A Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek húsz éve

564

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TERULETI SZERVEINEK HÚSZ ÉVE

A Központi Statisztikai Hivatal 1972. már- cius 31—én területi szervei megalakulásának 20. évfordulója alkalmából ünnepi ülést ren—

dezett Budapesten. az Újvárosháza tanácster- mében. Az ülésen megjelentek Andrikó Miklós, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályá- nak osztályvezető—helyettese, Juhász lános, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályá- nak munkatársa, Kovács István, a Közalkal- mazottak Szakszervezetének titkára. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá- nak elnökhelyettese, Erdélyi Ignác, az MSZMP Bács—Kiskun megyei Bizottságának titkára és a Központi Statisztikai Hivatal vezetői.

Az ünnepi ülésen Barabás Miklós, a KSH Területi Statisztikai főosztályának vezetője elnökölt. Barabás Miklós megnyitójában me- leg szavakkal köszöntötte a megjelenteket.

majd a következőket mondotta:

.,A Központi Statisztikai Hivatal területi szervei megalakulásának 20. évfordulóját ün- nepeljük. Az elmúlt két évtizedben ez a szol- gálat a Központi Statisztikai Hivatal irányi- tásával fontos eszköze lett a statisztikai mun—

kának, és jelentős tényezővé vált a területi irányításban. Nagy utat tett meg az adat—

gyűjtések viszonylag egyszerű, de nem köny- nyű feladataitól a mai modern, sokoldalú statisztikai tevékenységig.

A statisztikai munka technológiai sorrend- jének fontos láncszemét képező, a statisztika végső eredményét meghatározó adatgyűjtés és -feldolgozás egyes fázisainak döntő több—

sége a területi szervek feladatát képezi. A területi szervek e munkában — a végrehaj- táson túl -— növekvő mértékben vesznek részt az előkészítés, a szervezés munkájában és a módszerek kialakításában, továbbfejlesz- tésében.

A párt gazdaságpolitikai célkitűzései, az új gazdaságirányítási rendszer fokozottabb mértékben irányította az ország vezetőinek figyelmét a gazdaságpolitika területi kérdé- seire, a területfejlesztés racionális megoldá- sára. Mindez ma számos új gazdasági és tár- sadalmi kérdésre sürget tudományos választ.

A területi szervek jól érzékelik, és munká- jukban kifejezésre juttatják, hogy e felada- tokhoz felnőttek, számos területi gazdasági és társadalmi kérdés elméleti kidolgozásá- ban részt vesznek, azokat gyakorlati mun—

kájukban magas színvonalon alkalmazzák.

A jelenlevőknek nagy rész jutott e felelős- ségteljes feladatok megoldásában. Tudatá- ban vannak munkájuk jelentőségének, már azokban az időkben vállalták azokat. ami—

kor még nem volt ilyen vonzó feladat, ami- kor még a siker kevesebb reményével kel- lett -— nemegyszer mostoha körülmények kö—

zött —- dolgozniuk. A statisztikai munka sze-

retete. valamint az általános fejlődés gyor- san növekvő kívánalma a statisztika kíváló művelőivé emelte Önöket. Kérem, tekintsék ezt a bensőséges ünnepséget nemes törek- véseik és eredményeik elismerésének és meg—

becsülésének."

A megnyitó szavak után Huszár István ál- lamtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nöke mondott ünnepi beszédet.

,,Húsz évvel ezelőtt, 1952 áprilisában. a statisztikáról szóló, ugyancsak 1952-ben el- fogadott VI. törvény megvalósulásának szinte első lépéseként alakult meg a Központi Sta—

tisztikai Hivatal területi szervezete. Minden jelentős esemény évfordulója alkalom az em—

lékezésre, a tanulságokat is megállapító ösz- szegezésre. Két évtized munkájának. küzdel- meinek, eredményeinek és olykor sikertelen- ségeinek. örömeinek és néha fájó emlékeinek ismerete nagy erőforrás mai feladataink meg- oldásához: terveinkhez, további célkitűzé—

seinkhez a tapasztalatok gazdag tárházát ki—

nálja. S már most szögezzük le: meggyőző- déssel óllíthatjuk, az összegezés nem teszi kérdésessé, ellenkezőleg, igazolja az akkori döntés helyességét."

