches Zentralblatt szerkesztő-kiadója. A leggyakrabban a szövetkezeti

ügyi rfaklultásának elnöke, _az olasz Központi Sta- tisztikai Intézet és Legfelsőbb Statisztikai Tanács 19W—19324ben volt elnöke és újjászervezője, a magyar,