A területi statisztikai információs rendszer és a gazdasági hatékonyság területi mérése elméletének és gyakorlatának néhány kérdése

(1)

566 ^SZEMLE

köszönetünket az eredményes. odaadó mun- káért. arról is meg vagyok győződve, hogy még több sikert ígérő évek előtt állunk, és hogy szép társadalmi. gazdasági statisztikai terveink megvalósításában a területi statisztika művelői a tőlük megszokott odaadással, lelkesedéssel veszik ki részüket."

Az ünnepi beszéd elhangzása után a Hi- vatal elnöke kormánykitüntetéseket és ,,Ki—

váló dolgozó" kitüntető jelvényeket adott át a területi szervek számos dolgozójának. (A kitüntetettek névsorát a Statisztikai Szemle 1972. évi 4. száma közölte.) Ezt követően kü—

lön megemlékezett a területi szervek törzs—

gárdájának tagjairól, mindenekelőtt arról a 198 munkatársról. akik húsz éve dolgoznak az apparátusban, és 13 megyei igazgatóság- vezetőnek átadta a húszéves törzsgárdatag-

sággal járó aranygyűrűt és emléklapot. (Az aranygyűrűt és az emléklapot a' területi szer- veknél húsz éve dolgozó többi törzsgárda- tagnak az ünnepi ülést követően a megyei igazgatóságokon adták át.) _

Ezután Kovács István a Közalkalmazottak Szakszervezete elnökségének elismerését és jókívánságait tolmácsolta az ülés résztvevői—

nek az évforduló alkalmából, és a ..Szakszer- vezeti munkáért" kitüntető jelvény arany fo- kozatát adta át a területi szervek kiemelkedő szakszervezeti munkát végző munktársainak.

Befejezésül a kitüntetettek nevében Had—

házi Gyula, a KSH Budapest városi Igazgató—

ság vezetője szólalt fel. Az ünnepi ülés Ba- rabás Miklós zárszavával ért véget.

Kovács Tibor

MAGYAR SZAKIRODALOM

A TERULETI STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A GAZDASÁGI HATEKONYSAG TERULETI MERESE

ELMELETENEK ES GÉÉÉSSIÉLATÁNAK NÉHÁNY K

A Területi Statisztikai Szekció 1971. június 1—2-i Szombathelyen rendezett ülésszakának anyaga.

Szerk.: Kovács Tibor. A Területi Statisztikai Szekció közleményei 4, Budapest. 1971. 71 old.

A kötet 0 Magyar Közgazdasági Társa- ság Statisztikai Szakosztálya Területi Statisz- tikai Szekciójának 1971. június 1—2-án meg- rendezett teljes ülésének anyagát tartal- mazza. Az ülésszak két téma megvitatását tűzte ki célul. E témák -— a területi statisztikai információs rendszer és a gazdasági ha- tékonyság területi mérésének lehetőségei — az utóbbi időben mindinkább az érdeklődés középpontjába kerültek, nem csupán a sta—

tisztikai szervek, hanem a párt- és az ál—

lami vezetés, valamint a területi irányitó szervek körében is. Ez a fokozódó érdeklődés in- dokolta napirendre tűzésüzket, a kapcsolatos problémák megvitatását. ez teszi aktuálissá az ülésszak anyagának közreadását. A kötet bevezetője röviden ismerteti Huszár István államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hiva- tol elnökének megnyitó szavait.

Az első előadás. amelyet Barabás Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályveze- tője tartott ,,A területi statisztikai információs rendszer elméleti és módszertani kérdései"

címmel első helyen az információ. ezen be—

lül a statisztikai. illetve részletesebben a terü- leti statisztikai információ néhány alapvető kérdésével 'foglalkozik. Ezzel kapcsolatban

érinti az információ szervezésének, az infor- mációs rendszernek, az információk tartalmi és mennyiségi oldalának egyes prob- lémáit. hangsúlyozza ezeknek a megfelelő döntési szintekkel való összehangolása szükségességét. A korszerű és hatékony veze—

téshez széles körű információkra van szük- ség, amelyek meghatározott információs csa- tornákon jutnak el a forrástól a felhaszná- Io'kig. Az információknak ahhoz, hogy haté- konyan lehessen felhasználni őket, mind tar- talmilag, mind mennyiségileg alkalmazkod- niok kell a vezetés. a döntéshozatal változó körülményeihez.

