Külföldi statisztikai hivatalok és szervek

11; szám

— 919 4— , 1933'

Külföldi statisztikai társaságok.

Sociétés de statistigueude llétrangen

Manchesteri Statisztikai Társaság (The Man- chester Slatístical Society). Ez a nagymultú testület egy időpontban kiadott három ,,Transactio'ns of the Manchester Statistical Societyu c. kötetében számol be újabb munkásságáról. li kiadványokból kitűnik, hogy a Társaság a három legutolsó egyesületi ev- ben (1930/31., 1931/32., 1932/33.) is öt—öt ülést tar- tott és pedig mindig a novembertől márciusig ter- jedő időszakban. Ulésenkint egy—egy téma szerepelt a napirenden; az elhangzott, igen gazdag statisztikai anyagot publikáló előadások töltik meg a ,,Trans- actionsükötetek javarészét. Mindhárom egyesületi évben Daniels G. XV. professzor, elnök irányította a Társaság munkálatait. A taglétszám 1932/33—ban 176 volt. Említést érdemel, hogy a Társaság 1933 szeptember 2-án érkezett el megalapításának száz—

éves fordulójára (tehát nem sokkal fiatalabb a Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaságnál, mely 1833 április 23—án alakult meg). A jubileum emlékére a vezetőség az 1933/34. év folyamán több ünnepélyes ülést szándékozik rendezni, részben belekapcsolódva a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek a londoni Ki- rályi Statisztikai Társaság százéves fennállása alkal—

mából 1934 áprilisában megtartandó jubiláris ün—

nepségeibe is. (

Kanadai Államtudományi Társaság (The Ca—

nadian Political Science Association). Kanada sta- tisztikusai nem tömörültek külön testületbe, hanem az 1913—ban alapított Kanadai Államtudományi Tár- saság égisz-e alatt csoportosultak. Mindenesetre jel- lemző arra a szerepre, melyet a kanadai statiszti- kusok e tudományos testület munkásságában ját—

szanak, hogy az egyesület helyisége a kanadai híva-.

talos statisztikai szerv épületében nyert elhelyezést.

AiKanadai Államtudományi Társaság elnöke Urwiek L. J., titkára Cudmore S. A. A társaságnak évi idő—

közökben _megjelenő rendszeres kiadványa is van, melynek ,,Proceedings of the Canadian Political Science Association" a címe.

Japán statisztikai egyesületet (Les sociétés de statistigue du Japan). Japán igen fejlett és élénk statisztikai életében három egyesületi alapon álló statisztikai intézmény is tekintélyes mértékben vesz

részt. A ,,Revue de l'lnstitut international de Sta-

tistigue" hasábjain közölt adatok szerint a legrégibb közülük a ,,Tokei Gakuslta" (Japán ,,Statisztilca- tudományi Társaság"), mely 1876 február 11—én alakult s székhelye Tokióban van. Japánnak ez a legelőkelőbb statisztikai egyaülrete. Tiszteletbeli el—

nöke a világviszonylatban is legelső helyen álló japán statisztikus, Yanagisawa Yasutoshi gróf; aki a Magyar Statisztikai Társaságnak is külföldi tisz- teletbeli tagja; az elnöki tisztet Yokoyama Masao tölti be. A Társaságnak havonkint megjelenő orgá—

numa van. —— Nem sokkal fiatalabb a Tokiói Sta- tisztikai Egyesület (,,Tokio Tokei Kyolcai"), mely 1878-ban alapíttatott s ,,'l'okei—Shushi" cimen ad ki havi folyóiratot. Ennek az egyesületnek Salcatani Yoshiro báró elnök áll az élén —— A harmadik egye- sület egészen fiatal: 1931 április 27—én alakult ,,Nippon Tokei Gakkai" (Japán Statisztikai Egye- sület) néven. Székhelye hasonlóképen Tokió; titkára Nalcayama lchiro, Működéséről évente kiadványban számol be.

Külföldi statisztikai hivatalok és szervek.

Offices et organise/aes étrangers de statistigue.

Mandzsukuó (Madzsuria Japán által megszállt részének) kormányzata elhatározta. hogy felállítja az új állam statisztikai hivatalát, mely a tőr- vényhozó hivatal felügyelete alá fog tartozni, Az ideiglenes szervezeti szabályzat szerint a hiva—

talnak egyelőre négy osztálya lesz, ú. m. 1. elnöki (igazgatási), 2. statisztikai anyagfeldolgezó, 3. ku—

tató és 4. szerkesztési osztálya.

