Ötvenéves a szovjet statisztikai irodalom

11.42

, ÖTVENÉVES A SZOVJET- STATISZTIKAI IRODALOMP *

Valamely ország statisztikai irodalmá—

nak hosszabb távú áttekintése mindig fáradságos, de mindig igen tanulságos művelet. A szovjet statisztikai irodalom ötvenéves jubileuma is alkalmat ad ilyen szélesebb perspektívákat átfogó

— tanulságok levonására, de bizonyos, hogy a világ első és legnagyobb szocialista hatalmáról lévén szó, megkülönböztetett jelentőségű tanulságokkal szolgálhat.

Ismeretes, hogy a lenini

állam— és társadalomszervezési koncep—

cióban a statisztikának rendkívül fontos szerep jutott osztályrészül. Egy fél év—

század statisztikai tevékenységének híva—,- talos adatközlésekben és elmélettstatiszé' tikai munkákban lecsapódott eredménye kétséget kizáróan igazolja, hogy a szov—

jet statisztika valóban ellátta a lenini szervező és ellenőrző funkciót, és telje—- sítette a tudományos objektivitásra való _, törekvés követelményét. Ez a fél évszá- zadot átfogó értékelés temészetesen nem jelenti azt, hogy a szovjet statisztikai kiadványok tartalma, szervezeti megol- dása mindig hibamentes és célszerű volt.

Ismeretesek ugyanis a szovjet statisztika történetében olyan időszakok is, amikor a statisztikai kiadványok _csak részben tükrözték a szocializmus építésének leg—

főbb problémáit, és az sem vitatható, hogy némelykor helytelenül értelmezték a statisztika szervező és nevelő felada—

tának megvúwmát. Ezek a kitérők azonban csak azt igazolták, hogy az ere—

detileg kitűzött alapelvek kétséget kizá—

róan helyesek voltak, és hogy teljesíté—

sük nem volt könnyű feladat. , . A lenini államszervezés gyors, pontos, a lényeget sokoldalúan, a valóságot marxista módon értelmező statisztikát követelt. Lényegében tehát egyszerre mennyiségi és minőségi követelményeket kellett teljesítenie a szovjet statisztiká—

nak, nem említve az ezek mögött meg—

húzódó szervezési feladatokat. A polgári

statisztika fogalmai, szervezési eljárásai, módszerei egyszerre használhatatlanok—

ká valtak. Másként kellett az embereket ' osztályozni a népszámlálások alkalmá- val, új mutatókat kellett alkotni az ipari üzemek termelésének méréséne, hate?

kony működésük megítélésére, az egész népgazdaság legfőbb jellemzőinek és ősz—

szet'üggéseinek mérlegelésére.

A szovjet statisztikai irodalomban két—

sé-gtelenül ez a sikeres újat teremtés ér—

demli meg a legnagyobb elismerést, és mindjárt hozzátehetjük, hogy a sikert, az elismerést az új társadalmi—gazdasági

szocialista

rendszer szükséglete, ösztönzése és lehe?

tűs—égeti eszközöl ték ki.

*A történeti körülmények nem kedvez— *

tek mindig a nyugodt, alkotó és szervező 'statismkai munkának, ennek ellenére a

statisztikai kiadványok á' legnehezebb időszakokban is elkészültek, napvilágot láttak. így volt ez a fiatal, sok nehézség—

gel küzdő, első világháború utáni Szov- jetunióban, a második világháborúban, valamint az azt követő időszakokban is.

"Ma már tisztelettel és az erőfeszítések méltányolásával forgatjuk azokat a köte—- izeket, amelyek az 1917-től 1919—ig végre—_

hajtott ipari, mezőgazdasági összeírások eredményeit részletezik, vagy a második világháború veszteségeit Veszik számba, s a kínálkozó tanulságot mindjárt igyek—

szünk levonni: a szocialista államban a - statisztikai munka, a statisztikai kiadvá—

nyok minden körülmények között a leg—

fontosabb "szervezásif vezetési eszközök

közé tartoznak. .

Az 1917—1918—ban megjelent statisz—

tikai kiadványok szerény nyitányát ké—

pezték annak a könyvtárnyi kötetnek, amelyben a'"szovjet hivatalos statisztikai szervek 50 éven keresztül részletezték, elemezték az ország, a területek és a külföld gazdasági és társadalmi állapo-

_ tát. '

Alig fejeződött be az első világháború, máris 5 kötetben jelent meg az 1920. évx népszámlálás, és nemsokára 50 kötetben látott napvilágot az 1926. évi népszám- lálás eredménye. Újra feléledtek a zcmsztvostatisztikák, és egymás után számoltak be Moszkva, Leningrád, a Moszkvai és Leningrádi kormányzóság és a többi terület állapotáról. Majd 1919—

től, 1926—tól, illetve 1928—tól, 1932—től

kezdve új periódikus jellegű kiadványok is megindule a Vesztnik Sztatisztilcin kívül a Központi Statisztikai Hivatal bulletin—je, a Konjunktúra Kutató Inté—

zet Közgazdasági Szemléje, az árstatisz—

tikai periodika, a Munkaügyi Statisztikai Szemle. Mindezek egyre nagyobb terje—

delemben és szélesebb változatossággal fogták át a Szovjetunió gazdasági és tár—

sadalmi életének minden fontosabb ese—

ményét.

