Az 1961. december 10-i árrendezés hatása az élelmiszer-forgalomra

AZ 1961. DECEMBER 10-I ÁRRENDEZÉS HATÁSA AZ ÉLELMISZER-FORGALOMRA

KAINER GYULA—DR. KOVÁCS DÉNES

Az árváltozáéok hatásainak elemzése, azaz annak vizsgálata terén, hogy az ámódosítások miként befolyásolták az áruforgalmat, a lakosság egyes csoportjai- nak reáljövedelmét vagy a fogyasztói árszínvonalat, még nem rendelkezünk elég széleskörű tapasztalatokkal. Pedig az emlitett hatások ismerete nélkülözhetetlen mind a tervező, mind az operatív szervek számára: egy következményeiben nem

eléggé felmért árintézkedés különféle veszélyekkel járhat. A vártnál nagyobb vagy kisebb forgalom árulúányra vagy a készletek túlzott növekedésére vezethet,

ami nemcsak a belkereskedelmet, hanem az ipari termelést, sőt a külkereskedelmi forgalmat is hátrányosan érintheti. A vásárlóképesség növekedésének, illetve csökkenésének a tervezettől eltérő alakulása megváltoztathatja az árualap és vásárlóerő szükséges egyensúlyát, de amellett a lakosság egyes csoportjai ——

például a munkások és alkalmazottak, illetve a parasztság — között kialakult tervezett jövedelmi arányokat is. Az árváltozások hatásainak elemzése, mint a mondottakból ez kitűnik, nagy körültekintést, gondosságot igényel. A vizsgá- latok kiterjesztését, eredményességét nagyban elősegítheti a különböző területe- ken szerzett tapasztalatok összegezése. Ehhez kíván e cikk is hozzájárulni.

Az 1961. december 10—i árrendezéssel a lakosság keresletét a fogyasztói árak

változtatásával kívánták kedvező irányba befolyásolni, és ezen kívül külkereske- delem—politikai célkitűzések megvalósítására is szolgált. A határozat azzal számolt, hogy az árrendezés nem érinti a lakosság reáljövedelmének szinvonalát, mivel az árcsökkenések és áremelések összességükben kiegyenlítik egymást. Az árrendezés jelentőségét bizonyítja, hogy az árintézkedések által érintett különféle élelmisze- rek, élvezeti cikkek forgalma 1961. első félévében a bolti élelmiszer— és vendég—

látó forgalomnak mintegy egynegyedét tette ki. Az alábbiakban először az árren- dezés célkitűzéseit ismertetjük, majd foglalkozunk az árváltozásoknak a for—

galomra gyakorolt hatásával és végül következtetéseket vonunk le a célkitűzések megvalósulására vonatkozóan. (Az árintézkedés érintette néhány iparcikk árátis, ezek szerepe azonban az élelmiszerekhez viszonyitva jelentéktelen, ezért a továb—

biakban csak az élelmiszerekkel foglalkozunk.)

AZ ARRENDEZES CÉLKITÚZESEI

A kormányhatározat célja az élelmiszer—forgalom, illetve a fogyasztás kedvező irányú szerkezeti megváltoztatása, volt. Ennek megfelelően csökkentették egyes

árufélék -— többek között —- a babkávé, kakaó, tea és egyes déligyümölosök árát.

KAINER—DR. KOVÁCS: AZ 1961. DECEMBERI ARRENDEZÉS ! 273

Az árcsökkentést indokolta, hogy e termékek fogyasztása bár gyors ütemben nőtt, az egy főre eső fogyasztás éppen a magas árak miatt nem fejlődött kellően.

Az árleszállítás a helyesebb árarányok megteremtése mellett lehetővé tette, hogy egyes importált élelmiszerekből az egy lakosra jutó forgalom közelebb kerüljön a fejlettebb ipari országok fogyasztásának színvonalához. Példaképpen la kávéfogyasztásról ismertetünk néhány nemzetközi adatot.

Egy lakosra jutó vkávéfogyasztás'

Ország Kiiogramm Ország Kilogramm

Svédország ... 9,1 Német Szövetségi Köztársaság 35 Dánia ... 8,5 Olaswrszág ... 1,7 Belgium . . . ; ... 6,3 Magyarország ... 0,13**

Franciaország ... 4,4

* Praxis und Forschung. 1962. évi 2. sz. 45. old. (Az adatok az 1959—1960. évre vonatkoznak.)

