SZEMLE
ÁTFOGÓ TÁRSADALOMSTATISZTIKAI RENDSZER KlALAKlTÁSA AZ EURÓPAl STATiSZTlKUSOK ÉRTEKEZLETÉN
A nemzetgazdasági számlarendszerek nemrég befejeződött felülvizsgálata és kor—
szerűsítése után a nemzetközi statisztikai e- gyüttműködés keretében egyre inkább elő- térbe kerül a gazdaságon túlmenő. a tár- sadalmi viszonyok átfogó tükrözésére alkal—
mas statisztikai rendszer szükségessége. Ez a gondolat először az ENSZ Statisztikai Bi- zottságának ülésén merült fel. majd az Euró- pai Statisztikusok Értekezletének plenáris ülé—
se háromszor is foglalkozott egy átfogó tár- sadalomstatísztikai rendszer kialakításának problémáival. Európai keretek közt először egy szűk körű szakértői csoport tanácskozott róla, később az Európai Statisztikusok Erte- kezlete e feladat megoldására munkacso- portot alakitott. mely az év elején tartotta első ülését.
Az ENSZ Statisztikai Hivatala a rendkívül szerteágazó és előreláthatólag hosszú ideig tartó munka segítésére és koordinálására szakértői csoportot hivott létre. melynek tagjai:
R. Dimtirieva (Szovjetunió).
L. Fastbom (Svédország).
P. C. Mahalanobis (india), J. Mayer (Franciaország), Mód Aladárné (Magyarország).
C. Moser (Anglia),
M. Moss (anesüit Allamok).
M. Olson (Egyesült Államok), R. Stone (Anglia),
!. A. Sourrouille (Argentina), Ch. W. Verstege (Hollandia),
A szakértői csoport 1970. július 13—24 kö- zött tartotta első ülését. amelyen az lLO. az UNESCO. a WHO és a Szociális Fejlesztési
Főosztály képviselői is részt vettek. A részt-—
vevők a szakértői ülésre elnökként !. May—
ert, alelnökként Mód Aladárnét választották meg. A tárgyalás fő anyagát az ENSZ Sta—
tisztikai Hivatala által konzultánsként felkért R. Stone átfogó tanulmánya képezte. A szak—
értői ülés emellett foglalkozott L. Fastbom idevágó tárgyú dolgozatával, valamint az ENSZ Statisztikai Hivatala által összeállított tábla- és mutatószámrendszer-javaslattal.
A szakértői ülésen élénk vita folyt az érte- kezletre előkészített dokumentumokon túl- menő kérdésekről is, így elsősorban arról.
hogy a teljesen újszerű feladat —— a társa- dalmi viszonyok átfogó tükrözése -— kapcsán hogyan értelmezendő a statisztikai ,,rend—
szer" fogalma. A résztvevők véleménye elég- gé megoszlott ebben az alapvető kérdés-
ben, ezért a szakértői értekezlet felkérte a—
zokat (: tagjait. akiknek a feladat megoldá—
sára vonatkozólag különböző koncepciói vol—
tak, hogy a munka további folyamatában való megvitatás céljára foglalják irásba el—
gondolásaikat.
A munka következő állomása az ENSZ Sta—
tisztikai Bizottságának ez év októberében tartandó ülése lesz. Ezen megtárgyalják a konzultánsként felkért R. Stone tanulmányát, valamint a szakértői csoport ülésének jegyző- könyvét. A Statisztikai Bizottság állásfogla—
lása alapján az ENSZ különböző regionális statisztikai szerveiben .. plenáris üléseken és munkacsoportokban —— tovább folytatódik a munka.
Dr. M. A.-né
AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGl SZAKCSOPORT ULÉSE DR. MOLNÁRF! TlBOR
A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—
tikai Szakosztályának lparstatisztikai és U- zemgazdasági Szakcsoportja 1970. május 19—én a Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) Fejlesztési Intézetének ta—
nácstermében 150 fő részvételével tartotta tavaszi záróülését.
