456
SZEMLEAZ EGYETEMl—FÖISKOLAI STATlSZTlKAi OKTATÓK TÁJÉKOZTATÓ ERTEKEZLETE
HORVÁTH TIBOR
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke az egyetemek és a főiskolák statisztikai oktatói részére 1972. február 7-én tájékoztató érte- kezletet tartott. Az értekezlet a Központi Sta- tisztikai Hivatal tevékenységével és a statisz- tika néhány időszerű problémájával foglal- kozott.
A Központi Statisztikai Hivatal tanácster- mében megrendezett tájékoztató értekezleten az egyetemi statisztikai tanszékek képviselőin kivül nagy számban vettek részt az egyete- meken és főiskolákon statisztika tantárgyat oktató tanárok és tudományos munkatársak.
A Központi Statisztikai Hivatalt Huszár Ist- ván államtitkár. elnök, dr. Kiss Albert kandi- dátus. elnökhelyettes, dr. Szabady Egon kandidátus, elnökhelyettes, Varga Gyula, a Személyzeti és Oktatási főosztály vezetője.
továbbá dr. Horváth Gyula. az lgazgatási és Költségvetési főosztály vezetője képviselte.
Bevezető előadásában Huszár István a Központi Statisztikai Hivatal információs rendszeréről szólva rámutatott arra, hogy az 1972. évi adatgyűjtési rendszer közel 800 en—
gedélyezett adatgyűjtést tartalmaz, mintegy 220 millió adathellyel. A társadalomstatisz—
tikai megfigyelések ma már kb. egyharmados arányt képviselnek az adatgyűjtések között.
Új vonás az adatgyűjtési rendszer standar- dizálására való törekvés, amelyen belül a bi- zonyos időszakra tervezett állandóság rugal- masan párosul az új témák megfigyelésének beiktatásával. Ugyancsak új a fogalmi—mód- szertani egységre való törekvés az egész ál- lami statisztikai rendszerben.
A Központi Statisztikai Hivatal adatfeldol- gozása ma már döntő többségében elektro- nikus statisztikai adatfeldolgozó berendezé- sekre szervezett. A fejlődést jelzi, hogy a te—
rületi igazgatóságok is el vannak látva adat- rögzítő berendezésekkel és kiskomputerekkel.
A közeljövőre tervezett, szükségessé vált gép—
cserék után megvalósítható az integrált adat- feldolgozási rendszer. a központi és a me—
gyeszékhelyeken dolgozó számítástechnikai egységek telekommunikációs együttműkö- dése.
A Központi Statisztikai Hivatal tájékozta—
tási tevékenysége is igen nagy méretű. A múlt évben 325 statisztikai jelentés és kiad—
vány került közlésre, összesen mintegy 83000 oldalon. Ez a nagy tömegű információkibocsá—
tás segíti az egyetemi—főiskolai statisztikai oktatást és az ott folyó tudományos—kutatási munkát is.
A Hivatalban a statisztika elmélete és al—
kalmazott módszerei vonatkozásában szerve- zett. rendszeres kutatási munka folyik. Enél- kül a Hivatal nem végezhetne korszerű és a
vezetés igényeinek megfelelő munkát. A ku- tatások kiterjednek a statisztikai munka min- den fázisára és a megfigyelt ágazatok és tevékenységek összességére. Alkalmazott, célra orientált kutatás folyik a Központi Sta- tisztikai Hivatal szakfőosztályainál ésinté—
zeteinél. '
Általános érvényű feladat a statisztikai munka céljaira alkalmazott társadalmi és közgazdasági fogalmak rendszerének kidol—
gozása; statisztikai normatívák (nómenklatú- rák, besorolási kódjegyzékek. módszertani szabványok) kialakítása. Feladat a statisz- tikai rendszer modelljének továbbfejlesztése.
amelynek megfelelően felmerült a társa—
dalmi—gazdasági fejlődés következtében már elavult, 1952. évi statisztikai törvény helyett egy új statisztikai törvény alkotásának szük- ségessége is. (Jelenleg a törvényjavaslat elő- készitése folyik.)
