Publikációs jegyzék (1970–2015) Dr. Németh István, egyetemi tanár

(1)

PUBLIKáCIÓS JEGYZéK (1970–2015) Dr. Németh István, egyetemi tanár

I. Könyvek

1. Németh István–Lakatos Gyula: Munkásrészvétel az NSZK vállalati felügyelő ta- nácsaiban. Népszava, Budapest, 1986. 194 p.

2. A német kérdés 1945–1990. Dokumentumgyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 273 p.

3. Németország nemzetközi szerződései 1918–1945. Dokumentumgyűjtemény.

Universitas Kiadó, Budapest, 1994. 184 p.

4. Diószegi István–Harsányi Iván–Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet I. kötet 1890–1945. Korona Kiadó, 1995. (Szerkesztés és az alábbi fejezetek írása: Nemzetközi kapcsolatok az első világháború előtt, 19–33, Németország a századfordulón, 34–42, Svájc a századfordulón, 52–53, Európa újjárendezése a párizsi békekonferencián, 219–222, Németország a két világháború között, 260–

279, Svájc a két világháború között, 293–295, Ausztria a két világháború között, 295–303.)

5. Diószegi István–Harsányi Iván–Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes tör- ténet. II. kötet 1945–1995. Európa. Korona Kiadó, 1997. (Szerkesztés és az alábbi fejezetek írása: Nemzetközi kapcsolatok a kétpólusú világrendszerben 1945–1995, 7–45, Katonai szövetségi rendszerek a második világháború után, 62–68, Európa megosztottság és egyesítés között (Arató Krisztinával), 95–130, Németország ( NSZK, NDK) 1945–1995 között, 130–180, Svájc, 226–233, Ausztria 233–249.) 6. Diószegi István–Harsányi Iván–Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes

történet. III. kötet 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. (Szerkesztés és az alábbi fejezetek írása: Új-Zéland, 74–77, Világproblémák a 20. század második felében (Kocsis Andrással), 339–354.)

7. Horváth István–Németh István: … És a falak leomlanak. Magyarország és a né- met egység (1945–1990). Magvető Kiadó, Budapest, 1999. 455 p.

8. István Horváth–István Németh: Die Sonne ging in Ungarn auf. Universitas, Mün- chen, 2000. 391 p.

9. Németh István: Európa-tervek 1300–1945. Visszapillantás a jövőbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2001. 632 p.

10. Németh István: Németország története. Egységtől az egységig (1871–1990). Aula Kiadó, Budapest, 2002. 679 p. (második kiadás: 2004. 693 p.)

11. Németh István: Európa 1945–2000. A megosztástól az egységig. Aula Kiadó, Bu- dapest, 2004. 874 p.

(2)

12. Heinz Duchhardt und István Németh (Hrsg.): Der Europa-Gedanke in Un- garn und Deutschland in der Zwischenkriegszeit. Verlag Philipp von Zabern, Mainz, 2005. 172 p.

13. Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. I. Európa. Osiris Ki- adó, Budapest, 2005. 530 p. (Szerkesztés és az alábbi fejezetek írása: Európa nemzetközi rendszere a két világháború között, 43–72, Németország története a két világháború között, 91–108, Ausztria története a két világháború között, 115–122, Az ellenállási mozgalmak Európa-tervei (1940–1945), 220–225, Eu- rópa megosztása 1945–1949, 226–242, A nyugat-európai integráció a máso- dik világháború után, 1945–1992, 243–262, a Német Szövetségi Köztársaság története a második világháború után, 284–197, Svájc története a két világ- háború között, 307–310, Ausztria története a két világháború között, 310–317, A népi demokratikus országok története, 402–425, Az NDK története 1949–

1990, 426–434, Európa fordulata és újjászervezése 1992–2000, 446–459.

14. Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. II. Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. (Szerkesztés és az alábbi fejezetek írása: Nemzetközi kapcsolatok 1945–2000, 295–322.)

15. Németh István–Tollas Gábor (szerk.): Berlin, a megosztott város 1945–1990.

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007. 627 p. (szerkesztés és alábbi fejezetek írása: A szövetségesek Németország tervei (1941–1945), 23–59, Pénzreform és berlini blokád (1948–1949), 91–117, Berlin, a parlament és a kormány szék- helye, 469–486.)

16. Németh István: Demokrácia és diktatúra Németországban 1918–1945. 1. kö- tet. Az 1918. novemberi forradalom és a weimari köztársaság. Összegzés és dokumentumok, 269 p. 2. kötet. A „Harmadik Birodalom”. Összegzés és dokumentumok, L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2007. 757 p.

17. Németh István: A német császárság 1871–1918. Összegzés és dokumentumok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2009. 372 p.

18. Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában. Német és osztrák–magyar Közép-Európa tervezés (1871–1918). L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2009. 360 p.

19. Németh István (szerk.): A 20. század titkai. Európa (1900–1945) Történelmi olvasókönyv. 1. kötet. Líceum Kiadó, Eger, 2009. 420 p.

22. Németh István: A Német Demokratikus Köztársaság 1949–1990. Összegzés és dokumentumok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. 508 p.

(3)

23. Németh István: A Német Szövetségi Köztársaság 1949–2009. Összegzés és dokumentumok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2010. 534 p.

24. Németh István–Fiziker Róbert (szerk.): Ausztria a 20. században. Az „élet- képtelen” államtól a „boldogok szigetéig”. Tanulmányok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2011. 583 p.

25. Németh István: Az osztrák út. Ausztria a 20. században. Összegzés és dokumentumok. Líceum Kiadó, Eger, 2011. 368 p.

26. Németh István–Juhász Dániel: A német gyarmatosítás története. A szerzők magánkiadása, Eger, 2012. 200 p.

27. Németh István: Katyń, 1940. Lengyelország a Szovjetunió és Németország

„életterében”. Összegzés és dokumentumok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 338 p.