** A Központi Statisztikai Hivatal adata az 1960. évről.

Az *ún. gyarmatáruk: közül az árrendezéssel érintett kávé, tea; kakaópor

"fogyasztása az életszínvonal emelkedésének, bizonyos mértékben a városi élet—

forma növekvő térhódításának hatására az elmúlt években Magyarországon gyors ütemben nőtt. E fejlődés mértékére jellemzők a következő mutatók.

1. tábla

Az egy főre jutó évi átlagos gyarmatám—fogyasztás

(dekagramm)

1950. * 1960.

Gyarmatltm

évben

Babkávé ... 5,7 13,2 Kakaópor ... 5,4 35,5 Tea ... 1,0 3,2

A városi és falusi lakosság fogyasztása között azonban. még mindig elég nagy különbség mutatkozik.

A déligyümölcsök -— citrom, narancs, banán stb. ——4 fogyasztásának növelése egészségügyi szempontból fontos. A gyümölcs-, zöldség— és főzelékfogyasztás hazánkban igen egyenlőtlen: nyáron és ősszel magas, télen és tavasszal alacsony.

így a téli időszakban a déligyiimölcsök behozatala biztosítja azegyenletesebb és magasabb szintű vitaminfogyasztást. Az importált élelmiszerek forgalmának foko—

zása egyébként külkereskedelem—politikai érdek is, mivel ezeket nagyrészt a közelmúltban függetlenné vált gyarmati, illetve iparilag elmaradott országole szerezzük be. Az innen származó behozatal (növelése lehetőséget nyújt külkeres—

kedelmi kapcsolataink kiszélesítésére.

Mint ismeretes, az utóbbi években az édesípa'ri termékek forgalina növekedett, ezen belül azonban a táblás csokoládé és általában a csokoládés áruk forgalmát az aránytalanul magas árak fékezték. Ez indokolta az édesipari cikkek közül első- sorban a csokoládé árcsökkentését. Kisebb mértékben leszállították a táblás nougát és egyes cukorkafajták árát is, ez azonban, különösen az első esetben, inkább az árarányok módosítását és az értékesítési szint tartását szolgálta.

Az élelmiszer-fogyasztás és —forgalom távlati célkitűzései, valamint a lakos—

ság ellátásának további javítása szükségessé tette a vendéglátóipar ételforgalmd-

4 Statisztikai Szemle "

274 ' - ,, - mm GYULA—DR. KOVÁCS DÉNES

nak növelését. Ezért csökkentették a vendéglátóipari ételek és a wkraszsutemé-

nyek árát. A bolti babkávé mellett némileg az eszpresszó kávé árátis mérsékelték. ,

A célkitűzéseknek megfelelően az árleszállítások ellentételeképpen emelték

a sör és a dohányáruk árát. _, f i

A sörfogyasztás hazánkban a felszabadulás óta részben az erősen ingadozó szőlőtermés, illetve borhozam, részben az egyéb szeszesitalok áremelkedése miatt gyors ütemben növekedett. A második világháború előtt egy lakosra évente átlagosan 3 liter sör jutott, 1950-ben a fogyasztás már 8, liter és 1960—ban 37 liter volt, ami a háború előttinek több, mint tizenkétszerese. Az utóbbi években a ter— ' melés már nem tudott lépést tartani a növekvő kereslettel és így időszakos hiá—

nyok mutatkoztak Az áremelés célja tehát bizonyos mértékig a kereslet és a kínálat közötti összhang megteremtése volt.

A dohányáruknál az egészségügyi szempontok kívánták meg a fogytam—zás bizonyos mértékű fékezését. Emellett az árrendezés az egyes szivarkaíélék kö—

zötti helyesebb árarányok kialakitását is szolgálta..

AZ ÁRRENDEZÉS HATÁSA A KERESKEDELMI FORGALOMBA

Az árváltozás (és forgalomltervezett mértéke az egyes termékeknél eléggé eltérő volt. A tényleges forgalomnak (illetve átlagáraknak) a tervezettől való Elé- térésében főként a lakosság keresletének előre fel nem mérhető megváltozása -——

például az olcsóbb kakaópor vásárlásának gyorsabb növekedése —, valamint bizonyos választékhiányok játszottak szerepet.

