A szovjet statisztikai évkönyv

(1)

SZEMLE

A SZOVJET STATISZTIKAI ÉVKÖNYV

HOLKA GYULA

A közelmúltban jelent meg a Szov—

jetunió Központi Statisztikai Hivatalá—

nak 1964. évi statisztikai évkönyve (Narodnoe hozjajsztvo SZSZSZR v 1964 g.). Az évkönyv terjedelme —— a mód- szertani magyarázatok, tárgymutató stb.

nélkül —— majdnem 800 oldal, mintegy

100 oldallal több az előző évinél.

Az évkönyvben a legnagyobb érdeklő—

désre a népgazdaság fejlődését összefog- laló szintetikus mutatók mellett első—

sorban a mezőgazdaság helyzetével fog- lalkozó rész, valamint azok az új táblá—

zatok tarthatnak számot, amelyek az előző évkönyvben nem szerepeltek.

A Szovjetunió népgazdaságának 1964.

évi fejlődését a következő összefoglaló

mutatók jellemzik. (Lásd az l. táblát.)

Ismeretes, hogy 1963—ban — nagyrészt a rendkívül kedvezőtlen időjárás követ- keztében — a Szovjetunió mezőgazda- sági tenmelése jelentős mértékben visszaesett. Az össztermelés értéke kb.

7 számlákkal alacsonyabb volt az előző

évinél, a szemes termények termelése

közel 33 millió tonnával (23 százalékkal)

csökkent, aminek következtében nagy-

mennyiségű gabonaimportra került sor 1963—1964 folya-mán, s az állatállomány

— különösen a sertésállomány —— szintén

visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az évkönyvet megelőző köz—

lések alapján már előre látható volt, hogy 1964—ben a mezőgazdaság helyzete lényegesen jobb lesz, mint 1963—ban

volt, de végleges és részletesebb adatok erre vonatkozóan csak az 1964. évi év-

könyvben találhatók. A mezőgazdasági

össztermelés 14 százalékos emelkedésé—

vel nemcsak elérte, de meg is haladta az

1962. évi (s ezzel együtt az összes ko-

rábbi évek) színvonalát. (Lásd a 2. táblát.)

A sertésállomány 1964 folyamán jelen—

tős mértékben nőtt, de nem érte el az 1962. évit, a jwhállomány pedig tovább

csökkent. (Lásd a 3. táblát.)

Az évkönyvben az 1963. évihez és az

azt megelőző évkönyvekhez viszonyítva

számos új tábla található. Ha rangsoro—

lás egyáltalán megengedhető, akkor min-

den bizonnyal a mezőgazdaság munka-

ráfordításait, a lakosság anyagi fogyasz- tását és a nominálbérek és reáljövedel- mek alakulását tartalmazó új táblázatok tarthatnak a legnagyobb érdeklődésre számot.

A mezőgazdasági fejezeten belül külön alfejezet tárgyalja a munkaráfordítások alakulását a mezőgazdaságban. Bemutatja egyrészt .a lkolhozok és a szovhozok egy mázsa különféle termék előállítására fordított munkaidejét 1960—ban és 1962—-

1964 között, másrészt külön a szovhozok

és külön a lkolhozok adatait köztársasá—

gok, illetve gazdasági körzetek szerint

1964—ben. Néhány erre vonatkozó adat

az első táblából. (Lásd a 4. táblát.)

A fenti átlagok —— legalábbis 1964- ben ——- igen nagyfokú szóródást mutat—

nak gazdasági körzetenként. Például a

kolhozok egy mázsa szarvasmarha—súly—

gyarapodást (átlagban l3,6 munkanap)

az Észt SZSZK—ban 6,3 munkanap, az

Azerbajdzsán SZSZK—ban 30,7 munkanap ráfordításával értek el. Az egy mázsa szemes termény termelésére fordított munkanapok átlaga 0,60; a szélső értékek 0,30 (Nyugat—Szibéria) és 2,38 (Tadzsik SZSZK) munkanap stb.

Jellegét tekintve ehhez a témakörhöz

kapcsolódik az a három tábla is, amely

a fontosabb termékek önköltségéről szól a kolhozokban és a szovhozokban. (A kolhozok önköltségének számbavétele

kétféleképpen történ—t: megállapították a kolhozparasztok munkaráfordításait a

szovhozok munkabér—normái, majd a

kolhozparasztoknak adott tényleges pénz—

kifizetések és terményjuttatások alapján.)

Míg a kolhozok és szovhozok között a közvetlen munkaráfondításokban általá—

ban lényeges különbség van a szovhozok

(2)

'650

javára, a teljes önköltség vonatkozásá—

"ban nincs ilyen mértékű eltérés, illetve a felsorolt termékek többségénél (sze- emes termények, nyersgyapot, cukorrépa,

"burgonya, szarvasmarha- és juhsúly—

"gyarapodás, tej és gyapjú) a kolhozok vönköltsége valamivel kedvezőbb.

