II. Módszertani tájékoztató

NEMZETKÖZI szammal-m 945

b) A munkanélküliség alakuln- : tehát 6- nom—tolsó! lakosságnál

! , (

Megnevezés 1955 1956 1957 1958 (magia)

A munkanélküli lakosok száma a keresők százalékában

férfi ... 3,2 2,9 3,4 5,5 5,2

nő ... 1.5 l,5 1.7 2,4 2,2

A munkanélküli fehér lakosok száma a ,

fehér keresők százalékában

férfi ... 2.8 2.6 3,0 4,9 4,6

nő ... 1.3 l,3 l,5 2,2 1,9

A munkanélküli nem fehér lakosok száma.

a nem fehér keresők százalékában

férfi ... 6.7 6,0 6,8 ll,0 lO,7 nő . . . ._ ... 3.3 3.6 3,4 5,0 5,1

FORRÁS Monthly Divat of Statistt'cs, 1960. dec.,

Bollattno maman di Stattm'ca, 1961. évi 2. sz.

Statistical Abstract of the U. S. 1951, 1958, 1959.

Yearbook o! Labour statistics, 1951, 1060.

II. Módszertani tájékoztató

Azárstatisztika kérdéseivel foglalkozó értekezlet Moszkvában

1961 februárjában a Szovjetunió Köz—

ponti Statisztikai Hivatalában a köztársa—

ságok központi statisztikai hivatalainak dolgozói értekezleten tárgyalták meg az árstatisztika időszerű problémáit. Az ülé—

sen 1. Sz. Malisev, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala elnökhelyettesének megnyitója után számos érdekes előadás hangzott el és került megvitatásra, így többek között: ,,A kiskereskedelmi árak statisztikájának jelenlegi helyzete és fel—

adatai", ,,A mezőgazdasági termékek be—

gyűjtése és a felvásárlási árak statiszti—

kája", ,,A nagykereskedelmi árak repre- zentatív statisztikai vizsgálata", ,,Az ár- statisztikai adatok felhasználása a nép—_

gazdasági mérlegben", ,,Az árak és az ár- képzés rendszere a népi demokratikus or- szágokban" stb.

Az értekezleten a szövetséges köztársa- ságok központi statisztikai hivatalainak képviselői beszámoltak az árstatisztikai munkájukról.

A minisztériumok megszüntetése után a szövetséges köztársaságok központi sta—

tisztikai hivatalai —— amellett, hogy figye- lemmel kísérik a begyűjtési és felvásár—

lási,akiskereskede1mi átlagárakat és né—

hány kommunális szolgáltatás díját —- ki—

dolgozzák a nagykereskedelmi árak ala——

10 Statisztikai szemle

kulására és a fontosabb ipari termékek termelésének rentabilitására vonatkozó beszámolási rendszert.

Ezenkívül a szövetséges köztársaságok központi statisztikai hivatalai rendszere—

sen megfigyelik a köztársaság: és helyi szervek által megállapított nagy- és kis—

kereskedelmi árakat és az árak alakulásá—

ról és színvonaláról rendszeresen tájékoz—

tatják a kormányszerveket.

1959-ben és 1960—ban a köztársaságok többségének központi statisztikai hivatalá—

ban két reprezentatív felvételt hajtottak végre központi munkaterv alapján az iparcikkek nagykereskedelmi árára vonat—

kozóan. Ezenkívül több központi statisz—

tikai hivatal saját kezdeményezésére rep—

rezentatív vizsgálatot folytatott az ársta—

tisztika néhány részletkérdésére vonatko—

zóan; az oroszországi, az ukrán, a grúz és a belorusz szövetséges köztársaság statisz- tikai hivatalában pedig megkezdték egyes cikkek kiskereskedelmi árustruktúrájának feldolgozását. A statisztikai szervek ársta—

tisztikai munkájukat a szövetséges köztár—

saságok terhivatalaival együttműködve végzik. Az értekezlet ajánlotta, hogy -

bővítsék ki a beszámolójelentésben a termékek nómenklatúráját azoknak azt-új iparcikkeknek és termékeknek átlagos nagykereskedelmi áraival és rentabilitási számításaival, amelyeknek a termelése az utóbbi időben jelentősen növekedett;

946

szervezzék meg az ipari termékek idő—*

szakonként változó nagykereskedelmi ágálnak rendszeres statisztikai megfigye-

*;

terjesszék ki az egyes köztársaságok statisztikai hivatalai által végzett kiske- reskedelmi árstruktúra vizsgálatokat azokra a cikkekre, amelyek a köztársaság számára nagyobb jelentőségűek;

fokozzák az áruértékesítési és áradat-ok megbizhatóságának ellenőrzését;

szervezzék meg a javitó-ellátó szolgálat árainak és díjszabásainak megfigyelését;

szélesítsék tovább az árak reprezentatív vizsgálatát.