Az előadás a statisztikai problémák tár—

gyalása előtt röviden kitér a számítástech- nikai eszközök alkalmazásának kérdéseire is, majd az állami statisztika, és ezen be- lül a területi statisztika tájékoztatási rend—

szerének és a Központi Statisztikai Hivatal területi apparátusának problémáival foglalkozik. Az állami statisztikának mint a vezetés eszközének egyre magasabb igényeket kell kielégítenie. A területi igazgatóságok mun—

kája alapján széles körű adatbázis áll a fel—

használók rendelkezésére, ennek hasznosi- tása azonban még megoldatlan. A további előrelépés érdekében az adatkészitők és -fel- használók közös cselekvésére van szükség.

A területi információs rendszer továbbfej—

lesztését igénylik a területi pártbizottságok és a helyi tanácsok. A gazdaságpolitikai in—

formációk megjavítását célozza az MSZMP KB Titkárságának ezzel kapcsolatos határo- zata, a tanácsok adatigényeinek kielégítését segítik az 1971. évi tanácstörvényben foglalt irányelvek. Ezek az igények a megyei igaz—

gatóságoknál jelentkeznek. Az új követelmé- nyek a tájékoztatási rendszert illetően főleg tartalmi jelleaűek. és nem teszik szükségessé

a rendszer változtatását.

Befejezésül Barabás Miklós előadása rö—

viden foglalkozik a területi statisztika néhány alapvető problémájával, úgymint a területi vizsgálatok alapját képező területi egységek kiválasztásával, a területi információk idő—

(2)

SZEMLE

beli megjelentetésével, valamint a termelő-

folyamatokat és a lakosság életkörülményeit jellemző adatok szükséges körével és tartal-

mával.

Az előadáshoz kapcsolódott Juhász János, dr. Kelemen Ferenc és dr. Kőszegfalvi György korreferátuma.

Juhász János, az MSZMP KB Gazdaság—

politikai Osztályának munkatársa a területi információ és tájékoztatás néhány kérdésé- vel foglalkozott. Véleménye szerint a területi információk és a tájékoztatás rendszerét két megközelítésben célszerű vizsgálni: egyrészt a helyi döntések, másrészt a népgazdasági szintű döntések figyelembevételével. Ezután röviden kitér a megyék vezetői részére szolgáltatandó információk kérdésére, valamint a járási és városi statisztikák hiányos- ságára. A korreferátum a továbbiakban a területi információ néhány problémáját érinti.

Nehézséget jelent, hogy a feladatok és az információs igények összehangolása még nem tekinthető megoldottnak. Juhász János végül foglalkozik a gazdasági egységek te- vékenységének. az életszínvonal szá mitásának és a gazdasági prognózis készítésének te-

rületi információs vetületével, a központi és

a területi feladatok párhuzamba állításával, a területi statisztikai információk tartalmi és módszertani kérdéseivel, valamint a területi statisztika kutatási feladataival.

A következő korreferátum, amelyet dr. Ke—

lemen Ferenc, a Vas megyei Tanács VB el—

nökhelyettese mondott el ,,A statisztikai in- formáció és adatszolgáltatás helyzetéről"

címmel, első helyen a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek az információs rendszerben elfoglalt helyével, a területi igazgatóságok (különösen a Vas megyei Igazgatóság) munkájával, kiadványaival fog—

lalkozik. Ezután rátér a statisztikai informá—

ciós rendszer egyes problémáira: a többcsa- tornás rendszer működéséből következő pár—

huzamos adatgyűjtésekre és tárolásra, a kü- lönböző szervek információgyűjtése során ta—

pasztalható eltérő fogalommeghatározásokra, valamint az adatfelvétel és -gyűjtés gyako—

risága helyes meghatározásának kérdé- sére. Véleménye szerint a legjobb megoldás az egycsatornás adatgyűjtés, az adatbank—

szerű szervezés lenne. Végül röviden az in—

formációs rendszerrel szemben megnyilvánuló igényeket érinti. alapvetően a tanácsok szem—

szögéből nézve.