A számítások szerint a lakosság megtakarításának és többletkiadásainak egyensúlyba kellett kerülni. Természetesen egyes személyek, illetve csoportok számára a vásárlások jellege és mértéke szerint az egyenleg kedvező, illetve hát- rányos is lehet.

Egyes élelmiszerek és élvezeti cikkek átlagárának változása

(1962. I. félévében az előző év azonos időszakához viszonyitva, százalék)

Megnevezés Arcsökkenés Megnevezés Arcsökkenés

Babkávé (bolti) ... 49 Vendéglátóipari étel ... 10

Csokoládé ... 37 Cukrászsütemény ... 6

Kakaó ... 21 Eszpresszókávé ... 6

Tea ... 37

Narancs ... 32 - Sör ____________________ Árelrgelés Citrom . . ... 10 Cigaretta ______________________ V 18

Közvetlenül az árleszállitás után a csökkenth árucikkek forgalma ugrás—

szerűen megnőtt. Ezt a tendenciát fokozta az is, hogy az árcsökkentés december 10—én, az év végi ünnepi vásárlásokat megelőzően történt. Az áremelés által érintett dohányáruk forgalma viszont esett, mivel sokan csökkentették ———- ha ideiglenesen is — napi cigaretta adegjukat, vagy olcsóbb fajtára tértek át.

Mindezek alapján az 1961. év — árrendezést követő — utolsóliúsz napját az áruforgalom tendenciáinak megítélése szempontjából nem tekinthetjük "gjel—

lemzőnek és következtetéseinket az 1962. év első felének forgalma alapján von—

tuk le. Ebben az időszakban az említett tényezők hatása már nem volt jelentős, és a forgalom az év elejétől kezdve normalizálódott.

A felsorolt cikkek forgalmának alakulását az árváltozáson kívül még sok más tényező is befolyásolta, például a reáljövedelmek alakulása, az áruellátás, az árukinálat. Ezért, bár a forgalmat főleg az árak függvényében vizsgáljuk, egyes V

AZ 1961. DECEMBERI ARRENDEZES 275

cikkeknél szükség szerint utalunk más tényezőkre, melyek a tendenciákat mérsé—

kelték, vagy erősítették. "? .

A december 10-i árleszállítás által érintett cikkek általában a rugalmas keresletű termékek csoportjába tartoznak, vagyis mind a jövedelem növekedé—

sére, mind az árak csökkenésére érzékenyen reagálnak.

A forgalom alakulására természetesen erősen hatott a fontosabb cikkek árleszállításának mértéke is. Ha magas árszínvonalú és ennek következtében alacsony fogyasztású termékek ára csak kismértékben csökken, ez a forgalmat

alig befolyásolja, mert e cikkek ára az átlagos, vagy a kisebb jövedelmű csalá—

dok számára továbbra is túlzottan magas lehet. Jelentős mértékű árleszállítás esetén viszont a lakosság nagyobb csoportjai is a leszállított árú élelmiszerek, él—

vezeti cikkek rendszeres vásárlóivá válhatnak. Az árleszállítás mértékére vonat- kozóan ismertetett adatok azt igazolják, hogy a december 10-i árváltozás ilyen

hatással járt, amit a forgalom jelentős emelkedése is alátámaszt.

A leszállított árú termékek eladásának volumene 1962 első félévében -— a nougát áruk kivételével — meghaladta a múlt év azonos időszakának forgalmát.

Különösen nagymértékű volt az értékesítés növekedése a lényegesen olcsóbbá vált csokoládéból, bolti babkávéból és déligyümölcsökből. Ugyanakkor a múlt évhez viszonyítva e cikkek forgalma értékben kifejezve is emelkedett. Az árle—

szállítás miatt természe-tesen az értéknövekedés jóval alacsonyabb volt a mennyi—

ség emelkedésénél, sőt egyes cikkek -——- táblás nougát, cukorka, tea, eszpresszó—

kávé -—— eladásának értéke nem érte el az 1961. első félévit.

Míg a magasabb árOn— értékesített sör mennyisége alig Változott a cigarettáé 8 százalékkal csökkent.