A" fenti feladatok megoldása érdekében

szükségesnek mutatkozik az árstatisztika ' módszertanának korszerűsítése, átdolgo—

zása.

K. M.

A különféle családüpusok részére azonos

életszínvonalat biztosító lövedelmek viszonylagos nagyságának meg

az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államok Munka-' ' ügyi Minisztériumának Statisztikai Hiva- tala (Bureau of Labor Statistics) új össze—

hasonlító skálát dolgozott ki a különféle

típusú családok számára azonos életszin-

vonal biztosításához szükséges 'fjö'vedel—

mek viszonylagos nagyságának meghatá—

rozására. A családtípusokat három külön—

féle ismérv kombinációjával alkották meg.

A család nagysága alapján hat kategóriát jelöltek meg (1, 2, 3, 4, 5, 8 van több sze—

mélyből álló családok). Az egyes család- nagyságokon belül összetétel, szerint is kii—

lönféle * tipusokat - különböztetnek meg.

így például a négytagú családokon belül a köVetkező tipusokat: férj, feleség, két gyerek, az idősebbik hat évnél fiatalabb;

ua., az idősebbik gyerek 6—16 éves; ua., 16—18 éves vagy idősebb; egy szülő három gyerekkel. A harmadik csoportképző is—

mérv a családfő kora; ezen az alapon az előbbi csoportokat még további négysze-

res Osztályozás szerint bontják fel, asze—

rint, hogy a családfő 35 év alatti; 35—55 éves; 55—85 éves; 65 éves vagy idősebb.

A táblázatos formában összeállított skálá- ban bázistipusnak azt a négytagú (apa, anya, két gyermek) családot vették, ahol az idősebbik gyermek 6—16, az apa pedig 35—55 éves. Ennek a típusnak a jövedel—

mét lOO—nak tekintve, megállapították, hogy ehhez a jövedelemhez képest mek—

kora jövedelemre van szükségük a többi típushoz tartozó családoknak ahhoz, hogy a bázistípusnak minősített család életszin—

vonalát elérjék.

usual—Közr szamom

Az életszinwnal mérésére a családi jö—

vedelemnek élelmezésre fordított,, százalé- kosan kifejezett hányadát használták fel.

Mivel a Statisztikai Hivatal véleménye szerint a fogyasztói kiadásokra vonatko—

zóan maa—1950. között végrehajtott nyolc adatfelvétel —- bizonyos megszorítások mellett -— igazolta az Engel—féle törvény érvényesülését, a skála elkészítésénél is ebből indultak ki. A számszerű adatokat a fogasztói kiadásokra vonatkomáan A 1950—ben végrehajtott felvétel szolgáltatta.

A skála kiszámítása az alábbi formula alapján történt:

yi : Kám-;)",

ahol y,-—— az 5 típusú család által élelme—

zésre forditott kiadások összege,

!; —- az i típusú család nettó jöve-—

delme, _

K ; ——_- az i tipusú családban a jövedelem és az élelmezési kiadások között! vi—

* szonynak megfelelő együttható értéke,

a —-— az élelmezési kiadások jövedelmi elaszticitása, amelyet megközelítő—

leg egykettednek vettek.

Az élelmiszerkiadásoknak a jövedelem- hez— mért aránya az i'típus esetében, vagyis

akkor azonos a bázistipusnál (b) szereplő aránnyal, ha

K: (zim w: ( K: )'

: , vagy :

Kb (xb)% xb Kb

A fentieknek megfelelően az 1950. évi

tényszámok alapján az egyes család-

típusokr'a megállapították az adólevonás utáni jövedelem és az élelmezési kiadások tényleges adatait. Ezután kiszámították a

K, ,: Tyű-— értékeket, amelyeket a bé—

w!

zlscsaldára vonatkozó értékhez (Kb) viszo—

K

nyitottak. Az így nyert-kí- viszonyszémo-

(:

kat négyzetre emelték; ezek az értékek ké—

pezik a skála értékeit.

A skála segitségével megállapítható, hogy az egyes családtípusok jövedelme va- lamely meghatározott színvonalnál ma—

gasabb vagy alacsonyabb—e. Ennek alap- ján a skála sokféleképpen hasznosítható.

Jól használható a skála a gyermeknevelés költségeinek megállapítására és elemzé—

sére is.

H. L.