Dr. Kőszegfalvi György kandidátus, az Épí- tésgazdasági és Szervezési intézet főosztály—

vezető-helyettese ,,Néhány megjegyzés a ha- tékony városfejlesztést elősegítő iniormáció- rendszer kérdéséhez" cimű korreferátumában az infrastruktúra és az in'frastrukturális fejlesz—

tés kérdéseivel, ezeknek az információ—rendszerrel való összefüggésével kapcsolatos né—

hány gondolatáról számol be. Elsősorban az

567

infrastruktúra fogalmi kérdéseivel foglalkozik, majd ezt továbbvezetve az infrastruktúra- fejlesztési politika és (! gazdasági—települési térszerkezet kapcsolatait, ezek összehangolá- sának szükségességét taglalja. Ezután tér ki az információs vonatkozásokra, kifejtve, hogy az infrastruktúra témakörében ez ideig ren—

delkezésre álló adatbázist nem tartja kielé- gítőnek, és hogy az adatok fogalmi köre és tartalma nem kellően tisztázott. A jelenlegi területi adatsorok alapján nem lehet meg- felelő információt kapni az infrastrukturális intézmények és hálózatok minőségi jellemzői- ről. Az előbbiek miatt célszerű lenne az in—

frastruktúra fogalomkörét tisztázni, és az ezzel kapcsolatos információ—rendszert bővíteni,

illetve továbbfejleszteni.

Az előadást és a korreferátumokat követő vita során dr. Viszkeí Mihály, a Fővárosi Ta—

nács VB Terv- és Közgazdasági főosztályának vezetője hozzászólásában a területi tervezés és az ehhez szükséges statisztikai adatbázis problémáiról beszélt. A budapesti agglome- ráció, illetve a főváros területfejlesztési ter—

veinek statisztikai információigényével ösz- szefüggésben röviden ismertette a fővárosi agglomerációra létrehozandó területi adatbank tervét, és ennek megvalósításához a Köz- ponti Statisztikai Hivatal és a területi szervek támogatását kérte. Turáni József, a KSH Vas megyei igazgatóságának helyettes veze- tője az utóbbi időben rendkívüli módon meg- növekedett adatigényről beszélt, amely nehéz feladat elé állította a Központi Statisztikai Hivatalt és területi szerveit. Véleménye sze—

rint a helyes út nem az információk tömeges növelése, hanem a területi információ—rendszer hatékonyságának, az információk helyes arányának kialakítása. A megyei igazgatósá- gok egyre inkább arra törekednek, hogy a döntési szintekkel összehangolt, döntéselőké- szitési munkát segítő információkat adjanak.

A településszintű információigénnyel kapcsolatban említést tett a városi és községi törzs- könyvekről. Szegedi Pál, a KSH Győr—Sopron megyei Igazgatóságának vezetője a termelő- áaazatok információs rendszerének néhány kérdésével foglalkozott. Véleménye szerint ezen a téren bőséges adatmennyiség áll ren- delkezésre, bár sok esetben a gazdasági egy- ségek adott szervezeti felépítése némileg kor- látozza az ún. .,tiszta megyei" adatok gyűj- tését. Dr. Miklós Endre, a KSH Heves megyei Igazgatóságának vezetője. a statisztikai in- formációs rendszert a lakossági infrastryk—

turális ellátás oldaláról közelítette meg. Ugy látja, hogy nem foglalkoznak súlyának meg- felelően a lakossági szolgáltatások helyze- tével, a szétszórt statisztikai adatok integrá- lása nehézkes és sokszor késve állnak ren—

delkezésre. Az ellátási és a társadalomstatisz- tika terén az információk további javítására, koordinálására van szükség. Hadházi Gyula,

(3)

568 _{SZEMLE *}

a KSH Budapest városi igazgatóságának ve- zetője, a területi statisztikai információs rendszer egyes elméleti kérdései mellett főleg a budapesti agglomeráció információs kérdé—

seivei foglalkozott. A fejlesztés legésszerűbb területi arányainak meghatározása csak rendezett adatbázis alapján lehetséges. Laky András, a KSH Baranya megyei igazgatósá- gának vezetője hozzószólásában a reprezen—

tatív statisztikai felvételek jelentőségére és alkalmazásának lehetőségeire hivta fel a fi—

gyelmet. A Központi Statisztikai Hivatal be—

számolási rendszere alapján gyűjtött adato—

kat a reprezentatív módszerekkel nyert ada—

tok bizonyos területeken jól kiegészíthetik, nem indokolt az egyes felhasználók bizalmat- lansága a nem teljes körű összeírás által nyert adatokkal szemben. A gépi adatfeldol—

gozásról. és a gépeknek (: területi statisztikai információs rendszerben való alkalmazásáról beszélt Láng András, a KSH Heves megyei igazgatóságának osztályvezetője. Röviden ís- mertette az igazgatóságok ilyen irányú mun- káját, és azokat a témákat, amelyek kidol- gozásánál a gépeket —— ezek megfelelő is- merete mellett - igen hatékonyan fel lehetne használni.

