Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HIRADÓ

SZERVEZETI HIREK - KÓZLEMENYEK

Személyzeti aktívaértekezlet. 1977. május 27-én személyzeti aktívoértekezletet tartott Bálint József államtitkár, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnöke. Az értekezlet elnöke Dé- nes Antal, a Központi Statisztikai Hivatal MSZMP szervezetének titkára volt. az elnök- ség tagjai a KSH eInökén kívül dr. Kiss Al- bert és dr. Szabady Egon, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökhelyettesei, Pócs Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és Varga Gyula, a Központi Statisztikai Hi- vatal Személyzeti és Oktatási főosztályának vezetője voltak.

A Hivatal elnöke az értekezleten tartott beszédében vázolta a statisztikai törvény vég- rehajtásából eredő feladatokat, és hangsú—

Iyozta a hosszabb távú feladatok megoldá- sához szükséges káderpoIitika kialakításának szükségességét. Kitért a kóderutánpátlás. a fiatal dolgozók segítésének kérdéseire, szóIt a jó teljesítmény és tehetség megfelelő elis—

meréséről. a nőknek a vezetésbe való bevo- násáról. a külföldi kiküldetésekről, a vezetők és a beosztottak közötti kapcsolatokról, és fogIalkozott a Hivatal előtt álló fontosabb szakmai feladatokkal.

Az előadást számos hozzászólás követte.

(Az aktívaértekezlet részletes ismertetésére visszatérünk.)

Népesség és népesedéspolitika cimmel je- lent meg dr. Szabady Egonnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének, a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága elnökének nyilatkozata a Magyar

Hírlap 1977. május 14-i számában.

A KSH elnökhelyettese nyilatkozatának be—

vezetőjében az 1960-as évek népesedéspoli- tikai intézkedéseit ismerteti, amelyek lénye- gében az abortusz tiltásában vagy engedé- sében vélték megtalálni a születésszám be—

folyásolásának eszközét. Ez a népesség kor- megoszlásában torzulásokhoz vezetett. Az 1960—as években azt tapasztalták, hogy a ke—

reső nők termékenysége magasabb, mint az eltartottaké. ezért a termékenység növelésé- nek további emelése érdekében 1967-ben be- vezették a gyermekgondozási segélyt. ami a

nyers születési arányszám kisebb mértékű emelkedéséhez vezetett. majd 15 ezrelékes stabilizálódás következett be. A kívánatos 16—17 ezrelékes születési arányszám elérése érdekében 1973-ban a kormány népesedés- poIitikai határozatot hozott. Erre azért voIt szükség, mert az 1958 és 1973 között szüle- tett nemzedék nagysága nem elég ahhoz.

hogy saját nemzedékével akár csak megegye- ző nagysógú generációt hozzon létre. Félő volt, hogy ún. negatív reprodukció követke- zik be, ami azzal is együtt járt volna, hogy a halálozások száma meghaladja a szüle- tésekét.

A fiataloknak a család nagyságáról kiala- kított elképzelése az 1970-es évek eIejére át- lagosan 1—2 gyermekre csökkent. Ezt az ala- csony gyermekszámú családeszményt meg kell változtatni. a kívánt születésszám eléré- séhez a családonkénti 2—3 gyermek lenne szükséges.

A népesedéspolitikai céIok elérése érdeké- ben összefüggő intézkedések születtek: köz- vetlen anyagi támogatást nyújtanak a gyer- mekes családoknak, de közvetett módon is hozzájárul az állam a gyermekek nevelésé- hez a csecsemő- és gyermeknevelési intéz- mények hálózatának bővítésével, a gyermek- gondozási segély rendszerének kiterjesztésé- vel. a sokgyermekes családok Iakósviszonyai-

nak javításával stb.

A legújabb népesedéspolitikai intézkedések eredményei már mutatkoznak a születésszám emelkedésében. Az elért 17—18 ezrelékes él—

veszületési arányszám biztosíthatná a távo—

Iabbi célokat és a népesedési helyzet stabi- biIitását. Megjegyzendő azonban. hogy a születésszám nem azért nőtt, mert a har—

madik gyermek megszületése általánossá vált, hanem azért, mert a családok időben előbbre hozták második gyermekük születését. Ugyan- akkor ez is eredménynek tekinthető, mert a fiatalabb korban szült második gyermek va- Iószínűbbé teszi egy esetleges harmadik gyermek megszületését.

