Az Iparstatisztikai és Üzemgazdasági Szakcsoport II. Vándorülése

(1)

760

_SZEMLE

A most lezajlott ülés napirendjének ismer- tetése mellett említést érdemel, hogy a Bi—

zottság üléseit a Tudományos Akadémia Országház utca 28. sz. alatti termében tartotta. A szép terem és a kitűnő technikai tel- szerelés, az Akadémia munkatársainak szak- szerű közreműködése megfelelő körülménye- ket biztosítottak a hatékony munkához. A tár—

gyalások szünetére és a hét végére szervezett programok lehetővé tették, hogy a vendégek fogalmat alkossanak a magyar Központi Sta- tisztikai Hivatal helyéről és szerepéről" az ál—

lamigazgatásban és a közgazdasági tudo- mányos életben, másrészt a főváros és egy vidéki város életéről.

Április 22-én Apró Antal, a kormány elnök- helyettese az Országházban fogadta az ülé- sen részt vevő delegációk vezetőit. Az ez alkalommal kialakult kötetlen beszélgetés so—

rán Apró Antal meleg szavakkal értékelte a statisztikai munka jelentőségét. és rövid át—

tekintést adott a magyar gazdaságpolitikáról, külön kiemelve a szocialista országokkal egyre inkább elmélyülő együttműködésünk jelentőségét. Mint mondotta, ebben a mun- kában is fontos szerep vár a statisztikusokra.

A beszélgetés után a vendégek megtekintet—

ték az Országházot.

Április 25—én az ülés résztvevői felkeres- ték Kecskemét városát. Dr. Rei/e Géza, a Vá—

rosi Tanács VB elnöke a Városi Tanács dísz-

termében üdvözölte a vendégeket, rövid is—

mertetőt adott a város történetéről. gazda—

sági és kulturális fejlődéséről. majd rátért a jelen gondjaira, és néhány szóval ecsetelte a város fejlesztésére irányuló elképzeléseket is.

Beszámolójában kitért Bács-Kiskun megye helyzetére, a mezőgazdaságban elfoglalt szerepére. és felhívta a figyelmet a megye dinamikus ipari fejlődésére. Az országjáró program érdekes színfoltja volt a bugaci ki—, rándulás, amelyre a kecskeméti látogatás u—

tán került sor. A vendégek nagy érdeklődés—v sel szemlélték az egykori magyar állattartás emlékeit őrző szilaj szarvasmarhacsordót, és elgyönyörködtek a fogatok bemutatóján és a csikósok mutatványain is.

Az utolsó munkanapon a részletesen meg—

vitatott és elfogadott jegyzőkönyv ünnepélyes aláírására a Gellért Szállóban került sor.

Az aláírást követő fogadáson, de a tárgya—

lási szünetekben is a küldöttségek vezetői felhasználták az alkalmat, hogy az egymást kölcsönösen érdeklő szervezeti és szakmai)—

lémákról rendszeres beszélgetéseket foly- tassanak. lgy mód nyílott arra is, hogy a ma—

gyar Központi Statisztikai Hivatal elnöke va- lamennyi részt vevő ország delegációjával hasznos megbeszéléseket folytasson a magyar és szocialista országok statisztikai hiva—

talainak együttműködéséről és a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztéséről.

AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGl SZAKCSOPORT ll. VÁNDORULESE

PANCEL RÓBERT

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztályának lparstatisztikaí és üzemgazdasági Szakcsoportja az MKT Fejér megyei szervezetével közösen 1971. május 20

—22—e között rendezte meg Székesfehérvá—

ron az Alba Regia Napok keretében az iparstatisztikusok és üzemgazdászok ll. Vándor- ülését. A Vándorülés gazdag programja — 10 előadás és 13 korreferátum megvitatása szerepelt napirenden —— élénk érdeklődést váltott ki a szakemberek körében: a részt—

vevők száma megközelítette a négyszázat és a hozzászólók száma is jelentős volt.

Május 20—án a közös (megnyitó) munkaü—- lésen Homoki József, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, az MKT választ- mányának tagja, az MKT Fejér megyei szer- vezetének elnöke mondott megnyitó beszé- det.