2. tábla Az árváltozással érintett cikkek 1962 első félévi

forgalma az 1961 első félévi százalékában

Cikk Va???" Értékindex

Babkávé(bolti)...,.. 268 137 Csokoládé ... 395 252 Kakaó ... 1 42 1 l 1 Táblás nougát ... 92 73 Cukorka ... 106 96 Tea ... 141 89 Narancs ... 265 179 Citrom ... 156 142 Egyéb déligyümölcs ... 153 140 Vendéglátóipari étel ... — 106 Cukrászsütemény ... —— 104 Eszpresszókávé ... — 96 Sör ... . 101 120 Cigaretta ... 92 1 l 1

Megjegyzés. Időközben az 1962 harmadik negyedévi forgalmi adatok összesítése is elkészült.

Ezeknek figyelembevételével a bolti babkávé, kakaó, táblás nougát, citrom eladásának volumene és értéke 1962 első három negyedévében hasonlóan alakult,, mint az előző év azonos időszakában.

Az első félévi forgalom alapján levont következtetések tehát a harmadik negyedévre, illetve fel—

tehetően az egész évre vonatkozóan is érvényesek.

Az árváltozások hatásának elemzéséhez az egymást helyettesítő vagy kiegé——

szítő élelmiszerek, élvezeti cikkek együttes vizsgálatára van szükség. Egy-egy

azonos igényt, illetve szükségletet kielégítő árucsoport adott árszínvonala mel—- lett —— más tényezőket figyelmen kívül hagyva — főleg az egyes cikkek _közöttiiv

4$

276 KAINER GYULA—na. Kovacs nem

árarányok határozzák meg forgalmukat, fogyasztásuk mértékét. így az egyes ter-

mékcsoportokon belül bizonyos forgalmi arányok alakulnak ki, mivel a fogyasz—

tók megszokják, hogy jövedelmi színvonaluknak megfelelően milyen núnőségű cikkeket milyen mennyiségben vásároljanak.

Ha az ármódosításnak megfelelően ezek a belső árarányok megváltoznak, a

fogyasztók mérlegelni fogják, hogy milyen termékek vásárlása előnyösebb szá—

mukra. Ha az azonos szükségletet kielégítő cikkcsoporton belül egyes termékek ára csökken, másoké pedig változatlan marad, ez nemcsak annyit jelent, hogy az

adott magasabb árú termékek ára a többihez viszonyitva olcsóbb lett, hanem azt is, hogy a változatlan árú cikk viszonylag megdrágult. Igy tehát a fogyasztó—

esetleg a változatlan árú termék helyett is részben a leszállított árucikket fogja vásárolni. Ez jól látható az édesipari cikkeknél, ezért megvizsgáltuk az árleszállí—

tás hatását a teljes édesipari forgalomra. (A következtetések levonását megnehe—

zíti, hogy egyes édesiperi cikkek árait különféle mértékben módosították, míg másoké nem változott.)

Az édesipari eladások 1962 első félévében értékben összesen 6 számlákkal emelkedtek, ezen belül a leszállított árú termékek forgalma 23 százalékkal nőtt, míg a változatlan árú cikkeké 8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká- hoz viszonyítva.

3. tábla

Az édesipari termékek forgalma 1962 első félévében

A forgalom

W Az átlagos

Megnevezés 1961 első növekedése Ha) árceökksnés félévének csökkenése (—) (százalék) százalékában (millió forint)

Leszállltotz árú édesipari termékek

összesen ... 123 % 99 — Ebből :

Táblás csokoládé ... 251 4— 111 37 Tablás nougát ... 74 — 11 19

Cukorka ... 96 -— 9 9

Kakaó ... 113 4r 8 21

Változatlan árú édeaipari termékek

összesen ... 92 — 43 —

Édesipari termékek összesen 106 4— 56 ——

Az árváltozás hatása egyes édesipari árukra különböző volt. Az árleszállítás ellenére a nougátfélék eladásának értéke 26, a cukorkáké 4 százalékkal csökkent, mig a csokoládé értékesitése mintegy 150, a kakaóé 13 százalékkal nőtt. A csoko—

ládé-eladás tehát nemcsak a változatlan árú, hanem a csökkentett árú termékek

—— táblás nougát és cukorka —— értékesítése terhére is emelkedett, ami az árle—

szállítás mértékének következménye.