Ezután Huszár István felidézte azokat a körülményeket, összefüggéseket, problémá- kat, amelyek az ötvenes évek elejét jellemez- ték. amelyek között e fiatal, kezdő apparátus megkezdte munkáját. Megállapította, hogy a területi statisztikai apparátus a maga esz—

közeivel hozzá tudott járulni az ellenforra—

dalom által szétzilált állami statisztika gyors ujjászervezéséhez, a konszolidációhoz, amely—

nek eredményeként a két évtized utóbbi há- romnegyed részét a töretlen fejlődés, a gaz—

dagodó, színvonalában gyorsan növekvő sta- tisztikai munka jellemezte.

Továbbiakban hangsúlyozta: ,.A társa—

dalom és a gazdaság irányításának Ie—

nini módszereihez való visszatérés, az objek- tív folyamatok ismeretének igényével előké—

szített döntések új módon vetették fel a sta—

tisztikóval szembeni követelményeket az or- szág központi és helyi szerveinél egyaránt.

Együtt élve az ország, a megyék, a városok, a járások irányító szerveivel, közvetlenül ér- zékeltük a statisztikai információ növekvő jelentőségét, kezdeményeztük a megfigyelési rendszer bővítését, kialakítottuk a területi tá- jékoztatás, jelentések értelmes. a helyi ve- zetés igényeihez igazodó rendjét. Tanultunk, kutattunk, s egyben tanítottuk adatszolgál- tatóinkat, de nem kevésbé a statisztika fo- gyasztóit arra. hogyan éljenek a statisztika által kínált lehetőségekkel. Kritikusan és ép—

pen ezért az ügy iránti odaadással tártuk fel fejlődésünk ellentmondásait. irányítottuk a vezetés figyelmét a megoldandó feladatokra.

SZEMLE 565

lgy segítette a területi apparátus is a fejlő- dés helyes irányainak és arányainak megha—

tározását. A területi statisztikai apparátus téglái is felismerhetők társadalmunk mai épületében. A mezőgazdaság szocialista át- szervezése során a nagyüzemi gazdálkodás irányításához szükséges könyvviteli, statiszti- kai, pénzügyi feltételek létrejöttéhez sok köz—

vetlen élménye fűződik a jelenlevők többsé- gének. Két sikeres népszámlálás. sok speciá- lis összeírás. pártkongresszushoz csatlakozó, a területi egységek átfogó helyzetét bemu—

tató több igényes munka, a községi és vá—

rosi törzskönyvek megalkotása és bevezetése, a gazdasági irányítás korszerűsítésére. haté- konyságának fokozására hozott nagy hord—

erejű rendszabályainkkal összefüggő statisz—

tikai problémák tucatja, majd újabban a számitástechnikai eszközöknek a statisztikai feldolgozások céljaira történő birtokbavétele vannak mögöttünk.

S nem lehet —— idő hiányában —— felsora—

koztatni az újszerű és nagyszerű statisztikai tetteket, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal s benne a területi apparátus az el—

múlt két évtized alatt magáénak vallhat. Sok bonyolult módszertani kérdést kellett megol—

dani, és a megoldott problémák nyomában még több új megoldatlan tódult. Kutatást, ismét csak tanulást igényeltek ezek is. E ku—

tató, kereső, alkotó munkában sikerrel vet—

tek részt a Hivatal központjának munkatár- sai mellett az igazgatóságok dolgozói. Az új, kikísérletezett módszerek — mind az össze—

írásoknál, mind a tájékoztatásban — meglepő gyorsasággal terjedtek el, váltak általánossá.

Az igazgatóságok —— térbeni távolságuk elle- nére — nem szeparálódtak el sem a központ- tól, sem egymástól, megtartván a területre jellemző sajátosságokat vizsgálati program—

jaikban, egy-egy probléma megközelítésének módjában. 'O'sszehangolt. erős társadalmi, tu—

dományos tényezőt jelentő apparátus emlé- kezhet most meg a megalakulás 20. évfordu- lójáról."

