A szovjet jubileumi statisztikai kiadványok bemutatója

1020

SZEMLE'

A SZOVJET JUBlLEUMl STATISZTIKAI KIADVÁNYOK BEMUTATÓJA

A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Szovjetunió Szerzői Jogvédő Hivatalának ma- gyarországi képviselete. a Központi Statiszti—

kai Hivatal és a Statisztikai Kiadó Vállalat rendezésében 1979. július 26—án került sor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a szovjet jubileumi statisztikai kiadványok be—

mutatójára. A kiállítás ünnepélyes megnyitó- ján megjelentek a Szovjetunió Nagykövetsé- gének munkatársai, a sajtó képviselői, a meghívott szakemberek és a rendező szervek vezető képviselői, illetve munkatársai.

A bemutatót F. !. Oszkolkov, a Szovjet Kulf túra és Tudomány Házának igazgatója nyi- totta meg. Hangsúlyozta, hogy a rendezvény- re két nevezetes dátum, a Magyar Tanács- köztársaság 60., valamint a KGST megalaku- lásának 30. évfordulója közelében kerül sor, ami különös jelentőséget kölcsönöz a jubi-

leumi eseménynek.

A Központi Statisztikai Hivatal részéről dr.

Varga Lajos, a Számítástechnikai Főosztály vezetője mondott megnyitót. Az üdvözlő sza- vak után a bemutató célját abban jelölte meg, hogy megismertesse a résztvevőket és a látogatókat a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási tevékenységének azzal a részé- vel, amely a magyar—szovjet statisztikai

együttműködéssel. illetve hazánknak a KGST- ben való részvételével kapcsolatos. Ezenkívül a bemutató célja a Hivatal felügyelete alá tartozó Statisztikai Kiadó Vállalat szovjet vo—

natkozású statisztikai és számítástechnikai szakkönyveinek bemutatása, amelyek a Hiva- tal tájékoztatási tevékenysége keretében, il- letve a magyar—szovjet szómítástechnikai együttműködés eredményeképpen jelentek meg. Végül a rendezvénnyel egyidőben meg- nyílt kamarakiállitás áttekintést ad az alapi—

tásának 25. évfordulóját ünneplő Statisztikai Kiadó Vállalat sokrétű tevékenységéről, be- mutatja azokat a jellegzetes statisztikai kiad- ványtípusokat, amelyek az eltelt negyedszá-

zad alatt sorra kialakultak.

A megnyitó szavak után Holka Gyula, a Tájékoztatási főosztály vezetője mondott be- vezetőt. Méltatta a magyar—szovjet statiszti- kai együttműködés eddigi eredményeit, amelynek felelőse magyar részről a Központi

Statisztikai Hivatal.

Az együttműködésnek köszönhető, hogy magyar nyelven is megjelennek az együttmű- ködés eredményeit reprezentáló statisztikai munkák, adatösszeállítások. Kiemelte a KGST jubileumi statisztikai évkönyvei magyar nyel—

vű kiadásának szerepét, jelentőségét. Ugyan- akkor lényeges, hogy a magyar vonatkozá—

sú legfontosabb statisztikai információk ide- gen nyelveken, így oroszul is rendszeresen megjelennek. A statisztikai profil mellett a

Statisztikai Kiadó Vállalat jelentős szerepet.

tölt be az információk közvetitésében számi—

táste ,hnikai és informatikai szakkönyvek ki- bocsátásával is. Elmondotta, hogy a hazai szakemberek körében egyre nagyobb az ér- deklődés a baráti szocialista és más szam—

szédos országok gazdasági és társadalmi eredményei iránt. s ezért a nemzetközi adat-- összeállítások rendkívül keresettek a könyv- piacon. A Központi Statisztikai Hivatal ilyem irányú törekvése az utóbbi időben több ér- tékes produktumot eredményezett. Ezenkívül figyelemre méltó a Statisztikai Kiadó Vállalat, vállalkozó kedve, ugyanis a közelmúltban je—

lentette meg .,A Szovjetunió népgazdaságá—

nak 60 éve" c. jubileumi adatgyűjteménytw amely a maga nemében egyedülálló gazdag- sággal számol be a szovjet népgazdaság hat évtizedes fejlődéséről. Felhívta a figyelmet az ebben a szférában legújabban megjelent két kiadványra. .,A KGST jubileumi statisztikai évkönyve", illetve a ,,30 éves a KGST" c. ki-

adványokra.