30. Németh István (szerk.): Az I. világháború (1914–1918). Tanulmányok és dokumentumok. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2014. 468 p.

31. Az Európa-gondolat történetéből. Coudenhove-Kalergi Páneurópa-mozgalma.

Líceum Kiadó, Eger, 2014. 228 p.

II. Könyvfejezetek

1. Németh István: Sárvár munkásságának helyzete a két világháború között. In:

Sárvár monográfiája. Szombathely, 1978. 621–643.

2. Németh István: Németország (1789–1890) In: Vadász Sándor (szerk.): 19. szá- zadi egyetemes történet. Korona Kiadó, 2005, 204–309, Svájc (1789–1890), 366–372.

3. Németh István: Németország (1789–1890) In: Vadász Sándor (szerk.): 19. szá- zadi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. 167–247, Svájc (1789–

1890), 292–296. p. (szerkesztés is)

4. Németh István: Ausztria politikai rendszere. In: Kardos József–Simándi Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 27–49.

(második kiadás: 2004.)

5. Németh István: Németország politikai rendszere In: Kardos József–Simán- di Irén (szerk.): Európai politikai rendszerek. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

575–613.

6. Németh István: Németország újraegyesítése (1989–1990). In Glatz Ferenc (szerk.): Proletárdiktatúrákból a polgári demokráciákba (1989–1992). MTA

(4)

Társadalomkutató Központ, Budapest, 2004. 37–66.

7. Németh István: A német konzervativizmus és a német nemzeti újjáépítés, 1940–1946. In: Feitl István–Földes György (szerk.): 1945 a világtörténelem- ben. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. 86–100.

8. Németh István: A népi birodalom álma a „Harmadik Birodalomban”. In:

Frank Tibor (szerk.): Németország. Gondolat Kiadó, Budapest, 2011. 242–262.

III. Tudományos cikkek

1. Figyelemreméltó eredmények az NSZK történetírásában. A weimari köz- társaság bukásának okairól. In: A Politikai Főiskola Közleményei, 1979/ 1.

117–126.

2. A Müller-kormány bukása Németországban (1930). In: Évkönyv a nemzetkö- zi munkásmozgalom történetéből (ÉNMT), 1980. 179–187.

3. Az 1932-es poroszországi államcsíny. In: Párttörténeti Közlemények, 1981/1.

148–182.

4. A magyarországi német kisebbség a magyar–német kapcsolatokban az 1920–

30-as évek fordulóján. I. rész. In: A Politikai Főiskola Közleményei, 1981/2–3, 88–109, II. rész uo. 1981/4, 42–55.

5. A magyar–német katonai kapcsolatok kérdéséhez (1928–34) In: Hadtörténel- mi Közlemények, 1983/3, 382–415.

6. A német nemzetiszocializmus előretörésének fogadtatása a magyar kormány- körökben (1928–1934) In: A fasizmus ideológiájáról. Kossuth, Budapest, 1983. 234–245.

7. A német munkásmozgalom 1933 első felében. In: Párttörténeti Közlemények, 1983/4, 153–188.

8. A magyarországi szélsőjobboldali szervezetek működésének visszhangja a német és magyar kormánykörökben (1930–34). In: A Politikai Főiskola Köz- leményei, 1984/1–2, 140–149.

9. Szakmai akadémia Baden-Württembergben. In: Köznevelés, 1985. június 7, 12–13. p.

10. A magyar–német kapcsolatok fő vonásai az 1920–1930-as évek fordulóján.

In: Politikatudomány, 1985/3–4, 94–112.

11. Népfőiskola Baden-Württembergben. In: Pedagógiai Szemle, 1986. április (XXXVI. évf. 4. sz.) 361–365.

12. Tézisek az SPD politikai és kulturális megújulásához. In: Politika-Tudomány, 1987/3, 157–166. p.

13. Az Általános Német Munkásegylet megalakulása (1863). In: ÉNMT, 1988.

116–121.

(5)

14. A nyugat-német szakszervezetek viszonya az SPD politikai alternatívájához.

In: SZEKI Tájékoztató, 1988/2, 127–144.

15. Szociálliberális győzelem az NSZK 1972-es választásain. In: ÉNMT, 1992.

305–308.

16. A német lakosság menekülése és áttelepítése Európában (1944–1949). In: Mi- gráció a Kárpát-medencében. Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Békéscsaba, 1994. 84–100.

17. Az SPD újjáalakulása. In: ÉNMT, 1995, 91–99.

18. A német egyesítés dokumentumaiból 1989–1990. I–II. rész. In: Társadalmi Szemle, 1996/11, 62–74, illetve 1996/12, 53–61.

19. Fejezetek az Európa-gondolat történetéből. Coudenhove-Kalergi Páneurópa- mozgalma. (Kocsis Andrással) I–II. rész. In: Társadalmi Szemle, 1997/10, 50–77, ill. 1998/1, 92–113.

20. Német és osztrák Mitteleuropa-tervek I. rész (1900–1914)(Kocsis Andrással).

In: Társadalmi Szemle 1998/5, 78–94, II. rész (1914–1918) uo. 1998/7, 37–59.

21. A budapesti magyar–német kereskedelmi kamara a magyar–német kapcsolatokban (1920–1931) In: Nemzeteken innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára. Korona Kiadó, 2000, 307–333.

22. A Mackensen-hadsereg hazatérése (1918–1919). In: „Emberek és eszmék…”

Tanulmánykötet Vadász Sándor születésnapjára. Eger, 2001. 69 – 82.

23. A nemzetiszocialista uralmi rendszer. In: Limes, 2003/2, 19–31.

24. Julius Wolf Közép-európai Gazdasági Egyesülete (1904–1918). In: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Historiae. Eger, 2008, 149–180.

