Dolgozatok a közigazgatási reform köréből

12. szám

— 1093 -— 1940

dés egyik legjobb ismerője, Magyary Zoltán most idevágó javaslatait nyomtatásban is közreadta s ezáltal ismét vállalta a kezdeményező szerepét.

Javaslataiban először az általános szempontokat foglalja össze, majd a közigazgatási statisztika adatgyűjtésének rendszerét mutatja be — e szerint a statisztika a közigazgatás szervezeti egységeit, személyzet—ét, költségeit és működését tudakolná —, végül a csak vázlatosan bemutatott javaslat részle—

tes kidolgozásának módjára is rámutat.

Dolgozatok a közigazgatási reform köréből.

Etndcs sur la réforme administrative.

Magyary Zoltán egyetemi tanársága és a Magyar Köz—

igazgatástudomanyi Intézet alapítása tíz éves évfor—

dulójara írtak tanítványai, a Magyar Közigazgatás—

tudományi Intézet munkatársai.

Ecríles, a l'occasion du 10: anniuersuire du profi—550171!

ti'Unit/ersíié az M. Zoltán Magyary el de Plus-

!z'tul hongrois de scimce administrative, par ses elé- ues. collaboraísurs de ce: Institut.

Budapest, 1940. 239 l. _ p.

Magyary Zoltánt tizenhárom tanítványa és munkatársa ajándékozta meg az előttünk fekvő könyvvel. Mind a tizenhárom tartalmas tanulmány Magyary és az általa vezetett Magyar Közigazgatás—

tudományi Intézet sajátos, sok szempontból új irá—

nyokat kereső felfogásában készült s arról ad számot, hogy a tanulmányok szerzői alapos isko- lán mentek végig. A dolgozatok közül egyiknek sincs statisztikai célkitűzése. Magyary iskolájában azonban a statisztikának is bő szerep jut és ezért a tanulmányok némelyike statisztikai vonatkozá—

sokban sem szegény. A legközvetlenebbül jut a statisztikával kapcsolatba Elek Péter dr. ,,Terület és közigazgatás" c. cikke, melyben a szerző meg—

kísérli kis—, közép- és nagytájakra bontani a fel- vidéki területsávval és Kárpátaljával megnagyob- bodott Magyarországot. A statisztikus munkáját mindeddig nagyon megnehezítette az a körül- mény, liogy a merev közigazgatási választóvonalak- tól elszakadó, ill. azokat csak részben, a lehetőség határain belül respekt-áló területi tagolási rendszer kidolgozásával az e tekintetben érdekelt és a sta—

tisztikával rokon legtöbb tudomány, kivált a föld-

rajz mindeddig adós maradt. Elek helyes ösvé- nyen haladó kísérletét ezért örömmel kell fogad- nunk. Kiss István dr. ,,A közigazgatási népi alap- jai és a közigazgatási reform" c. tanulmánya is erősen statisztikai vonatkozású, mert fejtegetései- ből azt is kiolvashatjuk, hogy mily fontos a köz—

igazgatás szempontjából a helyes és megf-elelő statisztikai alap és éppen ezért milyen irányú sta—

tisztikák összeállítása a legszükségesebb. A többi tanulmány közül pl. Vitéz István dr. ,,Hivatás- rendek Magyarországon" és Kovács Ernő dr. ,,A mezőgazdasági munkahérmegállapítás intézménye"- nek fejlődése és eredménye Magyarországon" c.

cikkében is találunk statisztikai gondolatokat,

ill. adatokat. A könyv több ábrát is közöl és Magyary-nak, valamint Intézetének munkásságára jellemző néhány legfontosabb adatot is tartalmazza.

Ember Győző: A M. kir. Helytartótanács ügy- intézésének története.

Victor Ember: Histoire de l'aclivite' administra—

tive du Conseil de la Licutenance générale Royale Hongroise.

A M. kir. Országos Levéltár kiadványa. . Publication des Archives royales hongrotses.

Budapest, 1940. 298 l. —— p.

A mű nem statisztikai jellegű s intézmérnytör—

téneti szempontból bír nagy jelentőséggel. A Hely- tartótanácsot újjászervezése után, 1724 március

21-én iktatták be Pozsonyban. Ettől kezdve meg—

szakítás nélkül működött az első felelős miniszté—

rium felállításáig, majd a Bach-korszak után a ki- egyezésig. Az alaptörvény teljes függetlenséget ki- vánt biztosítani a Helytartótanácsnak. A valóság- ban azonban a magyar udvari kancellária bizonyos felülvizsgálatot gyakorolt felette, sőt a fontosabb ügyek a király legbizalmasabb tanácsadóinak a ke—

zén is átmentek; utóbbi körülmény nemzeti szem- pontból nem kis veszedelmet rejtett magában. Az ügyintézés módjára való tekintettel két korszakot különböztet meg a Szerző a Helytartótanács életé- ben. Az elsőben (1724—1783—ig) a bizottságok, a másodikban (1783—184r8—ig) az ügyosztályok bír- nak fontos szereppel. Majd bemutatja, milyen utat

tett meg az ,,akta" az elnöktől, később az iktató—

hivataltól a kiadóhivatalig, miközben megjárta a bizottságokat, sőt az udvart is. II. József majdnem minden közügyet a Helytartótanács hatáskörébe utalt. 1724-től 1784-ig több mint 300.000, 1785—től 1848-ig pedig több mint 2,000.000 aktát intézett el a Helytartótanács. A megnagyobbodott munka—

körre való tekintettel a tisztviselők számát állan- dóan emelték. így a kinevezett tisztviselők száma 1724—től 1848-ig 43—ról 268—ra emelkedett. Szerző a Helytartótanács összes tanácsosairól, tisztviselőiről és alkalmazottairól névjegyzéket is közöl.

Gy. F.

Kaán Károly: Alföldi kérdések.

Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben.

Charles Kaán: Des guestions de la Grande Plaíne Hongroise.

Les foréts et les eaux.

Budapest, 1939. 420 l. —— p.

A Nagy Magyar Alföld gazdasági problémáival , foglalkozó korábbi munkái után Kaán utolsó művé—

ben a nagy probléma legfontosabb, legalapvetőbb jelentőségű részletével, az alföldi országrész, egy- ben az egész ország gazdasági életének igen jelen- tös kellékével, az erdőkkel és vizekkel foglalkozik.

A mű anyaga Kaán elözö nagy munkájának újra- dolgozása során alakult ki; az átdolgozás során