1. tábla A fontosabb népgazdasági mutatók alakulása

1964. évben

, az 1958. az 1963.

Mutato évi évi

százalékában

"Társadalmi össztermék ... 148 108 Nemzeti jövedelem ... 148 109 Termelő állóalapok ... 175 109 Ipari teljes termelés ... 169 107

—_ Vegyipari teljes termelés . .. 216 115 Gépipari teljes termelés . . . . 217 110 '.Mezőgazdasági teljes termelés . 113 114

Árutonnakllométer teljesítmény

összesen ... 157 110

üzembe helyezett állóalapok .. 151 ms

* Beruházások ... 153 109 Állami és szövetkezeti kiskeres—

kedelmi forgalom ... 145 106 .Munkúsok és alkalmazottak

száma ... 134 104 (A munka termelékenysége:

az iparban ... 136 104 az építőiparban ... 145 107 a mezőgazdaságban ... 132 118 a vasúti közlekedésben ... 142 105

Megjegyzés. Ez év elején közzétették az 1965.

évről szóló tervjelentést, amely tartalmazza ezen (mutatók nagy részének 1965. évi alakulását: a nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékkal, az

"ipari termelés 6,6 százalékkal, a mezőgazdasági '.termelés kb. 1 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal, a beruházások '! száza- lékkal stb. emelkedtek 1965—ben az előző évhez

"viszonyítva. _

2. tábla A fontosabb termények termelése

1962—1964 között (millió tonna)

1962. ' 1963.I 1964.

Megnevezés

! évben

':Szemes termények összesen 140,2 107,5 152,1 Ebből :

búza. ... 70,8 49,7 74,4

rozs . . . . 17,0 ll,9 l3,6

árpa. . . 19,5 19.23 28,6

kukorica . . . . . 15,5 11,1 13,8 Cukorrépa ... 47,4 44,1 81,2 Burgonya ... 69,7 7l,8 93,6 ZZőldségfélék ... 16,0 15,2 19,5 Megjegyzés. Az 1965-ről szóló tervjelentés sze—

rint 1965-ben a mezőgazdaság ismét súlyos ne- hézségekkel küzdött, s ez elsősorban a növény- termelésben mutatkozott meg: a szemes termé—

nyek termésmennyisége csak mintegy 121 mil- lió tonna volt, de a jelentés szerint a lakosság ellátását biztosították.

Az évkönyv az ágazati kapcsolatok rmérlege alapján közli a lakosság anyagi jogyasztásának (közvetlen fogyasztás és az anyagi jellegű szolgáltatások) adatait

szereket ! 11,

' tételben sorolja fel.)

SZEMLE

az 1959—1963. évekre. 1963dban a lakos- ság anyagi fogyasztása —— összehasonlitr ható árakon -— összesen 23 százalékkal;

ezen belül az élelmiszerek fogyasztása 20, az iparcikkeké 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1959—ben. Az élelmiszerek közül legnagyobb mértékben a cukor (44%), a hús és húskészítmények (340/0),

a 1131 és halkészítmények (300/0), a tej és

tejtermékek (290/0) fogyasztása nőtt. Az iparcikkek közül a bútorok (76%), a rádiótechnikai termékek (55%), az elekt—

rotechnikai termékek (810/0), a gépkocsik

(52%), a vegyi cikkek (459/0) és a Villa-—

mos- és hőenergia (460/9) stb. fogyasztása

nőtt különösen gyors ütemben.

3. tábla Az állatállomány főbb adatai

(millió darab)

1963. ! 1964. ! 1965.

Állatfaj )

évben (január 1.) Szarvasmarha ... ! 87,0 85,4 ' 8732

Ebből tehén ... 38,0 38.23 318

Sertés, ... 70,0 40,9 52,8

Juh ... 139,7 133,9 125,2

4. tábla Egy mázsa termék előállításához szükséges

átlagos munkaráforditás munkanapokban Kolhozok Szovhozok

Termék _.——_____—_

1960! 1964 1960! 1964 Szemes termények

(kukorica nélkül) ... 0,86 0,60 026 022 Nyersgyapot ... 6,8 6,0 6,1 4,9 Cukorrépa ... 0,38 0,30 0,40 0,34 Súlygyarapodás :

szarvasmarhánál ... 14,7 13,6 8,2 8,4 sertésnél ... 16,6 13,8 7,1 5,6 Tej ... 2.6 2,7 1,8 1,7

Az egyes termékcsoportok arányát 1963-ban az összes fogasztáson belül a

következő adatok szemléltetik:

Százalék Élelmiszerek ... . . . 56.91

Élelmiszeripari termékek ... . 40,3 Mezőgazdasági termekek (ipari fel-

dolgozás nélkül) 16,6

Iparcikkek ... 37.17 Ebből:

Textil- és ruházati ipari, bőr— és , cipőipari termékek ... 19,1 Gépipari termékek ... 4,1 Amortizáció (a nem termelő állóalapok

elhasználódása) ... 6,1 Anyagi fogyasztás összesen mao

(Az évkönyvben közölt teljes nómen—

klatúra ennél részletesebb és az élelmi- az iparci'kkeket pedig 34 Első ízben közli az évkönyv a havi

