A termékminőség ágazati kapcsolati mérlege

(1)

SZEMLE

AZ .,ALKOTÓ lFJÚSÁG" PÁLYÁZAT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN

A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Hi- vatal, a Hivatal felügyelete alá tartozó költ- ségvetési szervek és vállalatok fiatal dolgozói részére 1976—ban is meghirdette az immár ha- gyományosnak tekinthető ,,Alkotó Ifjúság" pá-

lyázatot.1

A pályázat lebonyolítására két szakaszban került sor. Az első szakaszban, mely 1977. áp- rilis 4-évei lezárult, a KSH Személyzeti és Ok- tatási főosztálya, a KSH Számitástechnikai főosztálya, valamint a Hivatal felügyelete alá tartozó önálló nagyobb szervek vállalták a szervezés és lebonyolítás munkáját.

A KSH SZEMELYZETI

ES OKTATÁSI FÓOSZTALYA ÁLTAL SZERVEZETT PÁLYÁZAT EREDMÉNYE

A bíráló bizottság, mely a Személyzeti és Oktatási főosztály megbízása alapján értékel- te a Hivatal központja, területi szervei és in—

tézetei fiataljainak pályamunkáit, 1977. már- cius 17-én ült össze, és döntött a pályadíjak odaítéléséről. A bizottság elnöke dr. Rácz Al—

bert, tagjai dr. Árvay lános, Barabás Miklós, dr. Molnár László, Nyitrai Ferencné dr. voltak.

A bírálatban a bíráló bizottság tagjain kí- vül az egyes témák szakértőiként részt vet—

tek: Barta Barnabás, dr. Csepinszky Andor, dr.

Fecske Mihály, dr, Klinger András, Pintér Ti- bor, dr. Szabó László.

A bíráló bizottság megállapította, hogy a pályázatra benyújtott 17 dolgozat nagy része színvonalas, elmélyült alkotómunka eredmé—

nye. A pályaművek közül 3 a Közgazdasági főosztály, 2 a Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosztály, 1 az Igazgatási és Költ- ségvetési főosztály, 1 az 'Okonometriai Labo- ratórium, 1 a Tájékoztatási főosztály, l a Né—

pesedésstatisztikai főosztály, 1 a Népességtu- dományi Kutató Intézet, 3 a Gazdaságkutató

* A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz—

ponti Bizottsága kezdeményezésére és a Miniszter- tanács határozata alapján meghirdetett pályázat cél- ját és feltételeit az Alkotó Ifjúság pályázat első kiírásáról és eredményeiről szóló beszámolóban is- mertettük. (Lásd: Statisztikai Szemle 1975. évi 4. sz.

433—436. old.)

Intézet, 2 a KSH Tolna megyei Igazgatósága, 1 a KSH Nógrád megyei Igazgatósága, 1 a KSH Szolnok megyei Igazgatósága fiatal dol—

gozóinak munkája.

A Központi Statisztikai Hivatal fiatal köz- gazdászai dolgozataik megírásával bizo- nyították magas szintű szakmai és politikai képzettségüket és érettségüket. A dolgozatok jó része olyan, amely a pályázó saját fejlő- désén túl a Hivatal közgazdasági, statisztikai munkájának fejlődését is segíti. Valamennyi pályázat elismerésre, dicséretre méltó.

A kiemelkedő szinvonalú pályaművek nagy számára tekintettel a bíráló bizottság öt dol—

gozatot ítélt jutalmazásra érdemesnek.

Az I. dijat (4000—4000 Ft) két pályázó nyerte.

Dr. Fekete Gyula ,,A szociálpolitika auto- matizmusának szükségessége" című pályamű- ve a jelenlegi társadalmi—gazdasági fejlődés egyik központi és megoldatlan problémáját tárgyalja. Olyan szociálpolitikai automatiz—

mus kialakítását látja szükségesnek, amely biztosítaná. hogy a jövedelmi viszonyok ala—

kulósa elsősorban a végzett munka és ne külső tényezők —- családnagyság, életkor stb.

— függvénye legyen. A dolgozat alaposan, körültekintően tárja fel a kialakult — egyé—

nek és rétegek közötti — jövedelemarányokat, meggyőzően bizonyítva, hogy indokolatlan különbségek vannak a családok jövedelmi színvonalában a gyermekszámtól és az élet- kortól (nyugdíjasok) függően. Rendszerezően.

részben új megállapitásokkal vizsgálja e kü- lönbségek történeti — statisztikailag kimutat- ható — kialakulását az elmúlt évtizedekben.

