Az Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoport V. Vándorülése

AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGl SZAKCSOPORT V. VÁNDORULÉSE

DR. MOLNARFl TIBOR

Az lparstatisztikai és Uzemgazdasági Szak- csoport V. Vándorülését — a Magyar Köz- gazdasági Társaság Veszprém megyei Szer- vezetével együttműködve —- ,,A döntéselőké—

szítés információs háttere" tárgykörben 1974. május 7-8-án tartotta Veszprémben. Az ülésszak nagy érdeklődés mellett. mintegy 300 résztvevő közreműködésével folyt le. Az első napi plenáris ülést a második napon három szekció tanácskozása követte.

A plenáris ülést Nyitrai Ferencné dr., az ülésszak elnökének üdvözlő szavai után, az MKT Veszprém megyei Szervezete részéről István János, a Veszprém megyei Tanács ál- talános elnökhelyettese nyitotta meg. Beve- zető szavaiban kifejezte reményét, hogy Vesz—

prém megye fejlődő ipara és kialakult tü- dományos bázisa jó háttere lesz a hagyo- mányos statisztikus-közgazdász vándorülés- nek. A megnyitó után dr. Lengyel László, az MKT titkára kért szót. Méltató szavak kisé—

retében. eddigi kiváló munkája elismerése- képpen átadta Nyitrai Ferencnének, az lpar- statisztikai és üzemgazdasági Szakcsoport elnökének a ,.Széchenyi emlékérmet". Nyit—

rai Ferencné dr. megköszönve a kitüntetést hangsúlyozta, hogy a kiváló munka, amelyet a Szakcsoport eddig végzett. és amelyet a kitüntetés kifejez. nem egyedül személyes ér- deme. hanem munkatársai. a vezetőség tag—

jai, sőt a résztvevőké is, akiknek jelentős ré- sze előadóként is hozzájárult az ülésszakok szinvonalának emeléséhez.

A plenáris ülés vitaindító — egyben az egész ülésszaknak irányt mutató —— előadását Klézl Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának helyettes veg zetője tartotta ,,ldőszerű iparpolitikai kérdé—

sek, az információ szerepe a döntések elő- készítésében" cimmel. Előadásában utalt ar- ra, hogy az ipar fejlesztése a népgazdaság kulcskérdése: az ipar termeli a nemzeti jö—

vedelem 44 százalékát. foglalkoztatja az ok- tív keresők 36 százalékát, adja az összes ki- vitel 87 százalékát. lgy érthető, hogy a gaz—

daságpolitikában az iparpolitika jelentős he- lyet foglal el. Az előadás rámutatott arra, hogy az 1974-ig elért eredmények bizonyítják, az iparpolitika számos vonatkozásában elő—

segítette az ipar fejlődését, a társadalompo- litikai célok megvalósulását. (Például a ma—

gyar ipar a termelési színvonal alapján a jó közepes szinvonalú országok között helyez- kedik el; az ágazati szerkezet átalakulása foi—

kozta a termelés hatékonyságát: átalakult az energiastruktúra, a vegyipar dinamikusan fej—

lődött stb.) Az előadó kiemelte, hogy a je—

lentős eredmények eilenére az iparpolitika aktuális elemei a belső tartalékok jobb ki- használását szolgálják. Sok a tennivaló a korszerűbb és gazdaságosabb termelés foko- zása, az exportképesség növelését elősegítő gyártmánystruktúra kialakítása. a termeiés minőségi követelményeinek érvényesítése, a szocialista országokkal folytatandó sokolda—

lú együttműködés kibontakoztatása, a tudo- mány eredményeinek ipari alkalmazása terü- letén. A továbbiakban részletesen elemezte:

miként ítélhető meg az ipari fejlődés mérté- ke, s melyek a további növekedés feltételei.