25. Hantos Elemér közép-európai alternatívája. In: Valóság, 2010/1. 35–49.

26. Az 1934. február 21-i magyar–német kereskedelmi pótegyezmény. In: Esz- mék, forradalmak, háborúk. Vadász Sándor 80 éves. ELTE, Budapest, 2010.

449–457.

27. Német és osztrák–magyar Közép-Európa tervezés (1914–1916). In: Nemzetek és birodalmak. Diószegi István 80 éves. ELTE Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, 2010. 477–490.

28. Lenin hazautaztatása Oroszországba 1917 tavaszán – német játék a világfor- radalommal? In: Valóság, 2011/2. 31–49.

29. A Molotov–Ribbentrop paktum a német külügyi iratokban (1939) In: Tanul- mányok Romsics Ignác 60. születésnapjára. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2011.

202–214.

30. Német gyarmatpolitika a 19–20. század fordulóján (Juhász Dániellel). In:

Valóság, 2011/11. 34–87.

31. Külpolitikai útkeresés Magyarországon 1918–1921-ben. In: Acta academie agriensis. Nova series tom. XXXIX. Sectio Historiae. Eger, 2012. 193–219.

(6)

32. Magyar–német viszony az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság ide- jén (1918–1919). In: Acta academie agriensis. Nova series tom. XL. Sectio Historiae. Eger, 2013. 211–234.

33. Közép-Európa: német feladat? A Német–Osztrák–Magyar Gazdasági Szövet- ség tevékenysége (1913–1918). In: Limes, 2012/1. 7–24.

34. A magyar–német politikai kapcsolatok történetéből: Kun Béla Ausztriában és Németországban (1919–1921). In: Acta academie agriensis. Nova series tom.

XLI. Sectio Historiae. Eger, 2013. 273–292.

35. István Németh: Mitteleuropa: Eine deutsche Aufgabe? Die Tätigkeit des De- utsch–Österreichisch–Ungarischen Wirtschaftsverbandes (1913–1918) In:

Csaba Szabó (Hrsg.): Österreich und Ungarn im 20. Jahrhundert. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd. IX. Wien, 2014. 11–37.

36. Az I. világháború – újragondolva. In: Kisebbségkutatás, 2014/4. szám, 7–40.

37. István Németh: Die Verhandlungen des Deutschen Reiches und Österreich–

Ungarns über Mitteleuropa (1915–1918) In: Csaba Szabó (Hrsg.): Österreich und Ungarn im I. Weltkrieg. Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien, Bd. X. Wien, 2015. (megjelenés alatt)

38. Németh István: A Német Birodalom 1945-ben. Korunk, Kolozsvár, 2015.

(megjelenés alatt)

IV. Egyetemi tankönyvek, jegyzetek, oktatási anyagok, dokumentumgyűjtemények

1. Németországi alternatívák 1918–1933. Korona Kiadó, Budapest, 1995. 83 p.

2. Németország 1918–1933. In: Magyarországról és Európáról. ELTE Történe- lemtanári továbbképzés. Budapest, 1996. 23 – 32. p.

3. Németországi alternatívák 1941–1990. Korona Kiadó, Budapest, 1998. 85 p.

4. Európa-tervek és előzményei I–III. rész. In: Történelemtanári kincsestár, Raabe Kiadó, Budapest, 2003. (3x30 p.)

5. Történelmi Európa-tervek és Magyarország. In: Sine ira et studio (Harag és elfogultság nélkül). A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára, (Sorozat- szerkesztő: Szabolcs Ottó) ELTE BTK és a Magyar Történelmi Társulat taná- ri tagozatának kiadványa. XXXII. Budapest, 2003. 174–186.

6. Európa-tervek és magán Európa-szervezetek az 1920-as években. In: Öt kon- tinens, ELTE, Új- és jelenkori egyetemes történeti tanszék, 2003. 101–138.

7. A német nemzeti egység megteremtése (1871). Tanítási segédanyag. In:

Történelemtanári kincsestár, Raabe Kiadó, Budapest, 2004. 28 p.

8. Ellenállás a Harmadik Birodalomban (1933–1945). Tanítási segédanyag. In:

(7)

9. Művészet a Harmadik Birodalomban (1933–1945). Tanítási segédanyag. In:

10. Szociálpolitika a Harmadik Birodalomban. Tanítási segédanyag. In:

11. Németország 1789–1914. In: Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789–1914. Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. 167–247.

12. Svájc. In: Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789–1914.

Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó, Budapest, 2011. 292–296.

13. Az európai egységgondolat kérdéséhez a 20. század első felében. In: A keresztény Európától az Európai Unió elnökségéig (A 2011. május 21-én rendezett konferencia szerkesztett előadásai). A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára, Budapest, 2011. 24–40.

V. Tudományos-népszerűsítő cikkek

1. Adenauer és Willy Brandt. In: Rubicon, 1993/10–1994/1. 24–29.

2. A második világháború kislexikona. In: Rubicon, 1995/4. 16 p.

3. A kettészakított Németország. In: Rubicon, 1997/5–6. 69–74.

4. Adenauer. In: Rubicon, 1997/10. 47–50.

5. Hitler 1923. évi puccskísérletei. In: Élet és Tudomány, 1998/21. sz. 654–656, ill. 1998/22. sz. 687–688.

6. A frontváros I–II. rész. In: Élet és Tudomány, 1998/30. sz. 939–941, 1998/31.

sz. 978–980.

