A szovjet területi statisztikai évkönyvekről

702

STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK

A szovjet területi statisztikai évkönyvekről

(Narodne goszpodarsztvo Ukrainsz'koj RSzR.

Sztatisziicsni zbirnik.) (Szent.) Sztaiisziicsne uprav- Sinnja Ukrainsz'koi RSLR. Kiiv. 1957. Derzssztat— . vidav. 585 p.

(Narodnoe bozj—ajsztvo Kami ASzSzR. Sztatlsz—

ticseszkij szbornik.) (Szoszt.) Statiszticseszkoe upra/v—

lenle- Komi ASzSzR. Szüktüvkar. 1957. Korni Kalm- loe lsd, 174 p.

Narodnoe hozjajszlvo Sztalingradszkoj oblaszti.

Sztatisziicseszkij szbornik.) (Szoszt.) Sztatiszti—

eseszkoe upravlenie Sztalingradszkoi oblaszti.. Szar ratov. 1957. Goszszt—atizdat. 319 o.

A Szovjetunióban 1957-ben igen nagy—

számú hivatalos statisztikai kiadvány látott napvilágot. Az 1955. és 1956. évi évkönyvön kívül a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala különböző ágazati (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi stb.) statisztikai adatgyűjteményeket is meg-

jelentetett. Ezek a kiadványok a statisz—

tikusok előtt ismeretesek nemcsak eredeti formájukban, hanem 'a szakirodalomban megjelent értékelésekből is. A szovjet népgazdaság fejlődésének tanulmányozá—

sát, a szovjet dolgozók életkörülményei-—

nek, kulturális és egészségügyi viszonyai- nak megismerését nagymértékben elősegí- tette, hogy az 1956. évi évkönyv, valamint a szovjethatalom negyedéves eredményeit számokban bemutató adatgyűjtemény ma- gyar nyelven is megjelent. Kevésbé isme—

retesek azonban a szövetségi köztársa—

ságok, valamint a határterületek, terüle- tek, és autonóm köztársaságok statisz—

tikai hivatalainak hasonló jellegű adat—

gyűjteményei.

Évkönyvet adott ki 1957—ben valameny—

nyi szövetségi köztársasági

hivatal. Az OSZFSZK és az Ukrán SZSZK statisztikai hivatala az évkönyvön kívül az Októberi Forradalom óta eltelt időszak társadalmi-gazdasági eredményeiről be—

számoló statisztikai adatgyűjteményt is megjelentetett ,,40 év eredményei" cím—

mel. A Lett SZSZK Statisztikai Hivatala pedig a kulturális építés eredményeiről és a kereskedelem fejlődéséről számolt be külön kiadványban. Hasonlóképpen szá—

mos határterületi, területi és autonóm köztársasági statisztikai hivatal is adott ki évkönyvet.

statisztikai ,

Tartalmi felosztás szempontjából vala- mennyi évkönyv a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala által kiadott orszá—

gos éVkönyv beosztását követi, de termé- szetesen nagyobb teret szentel a területi sajátosságokat tükröző adatok közlésének.

A fő fejezetek általában: terület és népes- ség, ipar, mezőgazdaság, beruházások.

szállítás és távközlés, munkaügy, árufor- galom, kultúra, egészségügy.

A szövetségi köztársaságok évkönyvei közül az egyik legterjedelmesebb (585 old.) az Ukrán SZSZK Statisztikai Hivatalának (ukrán nyelven megjelentetett) évkönyve.

A 40 és fél millió lakosu Ukrajna a Szovjetunió egyik legsűrűbben lakott or—

szága (68 fő négyzetkilométerenként).

Szovjet Ukrajnában 23 százezernél és 60 tízezernél népesebb város van.

Ukrajna igen fejlett iparral rendelkezik.

_A Szovjetunió nyersvastermelésének mint- egy felét, a vasérc— és koksztermelésének több mint felét, acél— és hengereltáruter- melésének több mint egyharmadát, réz- termelésének egyharmadát, cementterme—

lésének egyötödét, traktortermelésének (15 lóerőre átszámítva) mintegy 30 száza—

lékát, traktoros eke— és vetőgépgyártásá—

nak 51, illetve 60 százalékát, cukorter—

melésének 71 százalékát stb. Ukrajna adja.

Ukrajnában 1956—ban 17,2 millió tonna nyersvasat, 18,3 millió tonna acélt, 14,7 millió tonna kokszot termeltek, 43,6 millió tonna vasércet, 137,5 millió tonna szenet bányásztak.

A hatalmas nyersanyagbázissal rendel—

kező Ukrajnának a Szovjetunió népgaz—

daságában (rendkívül jelentős helyet el- foglaló nehézipara mellett fejlett könnyű- és élelmiszeripara van.

Az évkönyv legbővebb, legterjedelme—

sebb része a mezőgazdasági fejezet, amely 174 táblán mutatja be az ukrán mezőgaz—

daság helyzetét és fejlődését.