A dinamikus fejlődés alapvető mértékének kell tekinteni, hogy biztosítsa a lakosság élet—

szinvonalának rendszeres és érzékelhető nö—

vekedését, a termelés álljon összhangban a korszerűség követelményeivel, és legyen ha- tékony; azaz a termelés növekedését lénye—

gében a belső tartalékok feltárásával oldjuk meg. Az előadás a továbbiakban részletesen foglalkozott a szelektív fejlesztés politikai kér—

déseivel, amelyek a döntő fonosságú kor—

mányprogramokban — például a központi jár—

műprogramban, a számítástechnikai program- ban, a könnyűipari rekonstrukciós program- ban — körvanalazódtak. Áttekintette a haté- konyság és a szervezettség, az élő munka termelékenységének, valamint az állóeszkö—

zők hatékonyságának növelésével kapcsola- tos kérdéseket, jelentőségükre tekintettel ki—

emelten is tárgyalta a gépipari szakosítás és kooperáció szerepét, a nemzetközi munka-

megosztósba kapcsolódás kérdéseit. Végül hangsúlyozta, ahhoz, hogy az ipar fejlődését szolgáló döntések jók legyenek, a döntést ho—

zó szerveknek jól informáltaknak kell lenniük.

Az információknak mennyiségileg és minősé- gileg biztosítaniuk kell, hogy az iparban dol- gozó közgazdászok rendszeres statikus bely—

zetelemzés keretében tájékozódjanak a fon—

tosabb kérdésekről. Emellett időről időre komplex módon álljanak rendelkezésre a fej- lődés tendenciáit bemutató információk:

ezek rövid és hosszabb távon is értékeljék a fejlődési folyamatot.

A plenáris ülés második előadója, Tóth István, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsá- gának titkára ,,lnformációhasznosítás Vesz- prém megye társadalmi—gazdasági fejleszté- sében" c. előadásában idézte Norbert Wie—

ner megállapítását: ,,Hatékonyan élni any—

nyit jelent, mint elegendő információval élni."

A fő problémát az idézet azon megállapitá—

sában látja, hogy mit jelent az ,,elegendő"

információ, amely egyben hatékony is. Az előadás részletesebben (: céltudatos terület—

feilesztés, a társadalmi—gazdasági jelensé—

gek területi vizsgálatával foglalkozott. Meg- állapította, hogy a területi pártbizottságok érdeklődése az összetettebb, a társadalmi—

aazdasági folyamatokat belső összefüggése—

ikben bemutató információk iránt növekedett meg. Ez azzal is összefügg, hogy a terület—

és településhálázat—fejlesztés hosszú időre szól, ezzel nő a döntések súlya, társadalmi—

gazdasági hatása is.

A mondottak illusztrálására az előadó két Veszprém megyei példát emelt ki. Az egyik:

a termelőbázís, valamint a kutató—fejlesztő intézetek és a szakemberképzés szoros kap- csolata alapozta meg azt a döntést. amely a megye vegyiparához Veszprémben 1949—ben Vegyipari Egyetemet, majd a további fejlesz—

tések során Nehézvegyipari Kutatóintézetet, Maayar Ásványolaí— és Földgázkísérleti Inté- zetet. végül Műszaki Kémiai Kutatóintézetet hozott létre. A másik: az élet igazolta a me—

gye vezetőinek azt a döntését, amely a szét—

szórt. aprófalvas településű megyében a vá- rosiasodás folvamatának következetes támo—

aatását írta elő. Ma már a korábbi két város helvett hét város biztosítja a lakosság növek—

vő kereskedelmi, egészségügyi, kulturális igé.

nyeinek kieléaítését.

A fellesztési törekvések és a területi párt—

bizottságok információellátattsáaának kao- csolatát jellemezve befejezésül megállapítot—

ta. hogy a jelenlegi információs rendszer ál—

talában elegendő adatot és megfelelő ala- pot szolgáltat a megyei vezetők döntéseihez.

Örömmel nyugtázta, hogy a Központi Statisz- tikai Hivatal munkájában jelentős helyet fog- lal el a területi statisztika és az ezzel kap- csolatos statisztikai információs rendszer fej- les'ztése.

Az előadások után Nyitrai Ferencné dr. ki—

osztotta az Ipari és Építőipari Statisztikai Ér- tesítő 1973. évi nívódíjait. Nívódíjat kapott Dénes Gábor, a Villamosberendezés és Ké- szülék Művek főosztályvezetője, dr. Pálinkás Jenő, a Távközlési Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Feles György, a KSH Beru—

házási és Építőipari Statisztikai főosztályának munkatársa.