7. A Marshall-terv I–II. rész. In: Élet és Tudomány, 1998/38. sz. 1201–1203, 1998/39. sz. 1226–1228.

8. Németország 1918. In: Rubicon, 1998/8. (Melléklet)

9. A Mackensen-hadsereg I–III. In: Élet és Tudomány, 1998/46. sz. 1448–1450, 1998/47. sz. 1491–1493, 1998/48. sz. 1516–1517.

10. A berlini fal I–II. rész. In: Élet és Tudomány, 1999/7. sz. 196–198, 1997/8.

232–234.

11. A weimari köztársaság. In: Rubicon, 1999/1–2. 43–49.

12. A német egyesítés. In: Rubicon, 1999/1–2. 79–82.

13. A nürnbergi per. In: Rubicon, 1999/5–6. 94–98.

14. Furcsa számháború – A magyarországi németek kitelepítése. In: Élet és Tudo- mány, 1999/28. sz. 870–872.

15. A berlini felkelés 1953. I–II. rész. In: Élet és Tudomány, 1999/49. 1574–1576, 1999/50. 1542–1543.

16. A német állami egység fénykora. In: História, 2000/9–10. 16–20.

(8)

17. Németország újraegyesítése (1987–1990). In: História, 2001/9–10. 23–33.

18. Az Európa-gondolat történetéből: A Páneurópa-gróf. In: Élet és Tudomány, 2002/12. sz. 358–360.

19. Az Európa-gondolat történetéből: Közép-Európa alternatíva. In: Élet és Tudo- mány, 2002/14. sz. 422–424.

20. Az NSZK pártjai. In: Rubicon, 2002/4–5. 62–67.

21. „Poroszverés” – Államcsíny a weimari köztársaságban. I. rész. In: Élet és Tudomány, 2002/30. sz. 937–939. Akié Poroszország, azé a birodalom – Ál- lamcsíny a weimari köztársaságban. II. rész. 2002/31. sz. 969–971.

22. Berlin: a megosztott város. In: Rubicon, 2002/9–10. 53–61.

23. Ég a Reichstag! I. rész. In: Élet és Tudomány, 2003/8. sz. 234–236, A Reichs- tag-per áldozatai. II. rész. 2003/10. 298–300.

24. Szudétanémetek I–III. rész. In: Élet és Tudomány, 2003/25. sz. 778–780, 2003/26. sz. 810–812, 2003/27. sz. 838–840.

25. Németország háborús politikája. In: História, 2004/6–7. 17–21.

26. Az NSZK a nyugati szövetségben I–II. rész. In: Élet és Tudomány, 2004/49.

sz. 1546–1548, 2004/50. sz. 1578–1580.

27. A goebbelsi kísérlet. In: Rubicon, 2005/4–5, 58–69.

28. Felpörgetve a csatába. In: Élet és Tudomány, 2005/26. sz. 806–808.

29. Mit akar hallani a Führer és mi lesz utána? In: Élet és Tudomány, 2005/27. sz.

840–842.

30. Dobd le, ha kész! Amerikai atombombák Japánra. In: Élet és Tudomány, 2005/37. sz. 1168–1171.

31. Európa a második világháború végén. I. rész. Osztogatás. In: Élet és Tudo- mány, 2005/39. sz. 1228–1230. II. rész. Nehéz béke. 2005/40. sz. 1258–1260.

32. Hitler családi titkai. In: Rubicon, 2005/10–2006/1. 36–40.

33. Hitler és a nők (Arany Évával). In: Rubicon, 2005/10–2006./1, 58–87.

34. A bunker. In: Rubicon, 2005/10–2006./1. 84–94.

35. Göring. In: Rubicon, 2006/5–6. 94–107.

36. Terrorbombázások Németország ellen. In: Rubicon, 2006/7. 38–73.

37. Himmler. In: Rubicon, 2006/10. 6–27.

38. A cárizmus bukása I. A forradalom főpróbája. In: Élet és Tudomány, 200712.

sz. 368–370.

39. A cárizmus bukása II. Nőnapból forradalom. In: Élet és Tudomány, 2007/13.

sz. 403–405.

40. Élet a Harmadik Birodalomban I. Nincs szükség gyengékre. In: Élet és Tudo- mány, 2007/20. sz. 621–623.

41. Élet a Harmadik Birodalomban II. Az új népközösség. In: Élet és Tudomány, 2007/21. sz. 656–658.

(9)

42. Tengeralattjáró-háború az I. világháborúban. Hadi övezet a vizeken. I. rész.

In: Élet és Tudomány, 2007/30. sz. 947–949.

43. Tengeralattjáró-háború az I. világháborúban. Korlátlanul. II. rész. In: Élet és Tudomány, 2007/31. sz. 973–975.

44. A kubai rakétaválság. 1. rész. In: Élet és Tudomány, 2007/50. sz. 1576–1578.

45. A nukleáris háború küszöbén. 2. rész. In: Élet és Tudomány, 2008/1. sz. 19–21.

46. Az atom-tengeralattjáró katasztrófája. Modellezték a Kurszk-tragédia okait.

1. rész. In: Élet és Tudomány, 2008/6. sz. 170–172.

47. Modellezték a Kurszk-tragédia okát. A kiemelés. 2. rész. In: Élet és Tudomány, 2008/7. 204–206.

48. Katyn 1940. 1. rész. Az összeomlás. In: Élet és Tudomány, 2008/8. sz. 230–

232.

49. Katyn 1940. 2. rész. Hova tűntek a katonák? In: Élet és Tudomány, 2008/9.

sz. 308–310.

50. Aranyketrec a lágerben. A hamisítók. In: Élet és Tudomány, 2008/24. sz.

745–747.

51. A szudétanémetek. In: Rubicon, 2008/5. 16–37.

52. Kelet Golgotája. Katyn 1940 (Arany Évával). In: Rubicon, 2008/6. 48–77.

53. Enigma. A titkos háborúk történetéből 1. rész. In: Élet és Tudomány, 2008.

szeptember 5. 1132–1134.