A megnyitó ülésen hangzott el dr. Kiss Albertnek, a Központi Statisztikai Hivatal el—

nökhelyettesének ,,Gazdasági vezetés és in—

formáció" cimű előadása. Az előadás vázol- ta a gazdasági vezetés információigényére

ható tényezőket, amelyek közül kiemelkedő- en fontos a gazdasági élet és az információ- rendszer fejlettsége, továbbá a döntési jog—

körök centralizáltságának foka. A magasabb szintű gazdasági szerkezet szükségszerűen bonyolultabb szervezési formákat igényel, igy növekszik az igény a makro- és mikro- szintek közötti kölcsönös információáramlás iránt. Mai gazdasági mechanizmusunk —- mint kevésbé kötött irányítási forma —- sok e- setben részletesebb és több oldalú informált- ságot követel (illetve információigényt tá- maszt) a különböző döntési szinteken, mint a korábbi. Az információigények kielégíté- sében a statisztika az egyik legfontosabb eszköz. A Központi Statisztikai Hivatal ezért fő feladatának tekinti a párt és a kormány vezetőinek, valamint a közvéleménynek a tá—

jékoztatását gazdasági és társadalmi éle—

tünk fő kérdéseiről, olyan elemzések, kiad- ványok formájában, amelyek átfogó, objek—

tív információt adnak. így a felhasználók szá- mára lehetővé teszik az adott helyzet és a fejlődés reális megítélését s a tervek, prog-

(2)

SZEMLE

nózisok kialakítását. Az előadás kitért az információk hatékonyságának néhány lénye—

gesebb kritériumára. hangsúlyozva az infor—

mációt adó és feldolgozó szervek ezzel kap—

csolatos felelősségét. igen fontos — és rész- ben még megoldásra váró — probléma e szervek tevékenységének összehangolása, tő- leg egyes adatsiolgáltatások párhuzamossá- gának kiküszöbölése céljából.

A megnyitó ülés következő előadója Nyit- rai Ferencné, a Központi Statisztikai Hivatal lparstatisztikai főosztályának vezetője. a Szakcsoport elnöke volt, aki ,,Az iparstatisztika helye és szerepe az irányítás és a köz- gazdasági elemzés különböző szintjein"

cimmel tartotta meg előadását. Bevezetőben meghatározta az iparstatisztika helyét. sajá- tos funkcióit. a vele szemben támasztott kö- vetelményeket a közgazdasági elemzés komp—

lex egészén belül. E követelmények a felső szintű.valamint a megyei és a vállalati szin—

tű tájékoztatásra egyaránt vonatkoznak.

Az iparstatisztlkának a felső szintű gazda—

sági vezetés tájékoztatása tekintetében az a célja, hogy (rendszeres és esetenkénti kiad—

ványok formájában) az aktuális döntéseket megelőzve, időben számot adjon azokról a problémákról, amelyek az adatok tanúsága szerint avizsgált területen felmerülnek. No—

ha a közvélemény csak kevéssé támaszkodik iparstatisztikai információkra, mégis képet kell kapnia az ország általános fejlődéséről.

amihez az iparstatisztika igen sok információt nyújthat. A közvélemény tájékoztatását és formálását szolgálja a nyilvános tervjelenté- seken kívül számos, kifejezetten a nagykö- zönség számára készülő kiadvány.

A vállalati információs gyakorlatban az ál- talánosan ismert és alkalmazott módszereken kívül' kívánatos lenne az iparstatisztikai pub- likációk szélesebb körű felhasználása. Ezek- ből ugyanis a gazdasági környezetre vonat—

kozó olyan információk nyerhetők, amelyek megalapozottabbá teszik a vállalati dönté- seket.

Az iparstatisztikai elemzéssel szemben tá—

masztott követelmények közül az előadó kie—

melte a statikus és a dinamikus elemzési mód- szer megfelelő esetben való alkalmazását. a nemzetközi összehasonlítási lehetőségek a- daptálását, a gyorsaság és részletezettség he- lyes egyensúlyát. Végül —— mint új követel- ményt — említette a komplexitás elvét, ami azt jelenti, hogy az iparról (illetve valamely adott ágazatáról) külső kapcsolatait is figye-

lembe véve adjunk számot.

Az előadásnak lényeges gondolata volt az iparstatisztikusok és közgazdászok erkölcsi és anyagi megbecsülése. A vállalatoknál ezzel kapcsolatban még felmerülnek bizonyos

problémák, a központi szerveknél azonban az

előadó véleménye szerint ezt a kérdést meg- nyugtatóan rendezték.

761

A megnyitó ülés harmadik előadója dr.

Hantos László, a KSH Fejér megyei igazgató—

ságának vezetője volt. Hantos László ,,Az igazgatóság szerepe a vállalati informá—

ciók gyűjtésében, a megye informálásában"

címmel megtartott előadásában hangsúlyoz—

ta, hogy különböző fórumokon már többször helyet kapott az a gondolat. hogyan lehet—

ne alkalmasabbá tenni a statisztikai be- számolási rendszert a helyi (megyei szintű) adatigények teljesebb kielégítésére. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal számos intézkedé—

sén kívül jelentős előrelépést jelentenek ezzel kapcsolatban a párt és a kormány ha- tározatai a területi statisztikai apparátus fej- lesztéséről. A határozatok keretbe foglalják a helyi szervek adatszükségletét, meghatá- rozzák az adatáramlás útjait. és ezzel rend—

szert teremtenek a megyei információs mun- kában.

