316 SZEMtE
adathalmaz bizonyos jellegzetességeitől füg—
gő — legjobb közelitései mint ,.viszonylag legjobb" indexformulák között.
Feltétel nélkül tökéletes index nincs, nem is lesz, de a formulakérdésnek kell legyen és lesz is tökéletes, egzakt megoldása. A már a XIX. században is pedzett, a XX. században igen sokat vitatott formulakérdést nem ad- hatjuk át megoldatlanul a XXI. századnak.
Remélem. hogy álláspontom bizakodóbb is és a tökéletes indexet kategorikusabban ta—
gadó is lett egyidejűleg, opponenseim ellen- tétesnek látszó kívánságai szerint."
A BlRÁLÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA
A Bíráló Bizottság egyhangúlag javasolta Köves Pál részére a közgazdaságtudományok doktora cim odaítélését.
Az indokolás szerint az értekezés a jelölt—
nek az indexelméletben és módszertanban végzett több mint két évtizedes nemzetközi- leg is elismert intenzív kutatómunkájának összefoglalását és továbbfejlesztését nyújtja.
Áttekintette, rendszerezte és kritikailag érté- kelte a nemzetközi és a hazai irodalomból ismert minden e témával foglalkozó nevesebb
szerző nézeteit. Külön említendő érdeme a!
értekezésnek. hogy sikerült közös nevezőre hoznia és egymással szembesítenie a külön- böző szemléletű. legtöbbször szinte más—más.
nyelven leirt indexelméleteket, s ebben jóval;
messzebbre jutott, mint bárki más az eddigi—
iszakirodalomban. Kutatásai közben eljutott az indexgenerációk fogalmához és rendsze- réhez, ami a jelölt figyelemreméltó új tudó—
mányos eredményének tekinthető.'A jelölt meggyőzően foglal állást az alkalmazandó;
indexrendszer kérdésében. a gyakorlat szá- mára ezzel igen fontos útmutatást ad. A bi- zottság úgy véli, hogy ezzel a tanulmánnyal sem zárulnak le a hazai és a nemzetközi in- dexelméleti viták. kétségtelennek tartja azon- ban, hogy Köves Pál új eredményeivel szá- mottevően segíti a tudományos tisztánlátást és gazdagítja az indexelméletet.
!
A Bíráló Bizottság és a TMB Közgazdaság—
tudományi Szokbizottságának javaslata alap—
ján az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága Köves Pált érdemesnek találta a közgazda—
ságtudományok doktora tudományos foko- zatra.
MAGYAR SZAKIRODALOM
SZOCIÁLPOLITIKA.
ADATGYÚJTEM ÉNY
Munkaügyi Minisztérium. Budapest. 1978. 197 old.
A Munkaügyi Minisztérium Szociálpolitikai Főosztálya és Számítástechnikai Intézete a közelmúltban olyan adatgyűjteményt állított össze és adott ki, amely -— mint a kötet elő—
szava is hangsúlyozza — elsősorban a szoci- álpolitika területén dolgozók számára kiván- ja összefoglalni az eddig jórészt elszórtan megjelent vagy csak belső dokumentációk- ban megtalálható adatokat. A kötet tehát nagyrészt a Központi Statisztikai Hivatal. az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi Mi- nisztérium, a SZOT Társadalombiztositási Fő- igazgatóság. valamint a Munkaügyi Minisz- térium publikált kiadványain alapul. de ezen túlmenően számos olyan témát is tartalmaz.
amelyek eddig még nem voltak a nyilvános—
ság számára hozzáférhetők. Ebben az érte- lemben a kötet hézagpótló, és egy rendkívül széles körű anyaggyűjtés eredményeit foglal- ja össze első ízben áttekinthető, rendszere- zett formában.
A szociálpolitikai témakör heterogén és szerteágazó jellegén kívül a kötet tematiká- ját és szerkezetét érezhetően technikai szem- pontok (terjedelem, a rendelkezésre álló anyag összetétele) is befolyásolták. Feltehe- tően ezzel magyarázhatók a kötet egyes ki-
sebb egyenetlenségei, illetve a témakörök jelentőségével nem mindig arányos részlete—
zettsége.
Az I. fejezet (népesség és foglalkoztatott- ság) első része a népesség nem, életkor, te- lepüléstípus és terület szerinti részletezését tartalmazza, külön kiemelve a szociálpolitikai szempontból különösen fontos idős korúak.
illetve nyugdijas korúak adatait. Ugyanez a rész tartalmaz 2 kisebb táblázatot a vándor- lásokra vonatkozóan is; az ebben feltünte- tett megoszlási viszonyszámok információs ér- téke a témával egyébként nem ismerős ol—
vasó számára azonban viszonylag mérsékelt- nek tekinthető.