Az ülésszak bevezető előadását Nagy Gá—
bor, a VBKM gazdasági igazgatója tartotta ..A VBKM gazdasági döntéselőkészitésének információs bázisa" címmel. Előljáróban el—
ismeréssel szólt a Központi Statisztikai Hi—
vatal és az MKT Statisztikai Szakosztálya ál—
tal meghirdetett statisztikai információs
SZEMLE
pályázatról, amely témakijelölésével előse—
gítette. hogy olyan vállalati statisztikai in- formációs rendszer kerüljön kidolgozásra és terjesztésre. amely kifejezetten az új gazda- sági mechanizmus elemeire épül fel. és a mai közgazdasági szabályozók rendszerét veszi figyelembe. Követendőnek tartotta azt a gyakorlatot is. hogy a Sdíjnyertes pályáza- tokat nemcsak rövid, cikkesített formában népszerűsítik. hanem -— a jelenlegi munka—
üléshez hasonlóan — nyilvános vitát rendez—
nek az érdeklődők részére, és a pályaművek részletesebb ismertetését is biztosítják a hallgatóknak. Ez azért is szükséges, mert a jó előkészítés és a jelentős eredmények el—
lenére még mindig sok a tennivaló a vál—
lalatok információs rendszerének tökéletesí—
tésében. Az előadó részletesen ismertette a VBKM információs bázisát, információs rend—
szerét. Hangsúlyozta. hogy az 1964..január 1—ével alapitott VBKM vezetésének ,.egyik döntő irányítási alapelve volt a megalaku- lása óta, hogy a nagyvállalaton belül a köz- ponti irányítás és a gyári önállóság irányitá—
si módszereinek optimális összeegyeztetését valósítsa meg. A Művek a vállalaton belüli hatáskörök, funkciók. a döntési pontok olyan elhatárolását alakította ki, mely a központi irányítás előnyeinek maximális kihasználása mellett a nagyvállalat gyárai. termelőegysé- gei önállóságára, kezdeményezésére, opera- tivitására is teljes mértékben épít. A köz- ponti irányítás hatáskörébe és döntési terü- letére tartoznak a Művek tevékenységének perspektíváival. stratégiájának kialakitásá- val kapcsolatos. a csak művi szinten elbirál- ható. a vállalat tevékenységének egészét é—
rintő ügyek. A gyárak pedig nagyfokú önál—
lósággal és meghagyott hatáskörrel rendel—
kéznek. tevékenységük irányításának rövid távon mindennapos taktikájával összefüggő kérdésekben".
Az 1968. évben kidolgozott rendszer sze—
rint a Villamos Berendezés és Készülék Mű—
veken belüli információáramlás alapvető irá- nyai a következők voltak:
— állami és társadalmi szervek szintjéről a vezér- igazgatóhazh majd a vezérigazgatóságtól :) gyárak- hoz áramló információk köre,
-— () vezérigazgatóságtól az állami és társadalmi szervekhez áramló információk köre.
1 089
— a gyárlgazgatóktól. a gyári szakterületekről és a gyári társadalmi szervektől :: vezérigazgatóságra érkező információk köre.
— :: vezérigazgatóságon belül a különböző dőn- tési helyek és pontok kölcsönös informálásának kőre,
— a gyárakon és az intézeten belüli információ- áramlás.
Végül az előadó ismertette a szakirányitá—
si területek információforrásait és a begyűj—
tött informácíók számát, ezek megoszlását.
A Műveknél begyűjtött információk száma 252. ebből a vezérigazgató által az állami szerveknek küldött információk száma 153. a továbbításra nem kerülő, a gyáraktól beér- kező információk száma 99. A 252 szolgálta—
tott információ megoszlása határidők szerint:
dekádonként 2, havonkénti 77,negyedéven—
kénti 82, félévenkénti 20. évenkénti 45, ese-
tenkénti 24, folyamatos 2. ,
Az ülésszak második napirendi pontjaként Nyitrai Ferencné, a Központi Statisztikai Hi—
vatal főosztályvezetője, a Szakcsoport elnöke kiosztotta az Ipari és Építőipari Statisztikai Ertesítő 1969. évi szerzői nívódíjat. Rövid ismertetése során utalt a Szakcsoport és az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő között kialakult szoros kapcsolatra. A résztvevők ta—
pasztalhatták ugyanis, hogy a Szakcsoport aktuális hírei mellett a folyóirat rendszere—
sen ismerteti a Szakcsoport ülésein elhang—
zott előadásokat. Ezzel egyrészt fórumot te—
remt a Szakcsoport tagjainak, másrészt a Szakcsoport előadásai bővítik a folyóirat te—
matíkáját.
A harmadik napirendi pont során Lik László ismertette az MKT Statisztikai Szakosz—
tálya és a Központi Statisztikai Hivatal
— által meghirdetett pályázaton díjnyertes, Si- mon Sándorral készített .,A döntéselőkészík tés statisztikai információszükségletének biz- tositása ipari nagyvállaiatnál" c. pályamű—
vet. Minthogy a pályaműben érintett témákat a hallgatóság tanulmányozhatta a kiosztott írásos anyagból. az előadó elsősorban a végrehajtás ellenőrzésének grafikus módsze- rével foglalkozott. Az előadást a résztvevők konzultatív érdeklődése követte. A pályamű nyilvános bírálata során elhangzottakat ösz—
szefoglalva Kovács József, a VBKM főosztály—
vezetője hasznosnak és a gyakorlatban is alkalmazandónak tartotta a pályaművet.