Május 8—án az l. Szekció ülése az iparvál- lalatok döntéselőkészítésének információs hátterével foglalkozott. Markó István, az MSZMP KB munkatársa ,,A döntéselőkészítés információs háttere, különös tekintettel a gazdasági szabályozók változására" c. elő—

adásában kiemelte, hogy az információs rend- szer működésének eredményességét az adott irányítási rendszerrel összefüggésben szabad megítélni, tekintve hogy az információs rend- szer célja a vezetés megalapozott döntései—

nek szolgálata. Az eredményes vállalati gaz- dálkodáshoz például szükséges, hogy a gaz—

dálkodó egységek adataik, üzleti értesülése- ik, tanulmányok stb. segítségével felmérjék helyzetüket a hazai és a nemzetközi piaci vi- szonyok között. Az üzletpolitika információs háttere rövid távon kielégítőnek mondható, az információk tartalmát, körét, módszereit tekintve a távlati üzletpolitikához szükséges információt kell a jövőben bővíteni. Javítani kell az előrejelzéseket, az árakra vonatkozó elemzéseket. Nem tekinthető kielégítőnek ter- mékeink nemzetközi versenyképességének fel- mérésével kapcsolatos gyakorlatunk sem. Az előadó méltatta a nemzetközi gazdasági tá—

iékoztatás hazai lehetőségét, ebben a mun- kában a Konjunktúra- és Piackutató intézet szerepét, az új technikai és tudományos ered- mények, (: műszaki információk áramoltatá—

sának rendszerét, az ezt többek között szer- vező Országos Műszaki Könyvtár és Doku- mentációs Központ munkáját. A jövedelme' zőséggel kapcsolatos információk között ma- aas színvonalúak azok azinformációk, melye- ket a számvitel biztosít. Fokozatosan elter—

jednek a korszerű költség— és jövedelemelem- zések. Egyre gyakoribb a fedezeti költ- ség—, a nyereségoptimum—számítás. A gazda- sági szabályozók várható módosításához kapcsolódó információs kérdések között hangsúlyozta, hogy a szabályozók alapvető változtatása helyett csak elemeinek kiigazí—

tása következik be. és ez az információ- rendszer korrigálását. kiegészítését igényli.

Szocsevka Ferenc, a Pápai Textilgyár igaz- natóhelyettese korreferátumát ,,A Pápai Textilgyár információs kapcsolatai az irányító szervekkel" cimmel tartotta meg. Mondani—

valójának lényegét a döntéselőkészités infor—

mációs hátterének ismertetése adta. Először ismertette a Pápai Textilgyár felépítését, munkáját. Kiemelte, hogy a vállalat a pamut- ipar legjelentősebb tarkánszövő üzeme,

amely 3400 fővel dolgozik. Teljesen vertikális vállalat, amelyen belül a 31000 orsós fono- da teljes fonaltermelését az 1152 gépes szö- vöde használja fel, és a termelt nyersszöve- tet teljes egészében kikészítő üzemük dolgoz- za fel. A 19 millió négyzetméter pamut típu- sú készáru 25 százaléka 67—33 százalékos polieszter bekeverésű áru. Az értékesítés fő relációnkénti megoszlása: 58 százalék export (Kanadától Japánig), 42 százalék belföldi ér—

tékesítés, amelyből 34 százalék a konfekcló—

üzemek árualapja. Ebből további jelentős hányadot ugyancsak exportálnak. A vállalat nyeresége 1968 óta fokozatosan emelkedett:

1973-ban az árbevételre vetítve 13,4, eszköz- arányosan pedig 109 százalék volt. Kifejtet- te, hogy a termelés bővítésének és fejleszté- sének céljaira a pamutipar nem rendelkezik olyan erőforrásokkal. amelyek lehetővé ten- nék a szükségesnek ítélt fejlesztést. Eterületen figyelembe kell venni az iparági elképzelése- ket, fejlesztési irányokat is, amelyeket nem le- het szabályozókon keresztűl érvényre juttat- ni. Előadásában többek között kitért az ár—

képzéssel, a bérszabályozással, a fejlesztési alap forrásaival összefüggő információkra.

Dr. Marcsányi Zoltán, a Szakosztály veze- tőségi tagja, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője ,,A Könnyűipari Minisztérium és vállalatainak információs kapcsolata" cí—

mű előadásában a minisztériumi szintű dön- tések népgazdasági érdekhez, illetve a vál- lalati döntések alapvetően csoportérdekek—

hez (nyereségorientációhoz) igazodó tenden—

ciájából indult ki. Kifejtette, hogy ezek nem szükségszerűen esnek egybe, a célok eltéré- sében pedig adva van a döntési szféráknak megfelelő, részben egymástól különböző mi—

nisztériumi, illletve vállalati információs rend- szer. Ez az eltérés megnyilvánul abban, hogy a minisztérium összevontabban, a vállalat részletesebben kíséri figyelemmel a jelensé—

geket, a két szint a jelenségek folyamatának eltérő láncolatában más—más fázisokat ragad meg stb. A két információs rendszer (a mik- ro- és a makroszféro) —— tartalmi eltérése el- lenére —— sok ponton találkozik: a teljes vál- lalati információs rendszeren belül a makro- elemek aránya az összes egyharmada. Ezek a vállalati információszolgáltatások az álla—

mi beszámoltatás keretében jutnak el a minisztériumhoz.