Másik fontos eredmény az abortuszok szá—

mának nagyfo-kú csökkenése. aminek egész—

ségügyi vonatkozása jelentős (a csecsemőha-

764

landóság és a koraszülöttek aránya csök- ken).

További cél — állapitja meg végül a KSH elnökhelyettese —, hogy a harmadik gyerme—

kek száma növekedjen.

KGST-szakértői értekezlet Moszkvában.

1977. május 23. és 27. között értekezletet tar- tottak Moszkvában a KGST-tagországok ér—

tékmutatóinak összehasonlitásával foglalkozó statisztikus-szakértők. Az értekezlet során a résztvevők megállapodtak a soron következő, 1978. évi összehasonlítás részletes módszer- tanában. Az üléseken részt vevő magyar de- legációt a'r. Rácz Albert, a KSH főosztályve- zetője vezette. Tagjai dr. Szilágyi György, dr.

Tűű Lászlóné, dr. Szikszai Istvánné a KSH osztályvezetői, Feles György statisztikai ta- nácsos, Horváth Zoltánné, a KSH osztályve—

zető—helyettese és Menczer Gusztáv, a KSH főelőadója voltak.

Doktori értekezés. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságá- nak Biráló Bizottsága előtt 1977. június 3-án került sor dr. Fazekas Béla ,,A mezőgazda- sági termelőszövetkezeti mozgalom Magyar- országon" című doktori értekezésének nyil—

vános vitájára. Az értekezés opponensei Csizmadia Ernő, az MTA levelező tagja, dr.

Vági Ferenc, a közgazdaságtudományok dok- tora és Simon Péter kandidátus voltak. Az értekezést a Bíráló Bizottság egyhangúlag elfogadta, és javasolta a Tudományos Mi- nősítő Bizottságnak, hogy dr. Fazekas Béla részére a közgazdaságtudományok doktora fokozatot ítélje oda.

Tudományos konferencia Poznanban. A Poznani Közgazdasági Akadémia 1977. május 18. és 20. között fennállásának 50 éves ju- bileuma alkalmából tudományos konferen- ciát rendezett a "Belföldi és nemzetközi árak a szocialista gazdaságban" címmel. A kon- ferencia előadásait a lengyel közgazdászok készítették, mig a Bulgáriából, Csehszlovákiá- ból. Magyarországról, a Német Demokrati- kus Köztársaságból, Romániából és a Szov- jetunióból érkezett résztvevők a vita során ismertették véleményüket az árpolitika egyes kérdéseiről. A konferencia meghívott résztve- vői között volt dr. Marton Ádám kandidátus.

a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezető—

je, aki a magyar külkereskedelmi árak vál- tozásaival és a fogyasztói árpolitika egyes kérdéseivel foglalkozott a vita keretében.

Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága és Statisztikai Bizottsága 1977. április 7—én együttes ülést rendezett. Az ülés napirend—

jén az Országos Tervhivatal, a Pénzügymi—

nisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által készített, a gazdasági hatékonyság

kérdéseiről szóló előterjesztés—tervezet meg- vitatása szerepelt. Az ülést dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyette- se. a Statisztikai Bizottság elnöke nyitotta meg.

A tervezet — melyhez az Országos Tervhi- vatal Tervgazdasági Intézete külön előterjesz- tést készített — előadói Morva Tamás és dr.

Drechsler László voltak.

A résztvevők egyetértettek az előterjesztés—

tervezet főbb pontjaiban, több elvi és mód- szertani kérdésben azonban széles körű vita alakult ki. így többek között a hatékoanág- mérés és az árrendszer közötti összefüggést, a népgazdasági és a vállalati hatékonyság viszonyát, valamint a hatékonysági számitá- sok több módszertani kérdését érintették a felszólalók. Több észrevétel hangzott el a hatékonysági mutatókkal kapcsolatban, vita folyt a hatékonysági kritérium hatáköréről és a hatékonyság érvényesítésének feltételeit illetően.

Az ülés dr. Hetényi Istvánnak, az Országos Tervhivatal államtitkárának, a Közgazdaság- tudományi Bizottság alelnökének zárszaváva!

ért véget.

A Közgazdaságtudományi Bizottság részé- ről dr. Hetényi István alelnök, Hoch Róbert alelnök és dr. Földi Tamás titkár. a Statisz—

tikai Bizottság részéről dr. Kiss Albert elnök, dr. Rácz Albert titkár, valamint a Bizottságok tagjai és több meghívott vett részt az ülé- sen.