Végezetül E. !. Kobzar, a moszkvai Szta—

tisztika kiadó igazgatója kért szót. A Magyar—

országon megjelentetett szovjet vonatkozású statisztikai és számitástechnikai könyvek nagy részét a Sztatisztika bocsátotta rendelkezés- re. Különösen jók és gyümölcsözők a kapcso- lataik a budapesti Statisztikai Kiadó Vállalat- tal. Ismertette a moszkvai Sztatisztika kiadá munkáját, törekvéseit, erőfeszítéseit a magyar szakirodalom szovjetunióbeli népszerűsítésé-

ben.

1963 óta mintegy 30 magyar szerző munká- ját jelentették meg, s mivel az átlagos pél—

dányszám a Szovjetunióban magas, nem rit- kaság, hogy a magyarról forditott művek 10—20 000 példányban kerülnek a szovjet ol- vasók kezébe. A moszkvai Sztatisztika évente 160 művet ad ki. fő profilja a statisztika, a statisztikaelmélet és módszertan, továbbá cm számítástechnika. Kiadványainak évi össz- példányszáma meghaladja a 3 és fél mil- liót.

A rendezvény résztvevői ezt követően meg- tekintették a Központi Statisztikai Hivatal pub—

likációiból álló kamarakiállítást, amely né—

hány napig a nagyközönség számára is nyit——

va állt a Szovjet Kultúra és Tudomány Há—

zában.

A kamarakiállitás is érzékeltette, hogy a, Statisztikai Kiadó Vállalat az elmúlt 25 év alatt nagy fejlődésen ment keresztül. Szelle—

mi felkészültsége, technikai lehetőségei sok—

kal nagyobb eredmények elérésére teszik ké—

pessé, mint akár néhány évvel ezelőtt. Alap-r vető feladata. a Központi Statisztikai Hiva- tal tájékoztatási tevékenységének kiadói—

nyomdai bázison történő realizálása azonbani

SZEMLE

1021

25 év elteltével is változatlan. Igaz. hogy a vele szemben támasztott követelményeknek és elvárásoknak sokkal magasabb színvonalon kell eleget tennie, mint működése első évei- ben. A bemutatott változatos kiadványanyag bizonyította, hogy a Statisztikai Kiadó Válla- ílat felfejlődött feladataihoz és a kiadott mű-

vek, valamint a megjelentetett példányszá—

mok tekintetében jelenleg már eredményes közvetítője a statisztika elért eredményeinek és ezen keresztül a felső szintű párt— és ál—

lami törekvéseknek, célkitűzéseknek.

Dr. V. L.

A NÖK RÉSZVÉTELE A GAZDASÁGI FEJLÖDÉSBEN AZ EGB-RÉGlÓBAN

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága döntésének megfelelően került sor az 1979.

július 9. és 12. között Párizsban tartott sze- mináriumra, amelynek célja a nők növekvő gazdasági aktivitásának és az azzal kapcso—

latos problémáknak a vizsgálata volt.

A szeminárium —— amelyet dr. Zala Júlia, az EGB Gazdasági Előrejelzések és Programo- zások főosztályának igazgatója szervezett, akinek a tanácskozás eredményességében is döntő szerepe volt — három témával foglal—

kozott: 1. a nők foglalkoztatási szerkezete.

2. a nők részvétele az oktatásban és a szak- képzésben, 3. a nők időgazdálkodása.