A vállalatoktól igényelt adatgyűjtések problémáját vizsgálva megállapította. hogy

-a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtési rendszere, beleértve a mérlegbeszámolókat, a mi- nisztériumi szakmai beszámolókat is, átgondolt rend—

szert alkot: a jól definiált fogalmak, a szakszerű kérdőívek, nómenklatúrák a vállalati információs rendszernek is emelől. emellett a szerzett informá- ciók társadalmi hatásfoka is nagy: a többnyire stabil adatgyűjtéshez a munka gépesithető, a korszerű technikai eszközök felhasználhatók:

— az állami statisztika keretében bekért eseten- kénti, többnyire kialakulatlan módszerekkel készülő

beszámolók gyakran felesleges és nagy terheléssel járó munkát okoznak a vállalatoknál. sokszor a munka célját sem értik. a felhasználók pedig nem tájékozódnak a vállalati problémákról;

— az engedély nélküli statisztikákról elmondható.

hogy az elemi követelményeknek sem tesznek eleget.

A makroszintről () mikroszintre irányuló tó- jékoztatást áttekintve, az előadás utalt a Könnyűipari Minisztérium által közzétett adat- tárakra, különféle értékelésekre. különböző tanulmányokra, amelyek a vállalati munká—

ban is hasznosíthatók.

Az előadáshoz két korreferátum kapcsoló—

dott: dr. Keszthelyi Károly, a Szakosztály ve- zetőségi tagja, a Hazai Fésüsfonó és Szövő- gyár főosztályvezetője ,,A vállalati tervezés információs kapcsolatai" címmel, dr. Bátorfí Róbert, a Pamutnyomóipari Vállalat főköny—

velője a ,,Gyári szintű információs rendszer megszervezése" címmel tartott előadást.

Dr. Keszthelyi Károly a vállalatvezetés gya—

korlatából kiindulva utalt arra, hogy a válla- lati gazdaságpolitikát, meghatározását, az ezt szolgáló intézkedéseket részben a tervezés szintetizálja. Ez utóbbihoz használják fel a különböző információkat, hozzák meg a_dön—

téseket. hogy mit, mivel és hogyan kell a vállalatnak megvalósítania. üdvözölte a mak—

roszintú szervezetek gyakorlatát, hogy a vál- lalatoknak e feladatukhoz megfelelő informá—

ciókat nyújtanak. A tervezés során két nagy tennivaló köré csoportosul a gyakorlat: a vállalat belső diagnózisának megállapitásá- ra és a környezet elemzésére. A tervezéshez szükséges információk kezelése nagyon mun- kaigényes. ezért az információk gyűjtésének helyes arányait kell kialakítani. Ezt segítheti az ún. információs katalógus elkészitése, A vállalati tervezési munka korszerűsítése —— a matematikai programozás, a szimuláció, a rendszerelemzés alkalmazása —- elsősorban a nagyvállalatok számára lehetséges. A tervezés állandó problémája marad a véletlenre való reagálás, amely megzavarja a tervezéssel sza—

bályozott tevékenységek konzisztenciáját. A terv rugalmas alkalmazását, a változó körül- ményekhez alakítását objektív realitásnak kell tekinteni. Az előadó továbbiakban a vál—

lalati politika kollektiv meghatározásával, a lehetséges változatok közül az optimális ki—

választásának módszerével foglalkozott. ls- mertette a Kiss Imre által kidolgozott algo- ritmus gyakorlatba való átültetésénél szer—

zett tapasztalatokat, amely szintetizálja a gyakran a priori vezetői elképzeléseket.

Az elhangzottakat jól egészítete ki dr. Bá- torfi Róbert konkrét kérdésekkel foglalkozó korreferátuma, amely bemutatta a gyári in—

formációs rendszer elemeit, a rendszer műkö- dési vázlatát és a továbbfejlesztés útját.