A foglalkoztatottsággal foglalkozó rész a munkaerőmérleggel kapcsolatos általános táblákon kivül figyelemre méltó adatokat tartalmaz egyrészt a nyugdijjogosultságot szerzett. de teljes körű munkaviszonyban to- vábbdolgozókra, másrészt a (részmunkaidő-
ben) foglalkoztatott nyugdíjasokra.
A nemzeti jövedelemre és felhasználására vonatkozó második fejezet inkább háttér in- formációt tartalmaz annak a néhány alapvető gazdasági mutatónak a felvázolásával, ame—
lyek a szociálpolitika bázisát és egyúttal kor- látait is illusztrálják. Közvetlenebb szociál- politikai jelentősége van a lakás, a közmű.—
az egészségügy és az oktatás témáival fag- lalkozó lll. fejezetnek, mely a szociálpolitika
SZEMLE
% ' , 317
egyes területeinek infrastrukturális hátterét világítja meg.
,.A lakosság fogyasztása és jövedelme" ci- mű IV. fejezet első három része (fogyasztás.
jövedelem. bér és kereset) nagyjából az ide- vonatkozó standard táblázatokat közli. Sok tekintetben újszerű és kevésbé ismert viszont a vállalati részesedési, jóléti és kulturális el—
látás adatait feltüntető fejezetrész. Ennek je- lentőségét aláhúzza, hogy errőlaterületről—
amint erre a kötet előszava is utal — viszony—
lag kevés a népgazdasági szinten összegez- hető információ annak ellenére, hogy a fel—
használt állami eszközök évről évre növeked—
nek.
Az V. fejezet a társadalombiztositási és ál- lami pénzbeni ellátásokra vonatkozó táblákat tartalmazza. Ebben a fejezetben a társada—
lombiztositás egyéb kiadványokban is jól do- kumentált adatrendszere mellett a különböző jellegű állami segélyezések adatainak össze—
foglaló publikálása ad újszerű részletes in- formációkat.
Rendkivül szerteágazó és eltérő jellegű té—
mákat foglal össze ,.Természetbeni szociális ellátások és szolgáltatások" cím alatt a VI.
fejezet. Itt az intézményes bölcsődei, óvodai, diákszociális témakörökön kívül a fiatalok- kal kapcsolatos szociálpolitika legégetőbb té- maköreinek — állami gondozás, nevelőottho- nok, javító nevelés, gyámügy, örökbefogadás, kiskorúak gondozása. védő- és óvóintézkedé- sek stb. — tömör és áttekinthető összefogla-
lása találhatá meg.
Ugyanez a fejezet foglalkozik az időskorú- ak szociális gondozásának főbb adataival; a hagyományos szociális otthoni ellátáson ki-
vül a gondoskodás új formáira is kiterjedve.
Végül itt nyert elhelyezést a fejezet jellegétől némileg eltérő szociális (szakszervezeti és vállalati) üdültetés témaköre is.
A zárófejezet érezhető célja az olvasó el- látása egy bizonyos háttér-információval (szü- letés. házasságkötés, válás, halálozás. ön—
gyilkosságok, üzemi és közlekedési balese- tek, bűnözés és igazságszolgáltatás, idegen- forgalom), melyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a szorosabb értelemben vett szociál—
politikai adatokat a kellő összefüggésben lássuk.
A kötetet rövid módszertani, illetve fogal- mi magyarázatok zárják.
Bár a kötet előszava szerint elsősorban a szociálpolitika területén dolgozók részére készült, akik ezt munkájuk során közvetle- nül felhasználhatják, kétségkivül érdekes ol- vasmány mindazok számára, akik a társada—
lompolitikai és szociálpolitikai kérdések iránt akár munkakörükből adódóan, akár más mo—
tívumok alapján érdeklődnek. A szociálpoli—
tikai információs rendszer folyamatban levő továbbfejlesztése bizonyára segiteni fogjaa szerkesztőket, hogy úttörő jellegű, emiatt a kezdés bizonyos nehézségeivel terhelt, de mindenképpen figyelemre méltó és sikeres munkájukat a későbbi kiadások során tovább bővítsék és tökéletesítsék. Különösen hasz—
nos lenne távlatilag bizonyos nemzetközi ösz- szehasonlítások beiktatása. ami azonban az országonként eltérő szervezeti konstrukciók és megoldások miatt beható kutatásokat tesz szükségessé.