Az MTA Statisztikai Bizottságának ülése.

A Magyar Tudományos Akadémia Statiszti- kai Bizottsága 1977. május 10-én ülést tar- tott a Bizottság tagjainak, valamint a sta- tisztika és a matematika, a számítástechnika és a műszaki tudományok területéről meg- hivott szakértőknek részvételével.

Az ülést dr. Kiss Albert, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnökhelyettese, a Statisztikai Bizottság elnöke nyitotta meg. Az ülés napi—

rendjén szereplő első téma ,,A statisztikai osztályozás és nómenklatúra-szerkesztés ak—

tuális kérdései" című, dr. Párniczky Gábor által korábban írásban előterjesztett anyag megvitatása volt, melyet a szerző gyakorlati példával illusztrált előadással egészített ki.

Az előadást követően két korreferátum hangzott el. Dr. Dőrnyei József a nómenkla- túra—szerkesztés kérdését informatikai szem- pontból vizsgálva hangsúlyozta a megfelelő nómenklatúra—rendszer kiépítésének szüksé- ges voltát mint (: számitástechnikai feldol- gozás fontos bázisát. A második korreferá- tumot Végvári Jenő tartotta. Ebben kifejtette.

hogy a legsürgősebb feladatoknak a megle- vő nómenklatúrák összehangolását és az ilyen rendszerrel még nem rendelkező területeken a megfelelő nómenklatúra-rendszerek kiépí- tését tartja.

STATISZTIKAI HlRADÓ

765

Az előadást és a korreferátumokat több felszólalás és élénk vita követte.

Az ülés második témája ,.A Statisztikai Bi—

zottság feladatai az MTA közművelődési ter—

vében" volt. Ennek keretében több javaslat hangzott el egyrészt a szakmai közművelődés elősegítésére, másrészt a közvéleményt ér- deklő témák szélesebb körű publicitására.

A Statisztikai Bizottság úgy döntött, hogy e felvetések alapján rendszerbe foglalt ter—

vet állítanak össze, amelyet megküldenek az MTA Gazdaság- és Jogtudományak Osztálya elnökének.

Dr. Iván A. Pál (1930—1977). 47 éves ko—

rában váratlanul elhúnyt dr. Iván A. Pál, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyette- se, a Magyar Közgazdasági Társaság orszá—

gos titkára. Kiemelkedő munkájával nagyban hozzájárult a Társaság táborának kiszélese- déséhez és a megyei szervezetek megalaku- lásához. Emlékét munkatársai és a Társaság tagjai kegyelettel megőrzik.

Hirek a Magyar Közgazdasági Társaság életéből. Az MlKT Statisztikai Szakosztálya lparstatisztikai és Uzemgazdasági Szekciója, valamint az MKT Csongrád megyei Szerveze- te 1977. május 5—6—án rendezte meg a Szek- ció Vlll. vándorülését Szegeden.

A Vándorülés témája ,.lpari közgazdászok a szocialista gazdasági integrációért" volt.

A tanácskozás első napján a plenáris ülés elnöke dr. Ollé Laios kandidátus, a Marx Ká- roly Közgazdaságtudományi Egyetem tan—

székvezető egyetemi tanára, az MKT elnök- ségi tagja volt. A Vándorülés résztvevőit Ko- vács Imre, a Csongrád megyei Tanács ál—

talános elnökhelyettese üdvözölte, majd Nyit- rai Ferencné dr. kandidátus, a Központi Sta- tisztikai Hivatal főosztályvezetője, a Szekció elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Ezt köve- tően Szita János, a közgazdaságtudományok doktora, miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának veze- tője tartott előadást a Vándorülés fő témá- jául választott tárgykörben. (Megjelent a Sta—

tisztikai Szemle 1977. évi 5. számában.) A plenáris ülés befejező programpontja az Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő

nivódijainak kiosztása volt.

A Vándorülés résztvevői a tanácskozás má- sodik napján három (nehézipari, könnyűipari, élelmiszer-termelési) szekcióban folytatták munkájukat. Ennek keretében 13 előadás és több hozzászólás hangzott el. (A Vándorülés részletesebb ismertetésére visszatérünk.)

.

Az MKT Statisztikai Szakosztálya 1977.

május 11—én vitaülést rendezett, melynek tár- gya ,,Az exportgazdaságossági számítások továbbfejlesztésének lehetőségei és problé—

mái" volt. A vitaindító előadást dr. Drechs- Ier László és Faragó Katalin, az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetének munka—

társai tartották. A vitát dr. Kozma Ferenc, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tit- kársága főosztályvezetője vezette. Az elő- adást élénk vita követte.