A tudományos—módszertani munka kere—
tében - a jelen és a jövő feladatai mellett -— gondot fordít a Hivatal a statisztika tör- ténete és a történeti statisztika kutatására is.
Kutatási munkát természetesen csak szel- lemi bázisra alapozva lehet végezni. E bázis kialakításában pedig nagy jelentőségű a felsőoktatási intézmények szerepe.
Tapasztalatok és személyes benyomások is amellett szólnak. hogy a felsőoktatásban a statisztika oktatása megfelelő színvonalú.
Emellett azonban vannak bizonyos problémák is, amelyeket az egyetemi oktatók is ismer- nek. A statisztika oktatásával kapcsolatos gondok nem jelentenek magyar specialitást, ezt bizonyítja a Nemzetközi Statisztikai lnté- zet folyóiratának 1971. évi 3. száma. amely 120 oldalon közli a statisztika korszerű okta—
tásával foglalkozó nemzetközi konferencia anyagát. Ez arra indíthat, hogy mi is gondol- juk át a statisztikai oktatás problémáit, kü—
lönös tekintettel a matematikai statisztikára és a számitástechnikára, amelyek eddig még (általában) nem kaptak megfelelő helyet a statisztikai oktatás tantervében.
A magyar statisztika kulturáltsága messze- menően függ az egyetemi és főiskolai okta- tás szinvonalától. a hallgatók felkész—ítésétől.
Természetesen nincs szó arról, hogy a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal statisztikai specia- listákat várna az egyetemektől, főiskoláktól, hanem olyan felkészültségű fiatalokat, akik majd a munkájuk kapcsán specialistákká vál- hatnak. Felkészültségük megalapozása. sta- tisztikai tudományban való jártasságuk, az, hogy milyen szintről indulhatnak. az egye- temi—főiskolai oktatók munkájától függ.
Ugyancsak sokat tehetnek a tanszékek és az oktatók a statisztika (nemes értelemben
SZEMLE 457
vett) propagandájáért. A különböző viták és értékelések mutatják. hogy a közvélemény sokszor alapvető kérdésekben sem lát tisz- tán. A tisztánlátást elősegíteni a statisztika igényes, kulturált propagandájával, ez mind- nyájunk közös feladata.
A tájékoztató előadást felszólalások kovet- ték, amelyekben dr. Dubovitz Dénes (Sem—
melweis Orvostudományi Egyetem), dr. Hor- váth Róbert kandidátus (József Attila Tudo—
mányegyetem), dr. Kádas Kálmán kandidátus (Budapesti Műszaki Egyetem), dr. Kovacsics József kandidátus (Eötvös Loránd Tudomány- egyetem), dr. Manczel/ lenő (Agrártudományi Egyetem). dr. Magyar István (Budapesti Mű- szaki Egyetem), dr. Mádai Lajos (Semmel—
weis Orvostudományi Egyetem). dr. Ollé La- jos kandidátus (Marx Károly Közgazdaságtu- dományi Egyetem) fejtette ki álláspontját az elhangzottakkal kapcsolatban. A hozzászólá—
sok a következőkben foglalhatók össze.
1. Több felszólaló foglalkozott azzal, hogy az egyetemi—főiskolai statisztikai oktatók át- érzik felelősségüket, de a kis létszám sok jó igyekezetnek szab szűk korlátot. Igényes.
szélesebb körű kutatási tevékenységre kevés a lehetőség.
2. Elhangzott az az óhaj, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a gyakorlati tapasztala- tokkal nem rendelkező egyetemi—főiskolai ok- tatóknak adjon lehetőséget a hiányzó tapasz- talatok megszerzésére, a Hivatal munkájába való bekapcsolódásra.
