O......
Matolcsy Mátyás dr.. A mezőgazdusági munka- nélküliség Mugyarországon.
Dr Mathias Matolcsy: Le chómage agricole en
Honyrie
A Magyar Gazdaságkutató lntézet 6. számú külön kiad-
Pkbivx'áglfgn de i'lnslitm' hougrm's de rrahrrches bumm—
mígues. NOS . Budapest lmi. 431
A munka lwvozvlő rósu'xba'il órilt-ki-son világ—
lik ki az ipari és iiwzőgnzdnsi'igi tornwlós ogynn'is—
tól alapvetően elütő természetu, moly még a két fő termelési ág munkanélkülisógének problóma'ijálmn is mélyreható különbségeket ermlmónyoz. Gazda- sági és termi—lési rendünknek az a szomorú vele- járója, hogy a konjunkturális hullámzásának meg- feleloen hol kisebb, bol nagyobb tömegek munka- készsógónek órtékesltósőro és tud!-suk kifejtésórv nem nyújt lolmtősóget, inkább az ipari munkanél—
külisóg alakulására van befolyással, n mezőgazda sági munkanélkülikóg azonban főtt-;; strukturális és
idényszert'l jelt-ttság, onnek vz'nltoze'isa'ibnn a kon- junkturális elemeknek vajmi csekély szerep jut is ezt. mint jolvntóktelmt, ;) tanulmányában tudatosan figyelmen kívül is hagyja l': különbség- bcn rejlik az oka annak is, hogy a mezőgazdasági i'nnnkanólküliség számszorű megállapiti'isn nagy nc- hézségeklw ütközik s hogy az eddigi erre vonatkozó kisérletek minden igyekezetük dacára is alig tudtak eredményt felmutatni s a legjobb esetben is. mint
tette ezt az 1930. évi llépslállllált'N is, o mezőgaz-
dasági nópt'snógnok vsak egy adott időpontban való munkanélkülisógét tudta számba vmni.
itt kell ln-lyroignzitanunk a szerzőnek azt a it'-ves megállapíti'isát, hogy :) munkanólkiiliső—got is
kzámbnvevő 1930. évi feldolgozása
folyamán a munkanélküliek foglalkozási i-sopor- tonkint nem választottak fázót, miért is a szerző nem
állapíthatta meg azt. hogy az 1930. évi népszámlá- lás által talált munkanélküliek köziil mennyi a me—
zr'ignzdasági.
dr.mok .,A "épSZflllllfllt'lS olőzelvs eredményei" c.
rikkóvol igyekszik ttlllltlllla§lltlllit moly ('ikk :! Ma—
gyar Statisztikai Szemle lilál. évi Hbruári számá- ban látott napvilágot. A tény az, hogy a nevezett cikk megjelonósv idvjón :! !nunknnólkiilixégről az ii.—aszosilő adatokon kívül más részlet nem állott ren- delkezésre, de o kérdő-s uktunlitásám való tekintet
tel :! hivatal kvzdottöl fogva legsürgősebb felada—
* lának tokintvtto az orr? vonatkozólag lwgyiijtött ndi!—
szvrző
népszám látás
Ezt n tóvos állítását KOl'ál'S Alajos
tok gyors feldolgozását és hozzáférhetővé tételét.
; Még az l93l. év ősszi'nn befejeződtek a munkanélkü- liség adatait feldolgozó munkálatok, a nyert Prod- mónyvk pedig már a Statisztikai lltn'i Közlvmónyok
Ellisglzgglza...Ogg-l!!!!lllgi'D.C.!!ICCC...s'::..."'.l...ÚICOIOI...IIIIOOICS:I::::CCIOO
IRODALMI SZEMLE o
ff.-na..
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
1931. évi ji'ilius-szoplmnberi számában meg is jo-
lentek, hol a szerző megtalálhatta volna egyebek
közt azt is. hogy az 1930. évi népszámlálás által
számbnvett munkanélküliek hogyan oszlanak meg
foglalkozási főmoporlok szerint.