Indokoltnak tekinthető tanulmányában a munkabérnek források és funkciók szerinti felosztása. A szociálpolitikai automatizmus ki—

alakítására tett javaslatai kétségkívül újsze- rűek, figyelemre méltók, még akkor is, ha az általa javasolt hatásmechanizmus megkérdő- jelezhető. A tanulmány egészének jó színvo- nalához a vonatkozó irodalom alapos isme—

rete nagymértékben hozzájárul. Világos, ért- hető stílusban fejti ki mondanivalóját, szerkezete jól tagolt, szerzője megfelelő egyen- súlyt biztosított a különböző részek között.

(2)

526

^SZEMLE

Szvitecz Zsuzsanna ,,A műszaki fejlődés ha- tásának áttekintése, különös tekintettel a gép- iparra" című dolgozata napjaink legaktuáli- sabb témáját vizsgálja ötletesen, elméletileg jól felkészülten és alaposan, sok önálló ele- met tartalmazva. Ugyes gondolat a téma áb—

rázolása táblán, amelynek vannak ugyan vi- tatható elemei, de általános információra igen jó. A pályamunka széles szakirodalmi bázisra támaszkodik. a pályázó ismeri a téma hazai és legfontosabb külföldi szakirodal- mát. Önálló véleménye van a gépipar hely- zetéről és a műszaki fejlődéssel való kapcso—

latairól. Egyéni nézetei között találhatók ugyan vitatható elemek is, de éppen önálló- sága és saját véleménye alapján felel meg a dolgozat az ,,alkotó" jellegnek. A tanul—

mány jól szerkesztett, lényegre törően fogal—

mazott, az ok—okozati összefüggéseket feltáró.

A dolgozat elméleti és gyakorlati megala- pozottsága egyaránt igen jó. Stílusa élveze- tes, a táblázatos adatközlések korrektek.

Érett, átgondolt, jól felépített munka,. A gép- ipar jelentőségéről és szerepéről levont kö- vetkeztetései korszerűek. ismeri a legutóbbi évek vitairodalmát, és "maga is állást foglal a vitatott kérdésekben. Az egész tanulmány elemző jellegű, alig van benne leíró jellegű anyagrész.

A II. díiat (2000 Ft) Tömpe István ,, Készle- tek és beruházások a gazdaságban" című tanulmánya nyerte. A népgazdaság fejlődé—

sének egyik sarkalatos kérdését, a felhalmo- zás viselkedését tárgyalja hozzáértően, kriti—

kusan, sokoldalúan és színvonalasan. ismeri és jól is alkalmazza saját gondolatmenetében az e tárgykörben megjelent legújabb irodal- mat. Egyik fő erénye, hogy a beruházásokat és a készleteket ok—okozati összefüggésben vizsgálja, s e téren néhány érdekes, újszerű megállapítást tesz. Ugyancsak érdeme. hogy a felhalmozás méretét, összetételét. ciklikus ingadozását és lényegében valamennyi ide- vágó fontos kérdését áttekinti. A tanulmány — a benne felölelt számos értékes és helytálló—

nak látszó megállapítás ellenére -— azt a hiányérzetet hagyja az olvasóban, hogy a következtetések nincsenek kellően bizonyítva, noha gazdag statisztikai tényanyagot közöl.

A statisztikai táblák azonban gyakran nincsenek közvetlen kapcsolatban az adott rész gondolatmenetével. A tanulmány egy nehéz és problematikus kutatási téma nyersanyaga—

ként összegyűjtve és rendszerezve tartalmaz—

za az alapvető téziseket, a főbb vizsgálati szempontokat és az előzetes feltevéseket, valamint az egyes részterületeken már elért tu- dományos következtetéseket.

Ill. díjat (1000—1000 Ft) szintén két pályázó kapott.

Kamarás Ferenc ,,Az 1966. évben kötött házasságok tízéves története" című tanulmá- nyában kitűnő témaválasztással fontos kér-

dést tárgyal. A dolgozat szerkezete, felépí- tése sem hogy kívánnivalót maga után. Sti-

lusa, nyelvezete, statisztikai elemzési módja (táblaszerkesztése) is jó. A pályázó az 1966.