54. Uraim, a rádiózás hazaárulás! A titkos háborúk történetéből. 2. rész. In: Élet és Tudomány, 2008. szeptember 12. 1164–1166.

55. A Romanovok kivégzése (1918) (Arany Évával). In: Rubicon, 2008/7–8. 60–

56. Titkos katonai fejlesztések. Wernher von Braun rakétái. 1. rész. In: Élet és 71.

Tudomány, 2008/42. sz. 1322–1324.

57. Wernher von Braun rakétái. A Dora-tábor. 2. rész. In: Élet és Tudomány, 2008/43. sz. 1362–1364.

58. A Kennedy-gyilkosság. Összeesküvés-elmélet. 1. rész. In: Élet és Tudomány, 2009/4. sz. 112–115.

59. A Kennedy-gyilkosság. A havannai szál. 2. rész. In: Élet és Tudomány, 2009/5. sz. 149–151.

60. Berlin–Bagdad vasút. Presztízsprogram. In: Élet és Tudomány, 2009/21. sz.

659–661.

61. Rádiófelderítés az első világháborúban. A Zimmermann-távirat. In: Élet és Tudomány, 2009/26. sz. 816–818.

62. Út a háborúhoz. In: Rubicon, 2009/6. 4–19, 26, 36–39.

63. Julius Meinl, a politikus gyarmatáru-kereskedő 1. In: Élet és Tudomány, 2009/33. sz. 1033–1035.

(10)

64. A Meinl-konszern II. Vigyázat, az öreg közeledik! In: Élet és Tudomány, 2009/35. sz. 1106–1108.

65. Szavinkov, a terrorista. Egy összeesküvő. In: Élet és Tudomány, 2009/48. sz.

1514–1516.

66. Sárváriak Belgiumban. In: Élet és Tudomány, 2010/50. sz. 1577–1579.

67. A sivatagi tengerész. A haditengerészettől a pszichiátriáig. In: Élet és Tudomány, 2011. március 4. 268–270.

68. Weimar arcai I–III. rész. In: Rubicon, 2011/5. 4–29.

69. A II. világháború első napjai. In: Rubicon, 2011/6. 22–26.

70. A megszállt Párizs. In: Rubicon, 2011/6. 27–29.

71. Winston Churchill. In: Rubicon, 2011/6. 30–35.

72. Enigma. In: Rubicon, 2011/6. 60–64.

73. Rudolf Hess, a Führer-helyettes. In: Rubicon, 2011/12. 45–46, 48–49, 50–54.

74. Totális rendszerek. In: Rubicon, 2012/3. 34–45.

75. Ballasztegzisztenciák. T4-akció. In: Élet és Tudomány, 2012/13. sz. 396–399.

76. Hitler stílusa. Építészet a náci Németországban. In: Rubicon, 2012/6. 4–23.

77. Hitler olimpiája, Berlin, 1936. In: Rubicon, 2012/7. 50–79.

78. A náci műkincsrablás tábornoka. Mindent vittek. In: Élet és Tudomány, 2012/28. sz. 880–882.

79. Az SS boszorkányai. Boszorkánykutatás és okkultizmus a Harmadik Biroda- lomban. In: Rubicon, 2012/8. 56–67.

80. II. Vilmos. A szerencse császára. I. rész. In: Élet és Tudomány, 2012/40. sz.

1257–1259.

81. II. Vilmos. A dezertált uralkodó. II. rész. In: Élet és Tudomány, 2012/41. sz.

1299–1301.

82. Piaśnica. A német Katyn. In: Élet és Tudomány, 2013/19. sz. 585–587.

83. Hitler különvonata. In: Rubicon, 2013/6. 74–82.

84. 1914 – Az utolsó békeév. In: Élet és Tudomány, 2014/1. 6–8.

85. Amerika – Hitler főhadiszállása a különvonaton. In: Élet és Tudomány, 2014/10. 297–299.

86. Az I. világháború. A 20. század őskatasztrófája. In: Rubicon, 2014/4–5. 26–

37, 77–81, 90–95, 112–115, 122–125.

87. Az első világháború titkos története. Szövetséges területek német fellázítási tervei. 1. rész. In: Élet és Tudomány, 2014/18. sz. 553–555.

88. Forradalmasítás. Szövetséges területek német fellázítási tervei. 2. rész. In:

Élet és Tudomány, 2014/19. sz. 595–597.

89. Az európai egység eszméje. In: Rubicon, 2014/1. Különszám. 18–23.

90. Egy világégés kezdete. A szarajevói merénylet. In: Élet és Tudomány, 2014/26.

sz. 806–808.

(11)

91. A 20. század őskatasztrófája (Tézisek). In: Grotius.hu honlap, 2014.

92. Lenin hazautaztatása Oroszországba 1917 tavaszán – német játék a világfor- radalommal? In: Grotius.hu honlap, 2014.

93. Hitler főideológusa, Alfred Rosenberg. In: Rubicon, 2014/9. 62–77.

94. Csodájára jártak. Hadifogolytábor és -temető Ostffyasszonyfán. In: Élet és Tudomány, 2014/45. sz. 1414–1416.

95. Lettow-Vorbeck háborúja. Kelet-Afrika oroszlánja. In: Élet és Tudomány, 2015/1. sz. 19–21.

96. Az alpesi erőd. Goebbels propaganda-trükkje? In: Élet és Tudomány, 2015/4.

sz. 108–110.

97. A német flotta az I. világháborúban. In: Rubicon, 2015/3. 4–27.

VI. Részvétel hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon

1. Konferencia a fasizmus történeti kérdéseiről (1971. április 14.) Referátum:

Neonáci párt (NPD) az NSZK-ban. Kivonatolva in: Párttörténeti Közlemé- nyek, 1971/3. 189–192.