Részletesebben kitért a Pamutnyomőlpari Vállalat anyagi ösztönzési rendszerének kor- szerűsítésénél —— a Goldberger Textilnyomó- gyárban —— követett rendszerekre, a bruttó

nyereség és a minőség kapcsolatának elem- zésénél felmerülő problémákra.

A ll. Szekcióban a bevezető előadáson ki- vül hat előadás, illetve korreferátum hang—

zott el. Az ülés elnöke dr. Ollé Lajos kandi- dátus, a Marx Károly Közgazdaságtudomá- nyi Egyetem dékánja, tanszékvezető egyete—

mi tanár volt. Bevezető előadása ,,Matema- tikai statisztikai módszerek alkalmazása a gazdasági döntések előkészítésekor" cimmel hangzott el. Emlékeztetett arra, hogya mate—

matikai statisztikai módszerek makroszintű alkalmazásában jelentősek sikereink. Úttörő a szerepünk az ágazati kapcsolatok mérlegé- re alapozott elemzésekben, közép— és hosszú távú tervezésben. valamint a népgazdasági makromodellek szerkesztésében. Ezekhez a számításokhoz a statisztika megteremtette az információs bázist is. Ezzel szemben rövid múltra tekint vissza —- éppen ezért sok a ten—

nivaló — a korszerű matematikai statisztikai módszerek alkalmazása terén mikroökonómiai szinten. A fordulatot az 1968. év óta figyel- hettük meg: a vállalati szférába került döntésekkel együtt járó felelősség elősegítet- te a matematikai statisztikai módszerek vál—

lalati alkalmazását. E módszerek alkalmazá- sának elterjedését akadályozták:

- sok vállalatnál a matematikai statisztikai mód- szerek alkalmazásához a személyi feltételeket és az

információs bázist nem teremtették meg:

—- nem képeztek vállalati szinten alkalmazható matematikai ismeretekkel rendelkező szakembereket;

— sok helyen (! vállalatvezetés sem igényli az em- litett módszereken alapuló döntési modelleket.

Természetesen az említett hiányosságok ki- küszöbölése esetén sem szüntethetők meg az objektiv nehézségek. Például továbbra is szá- molni kell azzal, hogy a matematikai statisz—

tikai módszerek ,,ideális" feltételekre támasz—

kodnak. Ezek pedig a gazdasági—társadalmi jelenségek esetében maradéktalanul nem teljesülnek; e módszerek a döntésekhez csak bizonyos hibahatárok között, bizonyos való—

szinűséggel érvényes szempontokat szolgál- tatnak. Korlátozza használatukat, hogy leg- több esetben hosszú idősorokat kell hasz—

nálni a számításokhoz, ezek pedig gyakran nem biztosíthatók.

Dr. Winkler György. az Egyesült lzzó és Villamossági Rt. főosztályvezetője ,.Matema- tikai statisztikai módszerek alkalmazása az iparvállalatok középtávú tervezésében" című előadásában utalt arra, hogy a jelenjegi gazdaságirányitási rendszerben a vállalati tervezés új tartalommal telitődik meg. Fog- lalkozott a korszerű vállalati tervezés köve—

telményeivel, a termelésnövelési. az érté- kesítési vagy árbevétel—centrikus, valamint a nyereségcentrikus szemléletet tükröző tervezé- si módszerekkel. A középtávú vállalati ter- vek készítése során használható előreielzések kérdéseinek vizsgálata keretében részleteseb-

ben ismertette a termelés előrejelzésére hasz- nálható autoregressziós modellt. Kifejtette.

hogy az előrejelzés módszerei az_ipari nagy- vállalatok bizonyos körében gazdagabbá tehetők az ágazati kapcsolati mérlegek fel—

használásával. Ez egyrészt zárt, teljes körű elszámolást biztosít a gazdaság egészéről, másrészt egységesen kezelhető módon írja le a gazdasági kapcsolatokat. Az előadás ismer—

tette, hogy az ÁKM-technika felhasználásával hogyan biztosítható kétféle módon is a vál- lalati középtávú tervek és a népgazdasági tervek kapcsolata. és foglalkozott ennek ma- tematikai, közgazdasági elemzési és adatbá- zis problémáival. Az előadás sokoldalúságát fokozta az, hogy az előadó az ÁKM-technika vállalati alkalmazásának módszertani és gya- korlati kérdései mellett a vállalati tervezés és a lineáris programozás lehetőségeit is is—

mertette, és az elméleti lehetőségek mellett a gyakorlati alkalmazhatóságot is megmutat—

ta. A lineáris program leirásán, tulajdonsá—

gainak ismertetésén kivül részletesen kifejtet- te a változó megválasztásának szerepét, a termékcsoportosítás szempontjait. a kereske"

delmi, termelési korlátok meghatározásánál felmerülő problémákat stb.