Az MKT Statisztikai Szakosztálya Statiszti- kai lnformatikai Szekciója 1977. május 31—én beszámolóülést tartott. Az ülés elnöke Ara- nyí Attila, a KSH Számitástechnikaí igazga- tóság igazgatóhelyettese volt. Az ülésen Gömbös Ervin, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető—helyettese tartott beszámolót ,,Az ENSZ Statisztikai Hivatalának elektroni- kus adatfeldolgozási rendszere" cimmel.

Statisztikatörténeti Vándorülés. Az MKT Statisztikai Szakosztályának Statisztikatörté- neti Szakcsoportja 1977. május 31. és június 2. között tartotta XV. Vándorülését Salgótar—

jánban az MKT Nógrád megyei Szervezeté—

vel közös rendezésben. A XV. Vándorülés négy munkaülésének elnökei dr. Kiss Albert, kandidátus. a Központi Statisztikai Hivatal el—

nökhelyettese, dr. Szabady Egon, a demog- ráfiai tudományok doktora, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese, dr. Dányi Dezső, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat igazgatója és dr. Horváth Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályveze—

tője voltak.

A Vándorülés első napján megrendezett megnyitó ülés elnöke Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MKT Nógrád megyei Szervezetének elnöke volt. A résztvevőket dr. Hoóz István kandi—

dátus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szak—

csoport elnökségi tagja üdvözölte. Ezután Jambrich Pál, a Nógrádi Szénbányák osz—

tályvezetője tartott előadást ,,A nógrádi szén—

bányászat múltja és jelene" címmel.

A megnyitó ülést követően került sor az első munkaüléusre, melynek programjában a

következő előadások szerepeltek:

Dr. Orosz László: A salgótarjáni acélipar.

Halkovics László: A magyar kereskedelmi és ipar- kamarák iparstatisztikai adatfelvételei a XlX. szá- zad második felében.

Dr. Horváth Róbert:

és az indexelmélet.

Badál Ede: Épitészettörténeti kutatások statiszti- kai alapon (kastélyok és kúriák).

Békés Ferenc: Usszehasonlithatók—e a lakosság kü- lönböző ismeretei (az előadást távollétében Benda Gyula olvasta fel).

Adam Smith munkássága

A Vándorülés második napján megtartott második munkaülésen az alábbi előadások

hangzottak el:

Dr. Kovacsics József: A statisztika fejlődése az államtudománytól az informatikáig.

Dr. Hoóz István: A szocializmus létrejötte előtti progresszív népesedéspolitikai törekvések.

766 STATISZTIKAI HlRADÓ

Dr. Dónyi Dezső: Adalékok a család, háztartás nagyságáról és struktúrájáról :: XVIII. században Ma yarországon.

!. Dávid Gábor: A kriminálstatisztika fejlődése.

A Vándorülés harmadik napján tartott har- madik munkaülés előadásai:

Dr. Andorka Rudolf: Társadalomstatisztikai jelző- számok történeti statisztikai távlatban.

Harcsa István: A társadalmi szerkezet alakulásá- nak területi különbségei 1890-től.

A negyedik munkaülés programjában az alábbi előadások szerepeltek:

Dr. Thirrr'ng Laios: Korábbi külterületi statisztikái.

Dr. Mádai Lajos: Az 1872—73. évi kolerajárvány.

Dávid János: Statisztikai adalékok a fővárosi kis—

lakásépítési akció (1906—1914) előtörténetéhez.

népszámlálásaink

Az előadásokat követő vita után a szak- csoport tagjai kiegészítették a háromtagú el—

nökséget. A szakcsoport elnöke a következő Vándorülésig dr. Hoóz István, az elnökség tagjai. dr. Vukovich György és Perjés Géza.

A XV. Statisztikatörténeti Vándorülés dr.

Gyulay Ferencnek, a Statisztikai Szemle fő- szerkesztőjének. oz MKT Statisztikai Szak—

osztálya titkárának zárszavával ért véget. (A Vándorülés ismertetésére visszatérünk.)

A Demográfia 1977, évi 1. számában dr.

Molnár László cikke az otthona—n kívül vég- zett munka szerepével foglalkozik a nők élet- útjának különböző szakaszaiban. A tanul- mányban a szerző a kutatás hipotéziseit, a téma megközelítésének fő dimenzióit, a ku—

tatási probléma körülírását teszi közzé.