2. Az NDK Társadalomtudományi Akadémiájának a fejlett ipari országok if- júsági mozgalmáról tartott berlini nemzetközi konferenciája (1982. március 10–11). Referátum: Friedensbewegung und Jugend unter besonderer Berück- sichtigung der BRD. In: Neue Momente der revolutionären Jugendbewegung in den Ländern des Kapitals im Kampf um Frieden und Abrüstung. Akademie für Gesellschaftswissenschaften beim ZK der SED. Berlin, 1982. 151–153.

3. Budapesti tudományos tanácskozás a fasizmus ideológiájáról (1983. február 24–25.) Szervezés és referátum: A német fasizmus előretörésének fogadtatása a magyar kormánykörökben (1928–1934). In: A fasizmus ideológiájáról. A fa- sizmus néhány ideológiai kérdése. Tudományos tanácskozás. Budapest, 1983.

február 24–25. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 234–245.

4. A Komintern VII. kongresszusának 50. évfordulóján rendezett nemzetközi tu- dományos ülésszak (1985. szeptember 17–18.) Szervezés és referátum: A Né- metországi Kommunista Párt 1935. októberi konferenciája. Kivonatolva in:

Párttörténeti Közlemények, 1985/4, 173.

5. Anschluss – München 1938 budapesti tudományos tanácskozás (1988. szept- ember 1–2.) Szervezés és referátumok: A német munkásmozgalom és az Anschluss. In: Németh István (szerk.): Anschluss – München 1938. Tudomá- nyos tanácskozás (1988. szeptember 1–2.) Politikai Főiskola, Budapest, 1988, 61–75. o, ill. Csehszlovákia feldarabolásának visszhangja a német szociálde- mokraták összefoglalóiban, uo. 271–280.

6. Békéscsabai országos történeti tanácskozás (1993. szeptember): Referátum: A

(12)

német lakosság menekülése és áttelepítése Európában 1944–1949. In: Migrá- ció a Kárpát-medencében. Országos történeti és művelődéstörténeti tanács- kozás Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóján. Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Békéscsaba, 1994. 84–100.

7. Teherán és Magyarország címmel az ELTE BTK-n rendezett tudományos ülésszak (1993. november): A Német Birodalom 1943. évi stratégiai döntései.

(kötet nem készült)

8. A hamburgi egyetem történeti intézete és az ELTE BTK történészeinek konfe- renciája (1994. október 13–14.) Változások a XX. századi európai államrend- szerben címmel. Szervezés és referátum: AZ NSZK és Magyarország: kapcso- latuk csomópontjai a második világháború után (kötet nem készült)

9. Az Europäische Akademie Otzenhausen (Saarbrücken) nemzetközi törté- nészkonferenciáin:

a.) (1994. november 28 – december 2.) Referátum: Die ungarischen Revisi- onsbestrebungen und die Großmächte (1920–1941). In: Heiner Timmermann (Hrsg.): Nationalismus und Nationalbewegung in Europa 1914–1945. Dun- cker & Humblot, Berlin, 1999. 73–100.

b.) (1995. május 22–26.) Referátum: Die Potsdamer Konferenz und Ungarn.

In: Heiner Timmermann (Hrsg.): Potsdam 1945. Konzept, Taktik, Irrtum?

Duncker & Humblot, Berlin, 1997. 141–152.

c.) (1997. április 21–25.) Referátum: Vom diktatorischen Sozialismus zur plu- ralistischen Demokratie. Die ungarische Systemtransformation (1988–1990 d.) (2001. március 10–11.) Referátum: Wirtschaftsbeziehungen zwischen Un- garn und der DDR. In: Heiner Timmermann (Hrsg.): Die DDR – Analysen eines aufgegeben Staates. Duncker & Humblot, Berlin, 2001, 643–652.

10. A bonni Kulturstiftung der Vertriebenen nemzetközi történész-konferenciáin:

a.) (1998. október 10–11.) Referátum: Deutsche Minderheit, deutsche Kultur und Geschichte in Ungarn. Rövidítve in: Christof Dahm und Hans-Jacob Te- barth (Hrsg.): Die Staaten des östlichen Europa auf dem Weg in die europä- ische Integration. Analyse und Perspektiven. Hrsg. von Kulturstiftung der deutschen Vertriebenen, Bonn, 1999. 137–139, ill. 141.

b.) (2000. április 13–14.) Referátum: Die Lage des Deutschunterrichts in Un- garn. Rövidítve in: Christof Dahm und Hans-Jacob Tebarth (Hrsg.): Die Bun- desrepublik Deutschland und die Vertriebenen. Fünfzig Jahre Eingliederung, Aufbau und Verständigung mit den Staaten des östlichen Europa. Hrsg. von Kulturstiftung der deutschen Vertriebenen, Bonn, 2000, 153–154.

11. Tudományos konferencia a Tudomány Napja alkalmából (2002. november 6.) az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszékén. Referátum:

Európa-tervek és magán Európa-szervezetek az 1920-as években. In: Öt kon-

(13)

tinens. Az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék tudományos közle- ményei. ELTE, Budapest, 2003. 101–138.

12. Az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék és a mainzi Európa-történeti intézet konferenciája Budapesten (2004. július 11–12.) Eu- rópa-publicisztika és Európa-szervezetek a közép- és kelet-európai térség összefogásáért a két világháború között címmel. Szervezés és referátum: Die mitteleuropäische Alternative von Elemér Hantos in den 1920er und 1930er Jahren. In: Heinz Duchhardt und István Németh (Hrsg.): Der Europa-Gedan- ke in Ungarn und Deutschland in den Zwischenkriegszeit. Verlag Philipp von Zabern, Mainz, 2005. 71–98.