átlagkereseteket. 1964—ben a népgazda—

(3)

SZEMLE

651 ságban foglalkoztatott munkások és al-

kalmazottak havi pénzbeli átlagkeresete 90 rubel volt, a közvetett juttatások és jövedelmek értéke 31 rubel. A 90 rubeles

havi átlagbér majdnem háromszorosa volt az 1940. évinek (33 rubel), és 10

rubellel haladta meg az 1960 évit. A felsorolt ágazatok közül legmagasabb

átlagbér a vízi közlekedésben (132 rubel),

legalacsonyabb a lakás— és községgazdál—

kodásban (64,5 rubel) volt. (Az 1965. évi

"béremelések az átlagot 95 rubelre emel- ték. A béremelések elsősorban az ala—

csonyjövedelmű kategóriákat érintették,

például a lakás— és községgazdálkodás dolgozóinak átlagbére 64,5 rubelről 73

rubelre emelkedett.) Az iparban a havi

átlagbér 1964-ben 100,5 rubel volt, szem- ben az 1958. évi 87,1 és az 1960. évi 91,3

rubellel. Az egy keresőre számított reál—

jövedelem—index az 5. tábla adatai sze—

rint alakult.

A táblához fűzött megjegyzés szerint 1940—hez képest a megfelelő index a munkások és alkalmazottak vonatkozá—

sában 224, a kolhozparasztok esetében

300.

A lakosság életkörülményeit tükrözik még a fizetett szabadság tartamáról szóló

táblák. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak fizetett szabadsága az 1964. március 31—i állapot

szerint átlagosan 19,3 munkanap volt. A munkások és alkalmazottak 36,6 'számlé—

ikának 12 munkanap törvényes szabad-

sága volt, 20,1 százalékának 24 munka—

nap s további 13,5 százalékának ennél több. A fizetett szabadság átlagos hossza s a foglalkoztatottak megoszlása a sza—

badság időtartama szerint megtalálható népgazdasági áganként és iparáganként

is (utóbbi a munkások kiemelésével).

5. tábla A reáljövedelem alakulása

(Index: 1950. év :: 100)

1950. 11958. ! 1960. '1964.

Megnevezés

évben Munkások és alkalmazot-

tak ... 100 160 176 183 Kolhmparasztok ... 100 192 199 253

Az évkönyv a felsoroltakon kívül még számos új táblát tartalmaz, ezek nagy

része azonban a korábban is közölt ada—

tok területi vagy ágazati stb. mélyebb részletezése.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. HAJAS JÓZSEF:

GAZDASÁGI MÉRTÉKEGYSÉGEK

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1965. 109 old.

Korunk embere nem elégszik már meg .azzal, hogy ismeri saját magát, közvet—

len környezetét, hanem érdeklődése mind—

inkább az egész földrészre, sőt az egész

földgolyóna is kiterjed. A legtávolabbi (országok gazdasági és társadalmi életét is át akarja tekinteni, képet akar alkotni

magának a legelmaradottabb, de a leg—

fejlettebb népek, országok helyzetéről,

adottságaira, tudni [kívánja, hogy országa

hol helyezkedik el a világ országainak rangsorában. Mind nagyobb jelentőségre

tesznek szert az összehasonlítások, külö—

nösen a nemzetközi összehasonlítások.

Emellett meg szeretnénk ismerni a meg—

tett utat is. Mennyit fejlődtüink nemcsak az elmúlt 5—10 évben, hanem a leg—

utóbbi évszázadokban? Ez a kérdés is

gyakran felmerül, és ez mutatkozik meg a történeti statisztika napjainkban tapasz—

talt felvirágzá—sában is, amelynek feladata a történelmi időkre vonatkozó adatok felkutatása, feldolgozása és összehasonlí—

tások készítése.

Könnyű elgondolni, hogy a társadalmi és gazdasági haladás, a tudományos

kutatómunka elősegítése nemzetközi és történeti összehasonlításokat igényel, a gyakorlatban azonban ezt megvalósítani

már sokkal nehezebb. Olyan akadályok

leküzdését kívánja meg, amelyekre sok—

szor nem is gondolunk: még akkor is, ha abban a szerencsés helyzetben

vagyunk, hogy a megfelelő adatok ren—

delkezésre állnak, egyes országok adatai

gyakran, a régi idők adatai pedig szinte

minden esetben a jelenlegitől vagy a nálunk használttól eltérő mértékegység- ben vanna'k kifejezve, vagyis össze—

hasonlíthatatlanok. Gondoljunk arra, hogy Magyarországon a méter—mérték

bevezetésére 1874—ben hoztak törvényt, és hogy a mezőgazdaságban még jelen—

leg is a kat. holdat használjuk területi mértékegységként a metrikus rendszerbe

A szovjet statisztikai évkönyv

SZEMLE