Richard Stone ,,Egy vi-lágmodell elszámolási rendszerének főbb problémái" c. dolgozatá—

ban néhány érdekes kísérletet mutat be a gazdasági. a környezeti és a népesedési fo- lyamatok összefüggéseinek elszámolására.

Dr. Dányi Dezső tanulmányában a regio- nális termékenység eltéréseit elemzi a XIX.

század végi Magyarországon.

A Közlemények rovatban dr. Rex-Kiss Béla, dr. Szemere György és dr. Szabó Raffael az újszülöttek nemének magyarországi alakulá- sáról közöl adatokat, az 1946—1947-es idő-

szakra—

Salamon Laios cikke a palíngám házas- ságkötések 1913 és 1973 közötti alakulásá—

val és a bekövetkezett változások okaival foglalkozik.

A folyóirat közli Kármán Tamásnénak a XIV. Statisztikatörténeti Vándorülésen elhang- zott előadását, amely a nemzetközi össze—

hasonlító népesedésstatisztika történetét mu- tatja be.

Fjodor Breusz cikke a Szovjetunióban fo- lyó próbanépszámlálást ismerteti.

A Figyelő rovat nemzetközi demográfiai eseményekről tudósít.

A mezőgazdasági kistermelésről c. kiad- vány a kistermelés alakulásának főbb ten- denciáit elemzi statisztikai adatok alapján.

Bemutatja a mezőgazdasági kistermelés főbb jellemzőit. a kistermelés volumenét és szer- kezetét. a háztáji és kisegítő gazdaságok termelőerőit, a kistermelésből származó jö—

vedelmeket. és ismerteti a kistermelés vár- ható tendenciáit.

(A mezőgazdasági kistermelésről. Készült a KSH Mezőgazdasági Statisztikai főosztályán. Központi Sta- tisztikai Hivatal. Budapest. 1977. 35 old.)

Kiadvány. ..Reprezentatív életszínvonal- vizsgálatok néhány európai országban" cím—

mel jelent meg a Statisztikai módszerek -- Témadokumentáció c. kiadványsorozat 10.

kötete. amelynek szerzője Nádas Magdolna.

A kiadványban öt ország (Ausztria. Belgium.

Franciaország, a Német Szövetségi Köztár- saság és a Szovjetunió) fogyasztási adatfel- vételeinek eredményei. valamint a családok életkörülményeire vonatkozó reprezentatív adatok alapján készült vizsgálatok bemuta—

tása és elemzése található. Az egyes orszá- gokban az ország gazdasági—társadalmi jel—

legétől. vizsgálati célkitűzéseinek irányától függően más-más megoldást választanak az életszínvonal vizsgálatánál. mivel az igénye- ket az ilyen jellegű felvételek esetében (ahol a családok legbelsőbb ügyei, például a jö—

vedelem vagy a vagyoni helyzet felől érdek- lődnek) a gyakorlati lehetőségekkel össz- hangban mérsékelni kell. A kívánalmak és lehetőségek optimumának keresése magya—

rázza, hogy még az országokon belül is — más-más időszakban — különböző módsze-

reket alkalmaznak.

(Nádas Magdolna: Reprezentatív életszínvonal- vizsgálatok néhány európai országban. Szakirodalmi tájékoztató. Statisztikai módszerek -— Témadokumen—

táció 10. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs szolgálat. h. n. é. n. 92 old.)

Az Informacionnüj Bjulleten' po Sztatiszti- ke, a KGST Titkárságának folyóirata 1977.

évi 1. számában a következő fontosabb té- mákkal foglalkozik: az új technika statisztiká- jának egységes módszertani alapjai a KGST- tagországokban; a társadalomstatísztika alapvető mutatóinak rendszere; az állóalapok műszaki színvonalának statisztikai elemzése a Német Demokratikus Köztársaságban; a magyarországi rotációs háztartásstatisztlkai felvétel; a munkaidő—ráfordítások elemzése a kisegítő gazdaságokban Magyarországon;

az 1973-ban Magyarországon végzett társa- dalmi mobilitás—vizsgálat; az 1978. évi len- gyelországi népszámlálás alapelvei; az 1975.

december 2—i népszámlálás Bulgáriában;

komputerek alkalmazása demográfiai prog- nózisok készítésénél; a magyarországi ipar- stotisztikai adatbázis létrehozása.