13. Tudományos konferencia a Politikatörténeti Intézetben (2005. május 9–10.):

1945. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Referátum: A német konzerva- tivizmus és a német nemzeti újjáépítés, 1940–1946. In: Feitl István – Földes György (szerk.):1945 a világtörténelemben. Milyen jövőt képzelt magának a világ? Tanulmányok. Napvilág Kiadó, Budapest, 2005. 86–100.

14. Az Eszterházy Károly Főiskola és Heves Megye Önkormányzata Eger Me- gyei Jogú Város Önkormányzata tudományos ülése Az 1956. évi forradalom évfordulóján (2006. október 27–28.) Referátum: A két német állam és az 1956.

évi magyar forradalom. In: Mózes Mihály – Kozári József: 1956. Tanulmá- nyok a forradalomról. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2008. 93–119.

15. Az Eszterházy Károly Főiskola Történettudományi Intézetének nemzetközi tudományos konferenciája a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Bölcsé- szettudományi Karával együttműködve A közös történelem vitás kérdései- ről (Eger, 2008. november 5–6.) Referátum: A németek elűzése Szlovákiából (1944–1946). In: László Kiss, Imrich Nagy (Redigunt): A közös történelem vitás kérdéseiről. Acta Academiae paedagogicae agriensis. Sectio historiae.

Nova series tom. XXXVI. Eger, 2009. 207–216.

16. A titkolt záradék. Lengyelország és Kelet-Közép-Európa szovjet és német ér- dekszférára osztása (1939–1940) címmel rendezett tudományos konferencián (Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 10.) referátum A Molotov-Ribbentrop paktum Németország szemszögéből címmel.

17. Az MTA Történettudományi Intézetének nemzetközi tudományos konferenciája A versailles-i békerendszer, 1919–1938 címmel (Budapest, 2010. május 28.).

Referátum: A feldolgozhatatlan békeszerződés (1919)

18. Az Eszterházy Károly Főiskola Történettudományi Doktori Iskolájának tudo- mányos konferenciája Trianon 90 év távolából címmel (Eger, 2010. november 9.)(konferencia-vezetés és hozzászólás. Referátum: Előszó – Európa újjá- rendezése a Párizs-környéki békekonferenciákon (1919–1920). In: Ballabás Dániel (szerk.): Trianon 90 év távolából. Eger, Líceum Kiadó, 2011. 8–14.

(14)

19. „Háború és béke”. Az I. világháború (1914–1918) előzményei, lefolyása és következményei. Felsőpulyai XIII. „Kufstein” tanácskozás. 2014. szeptember 6–7. Referátum: Konföderációs és föderációs elképzelések Közép-Európá- ban: Kossuthtól Hantosig (Évkönyv folyamatban)

VII. Könyvismertetések, életrajzok, névmutatók, kronológiák (válogatás) 1. Urbán Ernőre emlékezve. In: Honismereti Híradó, Sárvár, 1975/1. 42–45.

2. Sárvár felszabadulása. Uo. 14–38.

3. Fritz Heckert. In: ÉNMT, 1975/76. Kossuth Kiadó, Budapest, 1976. 218–220. p.

4. Hans Teubner: Az emigráns német kommunisták harcáról 1933–1945. In:

Párttörténeti Közlemények, 1976/3. 222–226.

5. Willy Wolff: A Vörös Hadsereg oldalán. In: A Politikai Főiskola Közlemé- nyei, 1976/4. 166–169.

6. A proletariátus hegemóniája a demokratikus forradalomban. In: A Politikai Főiskola Közleményei, 1977/2. 142–147.

7. Wilhelm Pieck-életrajz. In: Párttörténeti Közlemények, 1977/2. 211–215.

8. A világ „újjárendezésének” fasiszta terve. In: A Politikai Főiskola Közlemé- nyei, 1978/2. 150–157.

9. Otto Buchwitz. In: ÉNMT, 1979. Kossuth Kiadó, Budapest, 193–195.

10. Ernst Thälmann: Történelem és politika. Cikkek és beszédek 1925–1933 kö- zött. Uo. 278–280.

11. Lex Ferenc – Egy magyar internacionalista életrajza. In: Ki a jövőnek vet ma- got… Vas megye munkásmozgalmának kiemelkedő harcosai. Szombathely, 1978. 197–200.

12. Erich Weinert. In: ÉNMT, 1980, Kossuth Kiadó, Budapest, 244–246.

13. Az 1905-ös oroszországi forradalmi események dokumentumaiból. In: A Po- litikai Főiskola Közleményei, 1980/2–3. 136–146.

14. Marx szülőháza. In: Petőfi Népe, 1980. október 30.

15. Kommunisták a Reichstagban. In: Párttörténeti Közlemények, 1981/2. 233–

16. Georgi Dimitrov a Birodalmi Törvényszék előtt. In: Párttörténeti Közlemé-236.

nyek, 1982/2. 219–223.

17. Tudományos ülés Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulóján. In: Párt- történeti Közlemények, 1982/3. 200–211. (Skáfár Pállal közösen)

18. Braunbuch über Reichstagbrand und Hitlerterror. Braunbuch I. In: ÉNMT, 1983. 289.

19. Der antifaschistische Widerstandkampf der KPD im Spiegel der Flugblätter 1933–1945. Uo. 1983, 297–298. p.

(15)

20. Harcban a fasizmus és háborús veszély ellen. In: Párttörténeti Közlemények, 1982/4, 231–234. p.

21. Tudományos ülés G. Dimitrov születésének 100. évfordulóján. In: A Politikai Főiskola Közleményei, 1982/4, 85–91. p. (Skáfár Pállal)

22. Hans-Peter Ehni: Bollwerk Preussen? In: ÉNMT, 1984. 284–285.

23. Évkönyv a munkásmozgalomról. In: Köznevelés, 1984. január 20.