Miután a szerzo"; a nwzőgazdnságunk által ösz—
szt's fel nem használható munkaon'il'olosleg meg- állapítását tűzte ki véljául, :! mezőgazdasági mun- kanélkiiliségnek számbavételére az eddigi szokásos eljárásoktól teljesen elütő módszert alkalmaz, melynek lényege az, hogy az egész mezőgazda- sági termelésünk egy évi teljes nmnknszükst'vgle—
tőnek lefolyását vizsgálja s azt igyekszik megálla- pitani, hogy a mezőgazdasági termelésben közvet—
loniil érdekelt valamennyi osztály mily mértéklwn részese-dik az ország egész mezőgazdasági termo—
lóso által igényelt munkaszükségletből az év folyn—
mán. Módszorénok gyakorlati korcszliilvitcle pedig abban áll, hogy a mezőgazdasági üzemtan útmu—
tatása mellett kiszámítja mezőgazdasági termelő- xiink ós úllattenyészlósünk egészének teljes kézi munkasziikséglotót. ;. térli', női- és gyermekmunkú—
unk különböző értéke folytán normálmunkann' pokban, az Év folyamán való egyenlőtlen oloszlíl—
soknak ügyelmuliew'etclóvel, majd :! népszámlálás által follz'trt foglalkozási adatok alapján a mező—
gazdasági kvrvsők munknkínálatút állapitja meg ugyancsak normálmunknnnpoklmn. A két számnak ogybvvotóséln'il adódik n mezőgazdasági termelő—
sünk által fel nem használt mnnianfoloslog, ami ('gyt'lllő az évi mezőgazdasági munkanólkiiliséggol.
A szerző számításai szerint az vgJ-sz magyar mező—
gazdálkodás telje-s évi nonnálmunknnap szükséglet-*
360 millió, mig a mezőgazdasági nvpessógünk nor-V málmunkannp tvljosilőkopossí-go 47l millió, így .) ki nem használt munkaképessége ngrárnólwssógilnknok lll millió normáImunkunnppul ugyi—Illő. Ez pedig mezőgazdasági népességiinknok vsnpi'm 769á-on ál lngos foglalkoztatnitságút jelenti. A mai gnzdálko dási ri-ndszor, továbbá a jelenlegi népesedési és bir—
tokmcgoszlási viszonyok mellett a mezőgazdasági nópvssőgiink hasznosítható munkaidejének 249540 tehát nem nyer kibasználást.
Az efféle, tűlnyomólag becsli'rwn nyugvó mitús megbizhatóságához mindig szó fér. A
szó jelen munka adatai ix lehetnek hibával torlwltok, még pedig két oldalról is, mint erre a szerző munkájó nak bofojozö részében nagyon
Künn—suk ngrárton'ielósiink
utal is
kőzi—munknsziiksóglo- helyt—son
tőnek megállapitása ütközik nagy nvht'lzsógoklw, d * ! nmzőgnzdasági nópvskóg munkakn;):u'itíisának ki számításai som egészen egyszerű ivlndat. különösen
5. nem.
ha meggondoljuk, hogy a azerző kénytelenségből a való életet már egyáltalán nem fedő IMO. évi nep—
számlalás adatait használja számltásaihoz. Ér- deme azonban a szerzőnek, hogy nemcsak a mun- kaszüksegtet számbavételénél jár el körültekintő mérlegeléssel, hanem a munkakínálat megállapitá- sanál az 1920 óta bekövetkezett népszaporodásből, valamint a kortagozodas eltolódásából előálló mun- kakapacitás növekedést is megfelelő korrekciókkal igyekezett számltásaiban figyelembe venni.
A szerző számításainak eredményeit és rész- leteit -—- melyek egyfelől a munkaszíiksóglet idő- szakos megoszlását. az egyes termelő-si ágak mun- kaigényót. a munkaszükséglet országrószenkinti el—
oszláxal, másfelől a mezőgazdasági népesség fog- lalkoztatottsagát vármegyei tagoltsz'igban es foglal—
kozási csoportosításban mutatjak -— nemcsak táb- lázatokban közli. hanem grafikusan is ábrázolja az ezek a táblázatok és ábrák számot adnak a magyar mezőgazdasági munkanélküliség minden reszletker- désóről. A magukban is beszédes táblázatokat és grafikonokat a szerző magyarázatai és megállapi—
tanai kikérik, melyek közül. mint talán legfontosabv bat megemlíthetjük azt. hogy Magvarorszngon nem lehet beszelni állandó mezőgazdasági munkanél—
küliségről, mert a rsúvsszükséglet idején a mező—
gazdasági termelés munkaszükseglvte egyenlő a mezőgazdasági munkakapar—ítással, lle igenis slnvr lik az érdekelt retegek az elégtelen foglalkoztatott- ság átkát, mely különösen a novenilier-inz'irr-ius és augusztus honapokban kárhoztat legnagyobb töme- geket tétlenségre. Nagyon helytáll-') megállapítom az is a szerzőinek, hogy strukturális okok folytán a megállapított elegtelen foglalkoztatottság szinte riv—
tizedes és állandó tünet mezőgazdatkodásunkban ; hogy ma mégis nagyobb súlyúnak látszik, aza súj- tott rétegeknek a terményarak csökkenésével ós .- masirányú munkaalkalmak bedugntúsaval kapcso—
latos életszínvonal magyará-
zatát.