Az ülés második témája a gazdasági ha- tékonyság területi szintű mérése volt. Ennek keretében dr. Simán Miklós, a Gazdaságku—

tató lntézet osztályvezetője tartott előadást ,.A gazdasági hatékonyságról" címmel. Az előadás a gazdasági hatékonyságot alap—

vetően népgazdasági szintű megközelítésben tárgyalja. Bevezetőül meghatározza a haté—

konyság fogalmát, majd rátér a hatékony- ság mérési lehetőségeire és módszereire. A hatékonyságmérés eredménye más és más lehet aszerint, hogy mit tekintünk hozamnak, milyen erőforrásokat. hogyan veszünk figye—

lembe és milyen árakat használunk. A követ- kezőkben részletesen foglalkozik az egyes tényezők különböző számbavételi módjából adódó eltérésekkel. Szól azokról a tapaszta- latokról, amelyeket az eddigi népgazdasági szintű hatékonysági vizsgálatoknál szereztek.

Végül a területi elemzések sajátos problé—

máira, valamint egyéb speciális problémákra utal, mint például az exporthatékonyság vizsgálata. Véleménye szerint az eddig tör- téntek inkább kísérletnek tekinthetők. és nem kiforrott módszereknek.

Az előadást követő ,.A magyar ipar terü- leti hatékonysága" című korreferátumban dr.

Bartke István kandidátus, az Országos Terv- hivatal Tervgazdasági intézetének osztályve—

zető—helyettese az Intézetben folyó kísérletről

számol be. amelynek fő célja, hogy a haté-

konysági vizsgálatok segítségével lehetővé váljon az ipar térszerkezeti sajátosságainak mélyebb elemzése. ismerteti a hatékonysági mutató számításának elvét, valamint a konk—

rét. 1966. és T968. évi adatokkal végzett szá—

mítások eredményét. A területi hatékony—

sági összefüggéseket figyelembe véve haté- konysági övezetek határozhatók meg. ame—

lyek vizsgálhatók az ipar komplex hatékony—

sága, a természeti környezet befolyása; végül az ipar technikai feltételeitől függő hatékony—

sága alapján.

Dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok. megyei igazgatóságának vezetője ..A gazdasági ha- tékonyság területi szintű mérésének elméieti—

módszertani kérdései" című korreferátumó—

ban a Szolnok megyében végzett területi ha—

tékonysági vizsgálatok eredményeiről és ta—

pasztalatairól számol be. A Szolnok me—

gyében számított komplex hatékonysági in- dex (amely mellett egyéb részmutatókat is számítottak), kísérleti jellegű. Dr. Lukács fel—

hívja a figyelmet a mutató korlátaira. s fel- sorol néhány tényezőt, amelyek miatt az elemzéseknél kellő óvatossággal kell kezelni a mutatókat. Ezután ismerteti a Szolnok me—

gyében végzett számítások eredményét. és a számított mutatók alapján levonható követ- keztetéseket. 1968-as és 1969—es adatok fel- használásával négy ágazat. az ipar. az építő- ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem ha—

tékonyságának változását vizsgálták. A mu- tatószámok értékelése alapján megállapit—

ható, hogy Szolnok megyében mind a négy ágazatban külön—külön és együttesen is nőtt a hatékonyság.

Dr. Vastagh Gyula, a KSH Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának osztályvezetője ,,Kí- sérletek a gazdasági hatékonyság területi mérésére" című korreferátumában a Ba- ranya megyében végzett megyei szintű haté- konysági vizsgálatról számolt be. A tanul- mány az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osz- tályának megbízásából készült. 1968. és 1969.

évi adatok felhasználásával. A munka a Gaz- daságkutató intézet irányításával folyt. a gazdasági hatékonyság komplex mérőszáma- ként a Gazdaságkutató által alkalmazott mu- tatót használták fel. amely a ténylegesen el- ért tiszta jövedelem arányát fejezi ki a leg- ' főbb termelőerők normatív hozamához viszo- nyítva.

A kötet végül Kovács Tibornak, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének a szek- cióülés végén elmondott referátumát tartal- mazza, amelyben röviden értékeli a szekció munkáját, és felvázol néhány gondolatot az elkövetkezendő feladatokkal kapcsolatban.

Kifejti álláspontját néhány olyan módszertani kérdésről. amelynek tisztázása és helyes ér- telmezése a jövő munkája szempontjából el- kerülhetetlenül szükséges. mint például a komplex mutatószámok értelmezése, valamint az ipari és mezőgazdasági fejlettség mérésé- nek, a regionális vizsgálatok területi egysé- gének kérdései.

Komjáthy Józsefné