Ukrajnában 1956. év végén 15148 kol—

hoz, 774 szovhoz és 1387 gép— és traktor—

állomás volt. A mezőgazdasági munkákat 220 000 traktor és 43 600 gabonakombajn és sokezer egyéb mezőgazdasági gép segí—'

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

703

tette. Az 1956. évi vetésterület 32 586000 hektárt tett ki, melyből 19 és félmillió hektáron termeltek gabonát.

100 hektár mezőgazdasági területre Uk—

rainában 19 szarvasmarha, 20,1 juh; 100 hektár szántóra 26,4 sertés jutott. Itt van az ország állatállományából a szarvas—

marhaállomány 21, a sertésállomány 30, százaléka.

A Kami ASZSZK évkönyve beszámol az 1936—ban alakult autonóm köztársaság gazdaságának és kulturájának fejlődé—

séről. _

A Korni Köztársaság viszonylag nagy (411 500 km?) területén mindössze 670000 fő él. A népsűrűség 1,6 fő négyzetkilo—

méterenként.

Az ország iparának túlnyomó része a távol északi kerületekben összpontosul.

Távol Észak ipara adja az autonóm köz- társaság ipari össztermelésének 73 száza- lékát, itt dolgozik a munkások és alkal—

mazottak 68 százaléka.

A köztársaság iparának legfontosabb ágai a szénbányászat, a faipar és a föld- gázkitermelés. A széntermelés az 1940——

1957. években 0,3 millió tonnáról 15,4 mil- lió tonnára, a fakitermelés 6,8 millió köbméterről 12,5 millió köbméterre, a fűrészárutermelés 355000 köbméterről l 061000 köbméterre, a villamosenergia—

termelés 74,6 millió kwóráról 811,9 kwó—

rára emelkedett; a földgázkitermelé31950- ben 1 076 millió, 1956—ban 1 128 millió köb- méter volt.

Az iparban mind szélesebb körben ve—

zetik be az élenjáró technikát. A Pecsora medence szénbányáit a legújabb tipusú szénkombájnokkal, kaparószalagokkal, szalagos szállitóművekkel, villanymozdo—

nyokkal, és egyéb gépekkel szerelték fel.

1956—ban a réselés és fejtés 100 százalék—

ban, a szállítás 99,4 százalékban, a vasuti rakodás 100 százalékban gépesitve volt.

Jelentős mértékben fejlődött a szoci- alista mezőgazdaság is. A vetésterület az 1913. évihez képest háromszorosára növe- kedett és 1956—ban 86 700 hektárt tett ki.

Az országban 1957. január 1—én 325 kol- hoz volt, amelyben 31 700 parasztgazdaság egyesült 68600 hektár földterülettel. A kolhozokat 21 gép- és traktorállomás szol—

8*

gálja ki, andelyek 926 traktorral, 167 ga- bonakombájnnal, 172 tehergépkocsival és * sok száz egyéb mezőgazdasági géppel rendelkeznek.

Az általános- és a középiskolákban, valamint a főiskolákon 1956—ban 90 200 diák tanult. Az országban 1956-ban 405 nyilvános könyvtár (2 384 000 könyvvel), 482 klub, 2 színház és 385 mozi működött.

A Sztalingrád terület évkönyve igen részletes adatokat közöl a terület iparának és mezőgazdaságának az 1913., 1928. és 1940. évhez képest bekövetkezett fejlődé—

séről.

A terület lakosainak száma 146500016

(Sztalingrád városé 525200 fő).

Sztálingrád területen 2079 állami ipar—

vállalat működik. Ezek teljes termelése a terület egész ipari termelésének 93,3 szá—

zalékát teszi ki. Az ipari munkások túl—

nyomó többségét (48,5%) a gépgyártás

foglalkoztatja.

A gyáripar teljes termelési értéke 1955- ben az 1913. évinek 51-szerese, az 1928.

évinek 32—szerese volt, 1945-ben — a há- ború okozta pusztítások miatt —— a gyár—

ipar teljes termelése csak 44 százaléka volt az 1940. évinek, 1955—ben, 10 évvel a háború, befejezése után azonban már mintegy 2,5—szerese volt a háború előtti utolsó békeév (1940) teljes termelésének.

Az egyes fontosabb ipari termékek közül az acéltermelés 1955—ben 1940. évhez ké—

pest 165, a hengereltáru termelés 154, a traktorgyártás 355 százalékára emelkedett.

Sztálingrád területen 1955—ben 59 szov- hoz, 154 gép— és traktorállomás és 576 kolhoz működött. Az 1956. évi 3691000 hektárt kitevő vetésterületből 2739 000 hektáron gabonaféléket, 213 500 hektáron ipari növényeket, 98 400 hektáron burgo—

nyát és zöldségféléket és 639 700 hektáron takarmánynövényeket termeltek. 100 hek- tár mezőgazdasági területre 1956—ban 9 szarvasmarha (1940-ben 7) és 30 juh, (1940—ben 16), 100 hektár szántóra pedig 9 sertés (1940-ben 4) jutott.

1955—ben valamennyi szovhoz, gép- és traktorállomány, a kolhozoknak pedig mintegy egynegyede villamosítva volt.'

(Ism.: Gyulay Ferenc)