24. A hadsereg politikai funkciói Magyarországon a harmincas években. Vargyai Gyula monográfiája. In: Magyar Nemzet, 1984. január 27.

25. Hitler hatalomra jutása. In: Köznevelés, 1984. március 2.

26. Alkalmazkodás vagy ellenállás? A német szociáldemokrácia pártelnökségé- nek dokumentumaiból 1932/33. In: ÉNMT, 1986. 277–278.

27. A munka humanizációja és az érdekvédelem néhány kérdése. In: Politikatu- domány, 1985/2. 49–59. (Lakatos Gyulával)

28. Német tankönyv a német munkásmozgalom történetéről. In: Párttörténeti Közlemények, 1986/2. 205–206.

29. SPD-monográfiák. In: Politikatudomány, 1986/1–2. 225–235.

30. Két könyv az NSZK békemozgalmáról. In: Párttörténeti Közlemények, 1986/3. 226–229.

31. Ernst Meyer. In: ÉNMT, 1987. 249–251.

32. Tanulmányok a fasizmusról. In: Párttörténeti Közlemények, 1988/1. 241–244.

33. Monográfia a második világháború alatti német antifasiszta ellenállásról. Uo.

1988/3. 170–174.

34. Tudományos tanácskozás az Anschlussról és a müncheni egyezményről. Uo.

1988/4. 218–226.

35. Petra K. Kelly: A reményért harcolni. In: A baloldal ma az európai tőkés országokban 1986–87. Társadalomtudományi Intézet, 1988. 303–304.

36. A munkavállalói részvétel negyven éve. Uo. 310–312.

37. Krónika a nők szerepéről a német nép és az NDK történetében. In: Múltunk, 1989/1–2. 189–191.

38. Interjú Karsten D. Voigttal. In: Társadalomtudományi Közlemények, 1989/3.

353–360.

39. A Német Kommunista Párt (DKP) IX. kongresszusa. In: ÉNMT, 1990. 145–

40. Theodor Neubauer. Uo. 250–251.149.

41. Theodor Bergmann: Az „Ár ellen”. A német kommunista pártellenzék törté- nete. In: Múltunk, 1990/1. 176–181.

42. A német egység dokumentumai. Uo. 1991/1. 171–175.

43. A nemzetközi kapcsolatok alakulása a két világháború között. In: Töripuska.

Tankönyvkiadó, 1991. 101–106.

(16)

44. Herbert Wehner (1906–1990). In: ÉNMT, 1992. 383–388.

45. Walter Ulbricht (1893–1973). In: ÉNMT, 1993. 318–321.

46. A demokrácia útján. In: Századok, 1993/3–4. 566–568.

47. A „Brüning-iratok”. Uo. 1994/2. 460–463.

48. Adenauer és Brandt. In: Párhuzamos politikus-portrék a XX. századi Európából. ELTE BTK–Magyar Történelmi Társulat. (Szerk.: Szabolcs Ottó) Budapest, 1994. 67–73.

49. Kurt Schumacher. In: ÉNMT, 1996. 221–227.

50. Stresemann és Anglia. In: Századok, 1996/6. 1596–1599.

51. A „kettősszövetség” 1879. Uo. 1998/2. 509–513.

52. B. J. Wendt: Németország 1933–1945. In: Századok, 1998/3. 743–748.

53. Der Reichstagbrand. Wie Geschichte gemacht wird. In: Századok, 2003/6.

1465–1467.

54. Újra Közép-Európa. In: Élet és Tudomány, 2013. június 21.

55. A föderációs és konföderációs tervek a Monarchiában. Kossuth és Wesselé- nyi. In: Bécsi Napló, 2014. szeptember–október. 5.

56. Föderalizmus a Duna-medencében. Jászi Oszkár: Dunai Egyesült Államok (1918) In: Bécsi Napló, 2014. november–december, 5.

57. Föderalizmus a Duna-medencében – Gazdasági Duna-menti Európa. Hantos Elemér közép-európai alternatívája az 1920–1930-as években. In: Bécsi Nap- ló, 2015. január–február, 5.

(17)

Balogh András professor emeritus, az MTA doktora, ELTE Csesznokné dr. Kukucska Katalin főiskolai docens, PhD, EKF

Fiziker Róbert főlevéltáros, történész, PhD, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

Gebei Sándor egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora, EKF Horváth Jenő történész, ny. egyetemi magántanár

Kaló Ferenc ny. főiskolai tanár, PhD, EKF Kiss László tszv. főiskolai tanár, dr. habil., EKF Kozári József ny. főiskolai docens, dr. univ., EKF Kristóf Ilona főiskolai adjunktus, PhD, EKF Majoros István ny. egyetemi tanár, az MTA doktora Makai János tszv. főiskolai tanár, dr. habil., EKF

Masát ádám tagozatvezető, PhD, Balassi Intézet, Oktatási és Tudományos Igaz- gatóság

Miskei Antal egyetemi docens, dr. habil., EKF Misóczki Lajos főiskolai magántanár, CSc, EKF

Pap József Pap József intézet- és tanszékvezető főiskolai tanár, dr. habil., EKF Pap László doktorandusz, DE

Pál István egyetemi adjunktus, ELTE

Petercsák Tivadar ny. egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora Romsics Ignác egyetemi tanár, dr. habil., az MTA tagja, EKF Szabó viktor doktorandusz, EKF

Tollas Gábor PhD, Németh István volt tanítványa, doktorandusza Tóth Péter András doktorandusz, ELTE

Urbán Judit doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem vági Attila történész-politológus, Németh István volt tanítványa vizi Sándor ny. honvéd alezredes