Az édesipari termékek teljes forgalma a vizsgált félévben közel 56 millió forinttal emelkedett, ugyanakkor a csokoládé—értékaítés 111 millió forinttal nőtt. (Megjegyzendő az is, hogy a vendéglátóipari cukrászsütemények árának kisebbmértékű leszállítása következtében forgalmuk mindössze 4 százalékkal nő—

vekedett, amiben szintén közrejátszott a csokoládé eladásának gyorsütemű növe-

kedése.)

Az előbbiekből következik, hogy a forgalom összetétele ismegváltozott: a forgalom növekedése főleg csokoládéból, kisebb részben kakaóból származott,

AZ 1961. DECEMBERI ÁRRENDEZES 277

míg a többi termék eladásának értéke és a teljes forgalomhoz viszonyított ará-

nya csökkent. *

Az árak és árarányok változása a kereskedelmi forgalmat, annak szerkezetét, valamint a fogyasztási szokásokat is befolyásolta. Ez az össmfüggés jól látható a babkávéfogyasztás alakulásából. Hazánkban 1961 első félévében az elfogyasztott kávé teljes mennyiségének kevesebb mint felét vásárolták a boltokban, nagyobb részét eszpresszókávé fonnájában fogyasztották. Az árrendezés a bolti kávé árát közel felére szállította le, az eszpresszókávé ára viszont átlagosan csak 6 száza—

lékkal csökkent. Ennek következtében a bolti kávéeladás 1962 első félévében 168 százalékkal nőtt, ugyanakkor az eszpresszókávé fogyasztása alig emelkedett, ér—

téke viszont csökkent.

Az árarányok megváltozása következtében a rendszeres kávéfogyasztók — főleg a fővárosban és a nagyobb városokban — az eszpresszókávé helyett mind—

inkább áttértek az otthoni (vagy a munkahelyen történő) kávéfőzésre. Vidéken, a mezőgazdasági területeken, ahol a kávéfogyasztás nem annyira elterjedt, az esz-- presszókávé eladása is emelkedett és a budapesti 3 százalékos mennyiségi csökke—

néssel szemben, vidéken 15 százalékos emelkedőn jelentkezett. Ez azt bizonyítja, hogy a nem rendszeres kávéfogyasztók egy része az olcsóbbá lett eszpresszókávé—

ból vásárol többet. Az árrendezés hatására a kávéfogyasztás teljes mennyisége 1962 első félévében mintegy 70 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakánál, ezen belül a bolti kávé eladása az összes fogyasztás kétharmadát tette ki az előző évi 42 százalékkal szemben.

Más leszállított árú cikkeknél már nehéz egyértelmű következtetést levonni az árarányváltozásoknak a forgalomra gyakorolt hatásáról. így például kétségte- len, hogy a déligyümölcsök árának leszállítása és a hazai gyümölcsök forgalma között mutatkozik összefüggés, ez a kapcsolat azonban számszerűen nem bizonyít—

ható, mivel a déligyümölcsök főleg a téli és a koratavaszi időszakban állnak ren—

delkezésre, amikor hazai gyümölcsből nem mindíg kielégítő az ellátás.

Az árarányváltozások hatása megfigyelhető az áremelés által érintett ciga—

retták eladásánál is. Amellett, hogy a teljes forgalom (mennyiségben számítva) az 1961. évi alatt maradt, megváltozott az eladott áruk összetétele. Élénkebb volt a kereslet általában az olcsóbb fajták iránt, viszont jelentékenyen csökkent a drá—

gább cigarettafajták értékesítése. Nőtt a ,,Kossuth" cigaretta aránya az összforga—

lomban, megszűnt a ,,Munkás" hiánycikk jellege; 1962 első félévében lényege—

sen kevesebb ,,Terv" cigarettát adtak el, mint 1961-ben, ami-ben közrejátszott a ,,Fecske" füxstszűrős cigaretta megjelenése is. A változatlan árú ,,Symphocnia"

eladása több mint egyharmadával nőtt. Az ún. minőségi árúk közül a ,,Mentha"

és a ,,Turist" fajták forgalma kb. egyharmaddal, a legdrágább cigaretták, így pél—

dául a ,,Tihany," ,,Opera" és a ,,Budavár" értékesitése közel felével csökkent.