Az igazgatóságok munkájában a központi adatigények növekvő mennyiségének kielégí—

tése mellett lényeges feladat elemzések. a- datösszeállítások, megyei statisztikai évköny- vek és népszerű kiadványok készítése a helyi szervek részére. Az előadó kiemelte az ipar—

statisztikai beszámolási rendszer korszerűsé—

gét, rámutatott azonban arra is, hogy a helyi szervek igényei ennek alapján nem minden esetben elégíthetők ki. A megye szem—

pontjából a fő hiányosságok közé tar—

tozik például az, hogy a megye egész iparára értéki mutatók nem számítha- tók, nem elemezhetők az üzem (ipar- telep) és a település kapcsolatai, vala—

mint az üzemek szociális, kulturális, kommu—

nális stb. tevékenysége. A telepekre épülő beszámolási rendszer nemcsak az igazgató- ságok igényeit elégithetné ki, hanem minden bizonnyal elősegíthetné a vállalaton belüli belső mechanizmus javítását is.

Május 21—én a Vándorülés három szek- cióban folytatta munkáját. -

Az !. számú ipari szekció első előadója, dr.

Takács László, a Csepel Vas— és Fémművek Számviteli és Pénzügyi osztályának vezetője .,A csepeli vállalatok műszaki és gazdasági együttműködésének időszerű közaazdasáai kérdései" címmel tartott előadást. Az előadó ismertette a csepeli vállaiatok közötti koope—

ráció műszaki—gazdasági problémáit, azok megoldásának módját, kiemelve a trösztön belüli információs rendszer továbbfejleszté- sének, () különböző szintű vezetők szemlélete átalakításának fontosságát.

Kiss Lajosnak. a Székesfehérvári Könnyű—

fémmű gazdasági igazgatójának korreferótu- ma számos vállalati problémával egészítette ki az előadást.

Ezt követően a résztvevők Marcsányí Zol- tánnak, a Könnyűipari Minisztérium osztály—

vezetőjének és Botka Tibornak, a Könnyűipari Minisztérium munkatársának közös előadását

(3)

762 SZEMLE

hallgatták meg ,,A vállalati mechanizmus néhány problémája" címmel. Az előadás a—

lapgondolata a vállalati sajátosságok és az irányitástechnika összehangolásának kérdé—

se volt, ami elősegíti a részegységek jobb e—

gyüttműködését, és megalapozottabb infor- mációkra támaszkodó döntéseket biztosit. En- nek révén növelhető a vállalat piaci alkal- mazkodó- és kezdeményezőképessége. A vál—

lalati sajátosságok sokfélesége és a min—

denkori gazdasági környezet a vezetéstech—

nikában általában kombinativ módszerek al- kalmazását követeli meg.

Az előadás korreferense dr. Keszthelyi Ká- roly, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár osz—

tályvezetője volt. Hozzászólásában a vállalat, illetve a vállalaton belüli egységek önálló—

ságából kiindulva taglalta azokat a terüle—

teket. ahol a direkt és az indirekt irányítás biztositja a vállalati tevékenység hatéko—

nyabbá tételét. A direkt és az indirekt irányí- tás azonban nemcsak vezetési stílus kérdé- se, hanem a középszintű vezetők szakmai fel—

készültségének és a vállalaton belüli infor- máció-rendszer hatékonyságának is függvé- nye.

A ll. számú ipari szekció ülésén két téma szerepelt. Dr. Ormai László, a KSH Számi—

tástechnikai igazgatóságának vezetője ,,A számitástechnikai eszközök szerepe az infor- mációk feldolgozásában", Juhász János, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa pedig ,,A vállalati statisztikai információk gazdaságpolitikai kritériumai" cimmel tartott előadást.

Dr. Ormai László előadásában hangsú- lyozta, hogy az elektronikus számítógépek (különösen gyors elterjedésük révén) nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is új lehetőségeket biztositanak az információk feldolgozásában. A megfelelő szakemberek hiánya mellett a legfőbb nehézséget az o- kozza, hogy sokan félreértik e berendezések szerepét, vagyis többet remélnek a számitó—

géptől, mint amit az nyújtani tud. A megfe- lelő ,,számítógépes kultúra" hiányából fakad, hogy a vállalatok és intézmények az infor- mációk feldolgozása során a különböző ren- deltetésű és célú információkat sok esetben nem egy komplex rendszer részeiként keze—

lik, hanem a különböző területek feladatait egymástól függetlenül oldják meg. Ez a tény még népgazdasági szinten is sok párhuza- mosságot okoz, és hiányoznak az olyan lánc—

szemek, amelyekkel a különböző területek kapcsolatát meg lehet teremteni.

