Megalakult az MKT Statisztikai Szakosztályának Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoportja

'314

, Budapesten 200 OOO-en felül van azon proletárok száma, kik, 6 —- 8 és többenzlaknak l szobában, sőt gyakoriak oly esetek, hogy 15—20 lakik egy szobában összezsúfolva.

Legsürgősebb teendő ezen tüdővésztanyák lakásviszonyainak megjavítása, mely akció kb. 100 000 ember elhelyezésére kb. 30 000 szobát vagy szoba-konyhás lakást igénye ."

(A lakásügy rendezése. Szociális Ten'mléa. 1919. május 10.)

MEGALAKULT AZ MKT STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁ'NAK IPARSTATISZTIKAI ÉS ÚZEMGAZDASÁGI SZAKCSOPORTJA'

Az új gazdasági mechanizmus bevezetése az iparvállalatok üzemgazdászai, közgazdasági munkaterületen dolgozói számára igen sok új s a szokásostól lényegesen eltérő feladatot hozott. Ahhoz, hogy a vállalatvezetés dönté- seinek megalapozását gyorsan és hatékonyan biztosítani tudják, a vállalati belső statisz—

tikai információs rendszert elég nagymérték—

ben át kell alakítani. Ennek az új feladat- tömegnek a vállalatok üzemgazdászai a re—

form első évében csak kisebb—nagyobb mérték—

ben tudtak eleget tenni. Az információs háló- zat még néhány évig erősen az érdeklődés középpontjában áll. Felmerült ezzel kapcso- latban az az igény, hogy a korszerű vállalati statisztikai információs rendszer kialakításá—

ban az iparvállalatok közgazdászait a köz—

ponti szervek nagyobb mértékben segítsék és a vállalati dolgozók tapasztalataikat egymás között szervezett formában cseréljék ki.

Az ilyen jellegű igények kielégítését kívánja elősegíteni a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya azzal, hogy új szak—

csoportot hoz létre ,,Iparstatisztikai és Územ- gazdasági Szakcsoport" néven. A szakcsoport alakuló ülését a Statisztikai Szakosztály veze—

tőségén belül megalakult szervező bizottság ké- szítette elő. A témával kapcsolatos érdeklődésre jellemző, hogy az alakuló ülésen közel 200 közgazdász, statisztikus vett részt, nagyrészt

iparvállalatoknál tevékenykedők.

Az alakuló ülést, amelyen dr. Kocsis György, a Ganz-MÁVAG gazdasági igazgatója elnö- költ, a Ganz-MÁVAG kultúrtermében tar- tották. Az alakuló ülés helye is azt kívánta jelezni, hogy a Statisztikai Szakosztály ebben a szakcsoportban elsősorban az iparvállalatok közgazdászainak közreműködésére tart szá- mot. Ezt hangsúlyozta bevezetőjében dr. Ollé Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetemi

tanár, az MKT Statisztikai Szakosztályának

elnöke is. Bevezetőjében felvázolta az új szakcsoport létrehozásának indítékait, a szak-

osztály elképzeléseit az új szakcsoport mun- kájával kapcsolatosan, s ezzel bizonyos mér- tékben már utat is mutatott a szakcsoport jövőbeni munkájához. A szakosztály elnöke javaslatot tett az új szakcsoport vezetőségére vonatkozóan is. Javaslatát a jelenlevők elfo- gadták azzal a kiegészítéssel, hogy célszerű a vezetőségbe az ott megválasztott tagokon

kívül néhány 'vállalati üzemgazdászt is be- vonni. A vezetőség tagjai jelenleg a követ—

kezők:

Káldor Mihály, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csoportvezetőie,

dr. Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár osztályvezetője,

Marcaám/i Zoltán, a Könnyűipari Minisztérium osz- tályvezetóje,

dr. Molnárfi Tibor, a KSH munkatársa, a szakcso- port titkára,

Nyitrai Ferencné. a KSH főosztályvezetóje, a szak—

csoport vezetője.

A megválasztott vezetőség következő ülé—

sén — a Statisztikai Szakosztály vezetőségé—

nek egyetértésével — javaslatot kíván tenni a vezetőség kiegészítésére.1

Az alakuló ülésen ismertetésre került az új szakcsoport 1.969. évi programjának előzetes változata. Az ülésen elhangzott ismertetés és a hozzászólók véleménye alapján a szak—

csoport ebben az évben foglalkozni kíván a vállalati monográfiák statisztikai információs

bázisának kérdésével, az ezzel kapcsolatban

szerzett tapasztalatokkal, illetve problémák- kal. Napirendre kívánnak tűzni néhány fontos munkaügyi kérdést, többek között módszer—

tani jellegűeket (például az állománycsoportok fogalma, a munkaköri jegyzékek időszerűbbé tételének kérdése stb.). Felmerült az a gon- dolat is, hogy a Statisztikai Szakosztály egy másik szakcsoportjával együttesen, esetleg egy vidéki vállalatnál tarthatna az új szakcsoport ülésszakot, amelyen vállalati gyakorlati prob- lémákat, illetve helytörténeti jellegű kérdések információs bázisát vitatnák meg.

A program előzetes tervezete a közben fel—

merülő újabb igények alapján természetesen módosulhat.

Az alakuló ülés keretében előadás hangzott el a vállalati belső statisztikai információs rendszer és a központi információs igények kapcsolatáról. Az előadó Nyitrai Ferencné, a

központi információs rendszer, s ezen belül elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseinek módosulásait, illetve e vál- tozások jellemző, főbb vonásait ismertette.