Végleges megállapításokat a forgalom alakulásáról csak az 1963 első félévi érté—

kesítési adatok ismeretében tehetünk, de a fogyasztás összetételében bekövetke—

zett változások és a fontosabb tendenciák feltehetően állandósulnak.

Az átrendezés lehetőséget nyújt arra is, hogy megvizsgáljuk az árváltozások hatékonyságát, az árrugalmaságot, vagyis az egy százalékos árváltozásnak a for- galom volumenére, illetve értékére gyakorolt hatását. Az árru-galmasságra kétség- telenül erősen hat —— adott jövedelmi és árszínvonal mellett — az egyes cikkek árváltozásának mértéke, ezért közgazdasági és kereskedelem-politikai szempont-

ból egyaránt figyelmet érdemel.

Az előzőkből az is következik, hogy például kisebb mértékű árcsökkentés

—— magas árszínvonalú cikkeknél —— a forgalmat alig befolyásolja, nagymértékű

278 mm GYUÚÉ—DR. KOVÁCS names

árlesz'állítás Viszont nagyobb forgalomemelkedést eredményezhet. Az átrendezést

ilyen oldalról is tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy konkrét forgalmi célokat optimálisan milyen mértékű árváltozással érhetünk el. Optimálisnak ebben a vonatkozásban az ázváltozásnak olyan mértékét tekintjük, amely mellett legna—

gyobb valószínűséggel érhetjük el a forgalom tervezett változását. *

4. tábla

Az árváltozás által érintett termékek árrugalmassági mutatója' 1962 első félévében

(1961 első félévének adatai alapján számítva)

Az árrugalmassági index

Cikk a mennyiség ! az érték—

tekintetében

A leszállított árú cikkek

Babkávé (bolti) ... — l,75 -— O,76 Eszpresszó kávé . . . '. ... — O,47 —0,67 Csokoládé ... 7 5,03 — 4,ll Túblás nougát ... 4— 0,34 —- 1,4O Cukorka ... —— 0,61 4— 0,44 Cukrászsütemény ... — ... - 0,56 -— 0,67 Kakaó ... —- l,58 —- 0,52 Tea ... — 0,7O * O,30 Narancs ... — 3,51 — 2,47 Citrom . ... - 5,05 —- 4,20 Egyéb déligyümölos ... -— 6,09 — 5,00

Vendéglátóipari étel ... — l,7 1 —— 0,60 Az áremelés által érintett cikkek

Sör ... % 0,63 4- l,05 Cigaretta ... —— 0,39 4- 0,61

' Az árrugalmassági mutató kiszámításánál a következő képletet alkalmaztuk:

A

Ez—g'íl', amelyben 49391—90 Apzpi'pn AP 90

ahol a a mennyiséget, 1) pedig az árat jelenti.

A 4. tábla adatai szerint egy százalékos cár-csökkenésre legnagyobb mértékben az egyéb déligyümölcsök, a citrom és a csokoládé forgalmának volumene reagált.

Feltűnő, hogy mind az egyéb déligyümölcsök —— banán, datolya, füge —-—, mind a citrom árcsökkenése aránylag kismértékű, 8, illetve 10 százalék volt. Az egyéb déligyümölcsöknél figyelembe kell venni, hogy fogyasztásuk az előző években különösen alacsony volt és feltételezhető, hogy a kínálat növekedése régi áron is nagyobb arányú forgalomemelkedést eredményezett volna. A

A déligyümölcsök közül a legolcsóbb a citrom, mely már hosszabb ideje folya—

matosan, egész év alatt kapható volt. Az alacsonyabb árszínvonal már koráb—

ban is elősegítette (elsősorban a városi lakosságnál) rendszeres fogyasztását; 1962 első félévében az értékesítés növekedése szorosan összefügg a téli és tavaszi inf——

luenzajárvánnyal és csak kisebb mértékben magyarázható az árcsökkenéssel.

így tehát a forgalom emelkedése és a magas árrugalmassági indexek az 'árle- szállítás mellett főleg más —— a kétféle cikknél egészen különböző ——- tényezők hatására vezethetők vissza.

