A Területi Statisztika Szekció teljes ülése

SZEMLE

A TERULETI STATlSZTIKAl SZEKCIÓ TELJES ULÉSE KovAcs TIBOR

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója 1971. június 1—2—án, Szombathe- lyen, a Vas megyei Tanács dísztermében teljes ülést rendezett. Az ülésszak fő célja két kérdéskör: a területi statisztikai infor—

mációs rendszer és a gazdasági hatékony—

ság területi mérésének lehetősége meg- vitatása volt.

Az ülésszakot Huszár István államtitkár.

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyi—

totta meg. Megnyitójában hangsúlyozta:

,.A marxisták mindig azt vallották, hogy a világ megismerhető. A statisztika elsősor- ban a múlt vagy a jelen megismeréséhez ad segitséget, amely nélkül a jövő problé- 'mái sem oldhatók meg. A jelen kérdéseiről tanács—kozunk azzal a céllal, hogy az álla—

mi és—pártvezetés számára segítséget nyújt—

sunk döntéseik előkészítéséhez. munkánkkal a jövőt formáló. alkotó. épitő emberek se-

gitőtársai kivánunk lenni."

A megnyitó után hangzott el Barabás Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal Te- rületi Statisztikai főosztálya vezetőjének elő- adása ,.A területi statisztikai információs rendszer elméletének és módszertanának kérdései" cimmel. Előadásának bevezető ré- szében hangsúlyozta, hogy az információs rendszer gyors, megbizható és hatékony mű- ködését az információt szolgáltató, gyűjtő és feldolgozó—értékelő szervezetek összehan—

golt együttműködése eredményezheti. A túl- zott vagy a hiányos információszolgáltatás egyaránt gazdasági károsodást okoz. Ez- után részletesen szólt az állami statiszti—

káról mint a vezetés eszközéről és ismer- tette az ezzel kapcsolatos KSH elnöki ren- delet alapelveit és célkitűzéseit. A területi pártbizottságok gazdaságpolitikai informá—

ció-rendszerének megjavításáról hozott ha—

tározatról szólva megállapította. hogy a határozat megjelenése óta szervezettebbé és egységesebbé vált a különböző szintű pártszervek gazdaságpolitikai információval történő ellátása. A Központi Statisztikai Hi- vatal és területi szerveinek törekvéseit he-

lyesnek, az általuk szolgáltatott információ- kat megbízhatónak, objektivitásra törekvő- nek és általában elégségesnek itélték. Ha- sonló módon szükséges egységes rendszer- ré szervezni a tanácsok különböző források- ból származó információit is. Az előadó ezután összefoglait—a a KSH területi szervei—

nek tájékoztatási rendszerét, majd arról szólt, hogy a KSH beszámolási rendjét és a területi adatfeldolgozás módszerét úgy kell kialakítani, hogy -— a központ igényei- nek kielégitése mellett — zömében alkalmas legyen a helyi döntési szinteknek megfe—

lelő tájékoztatási igények kielégítésére is.

Végül azzal foglalkozott, hogy a lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők je—

lentős része a helyi lehetőségek és dönté- sek hatáskörébe tartozik, ezért a területi statisztikában erre nagy gondot kell for—

ditani az adatgyűjtések szervezésénél, az elemzésekben és az eiméleti—módszertani munkákban is e kérdéseket kell szorgale mazni.

A bevezető előadást három korreferátum követte.

Juhász János, az MSZMP KB Gazdaság- politikai Osztályának munkatársa szólt a területi pártszervek információs rendszeré—

nek helyzetéről és kiemelte, hogy a terü—

leti vezetés szintjén is megfogalmazható olyan elv, hogy a vezető szervekhez elsősor—

ban feldolgozott, értékelt információk kerül- jenek. Nem az a szerv tesz tehát jót a te- rületi vezetésnek, amelyik az információk tö- megével árasztja el a vezetőket, hanem az.

amelyik a felhasználói szempontok alapján minőségi információt szolgáltat.