évi házassági kohorsz 10 éves longitudinális vizsgálata alapján mutatja be a magyar csa—

ládok demográfiai életrajzát az elmúlt évti- zedben. Az összefoglalás igen tartalmas és újszerű eszközök felhasználásával rajzolja meg a magyar népesedés legjellemzőbb voná- sait. Az elemzés egyes részei az eddigi is—

mereteket erősítik meg, illetve bővítik ki, más részei új kérdéseket tárnak fel. A tanulmány érdeme, hogy nemcsak szűkebb értelemben vett statisztikai—demográfiai elemzést ad, ha- nem a jövő népesedési helyzetének megité- lése szempontjából. a népesedéspolitikai ha- tározat teljesítésével kapcsolatban is levon következtetéseket. A tanulmány hiányossága- ként említhető meg, hogy a pályázó nem tér ki a mintavétel kérdéseire, valamint annak részletesebb -— esetleg összehasonlító — elem- zésére.

Vető Istvánné ,.A közlekedés teherszállítá- sának ökonometriai modellje" című dolgoza—

tában a szállítási termelési folyamat terve—

zése, elemzése. illetve prognosztizálása céljai—

ra szolgáló szimultán rendszert dolgozott ki.

A tanulmány tartalmi vonatkozásban értékes hozzájárulás azokhoz a törekvésekhez, ame- lyek napjainkban a népgazdasági folyamatok mélyebb megismerését és irányítását mo—

dellrendszerek kiépítésével kivánják megol—

dani. A szimultán rendszer bevezetése az ágazati analízisbe előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest, amelyben egyszerű vagy többszörös regressziót alkalmaztak. Kifogá—

solható, hogy a pályázó a specifikációval kapcsolatban nem veszi figyelembe, hogy egy-egy ágazat teljesítményét nem csupán a beruházás, a munkaerő és az anyagfelhasz- nálás alakulása motiválja. Ezek a termelés fejlesztésének áldozati oldaláról meghatároz- hatók ugyan, de korántsem merítik ki a szól- lítási teljesítményt befolyásoló tényezők körét.

A szállítási teljesitmény modellezése szem—

pontjából legalább ilyen jelentőségű a ter- melt, elszállításra váró áruk tömegének ala- kulása vagy annak a pénzügyi rendszernek a funkcionálása. mely az eszközöket biztosítja a szállítási folyamat szükséges mértékű kiter- jesztéséhez. A tanulmány mondanivalóját világosan, megfelelő felépítésben. jól érthe—

tően tárgyalja.

A bíráló bizottság a díjazott dolgozatok felsőbb szintű pályázatra küldését javasolta.

Az első szakaszban legjobbnak bizonyult alkotásokat a rendező szervek a Központi Sta- tisztikai Hivatal ifjúsági Bizottságának továb- bítják. A második szakaszban az ,,ágazati"

pá—lyadijakat a Hivatal Ifjúsági Bizottsága ítéli oda, és egyben megrendezi az .,Alkotó

Ifjúság" kiállítást.

(3)

SZEMLE

527

A KSH SZÁMITÁSTECHNIKAI FÓOSZTÁLYA ÁLTAL SZERVEZETT PÁLYÁZAT EREDMÉNYE

Az 1976—ban meghirdetett Alkotó Ifjúság pályázatra a számítástechnika területéről 4

pályamű érkezett be.

A Számítástechnikai főosztály által kijelölt bíráló bizottság —— melynek tagjai Karsai Ist—

ván, Rinágel József, Szabó Ágnes, Tóth Fe- renc és Zeisler lópsef voltak — a beérkezett pályaműveket sokoldalúan megvizsgálta és

azokat a téma aktualitása, a pályázat szak-

mai tartalma, hasznosíthatósága, valamint a kivitelezés minősége szempontjából értékelte.

A bíráló bizottság 1977. március 16—án tartott ülésén megvitatta a pályázatokról kialakult véleményeket, megállapította a pályá- zatok sorrendjét, és szavazott a díjak oda- ítéléséről.

A bíráló bizottság az I. díj kiadását nem javasolta, mivel — az előző pályázatoktól el—

térően — a pályaművek között nem volt ki—

emelkedő, hivatali vagy népgazdasági szin- ten hasznosítható munka.