A magas árrugalmassági index a narancs esetében már elsősorban az árcsök—

kentéssel, annak jelentős mértékével függ össze.

A különféle édesáruk és a kávé indexel erősen eltérők, amit az előzőkben mondottak már bizonyos mértékig magyarámak. Kedvező a vendéglátóipari étel—

Az 1961. DECEMBER! ARRENDEZES * 279

forgalom rugalmassági mutatója is. Ebben az esetben a forgalom növekedésé- hez az árcsökkenésen kívül hozzájárult a tavaszi és koranyári nem kielégítő bur- gonya—, zöldség— és főzelékellátás, illetve a magas szabadpiaci árak, melynek kö—

vetkeztében egyes családok számára gazdaságosabbá vált az otthoni főzés helyett

a vendéglői étkezés. ,

Az áremelés ellenére sörből az 1961. évihez hasonló mennyiséget fogyasztot- tak a vizsgált időszakban is. A sör és az egyéb szeszesitalok fogyasztása között bizonyos kapcsolat mutatkozik, azonban az áremelés ellenére is a sör a legolcsóbb

szeszesital. *

AZ ÁRINTÉZKEDÉS CÉLKITÚZÉSEINEK MEGVALÓSUL'ÁSA

A bevezetőben emlitett áruforgalmi célkitűzések az 1962. év első félévének tapasztalatai szerint általában megvalósultak. Az árleszállítás által érintett ter- mékek közül a kávé, a kakaópor és a bors forgalma az előirányzottnak megfele—

lően alakult, míg a déligyümölcsök és a csokoládé eladása annál magasabb volt.

A kereslet növekedése nem érte a kereskedelmet váratlanul és átmeneti zökke—

nőktől eltekintve a lakosság igényeit kielégítették. Részben az áremelés elsődle—

ga; hatásaként, részben más tényezők, főként a kedvezőtlen időjárás következté- ben a sör és a dohányáruk értékesítése 1962 első félévében valamivel alacsonyabb volt a tervezettnél.

A megváltozott árú fogyasztási cikkek átlagárai egészében a határozatnak megfelelően alakultak. A csökkentettt árú termékek átlagos árszinvonala mint—

egy 20 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az áremelés által érintett

sör és dohányáru átlagos áremelkedése pedig körülbelül ugyanilyen mértékű volt.

A bolti kiskereskedelem és a vendéglátóipar által forgalomba hozott összes élel—

miszerek és élvezeti cikkek árindexe az árrendezés következtében mintegy 0,5 százalékkal csökkent, vagyis az árintézkedés a fogyasztói árindexet alig befolyá—

solta.

Az árleszállitás megélénkitette az élehniszer-forgalmat, aminek következté- ben a megváltozott árú élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása értékben, 1962 első félévében a teljes élekniszer—forgalomnál lényegesen gyorsabban, 17 száza—

lékkal nőtt. 1961 azonos időszakához viszonyítva a bolti kiskereskedelmi és a ven- déglátóipari forgalom növekedésének több mint 60 százaléka az árrendezés által érintett cikkek értékesítésének emelkedéséből származott. Mindez azt bizonyítja, hogy a határozat célkitűzéseivel összhangban az élehniszer-eladás szerkezete és összetétele is megváltozott és nőtt az értékesebb termékek aránya a forgalomban.

Megvalósult az az elgondolás is, hogy az árintézkedés ne befolyásolja a lakosság átlagos reáljövedelmét. Az 1962 első félévi értékesítés alapján számolva a lakosságnak az árcsökkenés, illetve áremelés okozta összes megtakarításai és többletkiadásai lényegében kiegyenlítették egymást.1 Nem torzítja ezt az a mini-—

mális megtakarítási többlet sem, amely a számítottnál alacsonyabb sörforgalom

miatt következett be. ;

Az 1961. december 10—i árrendezés célkitűzései tehát az 1962 első félévi ta—

tapasztalatok szerint lényegében megvalósultak. Az árintézkedés hatását a for—

galom alakulására —- néhány kivételtől eltekintve —— sikerült megközelítően fel—

mérni. 1962 második félévének folyamán az ismertetett tendenciák csak kisebb mértékben módosultak, az eredmények további elemzése és felhasználása hasz—

nos lehet a közgazdászok számára.

iPaasche-féle árindex alapján számolva.