Dr. Kelemen Ferenc, a Vas megyei Ta- nács VB elnökhelyettese a tanácsi infor- mációs rendszer jelenlegi problémáit ele—

mezte. összegezte az új tanácstörvényből fakadó feladatokat és kifejtette azt a véle- ményét, hogy a területi tanácsi szervek el—

sődleges információs partnerei eddig is a KSH megyei igazgatóságai voltak, és kí—

vánatos, hogy azok maradjanak a jövőben IS.

SZEMLE

Dr. Kőszegfa/vi György kandidátus, az ÉVM Építésgazdasági és Szervezési Inté- zetének főosztályvezető-helyettese korreferá—

tumában a területi tervezés, a városter- vezés és a területi statisztika kapcsolatait elemezte, majd az infrastruktúra elemei részletesebb megfigyelésének szükségessé—

gét fejtegette.

Az előadást (a második munkaüiésben) vita követte. Az ülés elnöke dr. Gonda György, a Vas megyei Tanács VB elnöke volt, aki felszólalásában hangsúlyozta, hogy a tanácsok számára, amelyeknek az a fel- adata. hogy az országos és ágazati gazda- ságpolitika célkitűzéseit adott terület szá- mára áttekintsék, rendszerezzék és meg- valósítását szervezzék, rendkívül fontos, hogy a statisztikai információ hogyan segí—

ti a vezetést, A tervezés egységes rend—

szerén belül figyelemmel kell lenni a me—

gyék sajátos arculatára, problémáira, a megyék területi terveinek kidolgozásakor helyileg kell kidolgozni a fontos kérdése- ket. Meggyőződése szerint mindehhez a te- rületi statisztika, illetve a KSH megyei igaz- gatóságai nélkülözhetetlen és hatékony se- gítséget nyújthatnak.

A munikaülés vitájában részt vett Huszár István államtitkár, a KSH elnöke is. és utalt arra, hogy az információ-rendszer fejlesz- tése összetett feladat, amelyben elkezdőd—

nek újszerű kisérletek, de nem mindegyik vezet feltétlenül eredményre. A statisztikai adatok stabilitása érdekében a régebbi módszerről csak akkor lehet lemondani, ha az új már bevált. Bizonyos előrelátás eb—

ben a munkában feltétlenül szükséges. Az utóbbi években a területi fejlődés közgaz—

dasági, társadalmi kérdései a gazdaságpo—

litikában előtérbe kerültek. A Központi Sta- tisztikai Hivatal igyekezett előre látni a főbb folyamatokat és - bár erre akkor még nem voltak konkrétan megfogalmazott igények — 1966—ban létrehozta területi statisztikai osztályát. Ez helyes volt, igaza- dást jelentett a reális igényekhez. Jelenleg egyszerre van információszegénység és in—

formációbőség. Ezért rendkívül fontos, hogy a felhasználókkal értsük egymás gondola—

tait.

Az információs rendszer egységesítésé—

ről és differenciáltságáról szólva megálla—

pította, hogy olyan kornak vagyunk tanui, amelyben a megyék vezetőinek információs igénye annyiféle, ahány megye van. Ezért abszolút módon értelmezett egységesítésre nehéz törekedni, egységesíteni csak nagyon fontos kérdésekben lehet. Elkerülhetetlen azonban, mert végeredményben az egysé- gesítés nem egyszerűen valamiféle munka- tevékenység, hanem a korszerű adatfeldol—

gozás alapfeltétele. Felszólalása utolsó ré—

szében az egységes népgazdasági mérleg—

rendszer és az új statisztikai törvény kidol- gozásával kapcsolatos kérdésekkel foglal—

kozott.

A harmadik munkaülés dr. Ollé Lajos kandidátus, tanszékveztő egyetemi tanár, az MKT Statisztikai Szakosztályának elnöke elnökletével a gazdasági hatékonysággal és annak területi szintű mérésével foglalko—

zott. A vitaindító előadást dr. Simán Mik- lós, a Gazdaságkutató Intézet osztályveze- tője tartotta. Azokkal szemben, akik szerint a hatékonyság olyan széles fogalomkör, hogy mérését meg sem lehet kísérelni, hangsúlyozta, hogy hatékonyságon a gaz- dasági erőforrások felhasználásának ered—