Korreferensként dr. Marton Zoltán, a

VlDEOTON gazdasági igazgatója és Tóth Péter, a Csepel Vas- és Fémművek informá- ciós osztályának vezetője szólalt fel. Mind- két hozzászólás vállalati szempontból érté- kelte az elektronikus számítógépek szerepét

a vállalati információ-rendszerek fejlődésé- ben.

Juhász János előadásában felhívta a ti—

gyelmet arra, hogy a gazdaságirányítás'i rendszer jelentősen változtatott a döntési szinteken, igy a vállalaton belüli információk tartalmával és minőségével szemben tá- masztott követelmények is módosultak. Az új- fajta követelmények közül az a leglényege- sebb, hogy az információ tegye lehetővé a vállalat célszerű magatartásának kialakitá—

sát, távlati céljainak kijelölését, azaz zökke—

nőmentessé tegye a vállalat gazdasági funk—

cióinak ellátását.

Az előadás után három korreferátum hang—

zott el: Varga István, az MSZMP Fejér me—

gyei Bizottságának osztályvezető-helyettese a pártbizottságok információ—rendszerére vonat—

kozó központi bizottsági határozat végrehaj- tásátismertette. Sütő Antal, a KSH Fejér megyei Igazgatóságának osztályvezető-helyet—

tese az iparstatisztikai beszámolási rendszer egységesítésének problémáit vá—

zolta, különös tekintettel a kisipari szö—

vetkezetek adatszolgáltatásának átvéte- lére. Bodnár Jánosné, a KSH Fejér megyei Igazgatóságának csoportvezetője pedig az iparstatisztikai adatok összehasonlithatósá- gának módszertani és szervezeti kérdéseivel foglalkozott a területi információs igények szempontjából.

A Szakcsoport vezetőségének kezdeménye- zésére a ili. számú szekció ülésének napi- rendjén építőipari témák szerepeltek. Az ü- lés résztvevői három előadást hallgattak meg.Kiss József, a Fejér megyei Állami Épi—

tőipari Vállalat igazgatója ,,A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat belső információs rendszere és felhasználása a vállalat vezeté—

sében" cimmel, dr. Tar József, a Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztályának vezetője ,,A nép—

gazdasági és vállalati árinformációk össze- függései az építőiparban" címmel, dr. Rév—

falvi Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal gazdasági tanácsadója pedig ,,Az építőipari információs rendszerben alkalmazható elem- zési mo'dszerek" cimmel tartott előadást.

Kiss József előadásában a vállalatnál ki- alakitott információs rendszerrel szemben tá—

masztott követelményeket, az elért eredmé- nyeket és a még megoldásra váró problé- mákatismertette. Korreferensként dr. Ferencz Attila, a Számítástechnikai és Úgyvitelgépe- sitési Vállalat osztályvezetője és Torma ló- zsef, a KSH Fejér megyei igazgatóságának csoportvezetője szólalt fel.

Dr. Tar József előadásában az építőipari árstatisztika funkcióját, az árindexek kidol- gozásának módszereit vázolta. A módszerek közül kiemelte a nemrég bevezetett repre- zentatív felvételt, s vázolta az alkalmazástól

(4)

SZEMLE

várható eredményeket. A korreferensek kö—

zül dr. Tarnóy László, az Építésügyi és Vá- rosfejlesztési Minisztérium osztályvezetője a felhasználó szempontjából foglalkozott az é—

pítőipari árinformáció néhány kérdésével, Kerekes Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető—helyettese pedig az árindex- számítás fontosabb technikai és módszertani problémáit ismertette.

Dr. Révfalvi Miklós előadásában azzal fog-

lalkozott. hogy a vállalati statisztikusok és

üzemgazdászok magasabb színvonalú elem- zések révén hogyan vehetnek részt a vállala—

ti döntések előkészítésében, és néhány vál'lalati szinten alkalmazható optimumszámítási módszert ismertetett, különös tekintettel az ún. határelemzésre. Az elsőként hozzászóló

Közöljük kedves száma — az előző

szeptember végén jelenik meg.

olvasóinkkal, hogy a Statisztikai Szemle augusztusi és évek gyakorlatának megfelelően —

763

korreferens, Rendek Géza, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője vál- lalati tapasztalatokkal egészítette ki az e- lőadást. majd Filep Györgynek, a Számítás- technikai és Úgyvitelgépesítési Vállalat tu- dományos témavezetőjének korreferátuma a matematikus szemszögéből vizsgálta az elem- zés lehetőségeit.

A Vándorülés harmadik napján. május 22—

én került sor a záróülésre. Ezen —- a szekció- vezetők beszámolója után —- felszólalt Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke. majd kiosztották az Ipari és E—

pítőipari Statisztikai Értesítő 1970. évi nívódí- jait.

'A Vándorülés Nyitrai Ferencné zárszavá- val ért véget.

szeptemberi összevontan. előreláthatólag