A Hivatal elnöke ezután a területi szer—

vezet munkájának néhány kiemelkedő kérdé-

séről, mindenekelőtt a tájékoztatásról szólt:

,,A Központi Statisztikai Hivatal alapvető fel- adata, hogy módszeresen tájékoztassa az ál—

lamvezetést és a területi vezető szerveket a társadalmi—gazdasági helyzetről. a fejlődés üteméről, belső arányairól és sajátosságai- ról, mindkét szinten megfelelő adatokat szol—

gáltasson a döntések előkészítéséhez, a ha- tározatok végrehajtásának megítéléséhez. il- letve kellő alapokat nyújtson a népgazdasági és -— az ennek szerves részét képező —— te- rületi tervezés részére. Úgy véljük, hogy a Központi Statisztikai Hivatal e feladatoknak rendszeres és időszakos jelentéseivel, adat—

táraival és évkönyveivel. továbbá eseti elem- zéseivel, tanulmányaival lényegében eleget

tesz. Világosan látjuk azonban, hogy tájé—

koztatási tevékenységünket néhány vonatko—

zásban tovább kell fejlesztenünk. Az előbb—

relépést e tekintetben mindenekelőtt az je- lentheti, ha a gazdasági, társadalmi helyzet- . ről megszerzett és feldolgozott sok száz mil—

liós adattömeget rendszerezettebben, a ve- zetési, döntési szintekhez jobban igazodóan bocsátjuk felhasználóink rendelkezésére. Lé- nyeges, hogy a gazdasági élet fejlődésének, a növekedés sajátosságainak rendszeres vizs- gálata mellett nagyobb figyelmet fordítsunk a társadalom mozgásának, a lakosság életvi- szonyainak sokrétű feltárására és elemzésére.

Rendkívül fontos azoknak a módszereknek a továbbfejlesztése, amelyekkel az életkörül- ményeket meghatározó tényezőket, az egyes rétegek, társadalmi—gazdasági csoportok, jövedelmi kategóriák, az egyes földrajzi, köz- igazgatási egységek lakossága közötti kü—

lönbségeket, a szóródásokat, a társadalmi mobilitást értékelni. áttekinteni tudjuk. Ebből is adódó feladatunk a területi tájékoztatási rendszer továbbfejlesztése, hogy az még job—

ban lehetővé tegye a terület társadalmi—

gazdasági helyzetének átfogó megítélését."

Beszéde folytatásában Huszár lstván mél—

tatta azt az elméleti—módszertani munkát, amelyet az utóbbi években a területi szervek dolgozói a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztályának Területi Statisz—

tikai Szekciójában, illetve a Területi Statisz- tika című folyóirat szerzőgárdájában végez- tek, mint olyan társadalmi—tudományos tevé—

kenységet, amely az állami statisztika gyakor- latának hasznos segítője lehet. Ezután rész- letesen foglalkozott a statisztikai adatgyűj—

tési rendszer fejlesztésének kérdéseivel, az alkalmazott fogalmak, módszerek. formák stabilizálására irányuló törekvésekkel, a rep—

rezentatív összeírásokon alapuló gyors adat- szolgáltatás növekvő jelentőségével. a gépi adatfeldolgozási rendszer továbbfejlesztésé- nek feladataival. Kiemelt jelentőséggel hang- súlyozta a munka továbbfejlesztésének sze—

mélyi feltételeit, a vezetési módszereket, a munka szervezési módszerének fejlesztésében rejlő lehetőségeket, a továbbképzés szüksé—

gességét. Méltatta a statisztikai apparátus dolgozóinak hivatásszeretetét, amely erős törzsgárdaszervezet létrejöttét tette lehetővé, hiszen a területi szervek munkatársainak ke—

reken fele több mint 10 éves, ezen belül 15 százaléka 20 éves statisztikai múltra tekint—

het vissza.

A Hivatal elnöke így fejezte be előadását:

,,Minclezek egyrészt érzékeltetik a dolgozók odaadó fáradozását társadalmi céljaink meg—

valósításáért, másrészt tükrözik azt a megbe—

csülést, amely az igazgatóságok működési területén a statisztikai munka és annak gya- korlói iránt megnyilvánul. Most, amikor sze- retném tolmácsolni ebből az alkalomból is