ményességét kell érteni, és ha az tartal—

maz is nem mérhető elemeket, számszerű—

sítésére eredményes kísérleteket lehet foly—

tatni. Részletesen ismertette :: Gazdaság- kutató lntézetben elkészített munkákat, a ráfordítások és a hozamok számbavételé- nél követett alapelveket és módszereket. A területi szintű mérés néhány lehetőségéről szólva kiemelte, hogy az eddigi elemzé—

sek egyértelműen azt mutatják, hogy ér—

demes a különféle tevékenységek, gazdasá—

gi egységek, szervezetek hatékonyságát részletesen vizsgálni. mert olyan tartalé- kokra derül fény, amelyek kihasználása (:

népgazdasági hatékonyságot is számottevő- en javíthatja. A számítások mégis inkább kísérletnek, vitaalapnak tekinthetők, mint—

sem ikiforrott módszernek, és a számított adatokon túl mindig mérlegelni kell mind—

azokat az egyéb tényezőket is, amelyek a hatékonyságot befolyásolják.

Az előadást három korreferátum követ- te. Dr. Bartke István kandidátus, az Or- szágos Tervhivatal Tervgazdasági intézeté—

nek osztályvezető—helyettese a magyar ipar hatékonyságára vonatkozó számításaik eredményeit ismertette. Az Intézetben e cél—

ra egy 19X20 méretű hatékonysági matrixot

* állítottak össze, vagyis 19 ágazatot 20 te- rületi egység szerinti megoszlásban vizsgál- tak. A számítások tanulsága, a most iparo—

sodó területek hatékonysága a hagyomá- nyosan nagy ipari területekét meghaladja, és ez a technikai rekonstrukciók szüksé—

gességére irányítja a figyelmet.

Dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei igazgatóságának vezetője és dr. Vastagh Gyula, a KSH Bács—Kiskun megyei igazga- tóságának osztályvezetője korreferátumá—

ban a Szolnok, illetve Baranya megyére el- végzett kísérleti számítások eredményeit is- mertette. Mindketten részletesen elemezték a területi szintű hatékonysági vizsgálatok jórészt szervezeti problémákból adódó kor-

látait.

A negyedik munkaülés, amelynek elnö—

ke ugyancsak dr. Ollé Lajos volt, hallgatta meg Kovács Tibornak, a KSH Területi Sta—

SZEMLE

tisztikai főosztálya osztályvezetőjének refe—

rátumát a Szekció munkájáról és feladatai- ról. Ezután határozatot hoztak a Szekción belüli szervezeti felépítés módositásáról.

Célszerűnek látszott ugyanis a Szekció ed- digi, témakörökre szervezett munkacsoport- jai helyett rugalmasabbnok és könnyebben mozgwathatónak ígérkező regionális (három szomszédos megye tagságát tömörítő) mun—

kacsoportokat szervezni. A határozat értel- mében az érintett megyék e csoportokat 1971. augusztus 31-ig megalakítják, egy- ben kidolgozzák és jóváhagyják az 1971—- 1972. évadra szóló munkaterveiket is.

!

Ezután a Szekcióülés köszönetét fejezte ki az 1966. decemberi alakuló ülésen meg- választott vezetőségnek tevékenységéért. és

1 037

a dr. Ollé Lajos által előterjesztett javas-

lat alapján új vezetőséget választott. a kö—

vetkezők szerint:

Elnök: Barabás Miklós, a KSH Területi Statisztikai főosztályának vezetője.

Titkár: Kovács Tibor, a KSH Területi Sta—

tisztikai osztályának vezetője

Tagok: dr. Bora Gyula kandidátus. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye- tem docense. Hadházi Gyula, a KSH Bu—

dapest városi Igazgatóság vezetője. Horváth Tibor, a KSH gazdasági tanácsadója. lu—

hász János, az MSZMP KB Gazdaságpoliti—

kai Osztályának munkatársa. Dr. Kovács Imre, Debrecen város Tanácsa VB elnök- helyettese, Szilágyi Imre, a KSH Szabolcs—

Szotmár megyei lgazgatóságának vezetője.

A vezetőségvólasztóssal a Szekció teljes ülése befejezte munkáját.

..