A török hivatalos statisztikai szerv (Általános Statisztikai Igazgatóság), ez az aránylag fiatal, csak 1925—ben reorganizáltl), ill. új szervezettel életre- keltett hivatal 1933 májusában ismét újjászervez—

tetett. A legújabb törvényes szabályozás (kiegészítő törvény) értelmében a statisztikai szolgálat élén a wezérigazgató áll, akinek ebben a működési köré—

1) V. ő. M. Stal, Szemle 1929. évf. 11. és köv. ],

ben a helyettes igazgató segédkezik, míg a tudo—

mányos teendők szálai a vezérigazgató melle ren—

delt tanácsos kezében futnak össze. A hivatal ti'z osztályból áll (1. pénzügyi statisztikai, 2. külkeres- kedelmi statisztikai, 3. feldolgozási, 4. népességi statisztikai, 5. közoktatásügyi statisztikai, 6. igazság ügyi statisztikai, 7. ipari és kereskedelmi statisztikai, 8. mezőgazdasági statisztikai, 9. információs és ki- adványszerkesztési, 10. igazgatási osztály). A hiva- talos statisztikai szerv mellett az új rendelkezések értelmében tanácsadói munkakörben a Legfelsőbb Statisztikai Bizottság tevékenykedik.

Boroszló város statisztikai hivatala a folyó év első felében ülte meg fennállásának 60 éves fordu- lóját. Ez alkalomból jelenlegi vezetőjének, v. Auer nek tollából érdekes cikk jelent meg a hivatal tör- ténetéről a ,,Monats-Berichte des Statistischen Amts

11, szám — 920 —-—— *1933

m—

der Stadt Breslau" 1933 márciusi számában. Eb- fokozottabb biztosítása, a statisztikai munka ből kitűnik, hogy a hivatal tudományos mun-

kássága második vezetőjének, Neefenek igazga—

tása alatt mélyült ki; Nee/e egyben a német összehasonlító városi statisztikának is megalapí—

iója volt. Utódainak feladata lett azután a há- ború végén erősen visszaesett statisztikai tevé-v kenység felélesztése, gyakorlat—i kihasználásának

és a városi adminisztráció sebb összhang megteremtése.

ményeképen az utóbbi évek során a hivatal az egyebütt folytatott statisztikai tevékeny—séget isi csaknem teljesen központosította, sőt munkaköre nem tulajdonképeni statisztika—i területekre is kin terjesztetett.

között az erőtelje-

E törekvések ered-

Személyi hirek.

NOuvelles personnelles.

Simonyi Ottó 1' (1856—1933). — Hübner Géza 'i'

(1877—1933). _ Nagy Rezső 1 (1873—1933).

Simonyi Ottó stat. főtanácsos halálával a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak egyik legrégibb, érde- mes tisztviselője vált ki az élők sorából. Még a mult század 80-as éveiben, 1881-ben lépett a hivatal szol- gálatába. Egyike volt tehát azoknak, akik a Központi Statisztikai Hivatal felállítása után a Hivatal alap—

vető munkáinál kezdte meg szolgálatát s jelentős munkásságot fejtett ki a hivatalnál eltöltött több mint 40 éves szolgálata alatt. Különösen az idegen helységnevek törzskönyvezése körüli munkájával szerzett magának hervadhatatlan érdemeket. 1923 végével ment a becsülettel végzett munkával jó]

kiérdemelt nyugalomba,

Hübner Géza a Hivatal külkereskedelmi osz—

tályának, Nagy Rezső a hitelügyi osztálynak volt érdemes tagja.

Siieda Vilmos "" (1852—1933). 1933 október 21-én húnyt el a régebbi német statisztikus és köz—

gazdageneráció neves képviselője, Stieda Vilmos.

1852 április l-én született Rigában. Tanulmányai befejezése után 1875-ben a porosz statisztikai hi—

vatalban nyert alakalmazásl, egy évvel utóbb azónban már a stassburgi egyetemen az állam—

tudományok magántanára; 1878-ban a dorpati egyetem tanára lett, majd 1882—ben újból statisz—

tikai szolgálatba lépett s mint a németbirodalmin tagja fejtett 'ki értékes,' bán

rövid ideig tartó működést. Két év mulva a rostocki':

statisztikai hivatal

egyetemen, 1898-ban pedig a lipcsei egyetemen foglalta el a nemzetgazdaságtani katedrát, melyet (1923—ig) betöltött.

Irodalmi munkássága különösen közgazdaságtani azután nyugalombavonulásaig

téren volt kiemelkedő, de a német statisztikai iro- dalmat is több becses munkával gazdagította;

mindkét tudomány szempontjából igen értékesek gazdaságtörténelmi tárgyú dolgozatai. Néhány nagyobb műve: Zur Entstehung des deutschen Zunftwesens (1877). Sexualverháltniss der Gebore- nen (1878). Die deutsche Hausindustrie (1889).

über die (),uellen der Handelsstatistik im Mittel—

(1903). Die Nationaloekonomie als Universi—

tátswissenschafl (1906).

(1914). Franz Karl Achard und die Frühzeit der (1928). Stieda nagy—

tudású, elmélyedő munkássága hivatalos és tudo—

alter

Krieg und Socialpolitik

deutschen Zuckeríndustríe

mányos körökben általános elismerésre talált. Ki——

tüntetései közül megemlíthetjük szász titkos ud—

vari tanácsosi kinevezését és tudományos akadé—

valamint nemzetközi statisztikai miai tagságát,

intézeti tagságát, mely még az Intézet megalapítá—

sát követő évből, 1886—ból származott. A Magyar 1927—ben

Stiedát külföldi tiszteletbeli tagjai sorába.

Statisztikai Társaság választotta be,