A II. díjat (4000 Ft) Alföldi István és Fóti György, a Számítástechnikai Igazgatóság

munkatársai kapták ,,Tanulmányterv a SZIG munkájának korszerűsítésére" c. dolgozatuk- ért. A pályamű a SZIG legfontosabb tevé—

kenységeinek rendszerbe foglalását tűzte ki célul. A szerzők javaslatokat tettek az egyes folyamatok fejlesztésére is. A bíráló bizott- ság döntésének indokolása szerint a tanul—

mány alapját képezheti egy átfogó, részletes fejlesztési koncepció kidolgozásának.

A III. díiat (3000 Ft) Harvay Gusztáv, a Szá- mitástechnikai Igazgatóság munkatársa nyer—

te el .,Az optikai bizonylatolvasó rutinszerű al- kalmazásának egy lehetséges megoldása a KSH Számítástechnikai Igazgatóságán" című pályaművével. A dolgozat jól rendszerezi az optikai olvasóra vonatkozó ismereteket a bi- zonylat előkészítésétől az output elkészülé—

séig. A tanulmány mintegy forgatókönyvet ad a felhasználónak az adatrögzítés e terüle—

ten történő megoldásához. Külön érdeme, hogy olyan témát dolgoz fel, mint az optikai bizonylatolvasó, melynek kiterjesztése szere—

peI a hivatali ötéves terv fontos feladatai kö—

zött.

V. Gy. — Dr. V. L.

AZ 1977. ÉVI IFJÚSÁGI PARLAMENT

Az Ifjúsági Törvény végrehajtását elrendelő elnöki utasítás értelmében kétévenként meg—

rendezésre kerülő ifjúságí parlament 1977.

évi ülésére január 29-én került sor. A Köz- ponti Statisztikai Hivatal legfelsőbb ifjúsági tanácskozásán az 1976 folyamán lezajlott munkahelyi parlamenteken megválasztott mintegy 300 küldött és meghívott vendégek vettek részt. A küldöttek a Hivatal valameny- nyi részlegét: a központi részleget, a megyei igazgatóságokat, a vállalatokat. a kutatóin- tézeteket képviselték. Az ülés elnökségében foglalt helyet Bálint József államtitkár, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Kiss Al—

bert, dr. Szabady Egon és Pesti Lajos, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettesei.

Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára, dr. Eiler Er- zsébet, a KSH Szakszervezeti Bizottságának titkára, valamint Katona Tamás, a KSH KISZ Bizottságának titkára. Meghivottként részt vett a tanácskozáson Pócs Ervin, az MSZMP KB munkatársa, Szűcs György, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja. Müllner Ágnes, az Állami' Ifjúsági Bizottság Titkárságának osz- tályvezetője, valamint a Közalkalmazottak Szakszervezetének és a II. kerületi KISZ Bi—

zottságnak a képviselői.

A tanácskozást dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, a KSH Ifjúsági Bizottságának elnöke nyitotta meg. majd Bálint József ál—

lamtitkár, a KSH elnöke tartott előadást.

A Hivatal elnöke beszédében ismertette a Hivatal dolgozói előtt álló feladatokat, és vázolta a fiatalok szerepét a feladatok meg—

oldásában. Rámutatott arra, hogy a Hivatal vezetői figyelemmel kísérik a fiatalok helyze- tét. és hogy az ifjúsági parlament tapaszta—

latait hasznosítani lehet és kell a Hivatal munkájában. Az előadó részletesen elemezte az Ifjúsági Törvény végrehajtására kiadott elnöki utasítás előírásainak megvalósításá- val kapcsolatos tapasztalatokat, majd meg- állapította. hogy a Hivatalban dolgozó fia—

talok aktivitása megfelelő.

Az összevont parlamenti ülést Szűcs György előadása zárta, aki a KISZ KB nevében üd—

vözölte a résztvevőket, és beszámolt az eddigi ifjúsági parlamentek tapasztalatairól.

Az összevont ülést az ifjúsági parlament szekcióülései követték. A központi egységek küldötteinek ülésén dr. Szabady Egon, a te- rületi szen/ek fiataljainak tanácskozásán dr.

Kiss Albert, a számítástechnikai intézmények- ben dolgozó fiatalok képviselőinek ülésén Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesei elnököltek.

A szekcióüléseken számos küldött szólalt fel. Felszólailásaikban az eredményekről, a nehézségekről és mindazokról a kérdésekről szóltak. amelyekben a fiatalok érdekeltek. A hozzászólások foglalkoztak a statisztikai mun- kával, a statisztikai munka korszerűsítésével.

mint például a központi állami és az igaz-