Dr. Mundruczó György, egyetemi adjunk—

tus a középtávú tervek konzisztencia-vizsgála—

tával foglalkozott korreferátumában. Ennek keretében utalt az előrejelzések információ—

igényére, valamint bemutatta a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztikai Tanszéke által (az Egyesült lzzólámpa és Vil—

lamossági Rt—nél) végzett konzisztencia vizs- gálat eredményeit.

Dr. Harsányi Lajos, a Marx Károly Közgaz—

daságtudományi Egyetem tanársegéde ,,A szállítási tevékenység szervezésének statiszti—

kai információs bázisa" című előadásában, Tiefenbach László ,.A Budapest Tejipari Vál—

lalat Kelet—budai Gyáregysége szállítási tevé—

kenységénél alkalmazott információs rend- szer" című korreferátumában bemutatta a .,véletlen ingadozások vagy szóródás tudomá—

nya" gyakorlati használhatóságát, illetve en—

nek az információs rendszerrel kapcsolatos követelményeit.

Dr. Besenyei Lajos, a Marx Károly Közgaz- daságtudományi Egyetem adjunktusa és dr.

Mráz Ferenc, a Chinoin Gyógyszer és Vegyé- szeti Termékek Gyára gazdasági igazgatóhe- lyettese "A gyógyszeripari vállalatok marke—

ting—döntésének statisztikai megalapozása"

cimű közös előadásukban a döntések kocká- zatával, felelősségével,a marketing-döntések elméleti és gyakorlati kérdéseivel. végül en—

nek gyógyszeripari sajátosságaival foglalkoz- tak, Ez utóbbival kapcsolatban kifejtették, hogy a gyógyszeripari vállalatok sajátos hely—

zetben vannak a többi ipari ágazatokhoz ké- pest az előállított termékek jellegét. a vállalat piaci környezetét tekintve. Ez utóbbi kapcsán

megemlítették. hogy a gyógyszeripari termékek bevezetését hosszas eljárás előzi meg. a kísér.

leti. egészségügyi és kutatási költségek maga- sak, a gyógyszerkutatásokat szigorú titoktar- tás előzi meg. A gyógyszeripari marketing—

döntések kizárólagosan exportpirac-orientá- ciójúak. A marketing-döntésekhez szükséges információk között nagy a szerepük a másod- logos információs forrásoknak, az adattárak—

nak. statisztikai kiadványoknak. ezen belül a gyógyszer—világpiac helyzetének elemzésében a nemzetközi szervezetek kiadványainak,

A Ill, Szekció előadásait Homoródí Andor- ne', a Csepel Autógyár főosztályvezetője ,,Az információ-rendszer szervezésének problémái a Csepel Autógyárban" c. előadása vezette be. Előadása áttekintette a vállalat külső in- formációs kapcsolatait és szervezésének prob- lémáit, ezen belül utalva arra, hogy az átfogó piacpolitika kialakítását a piaci kapcsolato- kat lebonyolító (közbeiktatódó) bizományosi értékesítési forma nehezíti. A kereskedelmi vállalatok ugyanis az Autógyár termékeit érintő piaci igények és értékesítési feltételek változásáról nem adnak tájékoztatást. A bel—

ső információs kapcsolatok szervezésénél az információs rendszer fejlesztését a gépi fel- dolgozás ősszekapcsolásával oldják meg. Az előadáshoz két korreferátum kapcsolódott.

..A Bakony Művek piaci információs kapcso- latai" című korreferátumot Bergou lános, a Bakonv Művek vezérigazgatója állította össze.

Káldor Mihály, a Szakosztály vezetőségi tagja, a Kohó- és Gépipari Minisztérium cso—

portvezetőie ,,Az ágazati információ—rendszer módszertani problémái" c. előadásában a népgazdasági információ—rendszerbe kapcso- lódó alrendszerek problémáit fejtette ki. Be—

vezetésében utalt arra, hogy a Minisztérium vállalatai jelentős anyagi és szellemi erőket fordítottak az információs rendszer fejleszté- sére, elsősorban a számítógépes vállalatirá- nyitási rendszer alapjainak megteremtésére:

1974 közepén 26 gazdasági egység (az ösz—

szes egyötöde) rendelkezett saját számítóköz- ponttal, 36 pedig elektronikus számítógéppel.