Barta Barnabás
STATISZTIKAI HIRADÓ
SZERVEZETI HIREK — KÓZLEMENYEK
Aktivaértekezlet. A Központi Statisztikai Hi- vatal MSZMP-szervezete 1979. január 23-án aktívaértekezletet tartott az MSZMP Központi Bizottsága 1978. decemberi határozataiból a Központi Statisztikai Hivatalra háruló felada- tok végrehajtása tárgyában.
Bálint József államtitkárnak, a Központi Sta—
tisztikai Hivatal elnökének sokszorosított for- mában előre kiosztott előadói beszédéhez Nyitrai Ferencné dr., a KSH első elnökhelyet- tese tűzött szóbeli kiegészítést a Hivatal 1978.
évi munkájáról és jövőbeli feladatairól. Az ér- tekezlet elnökségének tagjai voltak Záhorzik Teréz, az MSZMP II, kerületi Bizottságának első titkára, Pócs Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, Csapláros Györgyné, az MSZMP Budapesti Bizottságának munkatársa, dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, Pesti Lajos, a KSH elnökhelyettese, dr. Szobady Egon, a KSH elnökhelyettese, Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára (az ülés elnöke), dr. Eiler Erzsébet, a Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezeti Bizottságának titkára, dr. Tömpe István, a Központi Statisztikai Hivatal KISZ Bizottságá- nak titkára. (Az aktívaértekezlet részletesebb
ismertetésére visszatérünk.)
KGST szakértői értekezlet Budapesten. A KGST Általános ipari és mezőgazdasági ter-"W mékosztályozó (KGST OKP) kidolgozásával megbízott szakértők komplex munkacsoportja 1978. december 11. és 15. között Budapesten tartotta 7. ülését, melyen a tagországok és a Tanács Titkársága Statisztikai Osztályának képviselőin kívül részt vett Ralf Gőrbing, a To- nács titkárhelyettese is. Az ülést Bálint Józsei államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg.
Az ülés résztvevői 12 napirendi pont kere- tében vitatták meg a termékosztályozó kidol—
gozása során 1978—ban végzett munkát. vala—
mint az osztályozónak a KGST Végrehajtó Bizottságához jóváhagyásra történő előter—
jesztéséhez szükséges további tennivalókat.
A munkacsoport ezenkívül megvizsgálta a termékosztályozó bevezetésével és továbbve—
zetésével összefüggésben kidolgozott alábbi módszertani anyagokat, és határozatokat fo—
gadott el a további teendőkről:
—-— az osztályozó külalaki kialakítására és kiadására vonatkozó javaslatok;
— az azonosító rész felépítését tartalmazó módszer- tan:
— az osztályozó rész vezetési rendszerének módszer- tani szabályai. valamint a vezetési rendszer létreho—
zásának tárgyi és személyi feltételei.
A résztvevők megvitatták és elfogadták a termékosztályozó használatához kidolgozott mértékegység—osztályozó és az országok osz- tályozójának tervezetét. továbbá a komplex munkacsoport 1978. évi munkájáról és továb—
bi tevékenységéről a KGST Végrehajtó Bizott—
ság részére összeállított beszámoló tervezetét.
A komplex munkacsoport végül megtár—
gyalta és jóváhagyta az 1979. évi munkater- vet, valamint a 8. ülésszak időpontját és elő—
zetes napirendjét.
Az ülésen részt vevő magyar küldöttséget Nyitrai Ferencné dr., a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettese vezette. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal részéről Nyers Iózseí főosztályvezető, Heves József osztályvezető, Füredi Pál osztályvezető—helyettes, Baerecke Wernerné főelőadó, és Bucsányi Miklósné lő- előadó vett részt az értekezleten.
EGB munkacsoport-értekezlet Genfben. Az Európai Gazdasági Bizottság környezetvédel—
mi kormányfőtanácsadók környezeti statiszti- kai mutatók kialakításával foglalkozó munka- csoportja 1978. október 26-án és 27-én Genf- ben ülésezett. Az értekezleten Franciaország, Hollandia, Jugoszlávia, Magyarország, Svájc és Svédország szakértőin kívül az EGB Kör- nyezeti és Lakás Főosztály, a Statisztikai Fő- osztály, valamint az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) képviselői vettek részt. A Szovjetuniót ezúttal genfi missziőjónak egyik
munkatársa képviselte.
Az értekezlet résztvevői a környezeti sta—
tisztikai mutatószámok körének végleges ki—
alakításával foglalkoztak. amely az 1977. ja- nuár óta tartó munkafolyamat utolsó előtti szakasza volt. A résztvevők megállapodtak