A szovjet hivatalos statisztikai kiad—

ványok pontos áttekintését hazai vi—

szonylatok között csak részben végez-

hetjük el. A két világháború között, az

1930—as években ugyanis megszakadt ha—

zánk és a Szovjetunió közötti kiadvány—

csere—kapcsolat, és így csak a meglevő bibliográfiák. hivatalos könyvjegyzékek

'SZEMLE

alapján érzékelhetjük azt a hatalmas statisztikai publikáló munkásságot, amely a Szovjetunióban 50 év alatt lezajlott.

A- statisztikai kiadványpublikálás mére—

teinek érzékeltetésére idézzük, hogy a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- talának az 1918—1957. éveket átfogó bibliográfiai áttekintése több mint _300 oldalon keresztül sorolja fel a kiadvá—

nyok címeit. De ez a hatalmas kötet is csak részben nyújt áttekintést a kiadvá—

nyok mennyiségéről, mert nem szerepel—

nek benne a területi statisztikai szervek és más hivatalos szervezetek statisztikai publikációi.

Az eltelt fél évszázad statisztikai iro—- dalmát azonban nemcsak a hivatalos ki- adványok egyre bővülő számával jelle—

mezhetjük. A monografikus, elemző iro—

dalom is újabb és újabb kötetekkel bő- vítette a szovjet statisztikai tudomanyt.

Egymás után születtek a népgazdasági mérlegek tartalmáról, készítésének műd—

járól és adatainak értékeléséről szóló elemzések. Majd napvilágot láttak a szo- cialista ipar—, munkaügyi, beruházási, mezőgazdasági stb. statisztika alapfogal—

mait, legjellemzőbb vonásait összefog—

laló kötetek. Olyan módszertani iroda—

lom virágzott ki az 1920—es évek elején, majd később — korunkban —, amely világszerte megbecsülésnek örvend. Ha ennek az irodalomnak a tartalmát, gaz- dagságát és méreteit kívánjuk megra—

gadni, akkor ismét egy bibliográfiára kell utalnunk, amely a szovjet Statisztikai Kiadó gondozásában az 194:9-——1965u évek—

ben megjelent statisztikai kiadványokat

1143

tartalmazza Ebben a blbliográfiában 570 statisztikai mű szerepel és közülük közel 250 monográfia és elemzés. Állandó soro- zatok biztosítják a statisztika népszerű- sítését; külön sorozat szolgálja a statisz—

tikai ismeretek bővítését, és 50 évre visz—

szatekintő hagyományai vannak Marx, Engels, valamint Lenin munkásságát és a statisztika tudományának kapcsolatát elemző sorozatnak — nem részletezve a tan— és egyéb statisztikai könyveket. '

Még ez a keret sem elégíti ki azonban a szovjet statisztikai kiadványpublikálás igényeit. Külön kiadó gondoskodik ugyan—

is a legnevesebb és legfontosabb külföldi statisztikai művek orosz nyelven való megjelenéséről. Ebben a tárgykörben klasszikusok és modernek követik egy—

mást. A játékelmélet, a döntéselmélet, a programozási eljárások ugyanúgy helyet kapnak, mint a Valószínűségszámítás klasszikusainak alkotásai.

Végül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznünk a Szovjetunió matematikai—

statisztikai irodalmáról, amelynek világ—

hirnevét osztatlan elismerés övezi. Jelen- tőségét, méreteit mi sem bizonyítja kéz—

zelfoghatóbban, mint az, hogy az UNESCO-nak a fordítási irodalomról ki- adott bibliográfiájában tekintélyes szám—

mal szerepelnek oroszról idegen nyelvre fordított matematikai—statisztikai művek.

Összefoglalva; a szovjet statisztikai iro- dalom ötvenéves mérlege tehát olyan ta—

nulságokkal szolgál, amelyek a magyar statisztikai irodalomban is hasznosíthatók.

Dr. D. D.

MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM

FAZLOLLAH M. REZA:

BEVEZETÉS AZ lNFORMÁCIÓELMÉ'LETBE'l

Műszaki old.

Könyvkiadó. Budapest, 1966. 583

Az információelmélet története kb. 20 éves múltra tekint vissza, s a matema- tika számos ágához hasonlóan a fiziká—

ból —— közelebbről tekintve a hírközlés elméletéből —— származott. Elvi alapjait C. E. Shannon vetette meg 1948—ban és 1949-ben a hírközlés matematikai elmé—

letére vonatkozó két munkájában. Ettől kezdve az információ irodalma egyre

* A mű eredeti címe: An Introduction to Information Theory. A könyvet Bognár Já- nosné egyetemi tanársegéd fordította, a lektor Csiszár Imre, az MTA Matematikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa -volt.

bővült. Cikkek, tanulmányok keresték az alkalmazási lehetőségeket a legkülönbö—

zőbb kutatási területeken, mint például a tiszta matematika, a rádió—, a televí—

zió—, a radartechnika, a pszichológia, a biológia, a közgazdaságtan stb. terüle- tén. Tekintve, hogy az új tudományág közvetlen alkalmazása ezekre a határ—

területekre még korai volt, szükségesnek mutatkozott magának a tudományág alapjainak behatóbb vimgálata. Ez a könyv éppen ezért az információelmélet- nek — mint a hírközlés általános elmé—

letének —— az alapoktól kezdődő tárgya—

lását tűzte ki céljául, nem terjed ki

azonban az alkalmazási területek tár—

gyalására.

Mivel a valószínűségszámítás a kuta- tási területek problémáinak tanulmá—

nyozáse szempontjából fontos szerepet