1 A Szakcsoport vezetősége 1969. január 21-i ülésén dr. Horváth Gézát (Orszagos Kőolaj- és Gázipari Vállalat) és Tóth Pétert (Csepel Vas- és Fémművek Tröszt) a ve—

zetőségbe kooptálta. *

SZEIVILE

Felhívta a figyelmet arra, hogy mai gazdasági mechanizmusunk mind népgazdasági, mind pedig vállalati szinten új feladatok megoldását igényli az iparstatisztikusoktól. A rendszeres, hagyományos mutatók nem mindig elegendők

a döntések előkészítéséhez, felülbírálásához, s

a döntések hatékonyságának figyelemmel kí- séréséhez. Sok esetben van szükség korsze- rűbb módszerekre, egyszerűbb s egyben több részletre kiterjedő megoldási módokra, többek között a reprezentatív adatgyűjtések alkal- mazására. Ez utóbbiak a központi igényeket hivatottak kielégiteni, vállalati belső vizsgá- lódásra kevésbé alkalmasak.

Az új gazdasági mechanizmus bevezetése nagyobb mértékű. ,,információ éhséget" ered—

ményezett, s ezt nem mindig lehet a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseivel kielégí—

teni. A központi adatszolgáltatások keretében begyűjtött adatok a vállalati belső információs rendszernek csak vázát képezhetik, kizárólag .minimál programul szolgálhatnak. Az ipari nagyvállalatok belső információs hálózatát a helyi igényeknek megfelelően kell kiépíteni, s ehhez a központi szervek csak iránymutatást adhatnak, egységes sémát nem.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalati szintű trendek, prognózisok készítése szükségessé teszi a vállalatok összehasonlítható idősorainak összeállítását, s ez egy sor újabb problémát vet fel. Hangoztatta azt a nézetet, hogy a vállalati közgazdászok ez irányú mun- kájához a szakcsoport keretében társadalmi segitséget lehet és szükséges adni.

A felkért korreferensek -- dr. Fülöp Sándor, a Pamutnyomóipari Vállalat osztályvezetője és Szanmer Mihály, az Ikarus Karosszéria és Járműgyár osztályvezetője —— elsősorban azt hangoztatták, hogy a vállalatok több segit- séget várnak a Központi Statisztikai Hivatal- tól saját információs igényeik kielégítésében.

Bizonyos esetekben nemcsak a vállalaton belüli adatok fontosak és érdekesek a vállalat veze—

tése számára, hanem a társszervek adatai is.

Például több információt szeretnének kapni a vállalati prognózisok készítéséhez, a ren—

delésállomány előrebecsléséhez. Nagy az érdek- lődés külföldi adatok iránt is, s ebben is szük- ség lenne a központi szervek nagyobb mértékű

315

közreműködésére. Hangsúlyozták a hozzá—

szólók, hogy az új mechanizmus első évében a népgazdaság legkülönbözőbb szervei jelent- keztek többletadatigénnyel, s ezek között elég sok volt a kontár statisztika. A Központi Statisztikai Hivatal néhány évvel ezelőtt sike—

resen vette fel a harcot a kontár statisztikák ellen, célszerűnek tünne újabb ilyen jellegű kampány megindítása. Az igen sok helyről érkező, gyakran párhuzamos adatigények ki- elégítése ugyanis a vállalati belső információs hálózat munkaidejét oly mértékben leköti, hogy viszonylag kevés idő marad a legfonto—

sabbra, a vállalatvezetés információjának biz- rtosítására.

A vállalati statisztikai információs rend—

szernek ma több új kérdésre kell válaszolnia.

Ezek között megemlítették a hozzászólók pél—

dául azt, hogy vizsgálni kell operatív módsze-

rekkel, milyen területen, milyen mértékben, milyen tényezők hatására képződik a vállalati eredmény. Ehhez a mérlegbeszámolók adatai túl későn állnak rendelkezésre. Egy másik fontos területe avállalati statisztikánaka ren- delésállomány-statisztika s az ehhez tartozó árstatísztika is.

Ismertették a hozzászólók a vállalatuknál

kialakított gazdasági információs rendszert,

annak szervezeti felépítését és munkakörének kialakítását is. A felkért korreferensekhez csat—

lakozott Tóth Péter, a Csepel Vas— és Fém- művek osztályvezetője is. Ismertette a tröszt területén folyó átfogó, komplex statisztikai munkát. Az alakuló ülés résztvevői nagy ér—

deklődéssel hallgatták Tóth Péter beszámo- lóját, amelyből kiderült, hogy jó szervezéssel a tröszt vezetőit viszonylag rendkívül korán tudják a Csepel Vas- és Fémművek vállala- tainak adatairól informálni.

Az MKT Statisztikai Szakosztályának Ipar- statisztikai és Územgazdasági Szakcsoportja jó légkörben és a résztvevők nagy érdeklődése mellett alakult meg. A szakcsoport eredményes munkájához elengedhetetlenül szükséges — mint ezt zárszavában dr. Ollé Lajos, a Statisz- tikai Szakosztály elnöke is leszögezte —, hogy a szakcsoport munkájában ugyanilyen tevé- kenyen és hasonló érdeklődéssel vegyenek részt a vállalati üzemgazdászok.