Ugyancsak célszerű lenne, ha a Hivatal nagyobb számban fogadna gyakorlatos hall—
gatókat. akik itt módot kapnának szakdol—
gozatuk elkészítésére is.
3. Szükséges lenne az oktatók számára al- kalmat teremteni arra is, hogy az azonos ér- deklődésűek szakmai és didaktikai eszmecse—
rét folytathassanak.
4. A statisztikai elméleti szakirodalom meg- jelentetésének befolyásolását javasolta egy hozzászóló, arra hivatkozással, hogy megfe- lelő művek ritkán jelennek meg.
Egy ide kapcsolható hozzászólás azt emelte ki, hogy az idegen nyelvű művek fordítóinak nagyon vigyázniuk kell a szakkifejezésekre, mert súlyos torzulásokat okozhatnak a hely- telen átültetések.
5, Hangot kapott az az igény, hogy a ku- tatók juthassanak hozzá a Központi Statisz-
tikai Hívatalban a számukra szükséges ada—
tokhoz, információkhoz. Nyisson a Hivatal in- formációs irodát. ahol felkészült szakembe- rek adnak tájékoztatást.
6. Több megjegyzés és igény hangzott el a Hivatal kiadványaival kapcsolatban. Többek
között felmerült. hogy
—-o még meg nem figyelt társadalmi—gazdasági kérdéscsoportokra is szervezzen :: Hivatal megfigye—
lést. és közöljön adatokat;
— több makrostatisztikát publikáljon a Hivatal:
— tegyen közzé a Hivatal több társadalomstatisz—
tikai eiemzést;
—— részletesebb módszertani megjegyzések kísérjék az egyes kiadványokat;
— oldja meg a Hivatal a kiemelkedő statisztikai tanulmányok rendszeres idegen nyelvű közzétételét.
7. Az egyetemi—főiskolai statisztikai oktatók és a Központi Statisztikai Hivatal kapcsolata jelenleg esetleges, sok tekintetben csupán személyes ismeretségen alapszik. Ezt az eset- legességet kellene megszüntetni, és a kap- csolatokat magasabb szintre emelni.
8. Egyetértés volt a statisztikai oktatási munka fejlesztésének szükségessége. a sta- tisztikai kultúra növelése. a statisztika ügye iránti felelősség érzése és a statisztika jó propagandája kérdésében.
A felszólalások után a Hivatal elnöke meg- köszönve a szakmai szenvedélytől és a sta- tisztika ügye iránt érzett felelősségtől átfű- tött, tartalmas megjegyzéseket és hozzászó—
lásokat, a következőkre utalt.
Elfogadja a felvetéseket. amelyek közül több is találkozott a hivatali elgondolásokkal (oktatók és hallgatók fogadása, segítésük. az információtorrások hozzáférhetőbbé tétele' a tájékoztatási munkával kapcsolatos megjegy- zések).
Az együttműködés fejlesztését illetően a Hivatal keresni fogja a közös érdeklődési pontokat, de ugyanezt várja az oktatóktól is, hogy a találkozások létrejöhessenek. Gyors eredményeket ígérne, ha az egyetemi—főis- kolai oktatók fokozottabban bekapcsolódná- nak a Hivatal folyóiratainak a munkájába, és részt vennének az MKT Statisztikai Szak- osztályának életében.
Az együttműködést a Hivatal őszintén akarja, ezért hívta össze ezt az értekezletet is.
amelyet nagyobb időközökben követnek majd ilyen lelkiismeret-vizsgáló plenáris értekezle- tek és sűrűbben specializált megbeszélések.
A MARX KÁROLY K'OZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KlHELYEZETT NAPPALl TAGOZATA PÉCSETT
A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemrég megszervezett új tagozatán 1971. december 17-én látogatást tett Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hi-
vatal elnöke, dr. Kiss Albert elnökhelyettes és Nyitrai Ferencné főosztályvezető kiséretében.
A vendégek részt vettek a módszertani tan- székcsoport tanszéki értekezletén, és tájéko-