A szeminárium eredményeit és következte- téseit a nők évtizede alkalmából 1980—ban Koppenhágában rendezendő világkonferen—

ciára fogják benyújtani. A szemináriumon a legtöbb európai ország, továbbá az Egyesült Államok és Kanada delegációja, valamint különböző nemzetközi szervezetek képviselői vettek részt. A szeminárium vitáinak alapdo—

kumentumát az EGB Titkársága készítette. A részt vevő országok is benyújtottak dolgoza- tokat a nők helyzetéről a saját társadalmuk- ban, az említett három téma körében pedig egy-egy szocialista és tőkés rapportőr állí- tott össze rövid összefoglalót. A szeminárium befejezésekor összefoglalót és következteté- seket fogadtak el, ebben konkrét'ajánlások is vannak a nők helyzetének javítását ille- tően.

Az EGB—régió országaiban a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan erősen megnöve- kedett a nők kereső munkavállalása. Kétség- telen, hogy a nők a korábbi évszázadokban is részt vettek a termelő munkában. ám az iparosodás és a tercier szektor megnöveke—

dése nyomán egyre több nőt foglalkoztatnak a háztartáson és a családi gazdaságon ki- vül. A legutóbbi években sok országban a foglalkoztatott létszám növekedésének nagy része a női foglalkoztatás emelkedéséből származott. Lényeges különbségek vannak az egyes országok között: a szocialista orszá- gokban nagyobb arányú a nők, ezen belül a házas nők gazdasági aktivitása, de némely tőkés ország, elsősorban Finnország, Anglia, Dánia, Svédország, megközelítik ebben a te- kintetben a szocialista társadalmakban elért szintet. A nyugat-európai országokban a nők, elsősorban a házas nők foglalkoztatása igen

gyakran részmunkaidős formában valósul meg.

Sok vita volt akörül, hogy a Nyugat-Euró—

pában az utóbbi években megnövekedett (és sok hozzászólás szerint tartósan fennmaradó) munkanélküliség nem fogja—e hátrányosan érinteni a nők foglalkoztatását, vajon nem a nők fogják—e először elveszteni munkahelyü—

ket.

A leírt növekedés ellenére a nők gazda—

sági aktivitása számos problémát vet fel.

Ezek jelentős része abból származik, hogy a foglalkoztatott nők ágazati és foglalkozási megoszlása erősen különbözik a férfiakétól, olyannyira, hogy sok hozzászóló foglalkozta—

tási szegregációról beszélt. Különösen nagy a nők aránya a tercier szektor ágazataiban, valamint néhány olyan foglalkozásban, mint:

gépírónő, háztartási alkalmazott, ápolónő és más egészségügyi középszintű szakalkalma—

zott, takarítónő. szabó, kereskedelmi eladó, továbbá általában az egyszerű irodai fog—

lalkozások. Viszont kevés a nő az olyan foglalkoztatási területeken. ahol a nagy fizikai erőkifejtés és a nehéz munka—

körülmények miatt a nők alkalmazása nem lenne kívánatos, továbbá a gazdasági és államigazgatási vezető állásokban, néhány értelmiségi pályán. Az utóbbi foglalkozások- ban a nők viszonylagos hiányának társadal—

mi okai vannak. Bizonyítja ezt az is, hogy országonként nagyon eltérő a foglalkoztató- si szegregáció. Például a Szovjetunióban, Bulgáriában, Romániában és Finnországban az orvos, állatorvos, fogorvos és gyógysze- rész kategóriába tartozók többsége nő, mig egyes tőkés országokban igen kicsi ugyan—

itt a nők aránya.

A foglalkoztatási szegregáció többek kö- zött azért okoz problémát. mert azokon a területeken ahol, a nők túlsúlyban vannak, általában alacsonyabbak a keresetek. sőt olyan tendenciát is meg lehet figyelni, hogy ahol a nők aránya növekedni kezd, az átlag- keresetek viszonylag romlanak, és megfordít—

va, ahol a férfiak aránya nőni kezd, ott ja-

vulnak a keresetek. Nem lehet azonban el- dönteni, hogy a két párhuzamos folyamat közül melyik az ok és melyik az okozat.

A foglalkoztatási szegregáció összefügg azzal, hogy a nők iskolai végzettségének ál-