Különösen erdekesek azok az ábrái, melyekben
azt mutatja be a szerző, hogy a mezőgazdasági mi pesség 76%-os átlagos foglalkoztatottságáből milv mértékben veszik ki részüket az egyes foglalkozási alesoportok. Az altri'ik alapjául a következő Össze állitás szolgal:
süllyedés—eben leli
Északi
. , 4 M .
Foglalkozás: csoportok Dunantul Alföld azfix? (ggg;
Gazdasági cselédek IDO—% lOO'——0,"o IDO—"jo 100'—0/0 Kisbirtokosok
(IO—100 h.) IOO'— 0/0 948 % 93 2 0/o 96'—0/o Kisbirtokos napsz.
(5 ii.-ig) és földmű-
ves napszámosok 69'5 % 65'10/0 58'9 % 65'80/0 79'4 % 755 0/0 699 0/0 76'2 % Átlagosan
A mezőgazdasz'lui népesség, de különösen a kis.
i.irtokos-nnpszíunos osztály rossz l'oglalkoztatoltsá-
—— 356 —
1933
gának okait kutatva, azokat egyfelől termő—szeti
adottxágokban, másfelől a birtok'megoszlásban. a
népsűrűségben, a települési rendszerben és; a nep míi—
veltségi állapotában találja meg igen figyelemre méltóak e fejezetnek azok a részletei, melyekben a nagy— és kisbirtok különlx'izű kézi—munkaxziikseg- leteit állitja szembe. A 613 millio katasztrális hold- nyi nagybirtok kézi-munkaszüksógletét 94 millió, a 813 millio katasztrális holdat kitevő kisbirtokét pe- dig 265 millió normúlmunkanapban állapítja meg.
ami a nagybirtok egy holdjara lt—wlö, a kisbirtok—
egy holdjara pedig 31-32 felhasznált normúlmun—
kanapot jelent.
Az érdemes munkához Konkoly Thege Gyula dr. a m. kir. kozponti statisztikai hivatal alelnöke, ki egyúttal a Magyar Gazdasz'igkutató intézetnek i alelnöke, irt előszót, melyben felhivja a figyelmet mezőgazdasági munkanélküliség különleges problé majam, továbbá annak számszerű megállapítását a szerző által alkalmazott új, eredeti módszer jelen
tt'isógére. (;. (). dr.
Magyar kötvények és záloglevelek.
Les obligations hongroz'ses. y compris les obliga—
tions hypothécaires.
Központi Takarék "ami:
Kiad'a a Ma ar Orszá os
) ' gy annak?
Publiz par la Caisse d' ;pargne Générale el Hongroise.
Budapest, l933. 128 ll —— p.
,,Magyar kötvények és záloglevelek" cimmel Magyar Országos Központi Takarékpénztár tetsze—
tős külalakú füzetet bocsátott ki, amely igen hasz nos tájékoztató adatokat foglal magában azok ráo—
szére. akik a magyarországi kötvénykibocsáto ten vékenység ir./mt behatóbban érdeklődnek, Ez a Úti oldalas, emellett több, jó áttekintést nyujto tábla
zatot is tartalmazó tüzet a háború előtti időkig
visSZamt-nőleg minden egyes állami. önkormányzat vagy egyéb kibocsátású kötvónyüntkről és jelzálog levelüokről ismerteti mindazokat az adatokat, ama lyek a kőtvénypiacot és az ennek viszonyaiba rész lete-sebben behatolni kivánó közgazdászt érdekel hetik. Hasonló tárgyú nernetnyelvü kiadványt bocsá tott közre már korábban a Hoti'mann Béla és Társa banküzlet, amely kétségtelenül jó szolgálatot tet e kiadvánnyal a szakkörőknek és az ország hitel érdekeinek, a Magyar Országos Központi Takarék pénztár kiadványa azonban sokkal kimerítőbb rendszeresebb és pontosabb munka. Az utóbbi ősz szeállltásból a részünkről futólag megejtett ellen őrzés szerint csak néhány kötvény, vagy záloglevt'e adatai maradtak ki, így pl, az egyházi kötvények egyik gyáripari vállalatunk kötvényeím-k, valamin két háború előtti kibocsátású kütvónyeinknek a adatai.
A szóbanlcvő kiadvány nagyon jó forrásmuntka 1 összeállítások (fel
Sz. (íg. dr.
bizonyos gazdasa'igstatisztikai jaira.