Hangsúlyozta az információs rendszer és a gépi bázis egymásrautaltságát. és a gépi bá—

zis függését az információs rendszertől. Ezért fontOS felismerésnek tartja, hogy a vállalati információs rendszerek ,,rendszerszemlé—letű"

továbbfejlesztése központi kérdés lett. (E te- rületen segítséget ad a szakirodalom, a sok elvi—módszertani kiadvány). Ezzel szemben az ágazati információ-rendszerek megszervezé—

se és kapcsolatrendszereik meghatározása a vállalatinál nemcsak hosszabb időre teriedő folyamat, hanem a szakirodalomban is elha—

nyagolt terület. Az előadó az ágazati rend—

szer feladatát oly módon határozta meg, hogy annak célja az ágazat adatgyűjtési,

—feldolgozási. —közlési folyamatainak komp- lex rendszerbe foglalása, szerves illeszkedése

a vállalati és a népgazdasági információ- rendszerekhez. Amellett. hogy ágazatcentri—

kus, biztosítsa a szervezeti—felügyeleti igé—

nyek kielégítését is. Az elvi megállapítások után befejezésül az előadó ismertette az in- formációs igények és lehetőségek egymásra—

hatásának modelljét, a fejlesztési határok kapcsolatrendszerét.

Szenczi Gyula ,,A munkaszervezés helyzete és mérési lehetőségei" című előadását dr.

Endrődi Jánosnak, az Élelmiszeripari Gazda—

ságkutató Intézet osztályvezetőjének ,,Az üze—

mi folyamatszervezés információs bázisa és a szervezés analizálása" c.. valamint Halász Istvánnak, a Nitrokémia Ipartelepek főosz—

tályvezetőjének ,,A Nitrokémia lpartelepek belső információs rendszerének hatékonysá—

ga" című korreferátuma egészítette ki.

Szenczi Gyula a munkaszervezést a váll—

lalatok racionalizálási tevékenysége legfon- tosabb részének tekintette. A szervezés ha—

tására bekövetkezett változások mérésére a jól kiválasztott jellemzők mutatóiból számitott összevont (súlyozott átlagú) együtthatót ja- vasolta. Majd a munkaszervezési intézkedések gazdasági hatékonyságának mérésére több- féle módszert mutatott be.

Dr. Endrődi lános korreferátumában utalt arra, hogyavállalati. üzemi szintű gazdaság—

vezetés funkciói között a végrehajtás mód- ját meghatározó, szervezési jellegű dönté—

seknek van kiemelkedő szerepük. A gazda—

sági fejlődés jelenlegi szakaszában a szerve—

zeti struktúra gyakori változtatása helyett az üzemi szervezés súlypontját a folyamatok szervezésére, a helyes működési rend kialakí- tására kell helyezni. Az Élelmiszeripari Goz- dasógkutató intézet kialakította az élelmi—

szeripari vállalatok folyamatrendszerét, va—

lamint az e rendszerbe tartozó közepes nogy—

ságú iparvállalat részére az elvégzendő fel- adatok gyűjteményét, és ezt nyilvánosságra is hozta. Ennek alapján a vállalatok szerve—

zeti szabályokat dolgozhatnak ki az adap—

tálásí körülményeket figyelembe véve.

Az előadást és az előző korreferátumot ki—

egészítve Halász István kifejtette. hogy keve—

set foglalkozunk a munkások informálásának kérdéseivel, azzal, hogy miről. mennyit kell a dolgozóknak tudniok ahhoz. hogy jól dolgoz- zanak. Bemutatta a vállalatuknál alkalma- zott, 150 főre kiterjedő vizsgálati módszert, amellyel a dolgozók informáltságáról tájé- kozódtak. A kérdések kiterjedtek a dolgozók által a munka során használt anyagok. esz—

közök nevére, beszerzési forrására (import.

tőkés, szocialista, hazai). egységárára, a gyártandó termék nevére, egységárára stb.

1

A három szekció ülésén az előadásokhoz és korreferátumokhoz kapcsolódva számos

hozzászólás hangzott el.